Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

NÉPÚJSÁG flz Országos Anyag- és Arhivatal közleménye a központi fogyasztói árintézkedésekről 1982. augusztus 10., kedd Népművelők az üzemben Kétszáz éves a Bronzlovas Mint az születésnapon il­lik, Leningrád lakói és a tu­risták köszöntötték az ünne­peltet, Nagy Péter cárt, vi­rággal díszítve emlékművét, a Néva-parti város jelképé­vé vált híres Bronzlovast. A szobrot 1782. augusztus 7- én, I. Péter trónra lépésé­nek századik évfordulóján avatták fel. Az emlékműszobrászat egyik legnagyszerűbb alko­tása Etienne Maurice Fal­conet, francia szobrász mun­kája. A művészt Diderot, a filozófus ajánlotta II. Kata­lin cárnő figyelmébe. Fal­conet másfél évtizeden át dolgozott élete fő művén. Az ágaskodó lovat megülő Nagy Péter alakja az elmúlt két­száz évben művészek egész sorát ihlette meg: Puskin el­beszélő költményt írt róla, Glier balettjének, Szurikov pedig egyik legismertebb festményének témájául vá­lasztotta a Bronzlovast. Mit kell tudni az átutalási betétszámláról? Átutalási betétszámla a fővá­rosban a kerületenként erre ki­jelölt fiókoknál, vidéken a na­gyobb takarékpénztári egységek­nél nyitható. Az átutalási betétszámla ter­hére a számlatulajdonos megbí­zást adhat közszolgáltatási és más jellegű díjaknak a rend­szeres kifizetésére, valamint ren­delkezhet készpénzkifizetés és átutalás teljesítése végett is. A megbízások kiegyenlítéséhez szükséges összeg befizetése tör­ténhet a számla megnyitásakor a betétes rendelkezésére bocsá­tott átutalási postautalványok­kal vagy a számlatulajdonos il­letménye meghatározott részé­nek az átutalási betétszámla ja­vára történő rendszeres átutalá­sával. Az átutalási betétszámla na­gyobb megtakarítások elhelye­zésére is alkalmas, mivel évi négy százalékkal kamatozik, sőt a mozdulatlan rész külön szám­lán egy évre ötszázalékos ka­matozásra leköthető. Az átutalási betétszámláról tel­jesített megbízások után téte­lenként egységesen három forint költséget számít fel a takarék- pénztár, viszont a számlavezető fióknál történő készpénzfelvéte­lek, hiteltörlesztési megbízások, más takarékpénztári betétszám­lákra történő átutalások, vala­mint az egyéves lekötésű szám­lára történő átvezetések és an­nak teljes forgalma költség- mentes. Az átutalási betétszámla for­galmáról a számlavezető fiók havonta egyszer számlakivona­tot küld a számlatulajdonosnak. Az éves népgazdasági terv teljesítése a vártnál nehe­zebb külgazdasági feltételek között folyik, s ezért az egyensúly javítása az elő­irányzottnál nagyobb telje­sítményeket, több anyagi esz­közt igényel. A termelés és a népgazdasági teljesítmé­nyek alig érik el a terve­zettet, a lakossági jövedel­mek, a fogyasztás pedig né­mileg meghaladják azt. A kormány a vállalatok­nál, az intézményeknél szi­gorú takarékosságot rendelt el. több intézkedést hozott a termelés, a gazdálkodás, a külkereskedelem hatékony­ságának fokozására. A kiegyensúlyozott áruel­látás, az árualap és a vá­sárlóerő összhangjának meg­őrzése néhány központi fo­gyasztói árintézkedést is szükségessé tesz. A kormány olyan fogyasztói áremelése­ket határozott el, amelyek egyidejűleg a gazdasági egyensúly javítását, a fo­gyasztás tervezett keretek' között tartását, az állami ár­támogatás csökkentését, a költségvetés kiadásainak mérséklését szolgálják. En­nek megfelelően augusztus 9-től: — A kenyérfélék', a liszt, a belőle készült termékek és a rizs fogyasztói ára átlago­san 20 százalékkal emelke­dik. Így