Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

NÉPÚJSÁG! 1982. július 29., csütörtök II szeghalmi NEB a tömegközlekedésről MAGYAR POSTA HAEMATOLÖGIAI ÉS A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Postaföosztály —Postavezérigazgatóság jú­lius 30-án forgalomba bo­csátja a Haematológiai és Vértranszfúziós Világkong­resszus elnevezésű 2 Ft név­értékű bélyeget. (MTl-fotó — repró — KS) Tegnap, július 28-án ülést tartott a Szeghalmi járási Népi Ellenőrzés Bizottság. Oljáh Ernő járási NEB-tag beszámolt a tömegközleke­dés vizsgálatával kapcsolatos tapasztalatokról. A közel­múltban ugyanis a járás né­pi ellenőrei arra kerestek választ, hogy a tömegköz­lekedés jelenlegi rendszere hogyan elégíti ki a lakosság igényét, miként segíti a munkások szállítását. A járás közútjain napon­ta 21 távolsági járat, 54 helyközi járat és 40 helyi já­rat bonyolítja le a forgal­mat. A járatok kihasznált­sága mintegy 65 százalékos. Egyes járatokon azonban időszakonként nagy a zsú­foltság. Előfordul, hogy az utasok nem férnek fel a buszra, s kénytelenek a kö­vetkező járattal utazni. Leg­zsúfoltabb járatok a Vésztő— Békéscsaba. Füzesgyarmat— Szeghalom—Gyula. vala­mint a Gyula—Eger és a Debrecen—Szeged között közlekedők. A Volán menet" rendje minden esetben al­kalmazkodik a MÁV menet­rendjéhez. Helyi járatoknál azonban a Volán nem min­den esetben tud autóbusz- csatlakozást biztosítani. Gon­dosabb szervezéssel ezt is meg lehetne oldani, állapí­tották meg a népi ellenőrök. Helyi járat a járásban je­lenleg Szeghalmon és Vész­tőn van. Kihasználtságuk 70—80 százalékos. Szeghal­mon szükséges lenne egy körjáratot. Füzesgyarmaton pedig helyi járatot létesíteni. Ahol a helyi vasúti közleke­dést megszüntették, ott a Volán autóbuszokat állított be. A tömegközlekedés meg­ítélésében az egyik legfon­tosabb tényező a járatok pontossága, a menetidő tar­tása. A vizsgálat megállapí­totta. hogy a járatok általá­ban tudják tartani a menet­időket. késések csak rossz időjárási viszonyok. illetve rendkívüli műszaki hiba miatt fordulnak elő. A já­rásban a munkásszállítás­ban a MÁV jelentős szere­pet tölt be. A menetrendek kialakításánál figyelembe veszik az üzemek váltás­rendjét. A vonatok indulá­sát. illetve érkezését ehhez igazítják. A MÁV-nál az ötnapos munkahét bevezeté­se óta munkanapokon a já­ratok száma nem változott. A népi ellenőrök megálla­pítása szerint a tömegközle­kedés helyzete sokat javult, elsősorban a nagyközségek­ben, az előző évekhez ké­pest. A kisebb községekben azonban olykor gondok is jelentkeznek. S. J. Törődés a nyugdíjasokkal Bensőséges ünnepség szín­helye volt kedden este a Sarkadi Cukorgyár művelő­dési otthona. Fennállásának 10 esztendős jubileumát ün­nepelte zeneszóval, bogrács­ban főtt birkapörkölttel a 180 tagot számláló nyugdí­jasklub. Ahogy a művelő­dési otthon vezetője. Her­mann Imre elmondta, rend­szeresen. havonta egy alka­lommal találkoznak az idős emberek a klubban. Ekkor előadásokat hallgatnak meg egészségügyi, bűnügyi, jogi vagy éppen természeti té­mákról. Különösen az utób­biak népszerűek, nagy él­vezettel hallgatják a gyár nyugdíjasai az idegen tájak­ról. idegen emberekről szóló híradásokat. De nemcsak hallgatják az útibeszámoló­kat, szívesen kirándulnak maguk is. Jártak már Nagy­váradon. Egerben, Debre­cenben. Hálás közönsége a klub a színházi előadásoknak, és nemcsak Gyulára, Békéscsa­bára mennek el a „kultúrá­ért”. A művelődési otthon­ban is rendeznek olykor­olykor kamaraelőadásokat részükre. Ha történetesen nincs szervezett program, akkor is hasznosan telik az idő. Jólesik elbeszélgetni a régi kollégákkal és jólesik, hogy törődik velük az egy­kori munkaadó. —SZÍ— Nyár vége az úttörőházban A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház augusztusra is tartogat né­hány vonzó programot a kisdobosoknak, úttörőknek. Auguszuts 17-én, kedden délután 5 órakor a Lencsési úti lakótelep presszója előtt — rossz idő esetén a Szabó Pál téri általános iskolában — Takács Roland bűvész és Vajek Róbert, a Magyar Rá­dió munkatársa közremű­ködésével játszóházzal egy­bekötött vidám délutánt rendeznek a lakótelepi gye­rekeknek. A műsort este 7 órától a Bartók Béla úti la­kótelepen is megismétlik. Igen nagy az érdeklődés a ház gyermek karatetanfolya­ma iránt is. Eddig hetvenen jelentkeztek az augusztus 3- án induló, a hónap végéig tartó képzésre. Az induló megbeszélést ma, csütörtö­kön. délután 3 órakor tart­ják a házban. A foglalkozá­sok helyszíne szintén az if­júsági és úttöröház lesz, ide­je pedig kedden és csütörtö­kön délután 4 órától. A nyárbúcsúztató hónap utolsó szerdáján, 25-én is­mét gyalogtúrát szervez a ház. A nagyobb kisdobosok és úttörők pedagógusok ve­zetésével Póstelekre kirán­dulhatnak; természetesen jó idő esetén. (n. 1.) Programok fiataloknak (Tudósítónktól) A szeghalmi nagyközségi KISZ-bizottság javaslatára 1982. januárjától az ifjúsági és úttö- röházban. havonta egy szomba­ton a szeghalmi KlSZ-alapszer- vezetek állítanak össze* esti szó­rakoztató^ programot, köztük: ipari üzemek, hivatalok, mező- gazdasági KISZ-alapszervezetek. A műsoros estek játékból, ve­télkedőkből. tombolasorsolásból és táncos, zenés részből állnak össze, és az eddigi tapasztalatok szerint van vonzása ezeknek a programoknak a község fiatal­jai köréből, bár van még javí­tanivaló. A legutóbbi, július 17-i rendezvény is jól sikerült, csak még érződött a ..rutin” hiánya a rendező fiatalok részéről. Van igény az ilyen vegyes, szórakoztató programokra, ame­lyek nem csak diszkóból állnak. Ezek a rendezvények pezsdítik a KISZ-életet és hozzájárulnak a nagyközség fiataljainak szóra­koztatásához. mert nincsenek Szeghalmon sem nagy választé­kú programok, s ezek az esték nemcsak a 15—20 éveseknek hoz­nak kellemes kikapcsolódást, ha­nem minden 30 év körüli fiatal­nak is hasznos szórakozást nyújthatnak a jövőben. Szász Péter Női egyenjogúsági?!) Meglepő és elgondolkodtató esetnek voltam szem- és fül­tanúja a múlt hét végén Békéscsabán, a Hunyadi téri autó­busz-pályaudvaron. A szombaton 12 óra 30 perckor Békés­csaba—Debrecen—Polgár között közlekedő autóbuszra kívánt felszállni egy fiatalasszony 4-5 év körüli gyermekével. Igaz, az autóbuszban már mintegy 10—12 utas állt is, a fiatalasz- szony Békésre vagy Mezőberénybe szeretett volna utazni — mindezt nem sikerült pontosan megtudnom —, ám a szintén fiatal kalauznő nem engedte őket felszállni. Ekkor a várakozó nő elkeseredettségében így fakadt ki: Magának nincs gyereke? Mire máris érkezett a gyors és meglepő rideg válasz: — Dehogy nincs, méghozzá kettő is. S azzal már be is csukódott az ajtó, s kigördült az autóbusz a pályaudvarról. A lemaradt anyuka gyermekével pedig még várakozhatott legalább egy fél órát a nagy melegben. Eddig azt hittem, hogy a nők minden esetben, s minden­kor udvariasak egymással, ám a fent leírt eset bizony kissé megingatta a gyengébbik nembe vetett hitemet. Ügy látszik, a nők között is előfordul (olykor-olykor) egy kis összezördü­lés, avagy csupán a nagy meleg számlájára írandó, hogy elő­fordult ez az eset? —5# —s> Külföldi magyar nyelvtanárok továbbképzése Tegnap Debrecenben, a tanítóképző főiskolán meg­nyitották a külföldön ma­gyar nyelvet tanító pedagó­gusok továbbképző tanfolya­mát. A Magyarok Világszö­vetsége és az anyanyelvi konferencia védnöksége ál­tal szervezett tíznapos to­vábbképzésen Angliából. Ausztriából, Belgiumból, Dá­niából, Finnországból. Hol­landiából, Kanadából. az NSZK-ból, Olaszországból. Svédországból és az USA_ból 54 tanító vesz részt. A to­vábbképzés programjában zenei, művészeti, nyelvésze­ti, közgazdasági, irodalom- történeti és elméleti témakö­rök szerepelnék. A tanfo­lyam hallgatói augusztus 7- én, a záróünnepségen mun­kájuk eredményességét iga­zoló, az anyanyelvi konfe­rencia védnöksége által ki­állított diplomát kapnak kézhez. Virágillatú textilöblftök A Körösladányi Metaké- mia Ipari Szövetkezet textil­öblítők gyártását kezdte meg. Üj termékeik a Tömj Csillag textilöblítő virágillattal, me­lyet a szövetkezet 85 dekás csomagolásban gyárt. A Csil­lag textilöblítőket: a fantá­ziát, gyöngyvirágot, friss­virágot, orgonát, fanyarzöl­det, mohavirágot, zöldmezői 50 dekás kiszerelésben hoz­za forgalomba. Ezen kívül felületfertőtlenítőjük és le- mosójuk, a Metasped öt- és egyliteres flakonokban kerül az üzletekbe. Megkezdődött a jövő évi vágósertés-értékesítési szerződéskötés a húsipari vállalatoknál Az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok az idén a korábbi évek gyakorlatától eltérően korábban, már jú­liusban megkezdték a jövő évi szerződéskötéseket vágó­sertésre a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a kister­melőkkel. Ezzel kívánják el­érni, hogy a termelő gazda­ságok már most úgy alakít­sák ki tenyésztési, hizlalási, terveiket, hogy 1983-ban egyenletesebb ütemben szál­líthassák a vágóállatot a fel­vásárló vállalatoknak. A jelenlegi gyakorlat sze­rint ugyanis bár évről évre örvendetesen növekszik a sertésállomány, ám a sertés- hizlaldákból a vágóállatok meglehetősen egyenlőtlen elosztásban érkeznek a fel­dolgozókba. Az év első ne­gyedében általában keve­sebb, a többi hónapban pe­dig több állatot adnak le az üzemek. Márpedig a hazai ellátás és az export igényei szerint az lenne a kívánatos, ha egyenletes ütemben ér­keznének vágásra a serté­sek, ilymódon javulhatna a vágóhidak és a feldolgozó- üzemek kapacitásának ki­használása. A húsipari vállalatok anyagiakban is ösztönzik a mezőgazdasági üzemeket ar­ra, hogy az év első négy hó­napjában az eddigieknél több vágósertést értékesítse­nek. Úgynevezett árualap- bővítési felárat kapnak a nagyüzemek, amennyiben az 1983. január 1-től április 30- ig terjedő időszakban nö­velik a leadott vágósertések mennyiségét, az 1982-es é\ első négy hónapjához ké­pest. A többlet sertésmeny- nyiség kilójáért 3 forinttal magasabb árat fizetnek az állatforgalmi és húsipari vállalatok, amennyiben a le­adott többlet a húsz száza­lékot eléri, vagy meghaladja. A