Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

1982. július 29- csütörtök A vendégváró város Nem becsülhetők le a szerényebb lehetőségek sem Kötetlen beszélgetés Mezöberényben A Gyulára látogató vendé­gek legnagyobb gondja so­káig a szállás volt, Vállalko­zó szellemű emberek jó öt­letei segítettek ezen. Benedeki fogadd Gyulától néhány kilomé­terre, a Kétegyházi út mel­let nyílt meg az idén tavasz- szal a Benedeki fogadó. Ve­zetője. Tanner Jánosné minden egyes szobát meg­mutat. most éppen nincse­nek vendégek. — Este érkezik egy cso­port — mondja —, ötvenen lesznek, éppen ennyi vendé­gét tudunk itt elhelyezni. Kényelmes, tiszta, hangu­latos szobák, 2-3-4 ágyasak. A fogadó körül park, gondo­san nyírt fűvel, futballpá- lva, szalonnasütőhely. Kel­lemes környezet, csak egy kicsit messze van a város­tól. — A fogadót a Békéscsa­bai Állami Gazdaság üze­melteti — magyarázza Cséffai János, a gazdaság ipari és kereskedelmi osztá­lyának vezetője. —'Az épület régebben a Gyulai Állami Gazdaság központi irodája volt. Később, amikor az ösz- szevonások során megala­kult a BÁG telekgerendási központtal, a gyulai iroda részben kihasználatlanul állt. Mindössze néhány szo­bában dolgoztak. A világítására, fűtésére fordított összegek, az amor­tizáció így a vállalati álta­lános költségeket növelte, rontva a főágazatok (nö­vénytermesztés, állatte­nyésztés) jövedelmezőségét. — Egyenesen bűn a mai világban — érvel Cséffai János — kihasználatlanul hagyni egy épületet. Ter­mészetesen tudjuk, hogy nem a fogadó révén fog a gazdaság meggazdagodni, . de ha egy fillér nyereségünk nem lesz rajta, már akkor is megéri, mert a költségeket ez az ágazat viseli. Megéri a vendégeknek is, a vendégkönyv tele hálás, dicsérő szavakkal. A szál­lás mellé reggelit és vacso­rát is kapnak, egyelőre csak ők, a szállóvendégek. De a gazdaság távolabbi tervei között szerepel olyan étte­rem kialakítása, ahol bárki étkezhet. Egy kis zavart csak az okoz, hogy az út menti tájékoztató táblák már most étkezési lehetősé­get jeleznek. Szíves fogadó Gyula belváfosában, a Kossuth Lajos utcában üze­mel a Szíves fogadó, szin­tén ez évtől. Az épületet a Békés megyei Idegenforgal­mi Hivatal bérli — az egy­háztól. Valaha apácák lak­tak a vastag falak között, és álmukban sem gondol­tak arra, hogy majdan szálló lesz egykori otthonuk. Most éppen gyermekzajtól hangos. — Piliscsabáról jöttünk — mondja Pócsai Józsefné, a csoport vezetője — 30. kü­lönböző korú gyerekkel. Áz ottani állami gazdaság dol­gozóinak gyermekei és né­hány szülő nyaral itt Gyu­lán. A fogadó 45 személynek ad szállást, tágas szobáiban 4—8 heverőt helyeztek el. Inkább turistaszálló-jellege van. — Ez a csoportosan kirán­dulóknak — folytatja Pócsai Józsefné —, a gyerekeknek kimondottan jó. Az lenne inkább a gond, ha kétágyas szobákban kellene elhelyez­ni őket. Náluk még az sem számít, hogy itt-ott egybe nyílnak a szobák. A lényeg, az, hogy tisztaság van. Itt mindig minden ragyog, és ez nagyon megnyugtató. A Szíves fogadó vendégei­nek. nem ke.ll messzire men­niük, hogy jóllakhassanak. Az épület belső udvarán kis­vendéglő nyílt májusban. Pizza Pizza kert- és kisvendéglő — invitál a kovácsoltvas cégtábla a Kossuth Lajos utcai épület falán. Az ízlé­sesen berendezett helyiség­ben mindössze három asz­tál, az udvaron valamivel több. Az étlapon nyolcféle pizza, sonkás, gombás, ve­lős vagy tojásos, ki milyet szeret. A tulajdonos, Valach György, végzettsége szerint népművelő, de két évet hallgatott a vendéglátóipari főiskolán is. — A SZOT Szállóban