Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-22 / 196. szám

1982. augusztus 22., vasárnap

jj m BÉKÉS MEGYEI i

n i

Sz

NEPUJSAl

SÍ :

eghalm

ion

S

zeghalom — Zeguholmu — nevét már több Árpád-kori történelmi forrás említi. Az 1200-as évek végén a sárréti járás székhelye. A 16. és 11. század között a település háromszor pusztult el és népesült be újra. A járványok, éhínség, árvizek fenyegette Szeghalom igazi fejlődése azonban a felszabadulás után, s különösen a 60-as évek végén elkezdődött iparosodással indult meg.

Ez a fejlődés olyan töretlen ívben haladt, hogy napjainkra Szeghalom Békés megye északi térségének, a Sárrétnek gazdasági, kulturális, igazgatási szervező központjává vált. E szerepkörének kialakulásában természetesen szerepet játszott földrajzi fekvése is. hiszen éppen a Sárrét középpontjában helyezkedik el, s a hozzá legközelebb eső város. Békés is 40 kilométerre van.

Szeghalom mint középfokú központ, elindult a városiasodás útján, s ma már megfelel a várossá nyilvánításhoz szükséges összes feltételnek.

Az egykor mezőgazdasági jellegű településen napjainkban jelentősen meghaladja (40,5 százalék) az iparban dolgozók száma a mezőgazdasági keresőkét (21,7 százalék). Az elmúlt tíz esztendő alatt a nagyközségben másfél milliárd forintnyi beruházás valósult meg a gazdaság, az egészségügy és a kultúra tei létén. A lakások számának gyarapodása is jelzi a település i’övekvő vonzerejét. 1975-től 1981-ig például 105 állami, 222 O'i'1 és Í54 családi lakóház, illetve lakás épült. Örvendetes az a ténv is. hogy országosan is élen járnak az ezer lakosra jutó szülei« -ck tekintetében. A lakosság gyarapodása pedig — amel> o születéseken kívül a beköltözésekből és visszaköltözésekböl 411 — évente eléri a 2,1 százalék kot. S ha már a „csúcsoknál” tartunk. Országos viszonylatban is Szeghalmon a legalacsonyabb a halálozási arányszám.

A Sebes-Körös és a Berettyó összefutásánál levő Szeghalom gyors fejlődését, helyszűke miatt, csak néhány jellemzővel lehet érzékeltetni. Az elmúlt években például két új óvoda épült, s ennek ellenére is csak az igények 65—70 százalékát tudják kielégíteni. S bár nemrég adtak át egy új iskolát, a növekvő gyermcklctszám miatt továbbra is tanteremgondokkal küszködnek. De felépült egy ifjúsági és úttörőház is, amely most szerencsére enyhíteni tud a tanteremgondokon.

A belterületi úthálózat 40,5 százaléka szilárd burkolatú, a lakások vezetékes vízellátása pedig 70 százalékos. A jár- dásítás 80 százalékos, viszont teljesnek mondható a villamosítás.

A nagyközség szép lakóteleppel büszkélkedhet. Hét jelentősebb üzeme, valamint az egyre fejlődő szolgáltatások megfelelő munkalehetőséget biztosítanak a szeghalmiaknak. S hogy az ott élők nemcsak szeretik városiasodó nagyközségüket, de tenni is hajlandók érte, azt bizonyítja a megyei tár- sadalmimunka-versenyben elért három első és négy második helyezésük. Rajtuk is múlt tehát, hogy egyre vonzóbb, egyre gazdagabb, virágzóbb nagyközség lett a 11 ezer 400 lelkes Szeghalom.

Ikerszárító

Tavaly ősszel kezdték meg. és idén nyáron fejezték be — éppen az aratás megkezdése előtt — a Sárréti Tsz szárítójának bővítését. A kapacitás megkétszereződött, naponta 80—100 vagon gabona tisztítására, szárítására alkalmas az ikerszárító. A mintegy 8 millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy egvszerre kétféle növényt is szárítsanak, például egy ■

időben betakarításra kerülő napraforgót és rizst. A gabona aratásával rövid idő alatt végeznek a szövetkezet kombájnjai és, most már a szárítás-tisztítás is gyorsabb. Saját terményeik feldolgozása után a környékbeli szövetkezeteknek adják bérbe a szárítót, amit egyelőre olajjal fűtenek, de az utóbbi napok eseményei arra engednek következtetni, hogy hamarosan a jóval olcsóbb és gazdaságosabb gáztüzelésre térhetnek át.

A szövetkezet 1600 vagonnyi gabonatermését már a kibővített szárító fogadta

n tanács

a szakemberekért

A városiasodó település fejlődő ipara, mezőgazdasága évről évre több szakembert igényelt. A kérdés fontosságát időben felismerte a nagyközségi tanács és cselekedett. A megtett lépésekről Kozák Sándor, a szeghalmi tanács elnöke tájékoztatott bennünket.

— Sokáig jelentett gondot számunkra, hogy fejlődő iparunkhoz nem tudtuk helyben biztosítani a vezető, irányító szakembereket. A tanács egyetlen lehetősége ebben a helyzetben az, ha igyekszik letelepíteni — soron kívüli OTP-, tanácsi, illetve szolgálati lakás kiutalásával — a jelentkezőket.

Próbálkozásaink már eddig is szép sikerrel jártak. Ma már ugyanis ott tartunk. hogy a településen működő mezőgazdasági és ipari üzemekben, de az élet egyéb területén is elértük a 75 százalékos szakemberellátottságot.

Azonban még mindig hiányoznak a gépészek, elektromérnökök, növényvédelmi szakmérnökök, vegyészek, közgazdászok és agrármérnökök. A jelentkezőknek továbbra is' elsőbbséget biztosítunk a lakáskiutalásban. Hiszen továbbra sem lehet kérdéses számunkra, hogy további fejlődésünk, jól kvalifikált szakemberek nélkül, sem a gazdaság, sem az egészségügy, sem a kultúra területén nem képzelhető el.

Javulnak az egészségügyi ellátás feltételei

Az új körzeti orvosi rendelő 1983. szeptember 1-ig készül el, a költségvetési üzem kivitelezésében

Az egészségügyi feladatokat alapul véve, Szeghalomnak kettős funkciója van: egyrészt az alap-, másrészt a középfokú ellátás biztosítása. Az előbbinél maradva megállapítható, hogy 2 ezer 800 lakos jut egy-egy orvosi körzetre. Ezekben egyébként jó felkészültségű szakemberek vesznek részt a gyógyításban. Az sem lényegtelen, hogy további' javulás várható a személyi feltételek vonatkozásában. A tanácselnök megemlítette, szeptember 1-től valamennyi körzeti és fogorvosi állást betöltenek. Megfelelő képzettségük van az orvosasz- szisztenseknek és védőnőknek is, akik jelentős mértékben segítik az egészség-« ügy munkáját.

Az önálló gyermekorvosi körzet létrehozása céljából a tanács állást hirdetett. Ugyanis jelenleg az a helyzet, hogy a járási gyermek szakorvos kétféle teendőt lát el, és pedig nemcsak a helybelieket, hanem a járás településeiről érkező beteg gyermekeket is fogadja a szakrendelésen.

Ami a tárgyi feltételeket illeti, sokat ront a helyzeten az, hogy a körzeti orvosi rendelők elavult épületben •vannak. A váróként szolgáló szűk folyósón csak üggyel- bajjal lehet közlekedni. Különösen a téli időszakban elviselhetetlen a zsúfoltság. Az áldatlan állapotokra való tekintettel a tanács korábban úgy határozott, hogy korszerű körzeti orvosi rendelőt épít, amelynek költsége eléri a 9,5 millió, forintot. Ebben az új létesítményben kap majd helyet egyebek között a * gyermekorvos is. A munkálatok előreláthatóan jövő szeptemberre fejeződnek be. Ezenkívül két új orvosi lakás is felépül, s kettőt pedig felújítanak.

A 120 férőhelyes bölcsőde ebben az ötéves tervben készült el, míg a 40 személyes öregek napközi otthonának bővítése már a jövő feladatai közé tartozik.-------------------------------r---------K

ulturált vendéglátás a felújított Sárréti vendéglőben

Látogatás a harisnyagyárban

Az idén először szállítják termékeiket a tőkés országokba

Szeghalom második legnagyobb munkáltatója — az első a Csepel Autó — a haris- nyagyár. Mintegy 500 ember dolgozik itt, és többségük — 90 százalék — nő. Az üzem fiatal, alig 6 éves, de fennállása óta mindig nyereséges. Ez pedig ritka az induló üzemeknél, hiszen a betanulás, a különféle üzleti kapcsolatok kialakítása idején többnyire nem eredményes a gazdálkodás.