felár mértéke kilónként 1,50 forint, ha a többlet-ér­tékesítés 10—20 százalék kö­zött alakul, nem fizetnek vi­szont felárat 10 százalékos többlet alatt. Azok a nagyüzemek, és ÁFÉSZ-ek is megkapják a felárat, amelyek saját serté­seik mellett a kistermelőktől felvásárolt állatokat is érté­kesítik a húsiparnak, s a jö­vő év első négy hónapjában az ideihez viszonyítva töb­bet adnak el. E felárból származó haszon egy részét az üzemek megoszthatják a kistermelőkkel. Ahhoz, hogy a jövő évben az eddigieknél is erőteljeseb­ben fejlődjön a vágósertés­termelés és a húsipari vál­lalatok legalább 7 millió sertést vehessenek át, szük­séges a kocaállomány növe­lése is. Ennek érdekében az állatforgalmi és húsipari vállalatok tovább szorgal­mazzák a vemhes kocakihe­lyezést a kistermelők részé­re. Szervezetek megújulás előtt n apjaink kedvelt szer­vezeti formája: a termelési rendszer és az agráripari egyesülés. A rájuk irányuló reflektorfény ózonban nemcsak előnyeiket, hanem hibáikat is megvilá­gítja. Ilyenfajta reflektorszerepe volt a közelmúltban rende­zett IX. országos mezőgaz­dasági és élelmiszeripari vándorgyűlésnek, ahol part­nergazdaságok „panaszkod­tak” a termelési rendszerek szolgáltatásaira. Elsősorban arra, hogy az alkalmazott technológiát a rendszergaz­dák sokhelyütt nem adaptál­ják a helyi viszonyokhoz. Az sem előnyös, hogy fel­duzzadt a rendszerek appa­rátusa. (Vannak olyan ter­melési rendszergazdák, ahol hatszázan is dolgoznak, ösz- szehasonlításként: az élel­miszeripari trösztökben ösz- szesen — az átszervezés előtt — 1500 ember dolgozott). En­nek következtében magasak á ' termelési rendszereknek fizetendő költségek. A rendszergazdák érdekei sok tekintetben mások, mint a taggazdaságoké. Ennek löbbnyire nem személyes okai vannak, inkább az, hogy ma már .sokkal ki­egyenlítettebb a mezőgazda- sági termelés technikai, tech­nológiai színvonala, mint a rendszerek szervezése idején, így érthető, hogy az általá­nossá váló magas termelési színvonal mellett a terme­lési rendszereknek egyre ne­hezebb újat produkálni, va­gyis szolgáltatásaik körét bővíteni, színvonalát növel­ni. A jelenlegi gazdasági hely­zetben korlátozottak az anyagi-műszaki fejlesztési le­hetőségek. Részint, mert a gazdaságoknak nincs fejlesz­tésre fordítható pénzük, ré­szint, mert ha éppen van is. szűkös devízakeretek nehezí­tik a legkorszerűbb technika, technológia megvásárlását. A termelési rendszerek legna­gyobb sikerüket eddig az új technika alkalmazásával aratták, s erről egyelőre le kell mondaniuk. A termelési rendszerek természetesen — immár új feltételek között — keresik a megújulás útját. Például az alkatrészellátás, a szerviz- hálózat megszervezésével, a termékforgalmazással és az értékesítésben való részvétél­lel. Ügy is mondhatnánk, gvekeznek tevékenységük vállalkozás-jellegét erősíteni. E kezdeményezések helyesel­hetek, bár ezek nem he­lyettesíthetik alapvető fel­adatukat: a kutatást, a leg­újabb technikai, technológiai eredmények és a termelés közötti kapcsolat megterem­tését. A másik divatos vállalko­zási forma, az agráripari egyesülések sok vitát és el­lenérzést váltottak ki szer­vezésük idején. Talán éppen ezért szenteltek nagy figyel­met az együttműködésben résztvevő gazdaságok és vál­lalatok önállóságának. A termelési erők összefogása, a ■fejlesztések összehangolása révén tehát nem mammut- vállalatok, hanem a gazda­sági önállóságukat megtartó egységek közös vállalkozása jött létre. Mi több, nemhogy a résztvevők gazdasági ön­állósága nem szenvedett csorbát, még az egyesülések keretébe tartozó háztáji és kiegészítő gazdaságok is fej­lődésnek indultak. A tárgyilagosság kedvéért el kell mondani, hogy az ag­ráripari egyesülések sem vál­tottak be minden hozzájuk fűzött reményt. Például nem szűnt meg a csatlakozó gaz­daságok közötti différénciá- lódás, nem alakult ki meg­felelő kapcsolat az élelmi­szeripar és a nyersanyag­termelő között. Mindezek el­lenére mind a négy agrár­ipari egyesülés termelési színvonala nőtt, hatékonysá­gi mutatóik jobbak korábbi eredményeiknél, illetve a környékbeli gazdaságok ha­sonló indexeinél. vándorgyűlésen is elhangzott, hogy újabb egyesülések szervezését nem tervezik, a meglévőket azonban nyi­tottakká teszik: tehát a dek­laráltnál nagyobb lehetőséget adnak a kilépésre, illetve új tagok felvételére. Ahhoz, hogy e szervezeti forma is lépést tartson a változó kö­vetelményekkel, közös fej­lesztési programokat kellene készíteni, vagyis szükségte­len előírni a közös fejleszté­si forrósokhoz való hozzájá­rulás mértékét. Így az agrár­ipari egyesüléseken belül mindenki ahhoz a fejlesztés­hez járulna hozzá, amiben saját maga is érdekelt. Hogy jó irányba haladnak-e az útkeresők, arra a gyakorlat próbája adja meg a választ. 1>. p. Véget ért az eszperantó találkozó Az eszperantista termé­szetbarátok tizenötödik nem­zetközi tábora szerdán be­zárta kapuit Abaligeten. A soknemzetiségű, egy nyelvű találkozóra az idén minden korábbinál többen — tíz európai és tengerentúli or­szágból százharmincán — érkeztek a cseppkőbarlangjá­ról és szép környezetéről is­mert mecseki kirándulóköz­pontba. A világnyelv és a turizmus angol, csehszlovák, francia, jugoszláv. lengyel, mexikói, NDK-, illetve NSZK-beli. valamint hazai híveinek tíznapos tábora több visszatérő vendéget fo­Hutás tanácsok Esős időben, vizes, sáros úton a kerekek megcsúszása mindig veszélyhelyzetet te­remt. Az erős fékezéskor megcsúszó — .blokkoló — ke­rekek megakadályozzák a kormányzást, az autó irányí­tását. Oldalirányban csúszó kerekek esetén visszakapcso­lással, gázadással, vagy gáz­elvétellel, kormányzási ma­nőverekkel szerezhető vissza a kocsi stabilitása. Ha az gadott, néhányan az eszpe­rantót már beszélő gyerme­keiket is magukkal hozták. A Magyar Eszperantó Szö­vetség és a Magyar Termé­szetbarát Szövetség másfél- évtizede kezdeményezett, kö­zös szervezésű találkozósoro­zatát az Országos Béketanács kitüntetésben részesítette a békemozgalomban való aktív részvételéért, s a népek kö­zötti barátság ápolásáért. A nemzetközi találkozó egy napján a hagyományokhoz híven békegyűlést tartottak, s a mindannyiuk által ismert világnyelven tettek hitet a béke mellett. autó súlypontja túlzottan magasan fekszik, az oldal­irányú erő nem a kerekeket csúsztatja meg, hanem fel­borítja az autót. A megcsúszásból eredő stabilitásvesztés korrigálását könyvből, leírásokból meg­tanulni nem lehet, a veze­téstechnikai fogásokat, mód­szereket nem elég megérte­ni. Veszélytelen körülmé­nyek között addig kell gya­korolni, amíg gondolkodás nélkül, reflexszerűen tudják alkalmazni azokat-.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom