Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-22 / 196. szám

NÉPÚJSÁG 1982. augusztus 22., vasárnap Az alkotmány napja megyénkben Állam és társadalom a nyolcvanas években (Folytatás az 1. oldalról) gyulavári sporttelepen a gyulai Munkácsy Termelő- szövetkezet lovasszakosztá­lyának bemutatójára. Köz­ben teljes nagyüzem volt a sporttelepen. hiszen több csapat részvételével megkez­dődött a kispályás labdarú­gótorna. Ezzel párhuzamosan a legfiatalabbaknak is tar­tottak játékos ügyességi ve­télkedőt. Az ünnepség szónoka ez­úttal Prohászka Tamás volt. a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja. Többek között megemlékezett a mó­dosított és továbbfejlesztett alkotmányról. amely jól szolgálja társadalmi előroha­Augusztus 20. alkotmá­nyunk és az újkenyér ün­nepe. Hagyományosan ekkor kerül az. asztalra az újbú­zából sütött kenyér, amely az életet jelentette egykoron és ma is. Az idei újbúza és a belőle készült kenyér minőségéről érdeklődtünk az illetékesektől. Faragó Sándor, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazga­tóhelyettese a következőket mondja az idei gabonáról: — Örömmel mondhatom, hogy a megyében ebben az évben több búza termett, mint bármikor. Igaz. a ko­rábbi évekénél magasabb volt a vetésterület is. A me­gye mezőgazdasági nagyüze­mei a várt eredményt érték el. ezzel is segítve a nép­gazdaság gabonaprogramjá­nak megvalósulását. A leg­nagyobb területen a Rána- fajtákat termelték az üze­mek. Ennek a fajtának ma­gas a hozama, kenyérgabo­nának számít. így az ára is kedvező. A minősítés most folyik a vállalatnál. A minták' beér­keztek. vizsgálják a béltar­talmát. sütőipari értékét, korszerűen felszerelt labora­tóriumukban. Az. idén ter­mett búza egyébként szemre tetszetős, jó küllemű, és több a magasabb hektolitersúlyú gabona, mint tavaly volt. A laboratóriumi minősítés után állítjuk össze a megye mi­nőségi térképét. — Ami a takarmánybúza­felvásárlást illeti — folytat­ja az igazgatóhelyettes — igen keveset vásároltunk lel ladásunkat. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság immár világszinten dolgozik. és mindenkor képes biztosítani népünk számára az egyre na­gyobb szelet kenyeret. Az ünnepség nagyszámú résztvevője válogathatott a különféle, jól pergő műsor­számokban. Fellépett a prá­gai pedagógus női kar, a he­lyi repülőmodellező klub vi­lágbajnokai bemutatót tar­tottak, majd a Dürer -terem­ben megnyitották a nagy­bányai művészek tárlatát. Délután pedig az Erkel Mű­velődési Központ citerazene- kara. a Körös táncegyüttes és a milotai hagyományőrző cigányegyüttes mutatta be nagy sikerű műsorát. dot is jelent, hiszen a gaz­daságok igénylik a takar­mánybúzát. Hogy mégis csak kis területen termelik, en­nek az az oka. hogy a mai kenyérgabonák termésátlag­ban produkálni tudják a ta­karmánybúzák termésered­ményét. Itt és ezúton szeret­ném megköszönni a mező­gazdasági nagyüzemek dol­gozóinak azt a segítségéi, amelyet a betakarítás, be­szállítás során nyújtottak számunkra. Tárolókapacitá­sunk igen szűkös, éppen ezért az igen jó termésered­ményekkel biztató ősziek — napraforgó, rizs, kukorica, szója — számára időben biz­tosítani kell a tárolóteret, ezért folyamatosan szállítjuk a búzát raktárainkból. A tá­rolási gondok megoldását se­gítette az is. hogy a békés­csabai Szabadság Tsz-ben. Szeghalmon. Újkígyóson és Battonyán adtak át új táro­lót az idén. Most folyik a csorvási Le­nin Tsz-szel és a Mez.