dol­goztam sokáig — mondja —, mint kulturos. Tapasztalhat­tam, hogy mi hiányzik, hogy mit szeretnének a vendégek. Az, hogy itt vendéglőt nyis­sak, az idegenforgalmi hi­vatal vezetőjének ötlete volt. Elfogadtam és nem bántam meg. Valóban. reneszánszukat élik a kisvendéglők, a for­galom tanúskodik erről. Megélne Gyulán is még né­hány hasonló. A pizza pedig további vendégcsalogató ku­riózum. — Többfele jártam Euró­pában — jegyzi meg Va­lach György —, nyugaton és délen egyaránt divatos, ked­velt étel a pizza. És olcsó, ez sem utolsó szempont. Két dolgot emef még ki a tulajdonos: az esztétikus tá­lalást és a tisztaságot. Erre nemcsak a vendégek érzéke­nyek módfelett, hanem a személyzet is. Itt ez alapozza meg a jó hangulatot, nem az alkohol... 1 Szatmári Ilona Munkaerőhelyzet Gyulán (Tudósítónktól) Megyénkben a VI. ötéves tervidőszak során demográ­fiai okok miatt a munkaerő- forrás jelentősen, mintegy négyezerrel csökken az öt év alatt. Továbbra is fontos feladat a teljes és hatékony foglalkoztatás biztosítása, amelyhez a munkaügyi szakigazgatási szervek je­lentős segítséget nyújtanak. Ha a tanács munkaügyi osz­tálya a vállalattal megfelelő kapcsolatot alakít ki, úgy hasznos információt nyerhet a vállalat jelenlegi és várha­tó munkaerőgazdálkodási el­képzeléseiről. Gyulán, az év első felében csaknem 300 munkakönyvét váltottak ki, közülük 260-an voltak olyanok, akik első íz­ben vállaltak munkát. A vállalatok, szövetkezetek és más munkáltatók több, mint 400 munkahelyet jelentettek be, melyből 300 személy munkát is vállalt. Megálla­pítható, hogy a városban na­gyobb a munkaerőkereslet, mint a -kínálat. Az év első hat hónapjában mintegy 50 adminisztratív dolgozót kí­vántak foglalkoztatni, főként gép- és gyorsírókat. Csaknem 100 szakmunkás férfit keres­tek, s közel 20 női szakkép­zett munkaerőt. Legnagyobb hiány gépivarróból, kötő- hurkolóból, férfi szakmák közül sütő-, lakatos-, kőmű­ves- és asztalos szakmunkás­ból. Továbbra is nagyon sok vállalat keres takarítónőt, segédmunkást. Gyulán is nagy gondot okoz a rokkantak elhelyezé­se. A 18 jelentkezőből mind­össze öt dolgozót tudtak el­helyezni, további 13-nak se­gélyt biztosítottak. Olyan eset is előfordult, hogy a rokkant a felajánlott mun­kát nem fogadta el. Több dolgozónak négyórás otthoni munkát adtak, s jelenleg azon fáradoznak, hogy fel­kutassák azokat a munkahe­lyeket, ahol csökkent mun­kaképességűeket lehet fog­lalkoztatni. A nyári szünidőben • több, mint félezer diák dolgozik, kisegítő munkakörökben, ahol megfelelő bérezésben részesülnek. A vízműnél ka­binosok, az ÁFÉSZ-nél konyhai kisegítők, a tejpor­gyárban pedig 80-an a so­vány tejpor egy kilós előre- csomagolását végzik. — ormosi — „Még a legkisebb eredmé­nyek sem jönnek a helyünk­be. Ellenkezőleg... Nekünk kell keresni, kutatni azokat a lehetőségeket, melyek cél­ba érésünket segítik.” Vincze Miklós, a Mezőbe- rény és Vidéke ÁFÉSZ elnö­ke és munkatársai fogal­maztak így, amikor kötetlen beszélgetés közepette üzlet- politikai elképzeléseikről esett szó. És ezt a felfogást — avagy divatosabb szóval élve szemléletet — nemcsak jó csengése miatt vallják a szövetkezet vezetői. A le­hetőségek keresésének ugyanis már vannak gyakor­lati eredményei. Idestova másfél éve, hogy a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ vezetői felkeresték a Debreceni Konzervgyárat. E látogatás eredményé, hogy azóta húskonzervekből, gyü­mölcsbefőttekből, üveges savanyúságból nemcsak mennyiségben, hanem vá­lasztékban is kifogástalan az ellátás. Nem titkolt öröm­mel újságolták, hogy a Me- zőberényen és Köröstarcsán rendszeresen átutazók közül is nagyon sokan vásárolják a debreceni befőttet, sava­nyúságot. A lehetőségek keresése nyomán talált az ÁFÉSZ jó partnerre a VOSZK-Uan. ami egy keverőraktár közös létrehozásában jutott kife­jezésre. A raktárban egy­millió forint értékű áru áll az ÁFÉSZ rendelkezésére, amit a VOSZK folyamatosan pótol. A Konkordiával ju­goszláv sör ellátására kötött előnyös megállapodást a szövetkezet. Míg a TSZKER- től Honda kistraktorokat, a VIDIÁ-tól és a Hermes- től egyéb kisgépeket és esz­közöket kap az ÁFÉSZ to­vábbértékesítésre, mégálla- podás alapján. Az viszont már a helyi lehetőségek felkutatására utal, hogy a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ kereskedel­mi szakemberei nemcsak várják a környékbeli ren­dezvényekre történő felké­réseket. Ügy is mondhatjuk, hogy ők keresik fel a legkü­lönbözőbb termelő és gaz­dálkodó üzemeket, szövetke­zeteket, hogy felajánlják az ÁFÉSZ szolgáltatásait. így érthető, hogy több ipari üzem az ÁFÉSZ mezőberé- nyi vendéglőjének konyhá­járól étkezteti dolgozóit. De a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek többségével is kitűnő kapcsolata van az ÁFÉSZ-nek. Most, a nyári betakarítás idején is több tsz az ÁFÉSZ konyháiról ét­kezteti dolgozóit. Ez persze csak egyik része a termelő- szövetkezetekkel kialakult kapcsolatnak. Legalább eny- nyire lényegesek az ÁFÉSZ, számára azok a legkülönbö­zőbb ünnepi rendezvények, zárszámadások, melyeken a vendéglátást az AFÉSZ-re bízzák. Ezután a termeltetés és felvásárlás került szóba. így mindenekelőtt a kisállatte­nyésztés fellendítése, melyet az idén is nyúl-, galamb­törzsállomány kihelyezésé­vel támogat az ÁFÉSZ. To­vábbá azzal a több mint tíz­ezer előnevelt libával, s az ugyancsak tízezerre tehető tojóhibriddel, melyet terme­lési szerződést kötött szak­csoporti tagoknak, kisgazda­ságoknak ad a szövetkezet. Teszik ezt az ÁFÉSZ veze­tői azért, hogy az idei 28 millió forintos felvásárlási tervet teljesíteni tudják. Ezért hoztak határozatot ár­ra is, hogy az idén megemelt jutalék mellett a szövetke­zet működési területén levő élelmiszerboltokban alkal­mazni kell a kosaras zöld­ség-, gyümölcsfelvásárlást. Kötetlen beszélgetésünk közepette tudtuk meg azt is a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ vezetőitől, hogy a kisipari szövetkezettől meg­vásárolt ipartelepükön meg­kezdték a laskagomba mes­terséges úton történő ter­mesztését. Mint a többi pró­bálkozástól, így ettől is eredményt várnak. Csak néhányat említettünk itt mindabból, amit a Me­zőberény és Vidéke ÁFÉSZ- nél. mint lehetőségeket pró­báltak megragadni. Vincze Miklós, a szövetkezet elnöke mondotta: „Tudjuk, hogy próbálkozásaink nem rend­kívüliek, de meggyőződé­sünk, hogy a jelenlegi gaz­dasági körülmények köze­pette a szerényebbnek ígér­kező lehetőségeket sem be­csülhetjük le.” Balkus Imre „Nem gazdagodunk meg belőle, mégis megéri" Fotó: Fazekas László Örömök és gondok a csabai sporthorgászoknál Kőépület hálószobákkal, konyhával, gondnoki helyi­séggel, faház vendégszobák­kal, fedett szín a felszerelé­sek tárolására alkalmas szek­rényekkel, betongerendákra szerelt tetőszerkezet, alatta asztalok, székek — utóbbi a régi tanya váza —ivóvíz, villany, televízió, hűtőszek­rény, egy barátságos poiptei, szerelékeikkel bajlódó embe­rek, ínycsiklandozó illatok. A Békéscsabai Sporthorgász Egyesület horgásztanyáján vagyunk. Csárdaszállásnál, a Kettős-Körös bal partján, a félhalmi szivornya tőszom­szédságában. Nagy