Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
NÉPÚJSÁG 1982, július 1., csütörtök VI. békés-tarhosi zenei napok Eredményhirdetés a zongoraversenyen Kocsis Zoltán nagysikerű koncertje után kedden dél" előtt a zeneművészeti szakközépiskolások zongoraversenyével folytatódtak a VI. békés-tarhosi zenei napok. A zongoraversenyen 25 ifjú pianista vett részt, a legjobbak — tizenöten — a. szerdai döntőben szerepeltek. A zsűri délután értékelte a versenyt, és rangsorolta a résztvevőket. A II. országos tarhosi zongoraversenyt és a Gulyás György által alapított „Tar- hosi-díj"-at a vele járó 7 ezer forintos jutalommal Király Csaba, a budapesti zeneművészeti szakközépiskola harmadéves hallgatója nyerte, tanára Halmágyi Katalin. A versenyzők három korcsoportban mérték össze tudásukat. A zsűri az első korcsoportban az első díjat nem adta ki, második díjat Krausr Adrienne miskolci szakközépiskolás kapott. A második korcsoportban két, teljes értékű első díjat adományoztak, ezeket Nagy Ervin győri és Oberfrank Péter budapesti versenyző nyerte el. A harmadik korcsoport első díját a budapesti zeneművészeti szakközép- iskola hallgatója, Soós Adrienne érdemelte ki. A szerdai programot ünnepélyes díjkiosztás és a győztesek hangversenye zárta. Kedden este a békési református műemlék templomban hangversenyezett a debreceni Kodály kórus, Gulyás György vezényletével, valamint Sirák Péter orgonaművész. (Felső képünk 1 Kocsis Zoltán a hétfő esti zongoraesten, lent: Sirák Péter az orgonánál.) (—n) Fotó: Juhos János Gyorslista az 1982. június 29-én megtartott június havi lottó jutalom- sorsolásról, melyen a 26. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalv. (1000 Ft) B Wartburg Limousine tip. személygépkocsira utalvány. C Skoda 120 L tip. személygépkocsira utalvány. D Polski Fiat 126 P tip. személygépkocsira utalvány. E Orion Hi-Fi-torony. (42 300 Ft) F Videoton Hi-Fi- torony. (35 900 Ft). G színes televízió. (30 000 Ft) H szerencse- utalv. (30 000 Ft) I otthon lak- berendezési utalv. (25 000 Ft) J iparcikkutalv. (25 000 Ft) K ze- nesarok-utalv. (20 000 Ft) L automata mosógép. (12 900 Ft) M televízió. (10 000 Ft) N vásárlási utalv. (10 000 Ft) O vásárlási utalv. (9000 Ft) P vásárlási utalv. (7000 Ft) R vásárlási utalv. (5000 Ft) S vásárlási utalv. (4000 Ft) T vásárlási utalv. (3000 Ft) U vásárlási utalv. (2000 Ft). HÁROMMILLIÓ 296 67a G 308 301 N 314 114 O 331 553 N 337 366 T 354 805 K 360 618 G 372 244 N 378 057 O 395 496 O 407 122 j; 412 935 L 430 374 G 436 187 T 465 252 u 471 065 H 476 878 p 482 691 R 488 504 K 494 317 H 500 130 L 511 756 G 523 382 N 529 195 S 535 008 L 540 821 K 546 634 G 552 447 P 569 «86 J 575 699 N 581 512 N 587 325 N 598 951 S 604 764 R 610 577 R 616 390 R 628 016 R 633 829 i I 639 642 M 645 455 R 651 268 L 657 081 S 662 894 S 668 707 T 680 333 U 686 146 N 691 959 M 703 585 N 709 398 O 715 211 O 721 024 u 726 837 O 732 650 u 738 463 u 744 276 u 750 089 H 755 902 u 761 715 i I 767 528 J 773 341 U 779 154 u 784 967 u 790 780 U 802 406 U 814 032 M 819 845 o 825 658 U 831 471 F 837 284 G 843 097 R 848 910 S 883 788 S 889 601 S 895 414 Ü 901 227 T 912 853 u 930 292 O 965 170 T 976 796 I NEGYVENNÉGYMILLIÓ 667 796 S 673 609 U 679 422 G 685 235 M 691 048 O 900 316 U 911 942 O ÖTVENÖTMILLIÓ 671 805 P 677 618 T HETVENNYOLCMILLIÓ 011 164 N 016 977 R 034 416 S 046 042 M 063 481 T 069 294 N 075 107 G 080 920 J 086 733 N 092 546 N 098 359 P 104 172 R 127 424 U 133 237 O 109 985 T 121 611 I 150 676 L 162 302 M 139 050 U 144 863 : I 168 115 P 173 928 T 179 741 L 185 554 S 191 367 R 197 180 T 202 993 T 208 806 T 214 619 U 220 432 G 232 058 K 237 871 P 243 684 U 255 310 H 261 123 U 266 936 I 278 562 L 284 375 P 290 188 P 296 001 R 301 814 U 342 505 T 354 131 I 359 944 O 377 383 M 383 196 T 389 009 O 394 822 R 406\448 P 412 261 S 418 074 T 423 887 U 429 700 U 464 578 P 482 017 K 487 830 R 497 643 R 505 269 A 511 082 S 534 334 N 540 147 I 545 960 K 557 586 N 563 399 P 569 212 S 575 025 T 580 838 U 392 464 H 598 277 U NYOLCVANEGYMILLIÓ 487 337 K 493 151 O 504 777 G 510 590 T 516 4Q3 R 522 216 U 528 029 U 533 842 U 557 094 M 562 907 s 568 720 G 574 533 L A nyertes szelvényeket 1982. július 25-ig keli a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (amelyben a megyénkben vásárolt nyertes szelvények számát közöljük) közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Tanácsülésről jelentjük Szarvas A gyermek- és ifjúságvédelemről, a komplex családgondozás feladatairól tárgyalt — más témák mellett — Szarvas város Tanácsa június 30-án, tegnap délután, Juhász Sándor tanácselnök- helyettes vezetésével megtartott ülésén. A gyermek- és ifjúságvédelem célja — miként a testület elé terjesztett beszámoló is megfogalmazza —, hogy elősegítse és támogassa a kiskorúak gondozását, nevelését, oktatását, testi, értelmi és erkölcsi fejlődését, egyéb érdekeinek védelmét, különösen ha ezt a családi környezet nem biztosítja. A tanácsi szakigazgatási szervek gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait a jogszabályok egyértelműen meghatározzák. Az ilyen jellegű hatósági feladatok zömét Szarvason az igazgatási osztályon belül a gyámhatóság végzi. Tevékenységük alapelve a megelőzés — mindenekelőtt! A legösszetettebb munkát a veszélyeztetett gyermekek felderítése és a veszélyhelyzet megszüntetése jelenti. A gyámhatóság egészségügyi dolgozóktól, gyermekintézményektől, ' gyermekvédelmi megbízottaktól és igazságügyi szervektől kér és kap jelzéseket a veszélyeztetett kiskorúakról. A városban az 1981-es adatok szerint 92 ksikorú él veszélyeztetett környezetben. Gyors és hathatós intézkedésekkel igyekszik megelőzni a tanács azt, hogy ezek a gyerekek szabálysértővé, bűnözővé váljanak. A fiatalokra károsan ható tényezők közül első a közvetlen környezet, a rossz családi, baráti kör. Az alkoholizmus és a rossz lakás- helyzet is a veszélyeztető okok között szerepel. Ha eredménytelenek a védő, óvó intézkedések, a gyámhatóság elrendeli az állami gondozásba vételt, vagy a kiskorú intézeti elhelyezését. A tanács egészségügyi osztálya főként az egészséges életmódra neveléssel, az alkoholizmus elleni küzdelemmel vállal részt a családvédelmi munkából. Ami a feladatokat illeti, kiemeli a beszámoló többek között a hatóság kezdeményező szerepét. Ez azért fontos, mert amíg a különböző ellátásokat többnyire kérelem alapján biztosítják, lehet, hogy éppen azok maradnak támasz nélkül, akik tájékozatlanságból, vagy szégyellve helyzetüket nem kérik a tanács segítségét. T. I. Tanácskozott a MÉSZÖV elnöksége A Békés megyei MÉSZÖV elnöksége június 30- án, tegnap ülést tartott Békéscsabán a szövetség tanácskozó termében. Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Salka László terjesztette elő a Békés megyei lakásszövetkezetek szerepéről készített beszámolót. Az ülés második napirendi pontjában Bagi Sándor, „A megyei ÁFÉSZ-ek gazdálkodásában levő differenciáltság okairól, és az azok csökkentésére teendő javaslatokról” című anyaghoz fűzött kiegészítéseket. A felszólalók javasolták, hogy az ÁFÉSZ- titkárság szakemberei ennek alapján bizonyos idő elteltével konzultáljanak a helyi szakemberekkel. A tanácskozás második részében először Orosz Sándor az iskolai szövetkezeti csoportok működésének tapasztalatairól és fejlesztésük lehetőségeiről beszélt. Ezután határozatot hoztak a MÉSZÖV testületi szerveinek a második félévi munkatervére. L. S. NEB-vizsgálat a vízgazdálkodásról A Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat tevékenységét és a mezőgazda- sági üzemekkel kialakított együttműködését vizsgálta a közelmúltban a mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bizottság és az orosházi városi NEB. A mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bizottság június 30-án, tegnap tárgyalta a vizsgálat tapasztalatait. Az orosházi városi NEB már korábban, június elején elemezte a vizsgálatról készült összefoglaló jelentést. Az Orosházi Vízgazdálkodási Társulat 1979. óta mintegy 70 ezer 430 hektáron folytatott belvízrendezést. Az 19íil-ig épült üzemközi művek több mint 55 ezer hektár belvíztelenítését oldják meg. Ez év végéig, az Orosháza—medgyesbodzási csatorna kivitelezését követően, újabb 15 ezer hektáron nyílik lehetőség a belvíz elvezetésére. Az összefoglaló jelentés megállapításai szerint a vizsgált termelőszövetkezeteknek csak egy része rendelkezik üzemi csatornákkal. Míg ezek karbantartása megtörtént, addig a vízgazdálkodási társulat kezelésében e térségben levő üzemközi csatornák tisztítása, felújítása csak részben valósult meg. A vizsgálatból kitűnik, hogy a termelőszövetkezetekben a belvízvédekezéshez, a csatornák készítéséhez, kai - bantartásához szükséges személyi és tárgyi feltételek csak részben vagy egyáltalán nem biztosítottak. Ennek is tulajdonítható, hogy a hat tsz-ben a belvízkárok összege eléri az árbevételek 4—6 százalékát. Ugyanakkor megállapítható, hogy a belvízvédekezéshez a társulat a közös gazdaságoknak csak minimális segítséget adott. A szövetkezetek társulásban való részvétele ezért inkább csak formálisnak nevezhető. A tsz- ek 1977-től 1982-ig 6,3 millió forint érdekeltségi hozzájárulást fizettek, ezzel szemben az orosházi társulat 1,2 millió forint értékű munkát teljesített a közös gazdaságoknak. (kepenyes) Négy év mérlege a biztosítónál Négy év munkájáról és eredményeiről számolt be a hét elején az Állami Biztosító békéscsabai városi fiókja. Szabó András megyei igazgató értékelte tevékenységüket, majd az írásos beszámolót követően Fejes Tibor, fiókigazgató válaszolt a kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy a lakosság érdeklődése tovább nőtt a biztosítások iránt. Több mint 20 ezren kötöttek a négy év alatt CSÉB—80-as biztosítást, a háztartási biztosítások száma 2 ezer 787-tel nőtt, s a megyeszékhely lakásainak 86,4 százaléka biztosított. Cascója a gépjármű-tulajdonosok 60 százalékának van. Az utóbbi időben fokozódott az érdeklődés az úgynevezett nagy életbiztosítás iránt is. A békéscsabai fióknál négy év alatt 47 ezer 364 kárkifizetés történt. Fejlődnek a magyar—francia kapcsolatok Császár Tibor, az MTI munkatársa írja: H azánk és a Francia Köztársaság kapcsolatai rendezettek, a békés egymás mellett élés alapelveinek megfelelően, a két állam érdekeivel összhangban fejlődnek. E kontaktusok bővülésének, erősödésének a tényei különösen az utóbbi két évtizedben szaporodtak: a két ország 1963-ban emelte nagyköveti szintre diplomáciai kapcsolatait, 1968-ban Párizsban létrejött az első miniszterelnöki találkozó, s 1978 novemberében Kádár János franciaországi látogatása alkalmat adott a két állam vezetői közötti legmagasabb szintű kapcsolatfelvételre, tárgyalásokra. Ezek csupán az államközi kapcsolatok kiemelkedő állomásai voltak, a különböző szintű érintkezések, konzultációk az 1960-as évek vége óta lényegében rendszeressé váltak. A két kormány elnökének első eszmecseréjét az azóta eltelt időszakban további négy kormányfői látogatás követte, legutóbb — 1979-ben — Lázár György járt Párizsban. Gyakoriak a szakminiszterek kölcsönös útjai, s a két külügyminisztérium vezető tisztségviselőinek megbeszélései is; a francia diplomácia vezetőjét például utoljára 1980-ban látta vendégül magyar kollégája, de tavaly, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán is tárgyalt egymással a két külügyminiszter. Immár húszéves hagyománya van a törvényhozó testületek közötti együttműködésnek: 1962-ben alakultak meg a baráti parlamenti csoportok. Apró Antal, az országgyűlés elnöke 1977- ben tett látogatást küldöttség élén Franciaországban, amelyet Alain Poher, a szenátus elnöke 1980-ban viszonzott. Idén márciusban Pierre Joxe, a nemzetgyűlés francia—magyar baráti tagozatának elnöke, a szocialista párt nemzetgyűlési csoportjának vezetője tárgyalt hazánkban. Gazdasági kapcsolataink az 1960-as évek óta ugyancsak fokozatosan bővülnek, 1963-ban írták alá ugyanis az első hosz- szú távú — öt évre szóló — árucsere-forgalmi megállapodást, amelyet azután újabbak követtek. Nagymértékben ösztönözte a továbblépést az 1974-ben megkötött hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás, amely egy évtizedre érvényesen irányozta elő többek között a kereskedelem legkedvezőbb feltételeinek biztosítását, a hitelezési lehetőségek kiterjesztését, s közös kooperációs •szerződések létrehozását. Ennek nyomán a kölcsönös szállítások értéke 1976—81 között megkétszereződött, tavaly az összforgalom már elérte a 360 millió dollárt. A magyar export szerkezete ebben az időszakban jelentős mértékben módosult, a kivitelben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek mellett lényegesen nőtt az ipari késztermékek, fogyasztási cikkek aránya. Francia partnereinktől elsősorban vegyi anyagok és gyógyszeripari termékek, elektronikai alkatrészek, gépek, műszerek, hengerelt áruk és különböző fogyasztási cikkek érkeznek. Bár a kétoldalú külkereskedelmi egyenleg magyar passzívumán az elmúlt években exportunk erőteljesebb növelésével sikerült javítani, á mérleg ma sem kiegyensúlyozott: tavaly még mindig 2,7 milliárd forinttal haladta meg a behozatal a magyar kivitelt. Elsősorban a hazai vállalatoknak kell sokat tenniük azért, hogy az igényes francia piacon —a jelenlegi, világszerte-kedvezőtlen értékesítési feltételek mellett is — versenyképes ajánlatokkal, jól eladható árukkal jelentkezzenek. Általában: gazdasági kapcsolataink még számos kiaknázatlan lehetőséget rejtenek, hiszen tőkés külkereskedelmi partnereink között Franciaország jelenleg csupán az ötödik helyet foglalja el, s a magyar—francia árucsere összforgalmúnknak mindössze két százalékát teszi ki. Ezt figyelembe- véve tárgyalt hazánkban néhány hete Michel Jobert francia