öhe- gyesi Mezőgazdasági Kombi­náttal közös beruházásban épülő új tárolóhely építése is. Állami célcsoportos beru­házásként épül az orosházi 30 ezer tonnás vasbeton siló és a sarkadi GMV keverő­üzemében a csaknem 10 ezer tonnás fémsiló. A békéscsabai körzeti üzem vezetője, Gyurkovics János több mint két évti­zede dolgozik a szakmában, tőle az első őrlés tapaszta­latairól érdeklődtünk. — Július közepén kezd­tük az őrlést az újbúzából. községek, a szomszédos tele­pülések mezőgazdasági és ipari üzemei mutatják be termékeiket, azt a fejlődést, amit az utóbbi esztendőben elértek. A bemutatott áruk­ból vásárolhatnak is a láto­gatók. A kiállított termékek méltán reprezentálják a vá­ros és városkörnyék gazda­ságát. Ugyancsak augusztus 20- án délelőtt, a Jantyik Má­Szarvas Augusztus 19-én, csütör­tökön este. Szarvason, a Vajda Péter Művelődési Központban ünnepi gyűlést rendeztek. Az alkotmány tör­vénybe iktatásának jelentő­ségéről, a szocialista társa­dalom építésének országos és helyi sikereiről Körösfalvi Pál, az MSZMP Békés me­gyei Bizottságának tagja be­szélt. Az ünnepi gyűlést népdalest követte. Az alkotmány tiszteletére nyílt meg csütörtökön ,.A paraszti életforma — ma" című VII. országos fotókiál­lítás. A kiállításnak, ame­lyet Mészáros István ország- . gyűlési képviselő, a Szarvasi Állami Tangazdaság igazga­tója nyitott meg. a Vajda Péter Művelődési Központ ad otthont. A fotók átfogó képet adnak a mai paraszti életről. a mezőgazdasági munkásról. Harminchat pályázó. 00 kiállított fotóját augusztus Köröstarcsa Köröstarcsán. • augusztus 20-án. és 21-én a községi ta­nács által létrehozott szer­vező bizottság rendezett fa­lunapokat. Alkotmányunk ünnepén, s az ezt követő napon, a faftí- nap keretében a helyi gaz­dasági egységek. kiállításon mutatták be termékeiket. Az érdeklődők megtekinthették a Mezőberény és Vidéke Az így nyert lisztet kever­tük az óbúzából készülnél. Augusztus 1 -töl mái' csak kizárólag az újbúzát őröl­jük. Hogy milyen a minősé­ge? A tavalyihoz hasonló, tudja, most folyik az utó­érés, pihentetés, s ennek rendkívül nagy szerepe van a minőség javításában. A me­gyei készletek biztosítják, hogy a legmegfelelőbb mi­nőségű liszt kerüljön majd a sütőipari üzemekbe. A gabona- és malomipar szakembereinek véleménye után hallgassuk meg azo- két is. akik előállítják min-" dennapi kenyerünket. Er- zsiák Pál, a Békés megyei Tanács 1. számú Sütőipari Vállalat békéscsabai, Szarva­si úti üzemének vezetője így beszél az idei helyzetről: — Az őrletszállítmányok különböző minőségűek, de összességében azt mondha­tom. megüti a tavalyi szin­tet az idei liszt. Jelentős lét­számgondokkal küzdünk, je­lenleg is öt nyugdíjasunk se­gíti a munkát, akik vala­mennyien ledolgozzák a tör­vény által biztosított 1200 órát. — Mi a jó kenyér titka? — kérdezem az őszülő üzem­vezetőt. — Először is a jó liszt, a lelkiismeretes, odaadó mun­ka, a jó élesztő, no és ter­mészetesen a technológiai előírások maradéktalan, pon­tos betartása. — Miért van az, hogy oly­kor-olykor az üzletben vá­sárolt kenyér lapos, nyo­mott. szikkadt, nem a leg­jobb minőségű? — Tudja, sok függ a.szál­lítók munkájától is. De ezen a területen is munkaerőgon­dokkal küzdünk. tyás Múzeumban Sass Ervin, a Békés megyei Népújság főmunkatársa nyitotta meg az alkotótábor munkáiból rendezett kiállítást, mely au­gusztus 30-ig naponta 10 órától 18 óráig várja az ér­deklődőket. Augusztus 20-án immár 10. alkalommal rendeztek Ka­muion munkás-paraszt talál­kozót. A helyi Béke Tsz é a békési Start Ipari Szí) vetkezet tagsága ünnepel' együtt. 