például az 1 kg-os kenyér ára 5,40 forintról 6,40 forintra, a kifli és a zsemle ára 50 fillérről 60 fillérre nő. A különleges minőségű ke­nyérféleségek ára 30 száza­lékkal emelkedik. A finom­liszt ára kilogrammonként 7 forintról 8 forintra, a fénye­zetlen hántolt rizsé 26 fo­rintról 32 forintra nő. — A déligyümölcsök, a fűszerek, a kakaó- és csoko­ládéfélék fogyasztói ára át­lagosan 25 százalékkal emel­kedik. így például a 10 dkg- os kakópor 9 forintról 11,30 forintra, a 10 dk'g-os ét- és tejcsokoládé 13,60 forintról 17 forintra, a 10 dkg-os mo­gyorós ét- és tejcsokoládé ára 19 forintról 23,80 fo­rintra változik. A citrom fo­gyasztói ára kilogrammon­ként 25 forintról 30 forintra, a narancsé 30 forintról 39 forintra, a banáné 33 forint­ról 43 forintra emelkedik. A kereskedelmi vendéglá­tásban az ételárak a kenyér­félék, a liszt és a rizs drá­gulása miatt az alapanyag­költség növekedésének meg­felelően emelkednek. Az élelmiszer-nyersanyag drágulását a gyermek- és diákjóléti, a szociális, vala­mint az egészségügyi intéz­ményekben az állami költ­ségvetés viseli, a lakosság által fizetett térítési díjak nem változnak. Az élelmi­szer-nyersanyag drágulása a munkahelyi étkeztetésben a fogyasztót terheli. Ezt a költ­ségnövekedést a munkáltató átvállalhatja. Az üdülési dí­jak az idén nem emelked­nek. A távolsági személyszállí­tási díjak szeptember 1-től átlagosan 100 százalékkal emelkednek. A teljes árú me­netjegyek ára a vasútközle- kedésben átlagosan 100 szá­zalékkal, a menetrendszerű távolsági autóbusz-közleke­désben pedig 120 százalékkal nő. így pl. személyvonat 2. osztályán a 100 km-es uta­zás 26 forinttal, a 200 km-es utazás 50 forinttal kerül töb­be. A napi munkába járásra szolgáló bérletjegyek árai vasúton átlagosan 80 száza­lékkal, autóbuszon pedig 100 százalékkal emelkednek. A leggyakoribb utazási távol­ságokon a vasúti havi bér­letjegy a jelenlegi 50 forint helyett 100 forintba, autóbu­szon pedig 60 forint, helyett 120—130 forintba kerül. A tanulóbérletek ára az átlagosnál kisebb mérték­ben, 50 százalékkal emelke­dik. Jelenleg a költségek 90 százalékát az állam viseli. A leggyakoribb utazási távol­ságokon a havi tanulóbérlet ára vasúton 24 forintról 36 forintra, autóbuszon 50 fo­rintról 70 forintra nő. Az állami költségvetés je­lenleg évente mintegy 16 milliárd forint árkiegészítést folyósít a tömegközlekedés támogatására. A tarifaeme­lés az állami támogatás to­vábbi növekedésének meg­állítását és folyamatos mér­séklését eredményezi. A távolsági személyszállí­tási díjak emelése mellett indokolttá vált a különböző utazási kedvezmények foko­zatos és differenciált szűkí­tése. 1983, januárjától mér­séklik, majd a következő években megszüntetik a fog­lalkozáshoz, munkahelyhez kapcsolódó kedvezményeket, és erősítik a kedvezmény- rendszer szociális jellegét. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium és a Pénz­ügyminisztérium közleménye a távolsági utazási kedvez­mények módosításáról. A távolsági (helyközi) köz­lekedés utazási kedvezmé­nyei 1983. január 1-től mó­dosulnak. Ennek megfelelően: A nyugdíjasok által évi 8 alkalommal eddig csak vas­úton igénybe vehető 50 szá­zalékos kedvezmény kiterjed az autóbuszra is, 33 száza­lékról 50 százalékra emelke­dik a 10—14 éves korú gyer­mekek és a diákigazolvány­nyal rendelkező nem kereső fiatalok vasúti utazási ked­vezménye. A sorkatonák ugyancsak 50 százalékos ked­vezményben részesülnek. A 10 éven aluli gyermekek 50 százalékos kedvezménye változatlanul megmarad. A közszolgálati munkavi­szonyban állók (közalkalma­zottak, pedagógusok, postá­sok, egészségügyi dolgozók stb.) 50 százalékos kedvez­ménye 33 százalékra, a Ganz-MÁVAG és jogutód vállalatai dolgozóinak és családtagjaiknak 66 százalé­kos kedvezménye 50 száza­lékra csökken. 1983. január 1-től megszű­nik a vasúti közlekedésben a menettérti kedvezmény, a 33 százalékos hétvégi, balatoni, •velencei-tavi üdülő- és gyógyhelyi menettérti ked­vezmény, a szervezett cso­portok, a sportolók és ter­mészetjárók kedvezménye, a távolsági autóbusz-közleke­désben az időszakos bérlet­jegy formájában nyújtott kedvezmény. T á j é k o z t at ó egyes nyugdíjak és rendszeres szo­ciális ellátások, valamint a házastársi pótlék emeléséről. A Minisztertanács egyes élelmiszerek fogyasztói árá­nak emelésére tekintettel úgy rendelkezett, hogy 1982. augusztus 1-től havi 40 fo­rinttal ki kell egészíteni — a havi 2000 forintot meg nem haladó saját jogú nyugdíjakat, a baleseti rok­kantsági nyugdíjakat, a hoz­zátartozói, a baleseti hozzá­tartozói nyugdíjakat; — a legkisebb összegű nyugdíjakat (minimum­nyugdíjakat), a rendszeres szociális járadék és a rend­szeres szociális segély alap­összegeit ; — a munkaképtelenek rokkantsági nyugdíját, te­kintet nélkül annak össze­gére; — a vakok személyi jára­dékát, a hadigondozási pénz­ellátást, a központi szociális segélyt; — a havi 2000 forintot meg nem haladó átmeneti segélyt; — a sorkatonák családi se­gélyét, hozzátartozónként. Havi 40 forinttal ki kell egészíteni a házastársi pót­lékot is. Ha a nyugdíjas házastársa házastársi pót­lékban nem részesül, hanem csak 180 Ft összegű jövede­lempótlékot kap, ehhez nem jár a 40 forint kiegészítés. A kiegészítés ugyanannak a személynek csak egy jog­címen jár. Ha azonban a havi 2000 forintot meg nem haladó nyugdíj mellett há­zastársi pótlékot is megálla­pítottak, havi 40 forinttal mind a nyugdíjat, mind a házastársi pótlékot ki kell egészíteni. A kiegészítést az érintettek külön kérelem nélkül már az 1982. augusz­tus havi ellátásukkal kéz­hez kapják. (MTI) O z érzékenyebbek azt állítják: valami csodálkozó fintor jelenik meg a hallgatók ar­cún, ha valaki azt mondja magáról, ő üzemi népműve­lő. Valószínűleg azért, mert bár a népművelők foglalko­zása nem áll túl magasan a társadalmi presztízslistán, az üzemben dolgozók még ezen a kategórián belül is elég hátul állnak. Mintha ma, az 1980-as évek elején, az üzemi népművelő még min­dig azonos lenne a színház- és mozijeggyel házaló, a gyári ünnepségek előtt szé­keket rakodó kultúrfelelős- sel —■ amely munka termé­szetesén azelőtt is fontos volt, és ma is az. De az üzemi népművelő ma már sokkal fontosabb és több en­nél — akár függetlenített, akár tiszteletdíjas, akár vég­zettsége szerint hivatásos népművelő, esetleg könyvtá­ros, oktatási _ vagy személy­zeti, szociálpolitikai előadó, esetleg KISZ-titkár. Az üze­mi népművelőnek tájékoztat­nia, szórakoztatnia, művelnie kell a gyár, a vállalat, az intézmény dolgozóit; képez­ni vagy továbbképezni, ki­elégíteni az érdeklődést egyL helyütt, felkelteni az érdek­lődést másutt. A közművelődési párthatá­rozat, majd a közművelődési törvény jelentős változásokat hozott ezen a téren. Front- áttörésről talán nem beszél­hetünk, a helyzet lassú, de kitartó változásáról azonban igen. Megalakultak a válla­lati művelődési bizottságok, amelyeket egyre több he­lyen irányít függetlenített népművelő vagy rokon te­rületen dolgozó előadó. A művelődési bizottságok fel­adata elsősorban a koordi­náció, ám gyakorlatilag a bizottság nem koordinálja, hanem végzi a munkát. Gyakran nehéz körülmények között, változó lelkesedéssel és változó eredménnyel, de dolgozik. Az üzemi népművelők jobban a „kirakatban” ül­nek, mint az intézmények­ben dolgozó társaik: a kö­zönségigény piacához gyor­sabban, érzékenyebben kell reagálni ott, ahol nem a kul­turális szolgáltatás, hanem a termelés az első számú fel­adat. Az üzemi népművelők­nek naponta bizonyítaniuk kell, hogy szükség van rá­juk. Ugyanakkor gyakran úgy érzik, a közművelődés szak­mai közéletéből távol van­nak. A Népművelők Egyesü­lete munkahelyt művelődési, szakmai szervezete remélhe­tőleg segít majd ezen a — vélt vagy valódi — elszige­teltségen. A legfontosabb tudnivaló: nincs minden üzemre, gyár­ra, hivatalra érvényes re­cept. Ott, ahol a dolgozók háromnegyedrésze nő. fele bejáró, egyharmadának nincs általános iskolai végzettsége, ott ehhez kell igazítani a programot. Az egyik gyár­ban a nyolcadik osztályos bizonyítvány megszerzését szorgalmazzák, ám (anyagi érdekeltség híján) szerény eredménnyel. Másutt —, ahol szintén magas a hat-hét osz­tályt végzettek száma — ab­ból indultak ki, hogy a köz- művelődés sajátos eszközei­vel kell pótolni a műveltség­beli hiányokat. Itt sok iro­dalmi vetélkedő, zenés iro­dalmi műsor, orvosi előadás és külpolitikai tájékoztató hangzik el, mégpedig nagy sikerrel. Másutt úgy látják, a KISZ és a szakszervezeti politikai oktatás tananyaga nem tud­ja követni elég rugalmasan a napi politikai változáso­kat: ismert és népszerű té­vékommentátorok, újságírók meghívásával próbálják ki­egészíteni ezt. Ugyanakkor érdekes, hogy egyik gépipari üzemünkben a hétköznapo­kon gyorsan hasznosítható ismeretek megszerzését akar­ja lehetővé tenni a közmű­velődési bizottság: villany- szerelés, varrótanfolyam, hobbikertészet tartozik ide. Van, ahol a szakmai tanfo­lyamok szervezése a fő fel­adati, másutt pedig már a második szakma megszerzé­se a program. A nagy rendezvények kö­zül az operett, könnyűzene, magyarnóta-hangversenyek a legnépszerűbbek — és eb­ben nincs semmi szégyellni- való. önálló komoly zenei koncertre aligha telik meg a nagyterem — ám egy-egy vállalati ünnepségen, szo­cialista brigád baráti össze­jövetelén húszperces (eset­leg hangszerismertetéssel összekötött) könnyű, szimfo­nikus zenei műsort minden­ki szívesen fogad. Egyik győri textilüzemből rendsze­resen járnak Pestre, áz Ope­raház előadásaira. Nekik az a gondjuk, hogy kicsi a gyá­ri klub TIT-előadások szá­mára. Tavaly óta ugyanis hirtelen megnőtt az érdeklő­dés. A titok nyitja: mások lettek az előadók, jobbak, fel­készültebbek. Ilyenkor nem baj, ha megy a vonat. A menetrend ugyanis igencsak behatárolja a köz- művelődés lehetőségeit. Gyakran kell kérni az ' elő­adót, ne beszéljen tovább háromnegyed háromnál, ugyanis felállnak, mert in­dul a vonat. Ám az is igaz, ha a téma és az előadó egy­aránt érdekes, megvárják a következő vonatot. Akad olyan megoldás is, azokra a szakmailag igényes progra­mokra, amelyeket egy-egy szocialista brigád kezdemé­nyezett, a vállalatvezetés, a munkaidő vége előtt három­negyed órával elengedi a dolgozókat, szakmai képzés­nek tekintvén az ilyen elő­adásokat. A három műszak, a bejá­rók és a családos nők nagy száma mindenütt bonyolult­tá teszi a népművelők mun­káját. De mit szóljanak azok vállalatok, amelyeknek a hatóköre két, vagy éppen öt megyére terjed ki, és dolgo­zóik zöme nem ugyanott áll a gép vagy íróasztal mellett, hanem töltést, utat, csatornát épít? Az egyik üzem népműve­lője büszkén mondhatja: van már egy olyan száztagú törzsgárdája, amely minden rendezvényen ott van. Egy másik azt panaszolhatja: saj­nos, a műsorokon mindig csak ugyanazt a száz embert látni. Vagyis, ugyanaz a né­zőszám valahol sikernek szá­mít, a másik helyen nem. Esetleg az optimista és pesz- szimista népművelői szemlé­letről van szó? ndenesetre a cél nemcsak az lehet, hogy évek múlva a szám harminccal-ötvennel több legyen, hanem az is, ne legyen tízzel-hússzal ke­vesebb. Hogyan lehet ezt el­érni? Ne túl messze tűzzük ki a célt, a feladat mellé a lehetőségeket is vegyük szá­mításba. .Ne akarják a nép­művelők megoldani a dol­gozók művelődését, szórako­zását, de akarják segíteni. Ne gazdálkodjanak az em­berek idejével, hanem tanít­sák meg őket az idővel való gazdálkodásra. Ehhez kell megtalálni a legjobb mód­szereket, mégpedig a helyi saiátosságok figyelembe vé­telével. Gárdonyi Béla II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. AUGUSZTUS 10-TÖL Devizanem —a*«« tn7on Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Holland .forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár árf. 100 egységre forintban 6648,94 6655,60 6662,26 3795,43 3799,23 3803,03 81,47 81,55 81,63 447,53 447,98 448,43 558,87 559,43 559,99 1408,65 1410,06 1411,47 148,08 148,23 148,38 3051,52 3054,57 3057,62 13321,51 13334,84 13348,17 579,28 579,86 580,44 1555,35 1556,91 1558,47 27,85 27,88 27,91 221,17 221,39 221,61 45,07 45,12 45,17 34,15 34,18 * 34,21 1816,97 1818,79 1820,61 626,93 627,56 628,19 2597,40 2600,00 2602,60 3817,45 3821,27 3825,09 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. AUGUSZTUS 10-TÖL Pénznem ;ol font ztrál dollár ía frank l korona i márka ncia frank ög drachma land forint án yen (1000) ószláv dinár ládái dollár raiti dinár vég korona 5K márka 5z líra (1000) trák schilling tugál escudo nyol peseta jci frank d korona öl líra V dollár vásárolható legmagasabb bankjegy­címletek 50 50 5000 1000 100 500 500 1000 10000 100 100 10 1000 1000 50000 1000 5000 5000 1000 100 1000 100 vételi eladási árf. 100 egys. forintban 6455,93 6855,27 3685,25 3913,21 79,10 84,00 434,54 461,42 784,06 832,56 542,65 576,21 53,27 56,57 1367,76 1452,36 143,78 152,68 67,86 72,06 2962,93 3146,21 12934,79 13734,89 562,46 597,26 1510,20 1603,62 27,04 28,72 214,75 228,03 43,77 46,47 33,15 35,21 1764,23 1873,35 608,73 646,39 23,39 24,83 3706,63 3935,91 Naponta sokan megállnak Békéscsaba központjában, a négyszintes posta műszaki épülete előtt, hogy nézői legyenek az objektum kül­ső szépítésének. A békéscsabaiak különösen nagy figyelemmel kí­sérik e létesítmény elkészülését, mert remélik a megyeszékhely la­kói, hogy erre is hamarosan sor kerül. Ugyanis az épület teljes elkészülte — ami már jó ideje a belső munkálatoktól függ — azt jelenti majd, hogy a nap minden szakában lehet Békéscsabán te­lefonvonalat kapni Fotó: Balkus Imre fl Magyar Nemzeti Bank hitelmegállapodása A Magyar Nemzeti Bank képviselői tegnap 260 millió dollár összegű hitelmegálla­podást írtak alá Londonban, a Manufacturers Hannover Trust Co. vezette bankcso­porttal. A hitelnyújtásban összesen 15, a pénzpiacokon jelentős amerikai, angol, arab, francia, japán, NSZK- beli és osztrák pénzintézet vesz részt. A középlejáratú hitelt a konvertibilis export fejlesztésére használja fel a Magyar Nemzeti Bank.

Next

/
Oldalképek
Tartalom