Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

NÉPÚJSÁG 1982. július 13., kedd Venéczi János 1920—1982 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Venéczi János elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkársá­gának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság nyugalmazott titkára, országgyűlési képviselő, hosszan tartó, súlyos beteg­ség után elhunyt. Venéczi János elvtárs temetése július 15-én, csütörtökön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, Felhivás mezőgazdasági amatörfilm- szemlére A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a Magyar Amatőrfilm- és Videoszövet- ség, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium szeptember 10 és 13. között, a Debrecenben sorra kerülő kertbarátok és kistenyésztők VIII. verseny­kiállítása alkalmából mező- gazdasági amatőrfilm-szem- lét rendez. régebben készítettek, és a mezőgazdasági termelés, er­dőgazdálkodás, élelmiszerfel­dolgozás a témájuk. Egy alkotó legfeljebb két filmmel szerepelhet, filmen­ként 20 perc vetítési idővel. A szemlén azok az amatőr­filmesektől, filmkluboktól, alkotó közösségektől, baráti köröktől beérkezett magnó­a Magyar Népköztársaság országgyűlése * * * Venéczi János 1920 tavaszán, angyalföldi munkáscsaládban született. Még csak hatéves volt, amikor édesapját, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosát bebörtönözték, kiszaba­dulása után pedig emigrációba kényszerült ... A kisgyermek az Osztrák Kommunista Párt se­gítségével évekig Ausztriában kapott menedéket. Hazatérése után tizenöt' éves korában fel­vették esztergályos tanoncnak a Láng Gépgyárba, ahol nemcsak jó szakemberré, hanem osztály­öntudatos munkássá is nevel­ték. Ekkor már az angyalföldi ifjúmunkás szervezethez tarto­zott, s ezen az úton jutott el az illegális kommunista mozga­lomhoz. 1936-ban a Láng Gépgyár üze­mi KIMSZ-sejtjének lett a tag­ja, közreműködött a Vörös Se­gély munkájában, majd az il­legális pártszervező tevékeny­ségben. A második világháború alatt az angyalföldi ellenállási mozgalom egyik harcosaként küzdött. A felszabadulás után a párt hívó szavára az elsők között volt, akik az élet megindításán fáradoztak: először a megbéní­tott gyár gépeit hozták műkö­désbe. Venéczi János a felsza­badulást követő években a há­borútól, fasizmustól elgyötört, megbénított emberek hitének, bizalmának megszerzéséért mun­kálkodott; kiemelkedő érdeme­ket szerzett a lánggyári és an­gyalföldi pártszervező munká­ban, a termelés megindításában. 1948-ban a Szabad Néphez ke­rült, a szerkesztőbizottság tagja, a levelezési rovat vezetője lett. 1953-ban az Oktatási Minisz­térium marxizmus—leninizmus főosztályán volt osztályvezető, majd 1955-től — nyugalomba vo­nulásáig — hivatásos pártmun­kásként tevékenykedett. Az 1956-os ellenforradalom alatt a XIII. kerületi pártház védői kö­zött volt, később a Láng Gép­gyárban . vett részt az ellenfor­radalom elleni harcban, bizony­ságot téve elvhüségéről, osz­tályöntudatáról és bátorságáról. Helytállását a Magyar Szabad­ságért Érdemrenddel és a Mun­kás—Paraszt Hatalomért emlék­éremmel ismerték el. Ezután a párt újjászervezésé­ért, a konszolidáció kibontako­zásáért dolgozott a budapesti pártbizottságon. 1961-ben a párt- bizottság titkára lett. Kilenc éven át töltötte be ezt a tiszt­séget, amikor 1970-ben, a párt X. kongresszusán a Központi Ellenőrző Bizottság titkárává vá­lasztották. Tizenhat évig az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának tagja, tíz éven át — nyugalomba vonulásáig — a KEB titkára volt. A KE^ titkár­ságának tagjaként mindvégig részt vett a testület munkájá­ban, kommunista felelősségtu­dattal és határozottsággal végez­ve feladatát. Az országgyűlés­ben több mint egy évtizeden át képviselte szűkebb hazáját. An­gyalföldet. Venéczi János kiemelkedő munkásságát magas kitüntetések sora jelzi, többek között a Szo­cialista Hazáért Érdemrend és a Munka Vörös Zászló Érdemrend tulajdonosa. Személyében a párt és a munkásmozgalom jeles kép­viselője távozott. II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Jl pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye Július 13-tól, a konverti­bilis devizák forint-árfolya­mának változásával össze­függésben a külföldre utazó magyar állampolgárok részé­re forintban meghatározott valutavásárlási keretek emelkednek. Így például a konvertibilis elszámolású or­szágokba utazó egyéni turis­ták az eddigi 12 ezer forint súrolhatnak valutát; emel­kednek a látogató-útlevéllel utazók, a szervezett turista­utazáson részt vevők valuta­vásárlási forintkeretei, vala­mint az egyéni turisták ré­szére a devizatartalmú me­netjegyekre és a gépjármű­höz szükséges üzemanyag vásárlására megállapított fo­rintkeretek is. A további részletekről az utazási irodák Erre a szemlére augusztus 15-ig lehet beküldeni a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára azokat a filmeket, amelyeket alkotóik három évnél nem szalaggal, célcsíkkal, vagy fényhangosítással meghan­gosított filmek vehetnek részt, amelyeket a megyei előzsürri erre alkalmasnak ítél. kép Magyar—román halár menti árucsere Hétfőn Békéscsabán az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat központjában négy­napos tárgyalás kezdődött a határ menti árucsere-forga­lomról a Békés és a Brassó megyei kereskedelmi válla­latok között. Megtárgyalják: melyek azok a. tartós fo­gyasztási cikkek, áruk, ame­lyekre a magyar, illetve a román kereskedelmi vállala­tok igényt tartanak áruvá­lasztékának bővítésére. A tárgyalásokba szerdán kap­csolódik be a magyar Kon- sumex és • a román Merkur Külkereskedelmi Vállalat képviselete. Az árucsere­megállapodás jegyzőkönyvé­nek aláírására csütörtökön kerül sor. Légyebéd fecskééknél ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚLIUS 13-TÓL Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚLIUS 13-TÓL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi 6611.39 3900,97 80,71 446,06 555.71 1396.34 148.71 2975,72 13321,51 602,00 1542.35 27,47 219,14 45,44 34,21 1798,69 623,13 2597.40 3836,59 Pénznem vásárolható legmagasabb bankjegy­címletek Angol font 50 Ausztrál dollár 50 Belga frank 5000 Dán korona 1000 Finn márka 100 Francia frank 500 Görög drachma 500 Holland forint 1000 Japán yen (1000) 10000 Jugoszláv dinár 100 Kanadai dollár 100 Kuvaiti dinár 10 Norvég korona 1000 NSZK márka 1000 Olasz líra (1000) 50000 Osztrák schilling 1000 Portugál escudo 5000 Spanyol peseta 5000 Svájci frank 1000 Svéd korona 100 Töröl líra 1000 USA dollár 100 közép eladási árf. 100 egységre forintban 6618,01 6624,63 3904,87 3908,77 80,79 80,87 446,51 446,96 556,27 556,83 1397,74 1399,14 148,86 149,01 2978,70 2981,68 13334,84 13348,17 602,60 603,20 1543,89 1545,43 27,50 27,53 219,36 219,58 45,49 45,54 34,24 34,27 1800,49 1802,29 623,75 624,37 2600,00 2602,60 3840,43 3844,27 Mama