Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-07 / 184. szám
1982. augusztus 7-, szombat o D dollárpótló lóbab Egyik évről a másikra óriási mértékben megnőtt a Híradótechnikai Vállalat békéscsabai gyárának a munkája. Míg tavaly 175 millió forint értékben kellett különféle berendezéseket készíteni, az idén 246 millió forintos a rendelésállományuk. Ilyen nagymértékű növekedést már nem lehet változatlan létszámmal, csak munkaszervezési és technológiai változtatásokkal végrehajtani. Ezért létszámbővítést határoztak el a vállalatnál, de Békéscsabán erre nem volt mód. Sem hely, sem munkaerő nem akadt a megyeszékhelyen, ezért a gyorsan fejlődő, iparosodó nagyközségre, Battonyára esett a választás. Battonyán a nagyközségi tanács minden segítséget A korábbi éveknél kedvezőbb körülmények között arathattak az idén a gazdaságok: az AGROTEK adatai szerint a gépekhez a tavalyinál csaknem félmilliárd forinttal nagyobb értékű alkatrész állt rendelkezésükre, ami 20 százalékos növekedést jelent. A javuló ellátás eredményeként a géphibából eredő kényszerállásidő csökkent, folyamatosabban, nagyobb biztonsággal dolgozhattak a gépek. A külföldi partnervállalatok az alkatrészeket ütemesebben szállították, de így is kevés volt jó néhány cikkből, elsősorban bálázógépalkatrészekből. Emelkedett a hazai gyártók száma. Jól sikerült az AGROTEK tavalyi „Gyártót keresünk” akciója, amelyen a hiánycikklistákon leggyakrabban szereplő alkatrészek előállítására szerveztek vállalkozókat. A ME- ZŐGÉP-üzemek, a téesz- melléküzemágak és a kisiparosok műhelyeiben az első félévben már 388 millió forint értékben gyártottak olyan alkatrészeket, amelyemegadott az új üzem mielőbbi beindulásához. Először ideiglenesen elhelyezték az üzemet, hogy megkezdődhessen a dolgozók betanítása, és közben folyt a volt orvosi rendelő átalakítása. Körülbelül egymillió forintot költött a HTV arra, hogy a célnak megfelelően kialakítsa az üzemet, és egy korszerű szereidét hozhasson létre. Most már mintegy 60-an dolgoznak a csabai gyár batto- nyai üzemében, szerelik a különféle csatlakozókat és kábeleket. Ezzel jelentős terhet vesznek le a békéscsabaiakról, és a megyeszékhelyen a kvalifikáltabb munkaerőt a kényesebb exportmunkákra tudják átcsoportosítani. két egyébként importból kéne, beszerezni. Ez összesen 1900-féle cikket, traktor-, kombájn-, szállítógép-alkatrészt jelent. Tekintve, hogy a mező- gazdaság összesen mintegy 60 ezer féle gépalkatrészt igényel, s ebből megközelítően 7000 importból származik, az AGROTEK újabb „Gyártót keresünk” akciót tervez szeptemberben, hogy a még meglevő szabad kapacitások feltárását ezzel is elősegítse. A tapasztalat szerint az önállósult AGROKER Vállalatok többsége is eredményesen járult hozzá az aratás sikeréhez. Rendeléseiket a tényleges igények szerint állították össze, s az igényeknek az ügyeleti szolgálat közvetítésével legtöbbször 24 órán belül eleget tettek. Az ügyeleti rendszer augusztus 25-ig fennmarad, amíg várhatóan az utolsó táblákról is magtárba kerül a termés. A nyári betakarítás alkatrész-kereskedelmi tapasztalatait az őszi munkáknál kívánják kamatoztatni. Mezőgazdaságunk imponáló eredményeit senki sem tagadhatja. Az élelmiszerrel teli üzletek még a felületes szemlélőt is meggyőzik arról, hogy ebben az ágazatban alapvetően rendben mennek a dolgok. Többek között elegendő húshoz jut az ország egész lakossága, és még exportra is szállíthatunk ebből a fontos élelmiszerből. Mindez annak köszönhető, hogy az utóbbi ötéves tervek során dinamikusan fejlődött az állattenyésztés, elsősorban a baromfi- és a sertés- ágazat. II fejlődés ára Természetesen ennek a fejlődésnek ára is van. A hústermelés fokozódásával párhuzamosan rohamosán nőtt a koncentrált takarmányfehérjék iránti igény. A fehérjetakarmányok fel- használása az utóbbi húsz évben ötszörösére nőtt, de a termelés csak duplájára emelkedett. A különbözeiét valamiből pótolni kellett, és erre nem volt — ma sincs — más forrás, mint a dollárelszámolású import. Ha csak az utóbbi tíz év adatait nézzük, a behozatal megháromszorozódásáról és a beszerzés devizaszükségletének meghétszereződéséről