Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
1982. augusztus 14., szombat Hazai tájakon a Börzsöny és a Cserhát között Egyik lcgromantikusabb hazai hegyvidéki sétánkat kezdhetjük meg, ha az Ipoly völgyétől eltávolodva követjük Balassagyarmattól a Szanda-patak elágazását. A vadban gazdag erdők között könnyen és gyorsan érünk akár kocsival, akár vonattal Cserhátsurányba, ahonnan — műemlékeink megtekintése után — változatos, szép erdei út vezet a Szanda-patak mentén Szanda várához, mely valaha, a középkorban, Drégellyel és Nógráddal várháromszöget alkotott. Mielőtt azonban várlátogató kirándulásunkat megkezdenénk, álljunk meg egy pillanatra Cserhátsurányban, ahol az asszónyok egy része — életkortól függetlenül — színpompás népviseletben jár. A község két jeles műemlékkel is büszkélkedhet. Az egyik a szépen karbantartott, gondozott parkban álló XVII. században épült Jánossy-kastély. Az eredetileg barokk, majd klasszicista szellemben épített, harmonikus szépségű épületet őrtornyos, kapubálványos kerítés öleli körül. Különösen szépek a saroktornyok, melyeknek hatalmas termeiből igényesen, raíináltan kiépített díszkertre láthatott a kíváncsi szemlélődő. A községben sétálva érdemes megnézni a kor szokásainak megfelelően a település legfestőibb helyén álló másik műemléket, a XIV. századból való kecses tor- nyű, gótikus templomot. Cserhátsurányból felkerekedve erdőn, patakparton, vízmosásokon, tisztásokon — némi 'kis kapaszkodón — visz tovább az utunk Szanda vára felé. A szépen ívelő hegy vulkáni eredetű, szürkésfekete kövét ..magyar márvány” néven is emlegetik. A várat 1551-ben elfoglalták a törökök, lerombolták. Hangulata, kövei, elhelyezkedése a hegy ormán .a középkor romantikus rablólovagjainak fészkét idézik. Maradványai — egy magas falrészlet, egy bástya alapfalai, vízgyűjtő medencéje, egyik tornyának töredéke, mind-mind egy jól konstruált, gondosan épített erősség biztonságát sugallják. Néhai bástyájáról körültekintve lenyűgöző panoráma tárul ‘ elénk, szinte egész Nógrád megye belátható innen. A körös-körül kínálkozó megkapó látványosságok közül is kiemelkedik a hármas csúcsú Szan- dá-hegy. Jobb szélső csúcsán áll maga a vár. A középső csúcs fakoronái mögött bújik meg egy ma már jelentéktelennel^ látszó, de valaha igen nagy népszerűségnek örvendő kegyhely emlékköve. A környező települések idősebbjei még élénken emlékeznek arra az időre, amikor évente nagy tömegek látogattak el a Szanda-hegy csodatevő erdejébe. Balfelé tekintve a másik szélső csúcs meredek oldalak között enyhén lejtő tisztásán ősi földvár nyomait fedezték fel. Ha már kigyönyörködtük magunkat Nógrád látványában, az ellenkező oldalon Nógrád- kövesd felé is lesétálhatunk a hegyről, sőt, ha kedvünk, és főleg gyaloglókedvünk bírja, a Szanda-patakot továbbra is nyomon követve folytathatjuk utunkat a változatos, színes megye más érdekességei — például Buják — felé. Révy Eszter fl fagyasztótól a fogyasztóig A gyorsfagyasztást a köznyelvben helytelenül mélyhűtésnek nevezik, mert a tartósítást nagyon alacsony hőmérsékleten végzik. Az eljárás .lényege azonban nemcsak abban van, hogy a.konzerválandó árut „mélyen” a fagypont alá hűtik. Legalább .ennyire fontos, hogy a íaAz egyik legkényesebb élelmiszernek, a halhúsnak gyorsfagyasztásra való előkészítését láthatjuk, hogy azután a hűtőláncon bármikor eljuttatható legyen a fagyasztótól a fogyasztóig gyasztás gyorsan történjék. Amikor a hőmérsékletet a fagypont alá csökkentjük, akkor az élelem romlását elsősorban okozó mikroorganizmusok (penészek, élesztők és baktériumok) hatása gyöngül. A táplálékban levő nedvek' megszilárdulásával pedig — mínusz 10 Celsius-fok alatt — működésük vagy megszűnik, vagy annyira korlátozódik, hogy már nem okoznak romlást. De a mikroorganizmusokat a fagyasztás csupán részben pusztítja el, teháj; az élelmiszer nem válik csírátlanul tisztává, sterillé. A fagyasztás gyorsaságának egyik célja éppen az, hogy a lehűlés olyan hamar következzék be, hogy a mikroorganizmusoknak ne legyen idejük a kis hőmérséklethez alkalmazkod. niuk, ami életműködésük föléledésére vezetne. A gyorsfagyasztásnak más előnye is vannak. E módszerrel az élelmiszersejtek falait megóvhatjuk a roncsolástól, s ez- áltaj az élelmiszer szerkezete, összetétele nem változik. Tudjuk,, hogy amikor a víz megfagy, jégkristályok keletkeznek. Ha ez a folyamat lassan megy végbe, szép nagy kristályok képződnek. Csakhogy'ezek az élelmiszer sejtjeinek falát áttörik, megsértik. Ellenben a hirtelen fagyasztással a sejtekben levő víz parányi, finom jégkristályokban. a sejteken belül fagy meg. Nincs idő roncsolást előidéző nagyobb kristályok képződésére, sem arra, hogy a víz a sejtet elhagyva a sejt közötti térben fagyjon meg, s ott roncsoljon. A hússejtek fagypontja mínusz 0,6—2,2 Celsius-fok, a növényeké mínusz 0,4—6,7 között váltakozik. E hőfokokat tehát nagyon gyorsan keli elérni. De nagy meny- nyiségű hideget, főleg gyorsan. csak' igen alacsony hőfokon lehet átadni. Ezért a gyorsfagyasztáskor általában mínusz 30—40 Celsius-fok körüli hőmérsékleten dolgoz- v nak. Tudomány - technika La Défense negyed Párizsban Röviden GYÓGYÍTÓ ASlTÁS? Az ásítás mindennapi élet jelenségeink közé tartozik, már a csecsemőnél is megfigyelhető, legkorábban a születést követő ötödik napon. Az ásítás és a vele összefüggő nyújtózkodás feltétele a testi fáradtság, az ébredés utáni állapot, az éhség és az unalom, de keletkezhet ásítás például nagy vérveszteség következtében is. Meglepő, hogy a tudomány még ma sem ismeri teljesen az ásítás élettani alapjait. A közelmúltban érdekes dologra figyeltek fel a kutatók. Észrevették, hogy az egyik oldalukon megbénult betegek mozdul.atlansági"' kárhoztatott végtagjai ásítás közben önkéntelen mozgásokat végeznek. Hogyan értelmezhető ez a különleges jelenség? A tudomány még nem adott kielégítő választ e kérdésre, tény azonban, hogy a béna kar ásításkor kinyújtózkodik és újra begörbül, majd az ujjak is szétnyílnak. így vetődött fel az a gondolat, hogy nem lehetne-e mesterségesen előidézett rendszeres ásításokkal mozgásgyakorlatra késztetni a bénult végtagokat. Érdekes és sokat ígérő mozgásterápiái módszer bevezetéséhez kaptak ezzel indítékot az orvosok. VAROSBA KÖLTÖZŐ MADARAK Olasz ornitológusok (madártani kutatók) megállapították, hogy a madarak egyre nagyobb számban keresnek menedéket a városokban. Például Róma környéke egyre barátságtalanabbá vált a madarak számára, mert a mezőgazdaságban vegyi rovarirtó szereket használnak, és sokan vadásznak a madarakra. A városi parkokban védve vannak ezektől a veszélyektől, és valószínűleg ez az oka, hogy egyre több madár költözik a városi zöldövezetekbe. 1955-ben döntöttek a párizsi La Défense negyed felépítéséről. Az elgondolás szerint Párizs kevéssé beépült szektorában olyan üzleti-kereskedelmi negyedet kellett építeni, amely formájára már a 2000-ik év Párizsát mutatja. Olyan neves építészek és városrendezők mint Kalisz, Herbé, Camelot és Zehrfuss tervei alapján született meg a La Défense negyed Párizs nyugati tengelyében, a Szajna-hurokban. A La Défense negyednek A- és B-szektora van. Ha az Eiffel-tornyot vesszük központnak, ehhez közelebb esik az A-szektor 130 ha területen. Itt összesen 30 toronyház emelkedik; 25—30 emeletes házak és egy 200 méter magas toronyépület. Itt az A-szektorban lakóházakat, üzleteket. találunk. A másik, a B-szektor már nagyobb kiterjedésű, és nem az égbe törő házak jellemzik. « Ennek területe 600 ha. Itt parkot alakítottak ki, és nagyobb gondot fordítottak . a zöldövezet kialakítására. A La Défense-nek jelenleg hat negyede van: Alsace, Villon, Bellini, Boildieu, Division Ledere és Louis Blanc. Kereskedelmi kamara, üzletházak, iskolák, kutatóintézet stb. jellemzi ezt az új negyedet, amely az üveggel, a betonnal és az acéllal a modern építészetet képviseli. A La Défense közlekedése jó, metróval, autóbusszal, vasúttal, gépkocsival egyaránt megközelíthető. Egyébként amikor az ötvenes évek végén ez a negyed még csak maketten létezett, a magasba törő toronyházak miatt a párizsiak -nagy részében visz- szatetszést keltett. Ma már inkább a magas lakbérekért morognak. E. I. Érik a dinnye Megkezdődött az édes „földi gyümölcsök”, a diny- nyék idénye, válogathatunk a sárga- vagy cukordinnye, illetve a görögdinnye legkülönfélébb fajtái között. A sárgadinnye a korai középkorban került Európába, valahonnan Közép-Ázsiából. Hazánkban a XI. században már ismerték és termesztették. A görögdinnye Afrika trópusi vidékeiről ' került Európába a XVI. században. A vásárló évről évre visz- szatérő gondja, hogy miként állapítsa meg a dinnye érettségét. A sárgadinnyéé viszont könnyen felismerhető, hiszen az érett gyümölcs jellegzetes illata a héjon is jól érezhető, s az is az érettségre vall, ha a szárral ellentétes oldalon gyenge nyomásra is puhának érezzük a dinnyét. A görögdinnye esetében sokkal nagyobb gyakorlat kell az érettség megállapításához. A dinnye megkopogtatása nem mindig megbízható vizsgálati mód, ám vannak bizonyos jelek, amelyek útbaigazíthatják mind a termelőt, mind a vásárlót. A dinnye héja, amely legtöbbször hamvas, éréskor fényesebb és világosabb lesz. A diny- nye érettsége megállapítható még arról is, hogy könnyebb súlyú, mint az ugyanolyan nagyságú éretlen. Az érett dinnyéről lepereg az éjjeli harmat, az éretlenről nem. Ugyancsak jellemző az érett görögdinnyére, hogy * ütögetésre, kopogtatásra kongó hangot hallat. Az érett görögdinnye héja kemény, levakarva szép fehér színű, és a köröm könnyen hatol bele. Az érett dinnye szára belül fehér színű, és belőle sárgás lé folyik ki. Egy másik ismertetőjel: az érett „golyóbis” vízbe helyezve nem merül el, míg az éretlen fenékig süllyed az edényben. Az érett dinnye tűlajdonsá- ga még az is, hogy nyomásra éleset roppan, reccsen. Ez a vizsgálati módszer azonban élettartamát csökkenti. Sokféle bonyolult szerkezetet dolgoztak már ki a görögdinnyék érettségének „holtbiztos” megállapítására, de a gyakorlatban még egyik sem terjedt el. Képünkön: a hosszú indákon lógó, különleges sárgadinnyék szüretjét láthatjuk.
