Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
NÉPÚJSÁG 1982. július 13., kedd Venéczi János 1920—1982 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Venéczi János elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkárságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság nyugalmazott titkára, országgyűlési képviselő, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Venéczi János elvtárs temetése július 15-én, csütörtökön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, Felhivás mezőgazdasági amatörfilm- szemlére A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Amatőrfilm- és Videoszövet- ség, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium szeptember 10 és 13. között, a Debrecenben sorra kerülő kertbarátok és kistenyésztők VIII. versenykiállítása alkalmából mező- gazdasági amatőrfilm-szem- lét rendez. régebben készítettek, és a mezőgazdasági termelés, erdőgazdálkodás, élelmiszerfeldolgozás a témájuk. Egy alkotó legfeljebb két filmmel szerepelhet, filmenként 20 perc vetítési idővel. A szemlén azok az amatőrfilmesektől, filmkluboktól, alkotó közösségektől, baráti köröktől beérkezett magnóa Magyar Népköztársaság országgyűlése * * * Venéczi János 1920 tavaszán, angyalföldi munkáscsaládban született. Még csak hatéves volt, amikor édesapját, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosát bebörtönözték, kiszabadulása után pedig emigrációba kényszerült ... A kisgyermek az Osztrák Kommunista Párt segítségével évekig Ausztriában kapott menedéket. Hazatérése után tizenöt' éves korában felvették esztergályos tanoncnak a Láng Gépgyárba, ahol nemcsak jó szakemberré, hanem osztályöntudatos munkássá is nevelték. Ekkor már az angyalföldi ifjúmunkás szervezethez tartozott, s ezen az úton jutott el az illegális kommunista mozgalomhoz. 1936-ban a Láng Gépgyár üzemi KIMSZ-sejtjének lett a tagja, közreműködött a Vörös Segély munkájában, majd az illegális pártszervező tevékenységben. A második világháború alatt az angyalföldi ellenállási mozgalom egyik harcosaként küzdött. A felszabadulás után a párt hívó szavára az elsők között volt, akik az élet megindításán fáradoztak: először a megbénított gyár gépeit hozták működésbe. Venéczi János a felszabadulást követő években a háborútól, fasizmustól elgyötört, megbénított emberek hitének, bizalmának megszerzéséért munkálkodott; kiemelkedő érdemeket szerzett a lánggyári és angyalföldi pártszervező munkában, a termelés megindításában. 1948-ban a Szabad Néphez került, a szerkesztőbizottság tagja, a levelezési rovat vezetője lett. 1953-ban az Oktatási Minisztérium marxizmus—leninizmus főosztályán volt osztályvezető, majd 1955-től — nyugalomba vonulásáig — hivatásos pártmunkásként tevékenykedett. Az 1956-os ellenforradalom alatt a XIII. kerületi pártház védői között volt, később a Láng Gépgyárban . vett részt az ellenforradalom elleni harcban, bizonyságot téve elvhüségéről, osztályöntudatáról és bátorságáról. Helytállását a Magyar Szabadságért Érdemrenddel és a Munkás—Paraszt Hatalomért emlékéremmel ismerték el. Ezután a párt újjászervezéséért, a konszolidáció kibontakozásáért dolgozott a budapesti pártbizottságon. 1961-ben a párt- bizottság titkára lett. Kilenc éven át töltötte be ezt a tisztséget, amikor 1970-ben, a párt X. kongresszusán a Központi Ellenőrző Bizottság titkárává választották. Tizenhat évig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, tíz éven át — nyugalomba vonulásáig — a KEB titkára volt. A KE^ titkárságának tagjaként mindvégig részt vett a testület munkájában, kommunista felelősségtudattal és határozottsággal végezve feladatát. Az országgyűlésben több mint egy évtizeden át képviselte szűkebb hazáját. Angyalföldet. Venéczi János kiemelkedő munkásságát magas kitüntetések sora jelzi, többek között a Szocialista Hazáért Érdemrend és a Munka Vörös Zászló Érdemrend tulajdonosa. Személyében a párt és a munkásmozgalom jeles képviselője távozott. II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Jl pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye Július 13-tól, a konvertibilis devizák forint-árfolyamának változásával összefüggésben a külföldre utazó magyar állampolgárok részére forintban meghatározott valutavásárlási keretek emelkednek. Így például a konvertibilis elszámolású országokba utazó egyéni turisták az eddigi 12 ezer forint súrolhatnak valutát; emelkednek a látogató-útlevéllel utazók, a szervezett turistautazáson részt vevők valutavásárlási forintkeretei, valamint az egyéni turisták részére a devizatartalmú menetjegyekre és a gépjárműhöz szükséges üzemanyag vásárlására megállapított forintkeretek is. A további részletekről az utazási irodák Erre a szemlére augusztus 15-ig lehet beküldeni a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára azokat a filmeket, amelyeket alkotóik három évnél nem szalaggal, célcsíkkal, vagy fényhangosítással meghangosított filmek vehetnek részt, amelyeket a megyei előzsürri erre alkalmasnak ítél. kép Magyar—román halár menti árucsere Hétfőn Békéscsabán az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat központjában négynapos tárgyalás kezdődött a határ menti árucsere-forgalomról a Békés és a Brassó megyei kereskedelmi vállalatok között. Megtárgyalják: melyek azok a. tartós fogyasztási cikkek, áruk, amelyekre a magyar, illetve a román kereskedelmi vállalatok igényt tartanak áruválasztékának bővítésére. A tárgyalásokba szerdán kapcsolódik be a magyar Kon- sumex és • a román Merkur Külkereskedelmi Vállalat képviselete. Az árucseremegállapodás jegyzőkönyvének aláírására csütörtökön kerül sor. Légyebéd fecskééknél ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚLIUS 13-TÓL Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚLIUS 13-TÓL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi 6611.39 3900,97 80,71 446,06 555.71 1396.34 148.71 2975,72 13321,51 602,00 1542.35 27,47 219,14 45,44 34,21 1798,69 623,13 2597.40 3836,59 Pénznem vásárolható legmagasabb bankjegycímletek Angol font 50 Ausztrál dollár 50 Belga frank 5000 Dán korona 1000 Finn márka 100 Francia frank 500 Görög drachma 500 Holland forint 1000 Japán yen (1000) 10000 Jugoszláv dinár 100 Kanadai dollár 100 Kuvaiti dinár 10 Norvég korona 1000 NSZK márka 1000 Olasz líra (1000) 50000 Osztrák schilling 1000 Portugál escudo 5000 Spanyol peseta 5000 Svájci frank 1000 Svéd korona 100 Töröl líra 1000 USA dollár 100 közép eladási árf. 100 egységre forintban 6618,01 6624,63 3904,87 3908,77 80,79 80,87 446,51 446,96 556,27 556,83 1397,74 1399,14 148,86 149,01 2978,70 2981,68 13334,84 13348,17 602,60 603,20 1543,89 1545,43 27,50 27,53 219,36 219,58 45,49 45,54 34,24 34,27 1800,49 1802,29 623,75 624,37 2600,00 2602,60 3840,43 3844,27 Mama gyere már... vételi eladási árf. 100 egys. forintban 6419.47 3787,72 78,37 433,11 783,42 539,58 57,31 1355,81 144,39 67,86 2889,34 12934,79 584,52 1497,57 26,68 212,78 44,13 33,21 1746.48 605,04 23,39 3725,22 6816,55 4022,02 83,21 459,91 831,88 572,96 60.85 1439,67 153,33 72,06 3068,06 13734,89 620,68 1590,21 28,33 225,94 46.85 35,27 1854,50 642,46 24,83 3955,64 helyett 12 800 forintért váadnak felvilágosítást. (MTI) ... de azért ne lökj le Fotó: Fazekas László Társadalmi gyógyszer: a megelőzés a z új koldusokról sokat hallok mostanában. Mozik, ABC- áruházak, állomások, villamos- és buszmegállók környékén jelennek meg általában, s cigarettát, pár forintot kérnek. A veszedelmesebbek persze nem a nyilvános helyeket szeretik, sötétben bujkálnak, bandában, s a gyengébbeket szólítják, majd ütik le, pénzért. Ez azonban már útonállás, nemigen tartozik a fent említett koldulási kategóriába. A régi koldusokat még jól ismertem, ők is szerették az állomásokat, boltok környékét, piacot, vásárt, vasúti kocsikat. És a templomok sarkát. Csakhogy ezek a régi koldusok jobbára testileg is szerencsétlen emberek voltak: vagy születésük óta, vagy baleset, szerencsétlenség, háború következtében bénák, vakok, némák, esendő nyomorultak. Azt hallottam otthon törvényként: ha két fillérem van is, a koldusnak adni kell, sose tudhatjuk, mikor válunk magunk is áldozatává az időnek. A régi koldusok eltűntek. Harmincöt esztendő alatt többségük a szocialista társadalom áldozatvállalásából otthont kapott intézetekben, van kenyere, ruhája, fűtött szobája, orvosi gondozást kap, s a család nélküli testi fogyatékosokra is figyel a közösség, a társadalom. Aki dolgozni bír, munkát kap, hogy ne kegyelemkenyéren éljen. Joggal hihettük: a szocialista társadalom a gazdasági és etikai alapját egyaránt megszüntette a koldulásnak. Joggal hihettük: az embert szolgáló intézkedések sorozata, az anyagi áldozatok meghozzák az eredményt, eltűnnek utcáinkról a szegénység és nyomorúság élő szimbólumai : a kéregető koldusok. És eltűntek. Ök eltűntek, s ha egy-kettő fel is bukkan közülük itt- ott, csodaszámba mennek, s életvitelük, makacsságuk az oka annak, hogy pénzt kérnek másoktól, nem a társadalom. Helyettük, helyükbe azonban megjelentek az új koldusok, a tizenéves- süvölvé- nyek, akik modortalan arcátlansággal szólítanak le úton járó, dolguk után igyekvő embereket. Másfajta koldusok ezek a mostaniak, többségük munkaképes, erős fiatal. Csak éppen dolgozni nem akarnak, nem szeretnek. Mást zavarni, mások pénzét elvenni, igen. Pedig munkaképesek, egyiküknek-mási- kuknak van is valamilyen munkahely bejegyezve a személyi igazolványába, de legfeljebb a látszat kedvéért töltenek ott egy-két napot. Mert sajnos, törvényeink nem elég szigorúan határozzák meg a közveszélyes munkakerülés fogalmát és kritériumait. Igen, ezek az új koldusok tanulásra és munkára való fiatalok. Sőt, egyesek közülük annyira a legutolsó divat szerint öltözöttek, hogy bizonyos: jól kereső, nagyon elfoglalt szülők állnak a hátuk mögött. Tavaly az egyik téren randalírozó suhancok többsége a város egyik legdivatosabb „elit” általános iskolájába (!) járt, s szüleik munkakörük szerint értelmiségi foglalkozást folytattak. Tévedés ne essék: nem arról akarom megítélni a fiatalokat, hogyan öltözködnek. Ez — a közízlés határáig — magánügy. Viselkedésük, magatartásuk viszont nem az. S megint csak hangsúlyozni kell: nem a sok ezer rendes, dolgozó, tanuló, a közösségért felelősséget vállaló fiatallal van gondom, rájuk büszke vagyok. Nekem a néhány tucat csavargó, munkakerülő, agresszív, békés polgárokat zaklató, bandába tömörülő, hangoskodó suhanc- cal van gondom. Talán nem is azért, mert közülük kerülnek ki az új koldusok. Talán nem is ez a központi probléma, hanem mert ezek a suhancok a bűnözés lehetőségét is magukban hordják. A hangoskodást, vagánykodást, kivagyis- kodó fellépést éppen a bandaszellem hatására követheti az agresszivitás, amelynek előbb csak padok, hinták, telefonfülkék esnek áldozatul, aztán eshetnek emberek is. Sokan vannak? Nem hiszem. Az ember azonban nehezen tud védekezni az agresz- szív ösztönök ellen. S ezek a kevesek azért képesek meg-' rontani nappalainkat, estéinket. Az egyes ember visszahúzódik, meglapul inkább, néha talán fél is. És a közösség? Nem lenne szabad engednünk. hogy az új koldusok divatja terjedjen, bandák alakuljanak ki. Akkor sem lenne szabad, ha még nem bűnözők. Hiszen régi tapasztalat: a test, a szellem, s a társadalom betegségeinek egyaránt legjobb, leghatásosabb gyógyszere a megelőzés. Késő már akkor büntetni, ha valóban elkövetett bűnt torolunk meg. A megelőzés pedig közösségi feladat. Iskoláé, ifjúsági szervezeté, rendőrségé, de talán leginkább a szülőké. Lehetetlen állapotnak tartom, hogy a szülők nemtörődömsége miatt 13—14 éves suhancok randalíroznak parkokban, tereken, utcákon. Visz; őket a kamaszösztön, s nincs, aki megfogja a kezüket, megmutasson nekik mást is az életből, mint az agresz- szív kivagyiskodást. Felnagyítanám a gondjainkat? Dehogyis. Hangsúlyozom még egyszer: a fiatalság csekély töredékéről van szó csupán. Lumpen — vagy a lumpenné válás útjára térő — elemekről. Egy részük ráadásul szigorúbb és felelősségteljesebb társadalmi — szülői, iskolai, KISZ-es — kontrollal nagyon könnyen visz- szafordítható . lenne, talán épp azáltal, hogy értelmes célokkal, hasznos feladatokkal tartalmat próbálunk adni szabad idejüknek. Most valóban olyanok, mint a koldusok, sötét, torz^* "képet, mutat jelenlétük a társadalomról, a közösségről is. S ez súlyosabb adó, mint az olykor kezükbe nyomott forint vagy cigaretta. Ha ügy tetszik: szimbólum ez is, legfeljebb nem a testi, hanem a szellemi, érzelembeli torzulásé. S zép szó? Igen, először az. Aztán feladat, cél, tartalom. S ha ez is kevés: több szigorúság. Tiszta, emberi, szocialista szigorúság. Törvény. Munka. Akár kényszerű is. A jövőnkért. Bényej József Mit kell tudni a gépkocsin veremén vekről? Az OTP lakossági szolgáltatásai közül az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb betétforma a gépkocsi- nyermény-betét. Betétkönyv 5 ezer vagy 10 ezer forintos értékben váltható. A betétkönyv után a takarékpénztár kamatot nem fizet, nyereményként viszont negyedévenként személygépkocsikat sorsol ki. A februárban, májusban, augusztusban és novemberben sorra kerülő sorsoláson minden olyan betétkönyv részt vesz, amely a sorsolás hónapját megelőzően legalább három hónapon át forgalomban volt. A negyedévenként esedékes sorsoláson részt vevő minden kétezer darab ötezer forintos betétkönyv után legalább egy, minden ezer darab tízezer forintos betétkönyv után ugyancsak legalább egy személygépkocsit sorsolnak ki.