külkereskedelmi miniszter is: magyarországi vendéglátóival elsősorban azt vizsgálták, miként bővíthető az együttműködés, mely területeken van mód a kooperációs tevékenység kiterjesztésére. Szó esett arról is, hogy francia cégek részt vállalhatnának a hazai fejlesztési programok megvalósításában, többek között a bányászatban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, illetve az energiagazdálkodás korszerűsítésében. Egyébként a vállalatok közötti tartós kapcsolatok kiépítésében mind jelentősebb a szerepe a mindkét fél számára előnyös termelési kooperációnak. Eddig főként a számítástechnikában a Videoton, a járműgyártásban az Ikarus, valamint a hazai mezőgépgyártók és az agrokémiai üzemek alakítottak ki eredményes munkamegosztást francia partnereikkel, s több mint félszáz témában folynak tárgyalások új kooperációs szerződésekről. A két ország kulturális értékeinek kölcsönös megismertetésében, a művelődési és a tudományos intézmények együtt- munkálkodásában évek óta széles körűek, gyümölcsözőek a kapcsolatok. Így például a fejlett tőkés országok közül Franciaország fogadja esztendők óta a legtöbb magyar ösztöndíjas hallgatót, illetve tudományos kutatót. Budapesten, illetve Párizsban eredményesen tevékenykednek a kultúra terjesztésében kezdeményező szerepet vállaló kulturális intézetek. A francia fővárosban működő magyar intézet évente számos hangversenyt, irodalmi estet, előadást szervez, hozzájárulva a hazánk valóságáról, a magyar művészetről alkotott kép teljesebbé, gazdagabbá tételéhez. Ugyanezt a célt szolgálják a francia városokban megrendezett magyar kulturális hetek is, ezek az eseménysorozatok hazai előadók részvételével népművészetünkből, zenei kultúránkból, új filmjeinkből egyaránt ízelítőt adnak az érdeklődőknek. A filmművészeti kapcsolatok egyébként különösen kiterjedtek, több ízben mutattak be válogatást filmhét keretében a magyar, illetve a francia közönségnek, legutóbb tavaly decemberben Párizsban, illetve az idén máricusban Budapesten vetítettek összeállítást a legújabb alkotásokból. Sok közös műsor elkészítését, illetve sugárzását irányozzák elő a kétoldalú rádiós és televíziós együttműködési munkatervek is. Emellett a hazai művészeti élet jelentős eseménye volt például a marseilles-i Roland Petit-balett tavaly júniusi vendégszereplése, a Tériade művészeti kiadó kiállítása a Műcsarnokban, vagy idén májusban a Theatre National de l’Est Párisién színház budapesti vendégjátéka. A francia közönség körében pedig — ha csak a tavalyi koncertnaptárt tekintjük — különösen a Magyar Filharmóniai Társaság és a Magyar Állami Operaház Bartók-estjei, valamint az Állami Népi Együttes fellépései arattak nagy sikert. A két ország legjelentősebb politikai erői, így az MSZMP és a francia baloldal vezető pártjai között is rendszeres eszmecsere, párbeszéd alakult ki. Az MSZMP és a Francia Kommunista Párt vezetői számos alkalommal tárgyaltak egymással az utóbbi években is, Francois Mitterrand köztársasági elnök — a szocialista párt főtitkáraként — egy ízben Budapesten, egyszer pedig Párizsban találkozott Kádár Jánossal. Francois Mitterrand közelgő magyarországi látogatása nemcsak az élet számos területét átfogó magyar—francia kapcsolatok további fejlődéséhez, erősödéséhez járulhat hozzá, hanem az államok közötti magas szintű párbeszéd folytatásával az európai enyhülés eredményeinek megőrzését, a bizalom építését is szolgálhatja.