a sürgés- forgás, szombat van, július 24-e. — Ilyen sok a nyugdíjas horgász? — kérdem Thúry Sándor elnöktől. — Sok a nyugdíjas hor­gászunk, de ez most külön­leges alkalom. Legutóbbi ve­zetőségi ülésünkön döntöt­tünk úgy, hogy az ifjúsági korú horgászok nevelése mellett nem feledkezhetünk meg idős korú tagjainkról sem, és évente egy alkalom­mal közös horgászatot ren­dezünk számukra. Itt első­sorban azokról van szó, akik elérték, vagy netán meghaladták a 70—80 éves kort, mozgási lehetőségük korlátozott. Nézze csak ott azt a három kis öreget! Mindhárman alapító tagjai egyesületünknek, ami nagy szó, hiszen 1937-ben 32 em­ber határozta el, hogy szer­vezett keretek között hódol kedvtelésének. Hugyecz Já­nos és Rados András sokáig titkárként tevékenykedett. Vidovenyecz Bandi bácsi pe­dig ma is aktív, örökös ve­zetőségi tagunk. Sajnos; már csak ők élnek a régiek, az elsők közül. Közben létszá­munk megközelítette a hét­százat. — Nem jelent nehézsége­ket ennyi ember összetartá­sa? — Nézze a tanyánkat! Ugye barátságos, szinte kom. fortos hely? Tagjaink kétke­zi munkájának eredménye... Közben Szikora János egyesületi titkár köszöntötte a kedves vendégeket, akik közül bizony néhánynak könnybe lábadt a szeme, ahogy az óriási változást szemlélgették, ami az ő kez­deményező munkájuk után 25—30 év elteltével megva­lósult. De hamarosan úrrá lett rajtuk a „horgászláz”, sietve szedték elő féltve őr­zött felszerelésüket — né­hány darab bekerülhetne a horgászmúzeumba, ha lenne —, és máris indultak rég lá­tott kedvenc helyeikre, a jó fogás reményében. — Folytassuk! — javaslom az elnöknek. — Tagságunk összetétele a lehető legváltozatosabb, kép­viselteti magát szinte vala­Plavecz Pál Az új gyógymedence Fizikoterápiás műszerek (MTI-fotó) mennyi szakma és foglalko­zás, társadalmi réteg. Ügy szoktam mondani tréfásan, hogy a főorvostól a sírásóig. De ez nem tréfa, valóban így van, még vidéki tagjaink is vannak'. Itt jelentkeznek a gondok. Ennyi ember össze­hívásához, elhelyezéséhez akár egy egyesületi közgyű­lés' alkalmával is legalább egy mozihelyiség kellene, de az ilyen nagy termek bérleti díja nagyon magas, és ren­dezvényünk egy évben több is lehetne, nem győznénk anyagiakkal. Valamennyi kiadásunkat, a tanyafenntar­tást, a rendezvények, verse­nyek költségeit, az esetleges bérmunkákat, az építőanyag árát és szállítását a tagdí­jakból befolyt összegből fe­dezzük, ami kevés. A legtöbb egyesület rendelkezik háttér­bázissal. Valamilyen válla­lat, szövetkezet vagy intéz­mény jelentős anyagi támo­gatását élvezik, használhat­ják nagyobb helyiségeiket a klubélethez, szállítóeszközei­ket az, utazáshoz. Mi is na­gyon szeretnénk, ha valaki „felkarolna” bennünket, mert ennyi ember összetar­tásához még többet kell nyújtanunk1 és az igények növekedésével egyre jobbat és jobbat — fejezi be Thúry Sándor elnök. Közben az idős horgászok már a közös ebéd után régi nagy horgászkalandokat me­sélnek egymásnak, felidézik emlékeiket, amik szinte ki­fogyhatatlanok. Többen már a jövő évi összejövetelre ter­vezgetnek, a hangulat jó, a példa pedig követendő. Nappali kórház A Fővárosi Fürdőigazgató­ság kezelésében levő Szé­chenyi gyógyfürdőben az egyik fürdőosztály átalakítá­sával úgynevezett nappali a Széchenyi fürdőben kórház kezdte meg műkö­dését. Az osztályon havonta körülbelül 100 beteg része­sülhet komplex fizikoterá­piás kezelésben. A beutalt betegek általában három hé­tig napi négy órán át kap­nak itt kezelést, s naponta hazamehetnek otthonukba

Next

/
Oldalképek
Tartalom