Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

1982. augusztus 20., péntek

NÉPÚJSÁG

a

A békéscsabai téglagyári bányatavak rendezése és körryékének s/.abadidö-közpoi Uá való kialakítása r-a. '•* foglalkoztatja a váró. lakosságát és a megye, valamint a város vezetői* is. Az elképzelések megvalósulását leginkább az. anyagi lehetőségek késleltették. Ugyanis a belvíz elleni ved' kezesre az évek során több mint 100 millió Urintot kellett fordítani.

Vantara Jánosnak, a városi tanács általános elnökhelyettesének -a tájékoztatása szerint a megyei tanács vb állást foglalt abban, hogy a bányatavakat hasznosítani kell. és javaslatot tett 21 jogi személyből álló gazdasági társulás létrehozására. A társulás meg is alakúit. Tagjai közé tartozik egyebek közt a megyei, a békéscsabai városi, a gyulai Városi Tanács, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat, valamint több más vállalat, termelőszövetkezet. A társulás. célul tűzre a bányatavak és a szabadkígyósi tájvédelmi körzet komplex hasznosítását. mégpedig úgy. hogy minél előbb megfelelő feltételek teremtődjenek a lakosság szabad idejének kulturált eltöltésére, szórakozásra. csónakázásra, horgászásra és más sportolásra.

A vízügyi szervek , már előbb tanulmánytervet készítettek. az OVH és a megyei tanács pedig konkrét elképzeléseket dolgoztatott ki— Milyen ütemben fúrható a megvalósulás?

— Most történik a pénzeszközök számbavétele. A lehetőség a pénzügyid helyzet tői függ. De azt tudni kell. hogy a társulás a feladatot koncentráltan hajtja végre. A munka egy része már el is kezdődött. /

— A lakosság közreműködésével bizonyára meg is lehet gyorsítani a fejlesztést.

— Igen. mégpedig társadalmi munkával és esetleg anyagi hozzájárulással is.

— Hány év múlva lesz kirándulásra alkalmas ez. a terület?

— Két-három év múlva már lehet csónakázni, horgászni. pihenni. Magánszemélyek víkendház építésére telket nem kaphatnak it szabadidő-központ területén. Lehetőség nyílik azonban arra. hogy a Hargita soron több családi ház épüljön.

i * r

A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat készíti a békéscsabai téglagyári bányatavak és a szabadkígyósi tájvédelmi körzet komplex hasznosításának a kiviteli tervét. Ezzel kapcsolatban Sziráczki Mihály táj- és kertépítész-tervezőtől néhány sokakat érdeklő kérdésre kerek választ.

— Mi a lényege az elgondolásnak?

— Csak három tó marad, a többit feltöltjük. A legnagyobb hossza több mint ezer. szélessége pedig 5-—600 méter lesz. ami kajak- és kenuversenyek rendezésére is alkalmas. A második tavat horgászásra, a harmadikat csónakázásra lehet majd használni. Ezeknek a vízfelülete sem sokkal kisebb. A tavak köré erdőket telepítenek és különböző létesítmények építésével teszik alkalmassá arra. hogy Békéscsabának és a környező településeknek a szabadidő-központjává váljék.

— Milyen .létesítményeket határoz meg a terv?

— Lesz szabadstrand (később termálfürdő is), eg.v része ifjúsági park szabadtéri színpaddal, tervezünk még korcsolyapályát, egy kis állat- és növénykértet. valamint kempingmotelt. Üt épül majd Szabadkígyósra, amelyen gépkocsival' es kerékpárral is el lehet jutni a kastély parkjához.

— Hogy lehet majd a tavakat és a létesítményeket megközelíteni?

— A Hargita soron, a Ke- reki és a Wagner utcában, és természet esen Szabadit ígvós felől is.

— Hol lesznek gépjármű- parkoló helyek és vendéglátóegységek?