19-től szeptember 11-ig Iá fogathatják az érdeklődők A rendező vállalatok, intéz mények 10 képet jutalmaz­tak különdíjjal. Közöttü! Gál István Házaspár. Kováé Oszkár Juhász. Gebhard György Mezőgazdasági táj Mazumel László Alkony Végh Elek Szerelőudvar cí mű képét. Készlet a kiállításból ÁFÉSZ, a helyi Petőfi Tsz a BEKÖT helyi üzemének.; takarmánykeverő termékeit láthatták a kisállattenyész.ü szakcsoportok tevékenységét a gyümölcs- és zöldségter mesztés eredményeit, a mű velődési ház szakköréinél munkáit, a vadásztársaság gazdálkodását. A kiállítás mindkét na pon este 6 óráig várta a Iá tpgatókat a művelődési ház­ban, az általános iskolábar és a ligetben. A békéscsabai, Bartók Bé­la úti süteményüz.em veze tője Dömény Dezső: — Most igen sok gondunk van az újliszttel — kezd a beszélgetést. — Amíg a ko­rábbi, években fokozatosan keverték az újbúzából ké­szült lisztet a régivel, most már napok óta friss lisztet kapunk. Ebből az alap­anyagból a leggondosabb munka mellett is, csak ne­hézségek árán tudunk meg­felelő minőségű termékei gyártani. Egri János, csoportvezető így vélekedik: — Még nem olyan jó az újliszt, mint amilyennek a technológia maradéktalan betartásához lennie kellene Ezért itt az üzemben napon­ta keverjük, hogy megfelelő terméket kapjunk. —: Végezetül —'s nem ün­neprontásképpen — még egy jelenségről kell szólnom, ez pedig a napjainkban tapasz­talható kenyérpazarlás. Me­gyek az utcán, és látom hogy iskolás korú gyerekek kiflidarabbal futballoznak Lakótelepeinken nap mint nap jelentős mennyiségű ke­nyér kerül a kukákba. Fal- vainkban még ma is „divat" hogy jó néhány helyen ke nyérrel hizlalják a sertése két. Hallomásból. leírások bt V tudom, milyen nagy beeső lete volt régen a mindenna pi betevő falatnak. Szint' ünnepélyes aktus előzte mer a kenyérszegést. Ma lénye gesen több gabona terem, mint évtizedekkel ezelőtt Becsüljük meg. és takar; koskod junk a valamennyi fink számára életet jelelő kenyérrel. Vcrasztó I.ajo^ tudomány szerepe a közgazdaság fejlesz­tésében ismertebb, nini az állami szervezet, a demokratizmus és alkot­mány fejesztésében. A nem­zetközi gazdasági kapcsolat és verseny is ismertebb, mint az a verseny, illetve tudo­mányos párbeszéd és tapasz­talatcsere, amely az országok közt a közéleti jogok és a demokratikus' beleszólás fó­rumai tekintetében létezik. Pedig a jogtudósok, államtu­dósok, és az utóbbi években a politikatudomány művelői hazánkban is a döntési rend­szer és a közéleti részvétel legjobb megoldásait keresik. Nemcsak az alkotmány és a jogszabályok betűit, hanem gyakorlati érvényesülésüket is vizsgálják. Az államtudo­mány az állam valóságos mű­ködésének tapasztalatait, a politikatudomány pedig szé­lesebben, az egész politikai intézményrendszer működé­sét 'elemzi. Úgy is mondjuk ezt. hogy mind a