gyere már... vételi eladási árf. 100 egys. forintban 6419.47 3787,72 78,37 433,11 783,42 539,58 57,31 1355,81 144,39 67,86 2889,34 12934,79 584,52 1497,57 26,68 212,78 44,13 33,21 1746.48 605,04 23,39 3725,22 6816,55 4022,02 83,21 459,91 831,88 572,96 60.85 1439,67 153,33 72,06 3068,06 13734,89 620,68 1590,21 28,33 225,94 46.85 35,27 1854,50 642,46 24,83 3955,64 helyett 12 800 forintért vá­adnak felvilágosítást. (MTI) ... de azért ne lökj le Fotó: Fazekas László Társadalmi gyógyszer: a megelőzés a z új koldusokról so­kat hallok mostaná­ban. Mozik, ABC- áruházak, állomások, villa­mos- és buszmegállók kör­nyékén jelennek meg általá­ban, s cigarettát, pár forin­tot kérnek. A veszedelme­sebbek persze nem a nyilvá­nos helyeket szeretik, sötét­ben bujkálnak, bandában, s a gyengébbeket szólítják, majd ütik le, pénzért. Ez azonban már útonállás, nem­igen tartozik a fent említett koldulási kategóriába. A régi koldusokat még jól ismertem, ők is szerették az állomásokat, boltok környé­két, piacot, vásárt, vasúti ko­csikat. És a templomok sar­kát. Csakhogy ezek a régi koldusok jobbára testileg is szerencsétlen emberek vol­tak: vagy születésük óta, vagy baleset, szerencsétlen­ség, háború következtében bénák, vakok, némák, esendő nyomorultak. Azt hallottam otthon törvényként: ha két fillérem van is, a koldusnak adni kell, sose tudhatjuk, mi­kor válunk magunk is áldo­zatává az időnek. A régi koldusok eltűntek. Harmincöt esztendő alatt többségük a szocialista társa­dalom áldozatvállalásából otthont kapott intézetekben, van kenyere, ruhája, fűtött szobája, orvosi gondozást kap, s a család nélküli testi fogyatékosokra is figyel a közösség, a társadalom. Aki dolgozni bír, munkát kap, hogy ne kegyelemkenyéren éljen. Joggal hihettük: a szocia­lista társadalom a gazdasági és etikai alapját egyaránt megszüntette a koldulásnak. Joggal hihettük: az embert szolgáló intézkedések soroza­ta, az anyagi áldozatok meg­hozzák az eredményt, eltűn­nek utcáinkról a szegénység és nyomorúság élő szimbólu­mai : a kéregető koldusok. És eltűntek. Ök eltűntek, s ha egy-ket­tő fel is bukkan közülük itt- ott, csodaszámba mennek, s életvitelük, makacsságuk az oka annak, hogy pénzt kér­nek másoktól, nem a társa­dalom. Helyettük, helyükbe azon­ban megjelentek az új kol­dusok, a tizenéves- süvölvé- nyek, akik modortalan arcát­lansággal szólítanak le úton járó, dolguk után igyekvő embereket. Másfajta koldu­sok ezek a mostaniak, több­ségük munkaképes, erős fia­tal. Csak éppen dolgozni nem akarnak, nem szeretnek. Mást zavarni, mások pénzét elvenni, igen. Pedig munka­képesek, egyiküknek-mási- kuknak van is valamilyen munkahely bejegyezve a sze­mélyi igazolványába, de leg­feljebb a látszat kedvéért töltenek ott egy-két napot. Mert sajnos, törvényeink nem elég szigorúan határoz­zák meg a közveszélyes mun­kakerülés fogalmát és krité­riumait. Igen, ezek az új koldusok tanulásra és munkára való fiatalok. Sőt, egyesek közü­lük annyira a legutolsó divat szerint öltözöttek, hogy bi­zonyos: jól kereső, nagyon elfoglalt szülők állnak a há­tuk mögött. Tavaly az egyik téren randalírozó suhancok többsége a város egyik leg­divatosabb „elit” általános iskolájába (!) járt, s szüleik munkakörük szerint értelmi­ségi foglalkozást folytattak. Tévedés ne essék: nem ar­ról akarom megítélni a fia­talokat, hogyan öltözködnek. Ez — a közízlés határáig — magánügy. Viselkedésük, ma­gatartásuk viszont nem az. S megint csak hangsúlyozni kell: nem a sok ezer rendes, dolgozó, tanuló, a közössé­gért felelősséget vállaló fia­tallal van gondom, rájuk büszke vagyok. Nekem a né­hány tucat csavargó, munka­kerülő, agresszív, békés pol­gárokat zaklató, bandába tö­mörülő, hangoskodó suhanc- cal van gondom. Talán nem is azért, mert közülük kerülnek ki az új koldusok. Talán nem is ez a központi probléma, hanem mert ezek a suhancok a bű­nözés lehetőségét is maguk­ban hordják. A hangosko­dást, vagánykodást, kivagyis- kodó fellépést éppen a ban­daszellem hatására követheti az agresszivitás, amelynek előbb csak padok, hinták, te­lefonfülkék esnek áldozatul, aztán eshetnek emberek is. Sokan vannak? Nem hiszem. Az ember azonban nehe­zen tud védekezni az agresz- szív ösztönök ellen. S ezek a kevesek azért képesek meg-' rontani nappalainkat, estéin­ket. Az egyes ember vissza­húzódik, meglapul inkább, néha talán fél is. És a közösség? Nem lenne szabad enged­nünk. hogy az új koldusok divatja terjedjen, bandák alakuljanak ki. Akkor sem lenne szabad, ha még nem bűnözők. Hiszen régi tapasz­talat: a test, a szellem, s a társadalom betegségeinek egyaránt legjobb, leghatáso­sabb gyógyszere a megelőzés. Késő már akkor büntetni, ha valóban elkövetett bűnt to­rolunk meg. A megelőzés pedig közös­ségi feladat. Iskoláé, ifjúsági szervezeté, rendőrségé, de talán leginkább a szülőké. Lehetetlen állapotnak tar­tom, hogy a szülők nemtörő­dömsége miatt 13—14 éves suhancok randalíroznak par­kokban, tereken, utcákon. Visz; őket a kamaszösztön, s nincs, aki megfogja a kezü­ket, megmutasson nekik mást is az életből, mint az agresz- szív kivagyiskodást. Felnagyítanám a gondjain­kat? Dehogyis. Hangsúlyozom még egyszer: a fiatalság cse­kély töredékéről van szó csu­pán. Lumpen — vagy a lum­penné válás útjára térő — elemekről. Egy részük ráadá­sul szigorúbb és felelősség­teljesebb társadalmi — szü­lői, iskolai, KISZ-es — kont­rollal nagyon könnyen visz- szafordítható . lenne, talán épp azáltal, hogy értelmes célokkal, hasznos feladatok­kal tartalmat próbálunk ad­ni szabad idejüknek. Most valóban olyanok, mint a koldusok, sötét, torz^* "képet, mutat jelenlétük a tár­sadalomról, a közösségről is. S ez súlyosabb adó, mint az olykor kezükbe nyomott fo­rint vagy cigaretta. Ha ügy tetszik: szimbólum ez is, leg­feljebb nem a testi, hanem a szellemi, érzelembeli torzu­lásé. S zép szó? Igen, elő­ször az. Aztán fel­adat, cél, tartalom. S ha ez is kevés: több szi­gorúság. Tiszta, emberi, szo­cialista szigorúság. Törvény. Munka. Akár kényszerű is. A jövőnkért. Bényej József Mit kell tudni a gépkocsin veremén vekről? Az OTP lakossági szolgál­tatásai közül az egyik leg­népszerűbb és legelterjed­tebb betétforma a gépkocsi- nyermény-betét. Betétkönyv 5 ezer vagy 10 ezer forintos értékben váltható. A betét­könyv után a takarékpénz­tár kamatot nem fizet, nye­reményként viszont negyed­évenként személygépkocsikat sorsol ki. A februárban, má­jusban, augusztusban és no­vemberben sorra kerülő sor­soláson minden olyan betét­könyv részt vesz, amely a sorsolás hónapját megelőző­en legalább három hónapon át forgalomban volt. A negyedévenként esedé­kes sorsoláson részt vevő minden kétezer darab öt­ezer forintos betétkönyv után legalább egy, minden ezer darab tízezer forintos betétkönyv után ugyancsak legalább egy személygépko­csit sorsolnak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom