Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-11 / 187. szám
1982. augusztus IX., szerda o Az atomenergia Magyarországon Egyetlen gazdaságkutató intézet sem merné azt jósolni, hogy a kőolaj világpiaci ára belátható időn belül a régi lesz. Azaz: az 1973. évi szintre süllyed, megközelíti az önköltségi árat. Nincs tehát más megoldás: takarékoskodni kell a kőolajjal, vagy más versenyképes energiaforrások után kell nézni. Mindez érvényes hazánkra is, hiszen Magyar- ország jelentős olaj behozatalra szorul, és a világpiaci ár — bár közvetve — minket is erősen érint. Az olajtakarékosság területén az utóbbi 2—3 évben hazánk említésre méltó eredményeket ért el. Így például — változatlan hazai olajtermelés mellett — olajimportunk az 1978. évi 10 millió tonnáról 1981-re 7,7 millió tonnára csökkent. A kőolaj- fogyasztást azonban csak egy bizonyos határig mérsékelhetjük, ezen túl a kőolaj helyettesítése hozhat további eredményeket. A legnagyobb lehetőségeket a szén és az atomenergia kínálja. Magyarországon a hosszú távú ^energiaellátás feltételei megteremthetők, ha a drága kőolajat és kőolajtermékeket egyre nagyobb mértékben helyettesítjük, s a villamos- energia-termelést szén- és atomerőművek építésével biztosítjuk. Gazdaságossági vizsgálatok azt igazolják, hogy a széntüzelésű erőművekben, illetve az atomerőművekben termelt villamos energia fajlagos költsége között nincs lényeges különbség. Éppen ezért hosszú tá- von-mindkét energiahordozónak helye van a kombinatív energiastratégiánkban. Szénkészleteink, uránvagyonunk és a KGST-országok atom- energetikai berendezésszakosítási egyezménye alapján villamosenergia-termelé- sünket 50—50 százalékban szén-, illetve atomerőmű-bázison fejlesztjük. 1990-ig átadják a Paksi Atomerőmű első négy, egyenként 440 mW-os blokkját; ezzel a jelenlegi 5344 mW-os csúcskapacitás további 1760 mW-tal nő. A villamosenergia-igé- nyek növekedésének megfelelő ütemben, a következő évtizedben további erőművi blokkokat helyeznek üzembe. Ezek teljesítőképessége már 1000 mW-os lesz. A Paksi Atomerőmű első blokkja még az idén üzembe lép. Ez az egyetlen blokk évente 688 ezer tonna kő- olajtermék megtakarítását teszi lehetővé, am; az 1981- es olajbehozatal 8,9 százaléka. A jelenlegi ötéves tervben az atomerőmű elkészült blokkjai összesen 3 millió tonna olajtermék felhasználását teszik feleslegessé. Hasonlóan impozáns a kép, ha az atomerőműveknek a hazai villamosenergia-mér- legben való részesedését vizsgáljuk. 1985-ben az atomerőmű termelése 5,6 millió kWh-ra növekszik, s ezzel az ország villamosenergia-igé- nyének már 15—16 százalékát fogja fedezni. 1990-re, a teljes kiépítésre ez az arány eléri a 22 százalékot. A szakemberek szerint még az is lehetséges, hogy áz atomenergia az ezredfordulóra a kommunális és ipari hőigények kielégítésében, így a nagyvárosok távhőellátásá- ban is szerepet kap majd. Jelenleg a világ 23 országában 266 atomerőmű üzemel, 160 ezer mW teljesítménnyel. A Szovjetunió több mint 10 ezer, az NDK 1830, Bulgária 1760, Csehszlovákia 880 mW atomerőmű-kapacitással rendelkezik. Az atomenergia fontos szerepet kap a szocialista országok távlati elképzeléseiben is. A KGST-országok eddig elkészült erőművei széles körű együttműködés keretében valósultak meg. A KGST-országok sokoiüalú gyártásszakosítási egyezményt kötöttek atomerőművi berendezésekre; ezekből valamennyi tagország igényeit kielégítik. A Szovjetunión kívül, amely a legtöbb atomerőművi berendezést gyártja, Csehszlovákia elsősorban a reaktortartályokat készíti. A lengyel vállalatok gőzgenerátorokat, különböző szerelvényeket, aggregátokat állítanak elő; az NDK szerelvények, szállítótechnológiák, reaktorkiszolgáló egységek sorozatgyártására szakosodott. Románia futódarukat, szivattyúkat és szerelvényeket szállít. Hazánk speciális javítógépek, illetve tüzelőanyag vagy nukleáris fűtőanyag átrakására alkalmas berendezések gyártására szakosodott, emellett atomerőművi vízelőkészítő berendezések gyártását is vállaljuk. A kooperáció általános előnyei nyilvánvalóak: a nagyobb szériák révén gazdaságos a gyártás; az egyes részegységeket az arra legjobban felkészült országok gyártják, s a kooperáció jelentős konvertibilisvaluta- megtakarítást tesz lehetővé. Az atomerőművekkel kapcsolóiban gyakran szóba kerül a környezetszennyezés és az üzemzavar lehetősége. Mindkét eshetőség ellen megbízható biztonsági berendezések és intézkedések sorozata nyújt szinte százszázalékos védelmet. Az atomerőművekkel kapcsolatos félelmekben nagy szerepe lehet a hirosi- mai atombomba borzalmas pusztító hatása által az emberiségben kiváltott sokkhatásnak, aminek következtében az emberek egy része fél a nukleáris energia mindenféle formájától. Ilyen alapon persze a tűzről vagy a vízről is lemondhatnánk, hisz azoknak is van pusztító megnyilvánulása. Az atom-^ energia önmagában sem nem' pozitív sem nem negatív jelenség: az embertől függ. mennyire képes megfékezni azt, s milyen célokra alkalmazza. A laikus közvélemény jelentős része az atomerőművet valamifajta vasbeton dobozba zárt atombombának képzeli el, amely üzemzavar esetén kiszabadulhat, és elpusztíthatja a környezetét. A valóság viszont az, hogy atomerőművekben robbanás semmilyen körülmények között nem történhet, még üzemzavar vagy földrengés esetén sem; egy üzemzavar következtében előálló túlme- legedés esetén ugyanis a maghasadási folyamat automatikusan megszakad. Bognár Mária AUGUSZTUS 19-TÖL IX. Miskolci Ipari Kiállítás és Vásár Augusztus 19-én nyílik, és tíz napon át várja a látogatókat; vásárlókat, üzletkötőket a IX. Miskolci Ipari Kiállítás és Vásár. A városi sportcsarnokban és a csarnok előtti téren megrendezésre kerülő, országos hírű bemutatói} a három északi megye; Borsod, Nógrád, Heves mellett részt vesznek a budapesti, valamint a Sza- bolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar megye, sőt egyes dunántúli megyék állami és szövetkezeti vállalatai is. A kiállítás és vásár célja most is az, hogy elsősorban a lakossági szolgáltatásról adjon képet, így a ruházati cikkeket, textilféleségeket, bútort, háztartási cikkeket és élelmiszereket előállító és értékesítő gazdaságok, vállalatok, szövetkezetek és kisiparosok kapnak elsősorban helyet a miskolci sportcsarnokban. Gazdasági munkaközösség az olajmezön A szegedi szénhidrogénmedencében mérnökökből, technikusokból álló, tizenhat tagú gazdasági munkaközösség alakult, elsősorban olyan karbantartási, tervezési feladatok munkaidő utáni megoldására, amelyeket egyébként munkaerőhiány miatt nehezen végezhetett volna el a vállalat, bár a népgazdaság számára fontosak. Első ilyen jelentős feladatként felülvizsgálják, mekkorák azok az értékes, művelhető területek, amelyek nem feltétlenül szükségesek az olajtermelő berendezések üzemeltetéséhez, hogy ezeket visszaadhassák a mezőgazdaságnak. Az idevágó újabb előírásoknak megfelelően újból meghatározzák, hogy a földben levő helyi csővezetékek irányvonalát a felszínen jelző oszlopok melyikére van' feltétlenül szükség. A csővezetékek nyomvonalát légi fényképezéssel is ellenőrzik, ezért háromezer ilyen jelzőoszlopról máris megállapították, hogy fölösleges, ami azt jelenti, hogy a körzetében ismét dolgozhatnak majd mezőgazdasági munkagépek, s jelentős értékes területeket művelhetnek meg újra. A gazdasági munkaközösség tagjainak további feladata, hogy Csongrád megyében átvizsgálják és a lehető legjobban beállítsák a hévízkyt.ak működését, ellenőrzik, karbantartják a sokat használt tolózárakat, csapokat, kútfejszerelvényeket. Sokszor emlegettük már jó példaként a szövetkezetek rugalmasságát, melyek gyorsan reagálnak a váratlan igényekre. Most újabb bizonyítékul ; szolgál erre az orosházi KAZÉP. Egy osztrák cég héhány hete megkereste őket, hogy tudnának-e fűthető visszacsapó szelepeket szállítani? A munka értéke egymillió schilling, a határidő egy hónap. — Hazai viszonylatban roppant rövidnek tűnt ez a határidő, de mert a munka nem volt túl bonyolult, az üzlet pedig igencsak jónak ígérkezett, elvállaltuk — mondja Lengyel Tibor főmérnök. — Szerencsére a kereskedelemben be tudtuk szerezni a normál kivitelű szelepeket, így csak az volt a dolgunk, hogy ezeket fűthető köpennyel lássuk el. A munka persze nem volt olyan egyszerű, mint ahogy a főmérnök néhány szóban leírta. A szelepeknek szélsőséges időjárási viszonyok között is működniük kell, és a köpeny mérete nem lehet nagyobb egy megadott értéknél, különben nem lehet beszerelni. De némi fejtörés után megoldották az összes felmerülő problémát,- és az első szállítmány már el is hagyta az országot. Most már nyugodtak a KAZÉP vezetői is: biztosak benne, hogy határidőre teljesítik az egymillió schillinges váratlan •rendelést. Kép, szöveg: Lónyai László Kis kutya, nagy kutya A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) békéscsabai szervezetének 15 éves fennállása alkalmából vasárnap, augusztus 8-án, Pósteleken, szép környezetben rendezték meg az országos „CAC” kutyakiállítást. Ezen az ebtenyésztők, köztük hatan külföldiek, 43 fajta kutyából 250-et mutattak be. Az érdeklődést igazolja, hogy több mint 6 ezren voltak kíváncsiak a kiállításra. A kutyákat 11 bírói körben bírálták el, és a fajtagyőztesek gazdái értékes díjat kaptak. „Dél-amerikai basset, Hun- gária-győztes kutya vagyok” A kiváló minősítésű puli gazdájával, Balogh Anikóval A kitűnő szervezésért elismerés illeti a békéscsabai szervezet tagjait, köztük Fi- lyó Mihály főrendezőt, valamint a közreműködő katonákat és rendőröket. * * * A legszebb rövid szőrű tacskót Fekete Gáborné hozta Budapestről. A kutya a győztes osztály győztese, amit egy szalag Hungária- győztes felirata is igazolt. Liptai-Wagner Tibor, az elbírálók doyenje, akinek világgyőztes rövid szőrű tacskótenyészete van, és a MEOE babérkoszorús aranyjelvényének a tulajdonosa, dicsérte Fekete Gáborné „Ne búsulj, lehet, hogy az új gazdi is szeretni fog” „Látják, én a tűztöl sem félek” Érjékes díjak Fotó: Veress Erzsi Chocholad Cimbora elnevezésű tacskóját, valamint a 8 kutyából álló tenyészetét, és a következőket mondta még: — Ez a fajta az NSZK- ból származik, és az ottani állomány javítására 1980— 81-ben mi küldtünk öt tacskót. * * * Az egyik magyar kuvasz gazdája, Szabó Károly gyulai tenyésztő. — Jókora állat — mutattam a kutyára, és megkérdeztem : — Mennyit eszik? — Naponta vagy 10 forint értékű baromfilábat, baromfifejet, és kap vitamintartalmú ételeket is. — Mivel hálálja meg a kosztját? — Kertes házban lakom, ahová senki sem jön be az ő „engedélye” nélkül. Az utcaajtó persze mindig zárva van. * * * Valaki Budapestről a személygépkocsi csomagtartójában hozta a kiskutyáit. Mire Békéscsabára értek, szegények a nagy hőségtől már majdnem a végét járták. Dr. Földházi Sándornak szerencsére sikerült őket életre keltenie. * * * A több mint 50 évre visz- szatekintő magyar dober- manntenyésztés első és eddig egyetlen magyar tenyésztésű Internacional Champion címet elért dobermannját Békéscsabán tenyésztették — olvastam egy feliraton. S hadd írjuk még ide: tenyésztő Csépaí Istvánná, Békéscsaba, tulajdonos: Kucse- ra János, Üjhartyán. A munkakutya-kiképzők bemutató csoportvezetője Kővári Géza, akinek az irányításával tíz kutyatulajdonos 11 német juhász kutyája -kétszer egy-egy órás programot tartott. Fegyelmező-, őrző-, védő-, ügyességi gyakorlatot és szimatmunkát láthattak az érdeklődők. Egyebek közt Bálint István Ali, Sipos Mihály Dixi és Kovács Éva Samu nevű, kitűnően idomított kutyája nagy közönségsikert aratott. * * * Kis kutyákat, nagy kutyákat láttunk ... Magas hangúak, mély hangúak ugatását hallottuk ... És valamennyin póráz volt. Valaki csendben megjegyezte: — Jé, itt még a nagy kutyákon is póráz van. * * * Egy tíz év körüli kislány meg akarta simogatni az egyik kutyát. Az anyukája rászólt: — Ne nyúlj hozzá, megharap! Inkább engem simogass meg! A kislány odabújt az anyukájához, megsimogatta és közben hízelegve mondta: — Szép kutya, okos líu- tya... *** Megszólalt a hangos bemondó : — Aki talált egy Trabant ... (Itt egy kissé kitartott) slusszkulcsot, kérem, jelentkezzék ! Közelemben „rosszindulatúan” visszakérdezték: — És a Trabant megvan? Az nem tűnt el a fűben? Pásztor Béla Tőkés export — szelepekből