— Sokat jelentett — mondja a telep vezetője, Vékony József —. hogy új, termelékeny gépeken kezdtük a termelést, nem pedig elavult, az „anyavállalatnál” már kiszolgált masinákon, ahogy az a telep esetében sajnos előfordul.

De a munkaerőt nem kaphatták „készen”. Hiszen a korábban mezőgazdasági jellegű település nem rendelkezett képzett szakemberekkel. Ma is zömében betanított munkások dolgoznak a gyárban.

— Ebből adódik — jegyzi meg Vékony József —, hogy rendkívül heterogén a kollektíva. 100 fölött van azoknak a száma, akik nem végezték el a 8 osztályt, és már nem is kötelezhetők erre. 52 százaléka dolgozóinknak 30 éven aluli. 56 százaléka pedig bejáró.

Kilenc községből jönnek ide az asszonyok vonattal vagy busszal, a legtöbben Vésztőről és Füzesgyarmatról.

— Nem rendelkezünk — állapítja meg az elnök — a modern munkaerőcsábítás eszközével, a vállalati autóbusszal. Az a véleményem, hogy a termelőüzem feladata a termelés, nem' pedig a személyszállítás. Ezt, az erre hivatott szerveknek kellene minden igényt kielégítően megtenniük.

Ha nem is minden nehézség nélkül, de megérkeznek a dolgozók munkahelyükre, ahol a termelés egyre magasabb színvonalú. Kezdetben csak belföldre termeltek, később a szocialista országok piacaira is szállítottak, az idén pedig beindult a tőkés export.

— Ez merőben új követelményeket állít — magyarázza Vékony József — a gyár elé. Nemcsak a minőséget illetően. Nagy gondot kell fordítanunk a csomagolásra, a címkékre, a színekre, egyáltalán a külsőségekre. A legfőbb célunk, hogy megfeleljünk e követelményeknek, és belföldi termelésünket is erre a színvonalra emeljük.

A Dózsa György út 34. sz. alatt található a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ Sárréti 1. sz. vendéglője. A forgalomról, a dolgozók munkájáról és a múlt évi felújításról Simon József, az étterem vezetője tájékoztat bennünket.

— Mennyi a bevételük havonta?

— Havi forgalmunk értéke általában 900 ezer és 1 millió forint között mozog.

— Hányán férnek el itt egyszerre?

— Mintegy 300 vendéget tudunk kulturáltan elhelyezni, de esetenként akár 400-at is. A konyha kapacitása a jelenleginél többet is elbírna. Most 250—300 előfizetőnk van, és 100—100 ezer forint értékű ételt szolgálunk fel á la carte.

— Milyen jellegű rendezvényeket tartanak az étteremben?

— Például az első félévben 12 lakodalmunk volt, s év végéig további 15-re számítunk. Ezenkívül érettségi találkozók, névnapok, tsz- rendezvénvek és egyéb testületi összejövetelek céljára veszik igénybe termékeinket.

— Mekkora létszámot foglalkoztatnak?

— A négytagú zenekaron kívül 22 szakképzett dolgozó vesz részt a vendéglátásban. Kollektívánk kétszer nyerte el a Szövetkezet Kiváló Brigádja címet, ugyanakkor az Országos Béketanács plakettjét is. Emellett több alkalommal lettünk aranykoszorús brigád.

— Mi van az elismerés mögött?

— Mindennapi feladataink elvégzésén kívül jelentős társadalmi munkával és anyagi támogatással segítjük a közhasznú célok elérését. Ennek értéke 1981-ben elérte a 300 ezer forintot. Az étterem múlt évi felújítása és berendezése, 2,2 millió forintba került. Dolgozóink önként vállalták bizonyos feladatok megoldását. Az átalakítási, bővítési munkálatok egy része úgyszintén társadalmi összefogással valósult meg.

A/ átalakítás óta a Sárréti vendéglő forgalma eléri a 900 ezer—egymillió forintot havonta

Az oldalt írták: B. Sajti Emese. Bukovinszky István, Szatmári Ilona. A képeket készítette: Veress Erzsi