adnak számot a statisztikai adatok. Ismerve népgazdaságunknak az állati termékek termelésbővítése iránti igényét, és ugyanakkor azt az elvárást is, hogy minél kevesebb devizát kelljen kiadni itthon is előállítható fehérjetakarmányokra, egyértelművé válik a feladat: a fehérjedúEgy szövetkezet, ahol ugyanazt csinálják, mint 30 esztendővel ezelőtt... Ritka ez manapság, a sűrű profil- váltások idején. A Mezőbe- rényi Építőipari Szövetkezet alaptevékenysége azonban, csakúgy, mint megalakulásakor, a lakásépítés és -karbantartás. Ez, ahogy Vrbovszki János, a szövetkezet elnöke elmondta, mostanában nem valami jövedelmező. De az építőipari szövetkezet Mező- berény egyetlen kivitelezője, erkölcsi kötelessége hát elvállalni a kevésbé nyereséges munkákat is. Amilyenek például a maximált áras — helyi viszonylatban nagynak számító — beruházások, úgy mint az egészségügyi központ építése, vagy a 15 lakásos, Kölcsey utcai lakótelep kivitelezése. Kapacitásuk 70—75 százalékát ez, és még néhány kisebb építkezés köti le, csak a fennmaradó 25— 30 százalékot fordíthatják a sabb növényfajokat az eddiginél nagyobb vetésterületen kell termelni. Kedvező tapasztalatok Jó néhány növény jöhet szóba az importált szója legalább részbeni pótlására. A különféle hüvelyes növények, a takarmányborsó és a csillagfürt mellett a lóbab is azok közé a növények közé tartozik, melyek a termelés fejlesztése esetén jelentős mennyiségű szójadara kiváltását teszik lehetővé. De miért éppen a lóbab? Miért erjnek a növénynek a termesztését vette fel programjába a Füzesgyarmati Lucerna- és Szálastömeg- takarmány-termelési és Juh- tenyésztési Rendszer? A kérdésre dr. Iványi Lajos, az FLR megbízott igazgatója válaszol: — A lóbab viszonylag könnyei! termeszthető, kitűnő fehérjeforrás. Nyersfehér- je-tartalma 24—28 százalék, nagy lizintartalmú és magas biológiai értékű mag. Európában elsősorban abraktakarmányként hasznosítják, de humán étkezési célokra is használható. Emellett még kitűnő elővetemény is a gabonaféléknél. Mindezeket adatokkal is bizonyítja. Hazai etetési kísérletek során kiderült, hogy pecsenyelibánál az indítótápban a szójadara 45—50 százalékát lehet lóbabbal helyettesíteni a súlygyarapodási és takarmányhasznosítási eredmények romlása jövedelmezőbb fenntartási munkákra. Szomorúan állapította meg az elnök, hogy eredményes gazdálkodásról sajnos nem beszélhet. Hátra van még viszont egy félév, és talán sikerül a veszteséget nyereséggé „varázsolni”. Segít ebben az ipari termelés. A magasépítés mellett ugyanis hőszigetelő bitumoperlit gyártásával is foglalkozik a szövetkezet. Ez a legnyereségesebb termékük, ám a beruházások visszafogása miatt egyre kevésbé keresett. Jól el lehet adni még az előre kevert betont a társüzemeknek vagy a magánépítkezőknek, a betoncsövek értékesítésével sincs gond. Ezek azonban együttesen is a termelési értéknek csupán 25 százalékát adják. Az itt megtermelt nyereség nem elegendő a tervezett 5,3 százalékos nyereségszinthez. Esetleg — az elnök ebben reménykedik — a költségek csökkentése javíthatja a gazdálnélkül. A broyler-csirkék nevelőtápjában a szójadara 33 százaléka váltható ki lóbabbal. Ezek nagyon jelentős eredmények, mert az ösz- szes fehérjetakarmány 70— 80 százalékát a nevelés időszakában használják fel. Sertéseknél hasonlóak jók a tapasztalatok. Az első szakaszban a szója 34, a második hizlalási szakaszban 53 százaléka helyettesíthető lóbabbal. Érdekes, hogy a vágásoknál azt tapasztalják a szakemberek: a lóbab jótékony hatással van a hús minőségére is. A fehéráru rovására nőtt az értékesebb és keresettebb vörösáru menv- nyisége. Megéri termelni Az eddig elmondottak kétségtelenül jelentős, de főleg népgazdasági szintű érvek a lóbabtermesztés fokozása melett. Ahhoz, hogy a gyakorlatban is növekedjen a termőterület, az kell, hogy a gazdaságok érezzék: megéri ezzel a növénnyel foglalkozni. Napjainkban már országosan 10 ezer hektáron termesztik ezt a hüvelyest, ebből 5 ezer hektáron az FLR partnergazdaságai. A kalkuláció szerint ez a fajta tonnánként átlagosan 9 ezer forintért értékesíthető, és egy hektárról mintegy 2,2 tonna takarítható be. így csaknem 20 ezer forint árbevétel jut egy hektárra, és ez 28 százalékos jövedelmezőséget eredményez. Természetesen ez a jövedelmezőség önmagában még nem dönti el a kérdést, mert hiába van termesztési kedv. kodásukat. A legnagyobb ösz- szegeket felemésztő szállítást kell ésszerűsíteniük, megteremtve az építésvezetők hatékony érdekeltségét. Erre már hoztak is intézkedéseket, a vezetők prémiuma függ a költségek alakulásától. Az ötnapos munkahét az építőiparban nem újkeletű, most mégis a számlájára írnak egyet s mást. Az ágazatban dolgozó vezetőktől gyakran hallani, hogy a hétfői munka semmit sem ér, és erre a mezőberényi építők sem cáfolnak rá. A hétvégi kemény műszak, a maszekolás érezteti hatását a munkahelyi teljesítményen. A szövetkezeti bérszínvonal pedig nem versenyezhet a „fusipénzekkel”. Gondok minden gazdálkodóegységben akadnak, úgy tűnik, az idén a herényi szövetkezetbe kissé sok jutott. Hogy mennyire képesek megbirkózni velük, az majd év végén derül ki. ha nincs elegendő vetőmag vagy éppen gép á betakarításhoz. Nos. napjainkra már nem gond a vetőmag sem. Az Öntözési Kutató Intézet Szarvason több mint 30 fajtát vizsgál, és mint dr. Szántosi Antalné tudományos munkatárs elmondta, jó néhány ígéretes fajta is van közöttük. Jelenleg nagyüzemi termesztésre — a hazai lippói mellett — négy külföldi fajta vetőmagját importálják, melyek, ha megfelelően vizsgáznak, országos terjesztésre kerülnek. A kutatások még egy érdekes tényt tártak fel. A lóbab gyökérzetén olyan baktériumok élnek, melyek megkötik a levegő nitrogéntartalmát. Az egyre emelkedő műtrágyaárak mellett ez nem elhanyagolható, mert ez a növény annyi nitrogént juttat így a talajba, mely 350—400 kilogramm ammon- szulfát alkalmazásával egyenértékű. Betakarítási időszaka a búza után esik, és van elegendő idő a helyére kerülő őszi búza magágyának elkészítésére. A megfigyelések szerint a lóbab után termesztett őszi búza 0.5—0,8 tonnával nagyobb termést ad hektáronként. Ez is azt bizonyítja, hogy elő- veteményként alkalmazva ez a fehérjetakarmány kedvező irányba befolyásolja a talaj biológiáját. * * * Mindezekhez tulajdonképpen túl sokat már nem érdemes hozzátenni. Érdemes viszont elgondolkozni azon, hogy a lóbabon kívül hány olyan, régen ismert, de mára elfelejtett növényünk van, melyeket újra felfedezve köztermesztésbe vehetnénk, és esetleg azok is ugyanúgy dollárt pótolhatnának, mint esetünkben a lóbab. Próba Kecskeméten Tart az üzempróba az ország első automatizált kon- centrátumgyárában Kecskeméten. A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szeptemberben már termelő részlege évente hatvanezer tonna, fehérjéből, ásványi anyagból és vitaminokból összeállított koncentrátumot állít elő. A terv szerint még az idén hatvan—hetvenféle takarmánytáp készül itt a nagyüzemi és a háztáji állattartó gazdaságok ellátására. A továbbiakban az igény szerint bővítik majd a választékot. A jó minőséget az üzem korszerű berendezései, műszerei is szavatolják: az adalékok pontos arányát, keverését a vezérmű irányítja a betáplált program szerint. Divatos gumicsizmák Szeptember végétől lesz elég divatos, olcsó gumicsizma — ígéri a Fővárosi Kézműipari Vállalat. Már hagyománya van a vállalatnál a műanyag lábbelik gyártásának. A tavalyi — Olaszországból és máshonnan érkezett — importcsizmák sikere nyomán született az elhatározásuk, hogy megteremtik a feltételeket az ilyen lábbelik gyártásához. Üj gépeiken húszféle fazonban, számos színvariációban, nagy sorozatban képesek a kopásálló talpú és rugalmas szárú csizmákat gyártani. A Szegedi Ipari Vásáron már nagy sikert arattak a hazai alapanyagból előállított, 250—500 forint közötti árú bélelt csizmák, a vállalat vezetői szerint még nem mindegyik kereskedelmi partnerük ismerte fel az üzleti lehetőséget az új termékben, de bíznak benne, hogy a kereslet nyomán a megrendelések is gyarapodnak majd. Az előre kevert betont jól el lehet adni Fotó: Fazekas László Kép, szöveg: Lónyai László Jól halad a munka a korszerű szereidében lavult a mezőgazdaság nyári gépalkatrész-ellátása L. L. A munka a régi — a gond új