jogtudomány, mind az államelmélet jobban tá­maszkodik a valóságfeltárás­ra — szociológiai módszerek­re és a nemzetközi összeha­sonlításra — mint korábban. \ Nemzetközi Politikatudo­mányi Társaság előző világ­kongresszusát három éve Moszkvában tartották, és az főleg a politikai rendszerek fejlődésével foglalkozott. A legutóbbi most zajlott le Rio le Janeiróban, ilyen címmel: .Az állam és az őt körülve­vő társadalom a nyolcvanas l ekben”. Az államok és po- ' i t i kai rendszerek természe- ’esen nagyon különbözők. A közös bennük az. hogy hoz­zátartoznak az emberek lét­feltételeihez. javíthatnak és ronthatnak azokon, elősegít­hetik a háborút és a bélvét. i gyorsabb vagy kevésbé tvors fejlődést. Ezen belül minket természetesen külö­nösen a szocialista állam és politikai rendszer fejlődésé­nek problémái érdekelnek, de nem függetlenül a múltban : elhalmozott hagyományok­on. kultúrától és a minket ürülvevő világtól. Már a moszkvai kongresz- -zuson sok szó esett arról, hogy a társadalomban kü- inböző érdekek léteznek, és :em csak a nyugati érte­mben vett pluralizmus fog- ilkozik azzal, hogy a több­éle érdeket kifejezésre jut­assa. Jerzy Wiatr. az egyik egnevesebb marxista polito- igus úgy fogalmazott: ..A mii ti kai probléma lényege: ingván tudja a szocializmus i szocialista demokrácia ke­ntében. a párt vezető sze- epének biztosítása mellett dlampolgárainak biztosítani, agy kifejezzék véleményű­ét, megvédjék különböző ér­ekeiket és hogyan képes ■legtalálni a legjobb megöl- ist problémáira." A magyar kutatókat, mun- •t i kát tekintve az utóbbi 'vekben ilyen kérdések l'og- ilkoztatták: az állam fánk­éinak alakulása, az alkot­mányosság és törvényesség szerepe, fejlődése, az érdek- képviselet és a választás -/elvezeti formái, a közéleti aktivitás és passzivitás, a ézvélemény és a politikai érdeklődés alakulása. Az állam funkciói közt a égi értelemben vett elnyo­mj funkció helyett — mint negállapítják — mind job­ban előtérbe kerül a közös­égi szervező, rendfenntartó s szociálpolitikai funkció. A ' nvényesség megszilárdítása tán. amelyet el nem évülő ' ipasztalatok tettek szüksé- ossé. a mostani fejlődési /akaszban már többet szól- :ik az alkotmányosság fej- • itebb követelményéről is. \z Állam- és jogtudományi ■tciklopédia szerint idetar- 'Zik nemcsak az egyes wek intézésének, hanem a 'gszabályok megszövegezé- é-nek törvényessége, a ma- isabb jogszabály, törvény acsonvabb jogszabály fé­lti elsőbbségének biztosítá- i. a teljes intézmény, ható­ig munkájának törvénvessé- ;c is. Akár alkotmánybírás­kodásnak. akár másnak ne­vezik, az ilyenfajta Jelügye- let kialakítása a tudomány napirendjén levő téma. Az MSZMP Társadalomtu­dományi Intézete gondozásá­ban 1979-ben közzétett, több intézet kutatásait összegző tanulmány a szocialista de­mokráciáról elgondolásokat tartalmaz a társadalom ér­dekek és vélemények szerinti tagoltságának kifejezésére. A tanulmány szerint különösen az egyes réteg- és érdekkép­viseleti szerveknek kell eb­ben aktívabnak lenni, de fej­leszteni kell a képviseleti szervekbe történő választást, jelölést is. A többes jelölés akkor szaporodhat, ha nem válik formálissá. Nem az a lényeg tehát, hogy ugyan­olyan korú, hasonló foglal­kozású embereket indítsanak ugyanabban a kerületben, hanem