— Több helyen. íg.v az I. számú téglagyár jelenlegi területépek egy részén is.

— Hány ember fogadására lesz' alkalmas a szabadidő- központ?

— Ha teljesen elkészül,

egyszerre 17 ezer embernek jut lehetősége sportolásra, szórakozásra. pihenésre

Hogy fogalmat lehessen alkotni a méretekről. . elmondom. hogy HO hektár lesz a vízfelület és (if hektár az erdősített terület.

+ * *

A város lakossága • ' bizonyára örömmel veszi tudomásul ennek a nagyszerű tervnek a megvalósítására tett intézkedést, és várja a folytatást. Ha pedig elégedett. lesz. a fejlesztés ütemével. szívesen hozzájárul majd társadalmi munkával és forintokkal is ahhoz.-hogy a szabadidő-központ mielőbb elkészüljön, és a várds. a környék apraja, nagyja jól erezze magát ebbén a szép környezetben.

Pásztor Béla

fl tettek megmaradnak

Vázlatos portré Székely Béláról

1982. február 7-én lett volna 70 éves Székely Béla. a néptanítóból lett katona, politikus. Élete a népből jött. a népért élő értelmiségi példája. A kisparaszti Szikora— Dani család küldte a kiskunfélegyházi tanítóképzőbe, ahol nemcsak kivételes erejével. hanem sokoldalú érdeklődésével'. n yílt s zí v üségé - vei. forrongó igazságérzetével lepte meg tanárait. Ijíko- latársait. Túllátott a szűkén vett tananyagon: a magyar nép sorskérdése érdekelte. Az írással is próbálkozott, néhány verse, novellája megjelent nyomtatásban.

Korán megérlelődött benne a forradalmi cselek vés vágy. Amikor végzett. 19.'il nyarán megválasztották Orosházán ev. tanítónak. De a ..biztos" állás sikerén nem alkudott meg. 1992. március

15-én forradalmi beszédet mondott a Kossuth-szobor talapzatáról. Nyugtalanul néztek, össze ..a legnagyobb magyar falu” vezetői. „Ha majd kipirulnak a munkas- és szegényparasztarcok sárga lemezei, akkor ünnepeljük igazán március 15-ét!" — fejezte be a tágas teret betöltő hangján. A főszolgabíró és a rendőrség legszívesebben azonnal letartóztatta volna. Ez néni is sokáig váratott magára. 1922. február 1-én megtörtént, a budapesti diákszervezkedésbep való részvétel ürügyén. A gyüjlő- fogházbol kéthónap vizsgálati fogság után elbocsátották, de rendőri felügyelet alá helyezték. Az egyházi hatóság állásából felfüggesztette. Bár a budapesti királyi ítélőtábla a felhozott vádak alól bizonyíték híján felmentette, a rendőri felügyeletet évekig fenntartották.

Ál lását újra elfoglalva, csak szűk családi köre és kollégái jelentették számára a társas élet lehetőségeit. Éjjelenként az ügyeletes rendőr többször is bezörgetett: ..Tanító úr. itthon van?!"... Mindez nem törte meg. A munkásmozgalommal nagybátyja!. rokonai segítségével to> óbbra is kapcsolatban

volt agitácios eszköze. Szegény gyermekek ' temetésén mondott beszédével harcolt a nyomort fenntartó rendszer ellen. Összeköttetést teremtett a falukutatók balszárnyával is. Á következmények nem maradtak el. A kötelező katonai szolgálatban csak tizedesig vitte: az 1997-es párizsi világkiállításra nem kanott útlevelet.

Tíz évig. 1941-ig tanított Orosházán, a Katona utcai iskola 1—2.. osztályában. Az itt tanuló néhány száz gyermek részesült abban a szerencsében, hogy érezhette szenvedélyes nevelői tehetségét. E munkát a fővárosi pedagógiai szeminárium elvégzése után Budapesten folytatta. A II. világháború hányattatásai múltán a felszabadulás hozta meg számára a kibontakozást: lehetőséget a népért, a szocialista társadalomért való. fáradságot nem ismerő munkához. Ennek állomásai: Komáróm- Esztergom megye főispánja és közellátási kormánybiztosa. majd a magyar rendőrség főkapitánya. Azoktól sem kapta meg a szükséges segítséget. akiknek az feladatuk lett volna. Ez majdnem idegi összeomláshoz vezetett. Lejött Orosházára a szülői házba, és hosszú, gvötrelmes töorengés után megírta leI. , . I.',., I,J.', 1 ,,.’

ügyminiszternek. Ezután a Nemzeti Parasztpártban a közigazgatási, majd a szervezési osztályt vezette. Ö szervezte 1946 nyarán a mezőtúri országos paraszj napot, amelyre — mint egykor Dózsa népe — özönlöttek a szegényparasztok. 1948 őszén a honvédség kötelékébe jelentkezett. szakadatlan tanulás következett. A főtiszti és trözstiszti tanfolyam elvégzése után ezredessé. majd vezérőrnaggyá léptették elő. Hadosztályparancsnok. 1959 —52-ig a vezérkari főnök általános helyettese, majd 1952 nyarától vezérkari főnök iéit. 1952- és 1954-ben ő vezényelte az április 4-i díszszemlét. 1954 őszétől a moszkvai Vorosílov Akadémián tanult. s a német és francia nyelv mellé elsajátította az orosz nyelvet, is. Tanulmányait befejezve 1956. október 29-én tért vissza Budapestre. Az ellenforradalom után az MSZMP szervezésében vett részt Szabolcs megyében. Ekkor került nyugállományba. a megye országgyű1 lési képviselője és a képviselőcsoport elnökeként tevékenykedett.

Élete utolsó szakaszában a ' Magyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagja, majd a Béke és Szocializmus magyarországi szerkesztője, s a Kossuth Kiadó lektora lett. Az ország öt alkalommal magas kitüntetéssel, köztük a Vörös Zászló Érdemrenddel jutalmazta.

A feszített munka felőrölte egészségét. A honvédkórházban magához kérte volt kollégáját. Fasang Árpádot. Hosszan elbeszélgettek életükről. Felidézték az indulást. az orosházi éveket. Meghatottan gondolt, vissza régi iskolájára, szülővárosára. 1971. január 2-án szíve felmondta a szolgálatot. Január 8-án katonai pompával kísérték utolsó útjára. A halál győzött. Vagy talán mégsem! ..A tettek megmarad- pak. Valahogyan beépülnek a történelem sodrába, függetlenül attól, hogy ezeket valaki leltárba veszi vagy sem." Csizmadia Lajos

Az egykori tanító orosházi iskolájában. 1928-bun

Tanévkezdés előtt

munkaközösségeknek

Az. idén már augusztus 20- an. hétfőn benépesülnek az iskolák tantermei. Az új ötnapos tanítási hét általánossá válásával korábban kezdődik az , oktatás. A nyári holt szezont az iskolai felújításuk elvégzésére. ' a tantermek rendbehozatalára

használják lel. Á felújítások jelenlegi állásáról érdeklődtünk Békefalvi Andrástól, a békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Üzentének igazgatójától. Mint elmondotta, a megyeszékhely valamennyi bölcsődéjét rendbe hozták, mintegy 500 ezer forint érték ben.

Az. 1-es számú általános iskolában több mint 400 ezer forint értékű munkát végeztek. Jelentős felújításra került sor a 9-es számú általános 'iskolában. valamint a gyógypedagógiai iskolában is. Ezenkívül kisebb munkákat végeztek a 2-es számú általános iskolában, valamint a Szarvasi úti általános iskolában. A munkák elvégzését néhány esetben anyaghiány akadályozta. azonban sikerült az. utóbbi napokban valamennyi szükséges építőanyagot beszerezniük. Mint az igazga-^ ló elmondotta, a munkálatok jelenlegi állása szerint valamennyi oktatási intézményben a tanév kezdetére elkészülnek a felújítással, így zavartalanul kezdődhet majd a tanítás augusztus végén.

V. L.

ajánlások a szülői

Az iskola és a család szorosabb együttműködése, egymásra épülő nevelő munkája érdekében a Hazafias Népfront minden ősszel, még az iskolai év kezdete előtt ajánlásokat dolgoz ki és juttat el a szülői munkaközösségekhez. hogy felhívja a figyelmet az időszerű közös feladatokra. Ezt tette most is. nem sokkal az első csengőszó előtt. Az idei tájékoztató jobbára azokkal a tennivalókkal foglalkozik, amelyek a — szeptembertől általánossá váló — ötnapos tanítási hét bevezetésével kapcsolatosak. Szülők és gyerekek örvendetes, de nem kis gondja lesz. hogyan töltsék meg tartalommal a fejszabadult szombatot. Egy bizonyos: a semmittevés, az'értelmes programok hiánya nem szolgálja a megnövekedett szabad idő egyik főcélját, a fiatalok' képességeinek sokoldalú kibontakoztatását., .Miként a sok hasznos ötletet felsorakoztató . kiad- , vány beszámol róla. Baján felmérést végeztek a diákok között, arról faggatva őket, mit szeretnének a leginkább csinálni ezen a két n.apon.

A válaszolók túlnyomó többsége szüleivel szeretne többet együtt lenni, hogy játsz- szanak. beszélgessenek. Ez is jelzi, hogy jócskán vannak még teendők a harmonikus otthoni program, .családi idő- . beosztás kialakításában.

Számos, követésre méltó példa is helyt kapott a tájékoztatóban. Len in városban, a 18. számú általános iskolában szombatra tették az örsi foglalkozásokat. Komáromban azt tervezik, hogy az. esetleg szükségessé váló hét végi felügyeletet maguk a szülök, közösen oldják meg. Dombóváron, a József Attila Általános Iskolában szabadidős programot állítanak össze, amelyben egyaránt figyelembe veszik az óvodások, az általános és középiskolások, a KISZ-korú dolgozó fiatalok és felnőttek igényeit. A Veszprém megyei Mezőlakon vetítések, játékos vetélkedők és szakmai — például segédmotorvezetői — tanfolyamok lesznek az iskolában.

A szülőknek, az otthoni környezetnek nagy szerepe van abban, hogy miként formálódik a gyermekek felfogása az őket körülvevő világról — hangoztatja a most megjelent kiadvány. Az iskola és a. család szorosabb eg.vüttmünkáfkodását ' szorgalmazza annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék tisztelje elődei munkáját, magáénak érezze mindazt, amit az eltelt évtizedekben szülei teremtettek, s tartalmas szocialista hazaíiság- csakis ezen az alapon válhat a fiatalok sajátjává.

Ehhez azonban — a tanórákon és az iskolán kívül — olyan programok is szükségesek. amelyek azt segítik, hogy a fiatalok történelem- tudata.^ nemzettudata a jelenleginél gazdagabb, reálisabb. a valóságnak megfelelőbb legyen.

A hazaszeretettel szorosan összefügg, mennyire becsülik a diákok saját közvetlen környezetüket. Alapvető cél. hogy ti tanulók idejekorán szokják meg maguk körül a rendet és a tisztaságot, óvják a természetet, s lépjenek fel az esztelen rombolás ellen. A szülői munkaközösségeknek módjukban áll. hogy különféle akciókat szervezzenek. amelyekkel előmozdíthatják a környezetvédelem ügyét, őrködnek településük tisztasága, rendje felett — hívja fel a figyelmet a HNF kiadványa.

Ilyen lesz a szabadidő-központ