Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-11 / 187. szám
1982. augusztus 11., szerda \ Szomszédolás csokgbío uvny A n » MtGrn Jtl 1 KLAi* Szalma. Megörvendeztetett a hír, hogy szalmával is lehet almozni meg takarmá- nyozni is a szarvasmarha-telepeken. De nemcsak a hír önmagában érintett jól, amint figyeltem a rádiót, hanem arra gondoltam: milyen nagy ember mellett kanászkodtam én 40 évvel ezelőtt! Péter gazda Szentesen szalmát használt almozni az istálló- bari, és szecskázóttan, keverve mással, takarmányozott is szalmával. Nagy ember volt. Kár, hogy nem érhette meg nagy felfedezéseinek mai elismerését. Mondhatta volna szeretett őseiről — nagyapjáról, dédapjáról, ükapjáról —, hogy ők is milyen nagy emberek voltak: almozásra és takarmányozásra használták a szalmát. Jó is az. Felfedezték -megint... Népzene a szélmalomnál. Lassan évtizedes hagyománnyá válik a szegedi fesztivál programba illeszkedő dorozsmai népzenei találkozó. Most ismét színes, változatos műsor készült a hangulatos környezetben, a. dorozsmai szélmalom tövében, vasárnap délelőtt népdalegyüttesek, citerazenekarok, pávakörök találkoztak egymással és a közönséggel. A programban 14 meghívott csoport közreműködött az ország különböző vidékeiről. A népzenei találkozó helyszínén népművészeti vásárt is rendeztek, ahol sokféle portékát kínáltak az árusok. A dorozsmai művelődési házban pedig a Csongrád megye népi fafaragásai című kiállítást láthatták az érdeklődők. Kertészeti napok Létavér- tesen. Több mint 12 kertbarátkor, kertészeti közösség és vállalat jelentkezett már az augusztus 19—24-ig tartó első létavértesi kertészeti napokra. A 11 órakor kezdődő megnyitót követően a kertbarátok megtekintik a ko- kadi Lenin Tsz kertészetét, és a helyi Üj Élet Tsz-be is ellátogatnak. A kiállításon felvonultatott termékeket már az első nap délelőttjén zsűrizik, és a legkiválóbb egyéni kistermelőknek és kertbarátkluboknak díjakat osztanak ki. Használt jegy. Olvasom, hogy Bangkokban zseniális újítást vezettek be; lévén, hogy sok volt az autóbuszokon a potyautas, de a már felhasznált jegyekből gyarapodó szemét is, kitalálták, hogy a szerencsére bízzák a rendteremtést. Lévén, hogy nálunk olykor a véletlenre bízzák ezt, ismertetem a módszert: havonként egyszer az elhasznált buszjegyek fel- használásával jutalomsorsolást rendeznek. Egy rossz jeggyel például nyerhető tíz jó, vagy értékesebb ajándék is. * A módszer bevált. A bangkokiak is játékos emberek, akárcsak mi. Van olyan utas, aki két jeggyel utazik, hátha nyer. Vannak okos emberek, akik összeszedik az esetleg eldobált jegyeket is. A város patyolat tiszta. Az újítást megbeszéltem szakemberekkel is, és gondolkodom rajta, hogy szabadalomként is beadom. Utó- . irat:- a Szabadalmi Hivatal érdeklődik az ötlet iránt. Már csak egy részletkérdést kell kidolgozni: felmérések szerint száz totózó közül ötven az utcán dobja el a nyeretlen ‘szelvényeit. Most egy jármű tervén dolgozom, ami sorsolás után csónakként siklik majd a térdünkig érő buszjegyek felett. WumiUWRSZÁB , Stuttgartban a DÉLÉP. A DÉLÉP az elsők között jár az építővállalatok közül, amelyek az ország devizahelyzetének, végső fokon külkereskedelmi mérlegének javítására külföldi munkákat vállalnak. A jiéhány év előtti jugoszláviai paneles építkezések után, s a jelenleg is folyó iraki hegesztőmunkák mellett már megjelentek az első építők Nyugaton is. Stuttgartban vállaltak munkát, és már csaknem két hónapja dolgozik kint egy építőbrigádjuk. Rappai András, a brigád vezetője elmondotta, hogy a megismerkedés, és az első beilleszkedés a nyugati technológiai és magatartási körülményekbe milyen szemléletet követel. Természetes, hogy a fegyelmezett. pontos, minőségileg kifogástalan és igényes munka az első feltétele annak, hogy a sok kínálkozó vendégmunkás és az alaposan képzett német munkások mellett mi magyarok is részt kaoiunk a devizát hozó munkákból. A külföldi munka feileszti a szakmai tudást, szélesíti a látókört, növeli az, ember értékét akár a munka, akár a világ reális megítélésének szemDontiából. Képesbolt nyílt Szegeden. A napokban nyílt meg Szegeden a PIÉRT szegedi ki- rendeltsége és a Képzőművészeti Alap közös üzemeltetésében a* képesbolt. A sajátos profilú üzlet szeged; és a megye más városairól készült többszáz-féle levelezőlapot, neves művészek alkotásairól készített reprodukciós lapokat, posztereket, művészettörténeti könyveket, jó néhány ország nevezetességeit ábrázoló képes összeállításokat árusít nagy választékban. CB rádió a határban. A technika új eszköze, a CB rádió a mezőgazdaságban is tért hódít. Elsőként a kun- csorbai Búzakalász Tsz-ben építették k; a CB rádióhálózatot. Nyolc készüléket vásároltak, ezekből három rögzített helyen, a tsz-központ- ban és az üzemegységekben van, ötöt pedig gépkocsikba szereltek. A CB rádióknak először az aratás nagy munkájában vették hasznát, amikor a géphibákat rövid idő alatt el tudták hárítani. Ragadós a példa? Július első felében elkészült Tisza- őrs Vörös Hadsereg útjának nagy részén a kohósalakos útalap, majd a már meglevő és az új alap egy részére aszfaltot is terítettek. Egyszerű újsághír is lehetne, ám valami arra készteti az újságírót, hogy ne lépjen tovább, figyeljen oda a részletekre is. Az útalap lezárása után ugyanis semmilyen felhívás nem hangzott el, hogy a lakók működjenek közre az útpadka kialakításánál. Elkészült az aszfaltút, akkor az egyik lakó lapáttal a kezében kivonult a háza elé, s a már odahordott földet egyengetni kezdte. Innen is, onnan is fejek bújtak elő a kapuk mögül, s mintha ösz- szebeszéltek volna: perceken belül lapátos emberek szorgoskodtak a Rózsa úttól a Bacsó útig. A Rózsa és a Gyóni út közötti szakaszra még nem szállították oda a földet. Lehet, hogy a példa ragadós, és az út északi részének lakói is követik? Összeállította: Verasztó Lajos Penzaiak hazánkban Készülődés a télre Békés és Penza megye között létrejött testvérkapcsolat ápolását jól szolgálják a kölcsönös látogatások. Am a hivatalos jellegű ösz- szejövetelek mellett lehetőség van arra is, hogy a megyék lakosai kötetlenebb, formában ismerjék meg egymás országát. Például a két szakszervezet közötti megállapodás ^lapján minden évben 6-6 dolgozó vesz részt csereüdülésen. Az idén július 22-től augusztus 3- ig a penzaiak jártak hazánkban, augusztus 2-án pedig a Békés megyeiek utaztak kéthetes pihenésre Penzába. A szovjet turista- csoport egyik tagja, Pavlova Antonyina, a kuznyecki bútorkombinát művezetője nemrég levélben számolt be magyarországi tapasztalatairól. A szöveg fordítását az alábbiakban közöljük: Július 22-én, reggel futott be a Tisza expressz a magyar fővárosba, Budapestre. Bocskai Mihályné, az SZMT titkára meleg szavakkal köszöntött bennünket . . . Már érkezésünk el-' ső percei Magyarország megismerésével kezdődtek. Az idő nagyobb részét Balatonszárszón, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát üdülőjében töltöttük, de előtte felkerestük a Szarvasi és a Békéscsabai Állami Gazdaságot is. Láttuk, hol termesztenek rizst. A vezetők elmondták, hogy ebben az évben jó termésre van kilátás gabonából, cukorrépából, kukoricából és egyéb kultúrnövényekből. Megtekintettük azt az épületet is, ahol a gazdaság dolgozói üdültek. Megcsodáltuk a Körös mentén levő* parkot, és felkerestünk egy varróüzemet is. Mindenütt barátságosan fogadtak és igazi vendégszeretettel gondoskodtak rólunk. Nos, szép a Balaton, az állami gazdaság üdülője e gyönyörű tó partjának közelében található. Fürdés, napozás, pihenés, zene, tévézés és egyéb programok tették lehetővé számunkra, hogy minél kellemesebben érezzük magunkat. Kísérőnkben olyan segítőkész, életvidám embert ismerhettünk meg, aki nagyon szereti munkáját. Magyar barátainkkal, üdülésünkkel, a balatoni csodálatos naplementével kapcsolatos élmények hazatérésünk után örökre megmaradnak emlékezetünkben.-y -n A Békés megyei Tüzelés- technikai Vállalat szakemberei ezekben a napokban, hetekben már a télre készülnek. Munkájukat jelentősen megkönnyíti, hogy megváltozott az emberek szemlélete. Az előző években nehéz volt elérni, hogy a lakosság nyáron foglalkozzon a tüzelőberendezések karbantartásával, javításával. Most azonban bőven van munkájuk. Varga János, a vállalat igazgatója az előttük álló feladatokról a következőket mondja: — Ebben az évben soha nem látott mértékben kapjuk a megrendeléseket csempekályhák tisztítására, átrakására. De új cserépkályhából is mintegy 300-at rendeltek meg nálunk. A megyében is csökkent az olajkályhák, illetve az olajtüzelésű kazánok száma, ezért valamivel kevesebb a karbantartási munkánk. Az utóbbi években jelentősen megváltozott a tüzelés- technikai vállalat tevékenyV ;A f ■ 1 gr -2:; . . mm ' 8 & fJBpfPg ?ft jgi ggÉjglg ’ * Dinnyevásár a gyulai piacon Fotó: Béla Ottó ségi köre. Korábban szinte csak a kémények tisztításával foglalkoztak. Napjainkban a teljes fűtési rendszert ellenőrzik, karbantartják, ha a megrendelő ezt igényli. Elsődleges céljuk az energiatakarékosság. A vállalat fejlesztéseit is ebbe az irányba összpontosítja. 1981-ben 17 millió forint értékű olajat takarítottak meg a lakosságnak. Eredményeik elismerését jelenti, hogy idén 6,5 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a további energiamegtakarítás elősegítésére. Ebből az összegből duplájára növelik a 25 fős szervizrészlegüket és az öttagú vegytisztító brigádot. Ebből a pénzből kell tovább fedezni a műhelyrészleg bővítését, szervizgépkocsik vásárlását és a hírközlő rendszer korszerűsítését is.. A vegyszeres tisztítás bevezetésével tevékenységük az egész fűfési rendszerre kiterjedt, így lett komplett. Növekedett a vállalatnál dolgozó szakemberek presztízse, társadalmi megítélése is. Az energiafelhasználás csökkentése érdekében a közeljövőben olyan szolgáltatásokat is bevezetnek, amelyek jelentős megtakarítást eredményeznek a lakosságnak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kazánok, bojlerek és kémények rendszeres karbantartásával mintegy 10 százalékos megtakarítás érhető el. Ezt azonban központi fűtések esetében tovább lehet növelni. A közeljövőben kezdik meg a radiátorok és csővezetékek vegyszeres tisztítását. A hagyományos technológia mellett új technológiát is bevezetnek, amely messzemenően figyelembe veszi a környezetvédelmet is. — lovász — Hz emberi jogok nyomában Közös elemek — közös alapok Hogyan lehetséges, hogy egyáltalán létrejöttek kompromisszumok az emberi jogok ideológiailag érzékeny kérdéseiben? Van-e talaja ennek a „felépítménynek”? Nemcsak szűkén vett gazdasági rugók, hanem általában vannak'-e a jogi formák mögött húzódj mélyebb okok, politikai, kulturális, történelmi támasztékok? Először is: a különbségek az emberi jogok felfogásában a létező rendszerek közt valóban nagyok1. De mégis, a második világháborúban és azt követően kialakult politikai realitások miatt nem akkorák és nem éleződnek úgy ki, mint sokan gondolnák. A legnagyobb különbséget okozó tényezőket fokozatosan „bekerítették” vagy többé-kevésbé sikeresen zárójelbe tették. A fasizmus az az erő, amely totálisan tagadja az emberi jogokat, de a világháborúban kellett és sikerült összefogni ellene a kommunistáknak és a demokratikus kapitalistáknak, és le is győzték a fasizmus fő erőit. „Kis fasizmusok”, helyi fasizmusok azóta is vannak, felbukkannak, de nem váltak nemzetközileg fő erővé. Ezért — legalábbis formailag — az emberi jogok egyes normáit elismerni kényszerülnek, vagy arra ítéltetnek, hogy rendszeresen megszégyenítsék, elszigeteljék őket. A fejlett kapitalista demokráciák táborában szélső konzervatív felfogás is jelen van, de ez nem válhat egyeduralkodóvá. Az amerikai és a brit konzervatív egyetért abban, hogy a vállalkozói magántulajdont a legfontosabb jogok egyikének tartja, de azt már nem is várhatják, hogy ezt széles nemzetközi egyezmény tartalmazza. Abban pedig még a brit sem követi az amerikai konzervatívot, hogy a szabad fegyverviselést alkotmányos alapjognak tartsa. A nyugati szociáldemokraták és liberálisok nem értenek egyet a szocialista országokkal a kollektív politikai jogok értelmezésében, de álláspontjuk közeledik azo- kéhoz a gazdasági (foglalkoztatási), a szociális, társadalombiztosítási és a kulturális jogok esetében, s túllépnek a konzervatívokon, akik idegenkednek e jogoktól. Ezért például az európai kommunista és munkáspártok 1976-os berlini konferenciájának nyilatkozata együttműködésre hívott fel ezekkel az erőkkel az emberi jogok egyezségokmányainak minél szélesebb körű ratifikálása érdekében. A fejlődő világban a ko- lonializmus fejszámolása olyan fejlemény volt, amely utat nyitott az emberi jogok elismerésének, bár nem minden szelekció nélkül. A legnagyobb érdeklődés a nemzeti, a faji egyenjogúság iránt, valamint az éhezéstől, betegségtől való mentesség iránt nyilvánul meg. Ezek érdekében a harmadik világ olyan jótékony sürgetést és közvetítést fejt ki, amely a szocialista és nyugati országok közti megegyezést is előmozdítja. A többi jogok iránt a fejlődő államok érdeklődése nem egyforma. Egyes jogok elismerése iránt bizonyos múltból maradt hagyományaikkal szemben éppen a külföld fejt ki rájuk nyomást, például a női egyenjogúság, a vallás, illetve vallástalanság megválasztásának joga, vagy a kisebb nemzetiségek jogai esetében. A szocialista országokban • a kollektív fejlődés és az egyéni jog, boldogulás viszonya nem volt mindig konfliktusmentes, szélső álláspontokkal itt is találkoztunk. Felületesség volna azonban csak ezekből általánosítani. A történelmi fejlemények — amelyek közt kiemelkedett a második világháborús antifasiszta harc, s azt megelőzően az 1935-ös, Dimitrov által előterjesztett népfrontirányvonal — megalapozták a szocialista tábor érdekeltségét az ENSZ és az emberi jogok megállapodásai iránt. A személyi kultusz törvény- sértéseinek leleplezése, felszámolása, a XX. kongresz- szus és más fejlemények pedig tovább tisztázták ezt az álláspontot, erősítették a személyi jogok és garanciák iránti érdekeltséget. A nemzetközi enyhülés időszakában — aminek további fennmaradásáról lehetnek különböző nézetek, de ezt az időszakot nem lehet meg nem történtnek tekinteni — további elemek is jelentkeztek a szocialista országok belső jogában. Az 1977-es szovjet alkotmánytól a magyar törvényekig sokfelé kimutatható az egyéni jogok határozottabb megfogalmazása. Megbuktak ugyanakkor olyanok, mint Csiang-csing és Pol Pót, akik a törvény- sértések legdurvább formáit elevenítették fel. Mindez természetesen nem járt a rendszerek, köztük a két legnagyobb, a fejlett tőkés és a létező szocialista rendszer alapvető struktúráinak közeledésével, összemosódásával. Az ilyen illúziókat már egyre kevesebben vallják. Az emberi jogokról szóló kompromisszumos megállapodások kulcsa éppen az, hogy bizonyos mértékig sikerült ezeket' a kérdéseket a rendszerek alapvető strukturális kérdéseitől elválasztani. így sikerült bizonyos közös elemeket feltárni, amelyek a világban az emberek életében sokszor alapvetőek, noha a rendszerek struktúrái, azok identitásának megőrzése szempontjából * nem azok. A világ országaiban különböznek a tulajdonviszonyok, az alapvető osztályviszonyok, eltérőek a politikai, az állami intézmény- rendszerek és a pártrendszerek. Hasonló és közös elemeket teremt viszont az emberi kultúra elért szintje, annak elterjedése. Emellett bizonyos közös veszélyek elhárítása . — a nukleáris háború elkerülése, a környezetvédelem —, és bizonyos közös gondok megoldása — például a nyersanyag- és energiakérdés — is közös normák kialakulását kívánják meg. És nem utolsósorban közös elem, amire már egyes ókori görög filozófusok rámutattak: minden országot emberi lények lakják. Az alapjai megvannak tehát a közös erkölcsi normák, értékek, érdekek kialakításának. Megvannak az alapjai annak, hogy a fegyverkezés példátlan technikai magaslatai ellenére ne a fegyver legyen az egyetlen nemzetközi szankciós eszköz. A nemzetközi kapcsolatokban szerepet játszik a közvélemény előtti presztízs és a szégyen is, s létezik — bizonyos közvetítésekkel — nemzetközi közvélemény. Nem igaz, hogy ez a nemzetközi közvélemény nem érdekli, nem zavarja az egyes kormányokat. Amikor azonban a rendszer identitását látják veszélyeztetve, szakítópróbának kitéve, a közvélemény-visszhangtól átmenetileg eltekinthetnek, s még a körültekintőbb kormányok is súlyos lépésekhez folyamodhatnak. Kulcsár Péter (Következik: Sorrendek és fontosságok.)