a létező különböző érdekeket, véleményeket fe­jezzék ki a jelöltek például a fontos kommunális, fej­lesztési kérdésekben. Sok tudományos vita van róla, de a magyar politikai hagyományok szerint is el­sődleges nálunk, a testületek­ben a lakóterület szerint vá­lasztott képviselet elve. Fel­vetődött. hogy ha külön je­lölés alapján a párt-, a szak- szervezeti és szakmai szervek fontosabb képviselői saját helyet kapnának e testüle­tekben. akkor az ilyen szer­vek közvetlen képviselete is megoldódna a lakóterület képviselete is egyértelműbb, elhatároltabb lenne. Külön is jelentős kutatás folyik az államigazgatás, közigazgatás fejlesztéséről. Ez foglalkozik többek közt az. irányítási munka színvona­lának és felelősségének ma­gasabb szintre emelésével. Egyes felmérések szerint még sokan dolgoznak felsőbb szerveknél olyanok. akik közvetlenül nem dolgoztak korábban az általuk irányí­tott területen. Felmerült to­vábbá a vezető beosztásúak eredmény szerinti felelőssé­gének rendszereís.tése is. Ez azt jelenti, hogy nemcsak esetleges vétség elkövetéséért lennének felelősek — ami ma is* szükségszerű —. ha­nem bizonyos szükségszerű­séggel azért is, hogy az. ál­taluk vezetett szervezet tar­tósan eredményesen vagy eredménvtélentil működik-e. Ilyen felelősségre vonás ter­mészetesen ma Is létezhet, de nem kötelező. Igen érdekesek azok a vizs­gálatok. amelyeket a Tömeg­kommunikációs Kutatóinté­zet. a Szakszervezetek Elmé­leti Kutatóintézete, valamint egyes kutatók végeznek az. emberek közéleti aktivitásá­ról. érdeklődéséről. Több ta­nulmány megállapítja, hogy még 25—30 százalék körül van az. a réteg, amely a po­litika kérdései iránt nagyfo­kú érdektelenséget tanúsít. Nagyobb figyelmet kell tehát fordítani erre a kisebb isko­lázottságit. jobbára fizikai dolgozókból. háziasszonyok­ból álló rétegre. Kedvező, hogy a többség már nem az. érdektelenek közé tartozik, ám még az érdeklődök is különbözőek. Vannak, akik — elmondásuk szerint — csak akkor vesznek részt ilyen témájú beszélgetésben, ha azt más kezdeményezi, és vannak, akiknek maguknak _____ önálló véleményük. 1 lekesek az. arról szó- öl felmérések is. melyek a külföldi I földi eseményekről való tájékozottságot hasonlít­ják össze. Csak a megkérde­zettek 15 százaléka nem tu­dott felsorolni olyan külpo­litikai eseményeket, amelye­ket fontosnak tart. míg fon­tos hazai politikai eseménye­ket 52 százalék nem tudott felsorolni. Pedig az emberek életét állandóan befolyásol­ják a hazai folyamatok, ese­mények. országosan és a közvetlen lakóterületen is. A tömegtájékoztatásnak is bi­zonyára többet kell tenni, hogy ez utóbbiak ugyan­olyan „közel" kerüljenek az. emberekhez, mint amelyek tőlük távoli világrészeken zajlanak. Kulcsár Péter v lJurci leien.t • , nyitottak meg a nagybányai képzőművé­szek kiállítása* Békés 20-án, első alkalommal nyílt ipari, mezőgazdasági kiállí­tás és vásár, mely 3 napon Megyénk legfiatalabb vá- át várja az érdeklődőket. A fosában. Békésen, augusztus város és a varos körnvéki wr f tr. ‘•««•A Sokan keresték fel a Békési Kosárfonó Hisz kiállítását A tudósításokat és a fotókat készítette: Béla Ottó, Kö­penyes János, Szekeres András. Újbúza, újkenyér e termékféleségből. Ez gon-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom