Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
o 1982. július 13., kedd HZHil'jmtj a személyzeti munka kézikönyve Régi igény a személyzeti munkával foglalkozók köré" ben, hogy tevékenységük segítéséhez megfelelő kézikönyvet kapjanak. Olyan művet, amely a párt káderpolitikai határozatainak és az állami személyzeti munkáról szóló minisztertanácsi határozatoknak a végrehajtásához nyújt gyakorlati és módszertani segítséget. Ezt a régóta meglevő igényt elégíti ki a személyzeti munka kézikönyve, amely most jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál, 383 oldal terjedelemben, 40 forintos áron. A kézikönyv elkészítésében jelentős számú szerzői gárda vett részt. Szerzői között találhatók az állami és politikai szervek vezető munkatársai, a különböző tudományterületek képviselői és a gyakorlati élet szakemberei. A szerkesztés alapelve az volt, hogy a munka — a káderpolitikai elvekből kiindulva — a személyzeti munka gyakorlatának módszertani gyűjteménye legyen, felhasználva az ehhez kapcsolódó korszerű tudományos ismereteket is. Ennek alapján a kézikönyv a káderpolitikai elvek szellemében sorra veszi az alapvető személyzeti problémák megoldásának gyakorlati módszereit és teendőit. Minden munkaszervezetben, vállalatnál és intézménynél a személyzeti munka irányítása az első számú vezető hatáskörébe tartozik, ezért egyik fejezet a vezetők személyzeti feladataival foglalkozik. Tárgyalja a vezetők személyzeti munkájának területeit, a feladatok megszervezését és a személyzeti apparátus működését. Az állami személyzeti munka jogi szabályozásának kérdéseivel is külön fejezet foglalkozik. Ebben nemcsak az alapvető jogszabályok ösz- szefogása bizonyul hasznosnak, hanem annak kifejtése is, hogy a szabályozás körébe vont személyzeti feladatok jogalkalmazásának minősülő végrehajtása során milyen jogi szempontokat kell figyelembe venni. A személyzeti munka egyik „klasszikus” problémáját, a kiválasztási folyamat sokrétű összetevőit dolgozza fel egy másik fejezet. Bőséges anyagot nyújt a hármas követelmény érvényesítésének módszertani feltételeiről. Felhívja a figyelmet — egyebek közt — arra, hogy adott munkakörre a megfelelő ember kiválasztásához a betöltendő munkakör elemzését, az alkalmassági kritériumok meglétének elbírálását, az esélyes jelöltek különböző módszerekkel történő felkutatását kell elvégezni. Rámutat arra, hogy az eredményes kiválasztás a beállított dolgozó beválásában mutatkozik meg. Részletes magyarázatot találunk a beválás fogalmáról. Az új dolgozó beválásához azonban szükséges még a munkakörébe és a szervezetbe illeszkedésének módszeres megszervezése. Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik egy fejezet. Tárgyalja a kötet a személyzeti munkában az oktatási és továbbképzési feladatokat, a dolgozó ember szakmai életútjának és életpályájának támogatását, és munkára ösztönzését a szervezetben, az utánpótlás tervezését, kiválasztását és nevelését. Ez utóbbi téma jelentőségét! fokozza, minden munkaszervezetben, vállalatnál, intézménynél sürgető feladat a vezetők utánpótlása. Ebből fakadóan már általánossá válik, hogy a különböző munkaszervezetek utánpótlási terveket készítenek. A kézikönyv ehhez a munkához gyakorlati segítséget nyújt. A személyzeti apparátusok gyakran készítenek statisztikai elemzéseket a személyi állományról. Ehhez kapcsolódóan a kötet tárgyalja, hogy a személyi állomány mennyiségi és minőségi szempontú elemzésében hogyan használhatók fel a szociológiai módszerek. Megtaláljuk a minősítési rendszer ismertetését, és a minősítő munka módszertani eljárásainak áttekintését is. Mindezek annak gyakorlati kivitelezésében segítenek, hogy a vezetők a minősítéssel a minősített dolgozó tevékenységének és magatartásának átfogó értékelését adják, és céltudatosan munkálkodjanak a minősítésre kerülő dolgozók nevelésén. Ismertetést kapunk a lapokon a személyzeti munka nyilvántartási rendszeréről, felépítéséről, a személyzeti dokumentumok kezelésének szabályairól, a mindennapok gyakorlatában felmerülő eljárási probléma megvilágításával. illetve a megoldások módjával. A személyzeti munka területeinek részletes tárgyalását összefoglaló jellegű fejezet zárja, amely a személyzeti munka értékelésének, ellenőrzésének kérdéseit tekinti át. önálló fejezetekben mutatja be a kötet a személyzeti munkához kapcsolódó tudományos ismereteket, megtaláljuk a szervezet-, szervezés- és vezetéselméletről, a jogokról, a munkagazdaságtanról, a felnőttneveléstanról, az egészségügyi ismeretekről és a statisztikáról szóló tudnivalókat. Valamennyi hasznos alkalmazási lehetőségeket kínál a személyzeti munkához. Kiknek is íródott a kézikönyv? Tulajdonképpen mindazoknak, akik a személyzeti munka kérdéseivel foglalkoznak. Körük elég széles, ezért egyformán hasznos lehet a különböző szintű vezetők, a személyzeti apparátusban dolgozók, a po- tikai és társadalmi szervek tisztségviselői számára. Érdemes lesz forgatniuk a könyvet a vezető-továbbképző tanfolyamok, az esti egyetemek és speciális kollégiumok hallgatóinak. Számot tarthat a könyv az alapszervezetek vezetőségi tagjainak érdeklődésére is. Országos vásár és szélmalom-látogatás Dorozsmán Országos kirakodóvásárt tartottak vasárnap Szeged messze földön híres városrészében : Kiskundorozsmán, a nevezetes szélmalom szomszédságában. Felvonultak portékáikkal a fazekasok, a késesek, a kádárok, a szíjgyártók, a bútorasztalosok, a szűcsök, a mézeskalácsosok és még sok más mesterségbeliek. Nemcsak idénycikkeket árusítottak, hanem téli csizmát, szűröket, meleg sapkákat, sőt subákat is, amelyek ilyenkor olcsóbbak, mint a hideg időszakban. Nem volt hiány antik használati és dísztárgyakból sen?: Dúsan faragott tokban levő ingaórákat, márkás festményeket, porcelánokat, kristályvázákat, éppúgy lehetett kapni, mint bélyeg- és könyvritkaságokat — köztük múlt századbeli szakács- könyveket, vagy éppen virágzó kaktuszkülönlegességeket. Több mint húszezren fordultak meg a hagyományos vásárban, akik messziről jöttek, nem mulasztották el az alkalmat, hogy megtekintsék a Dankó Pista nótájából híressé vált dorozsmai szélmalmot. Az 1821-ben épített malom az Alföld egyik legrégibb ipari műemléke. Új rendelet a luvarozé kisiparosokról A Minisztertanács módosította — egyszerűsítette — a magán- személyek gépjárműhasználatára vonatkozó kodábbi rendeleA lakosság áru- és személy- szállítási igényeinek jobb kielégítése érdekében az elmúlt év során határozatok születtek arról. hogy magánszemélyek kisipari tevékenységként taxival személyszállítást végezhessenek, s az árufuvarozásra vonatkozó rendelkezések is változtak. Az 1981. évi jogszabályok szerint ilyesfajta feladatokat elsősorban magánszemélyek részére és korlátozott földrajzi határok között végezhették a fuvarozó kisiparosok. A helyi hatóságoknak joguk volt arra is, hogy saját megítélésük szerint az adott terület ellátásától tegyék függővé az iparengedélyek kiadását. Az új jogszabály azt az elvet érvényesíti, hogy az iparengedélyt ki kell adni, ha a folyamodóval szemben törvényes kizáró ok nincs. Mindez várhatóan lényegesen javítja a lakosság ellátását, egyben könnyít a kisiparos fuvarozók helyzetén, a fuvar- vállalások feltételein. Ezentúl nemcsak meghatározott területen, hanem bárhol az országban taxizhatnak, fuvarozhatnak a kisiparosok, s nem kizárólag magánszemélyek megbízásából. A módosítás alapján a költség- vetési szervek, illetve költség- vetési rend szerint gazdálkodó egyéb szervezetek részére korlátozás nélkül végezhetnek fuvarozási feladatokat a magán- fuvarozók. Meghatározott esetben a vállalatoktól, szövetkezetektől is vállalhatnak munkát, elsősorban kommunális jellegű szállításoknál (például szemétgyűjtésnél vagy a lakosság ellátását szolgáló elosztásban, illetve tüzelőanyagok, propánbután gázpalackok szállításában). Az új rendelet érinti a magánszemélyek által üzemeltethető gépkocsik teherbíráshatárának kérdéseit is. Ezentúl a fuvarozó kisiparosok az eddigi legfeljebb 5 tonnás helyett 6 tonna hasznos teherbírású kocsit és pótkocsit tarthatnak üzemben. Az egyéb kisiparosok és magánkereskedők az eddigi 3 tonnás helyett 5 tonnás tehergépjárművet használhatnak, és ehhez pótkocsit is üzemben tarthatnak. Azok, akik tüzelőszállításra, propán-bután gázpalack fuvarozására vagy autómentésre specializálódnak, mentesülnek a teherbírási korlátozások alól, sőt, a célnak megfelelően átalakított gépkocsit is alkalmazhatnak. A kormány új rendelete természetesen nem változtat a szocialista szektor elsődleges szerepén az áru- és személyszállításban, de módot nyújt arra, hogy a magánszerriélyek tevékenysége is hozzájáruljon lakosság ellátásának javításához. A teherbírási megkötöttségek enyhítésével a rendelet alkotói azt kívánják elérni, hogy még rugalmasabbá váljanak a kisipari tevékenységhez kapcsolódó áru- szállítások — s ezt segítendő: módjuk legyen a kisiparosoknak a feladatuk elvégzéséhez legalkalmasabb gépjárműtípus használatára. A szarvasiak kenyere Vajon milyen kenyér kerül a szarvasiak asztalára? Avagy másképpen fogalmazva a kérdést, milyen az a kenyér, péksütemény, amely a Békés megyei Tanács 2. sz. Gyomaendrődi Sütőipari Vállalatának legnagyobb, szarvasi üzemében készül? A választ keresve tartsunk együtt a népi ellenőrökkel, és a városi tanács termelésellátási felügyeleti osztályainak munkatársaival, városi tanácstagokkal, akik a szarvasi sütőüzemben, tíz elárusítóhelyen és egy üzemi konyhán jártak kenyérügyben, és megkérdeztek jó- néhány vásárlót is. Ezt követően pedig lapozzuk át a másik fél, a 2. sz. sütőipari vállalat beszámolóját is, amelyben tevékenységéről, gondjairól adott számot • a városi tanács végrehajtó bizottságának. A szarvasi sütőüzem felszereltsége, technológiája, a kenyér és péksütemények előállítására, az igények kielégítésére alkalmas, a kereskedelem időben megrendeli az árut, s az üzem győzi kapacitással. Igaz, ez nem mindig sikerül- gond nélkül, esetenként ugyanis 4-5 szakmunkás is hiányzik. De lássuk a minőséget: a vizsgálódás során a kenyér és péksütemények összességében jó minősítést kaptak, összességében — mert előfordult azért, hogy az „alföldi” kenyérből kimaradt a só. Megtörtént, hogy az egyik ABC- ben nem vették át a zsemlekenyeret, panaszkodnak az üzletekben, hogy rendszerint törött kifliket is kapnak, hogy hétfőn reggel pénteki sütésű kenyeret szállítanak nekik. A vevők kifogásolják, hogy a szarvasi üzemben nem készül sóskifli. A többféle kenyér közül a háromkilós, cipó alakú a legkelendőbb, de a megrendelt meny- nyiséget ebből nem mindig kaDiák meg az üzletek. A szállítás körülményei ellen többnyire nincs kifogás, a aéokocsikban polcokon utazik a kenyér, s a szállító- munkások kaptak védő- és munkaruhát. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ez a védőruha nem mindig a legtisztább. Mindezek után lássuk a vállalat helyzetét. Tizenkét üzemük működik, melyek a szarvasi és szeghalmi járás jelentős részét látják el kenyérrel, péksüteménnyel. Az Lehet választani, megérkezett szarvasi ABC-be. üzemek közül a legnagyobb kapacitású a szarvasi, amelyet az V. ötéves terv időszakában felújítottak. Ez a szarvasi üzem gondoskodik Szarvas, Csabacsüd, örménykút és Kardos teljes ellátásáról, és szállít 1 kilogrammos kenyeret és péksüteményt Békésszentandrásra, és Öcsödre is. Az idei első negyedévben ötféle kenyeret sütöttek, naponta átlagosan 80 mázsát. Az ötféle kenyér közül a legtöbb a 3 kilogrammos cipó és vekni, valamint az 1 kilogrammos kenyér. Tavaly nyáron sütöttek „Rákóczi-kenyeret” is, amelyet szeletelve, fóliába csomagolva hoztak forgalomba. Péksüteményből 20 féle készül a szarvasi üzemben, ezen belül a legtöbb a kifli-, a kalácsféle és a zsemle jellegű termék. Az üzemben három műszakban dolgoznak, délután készül a kenyér és péksütemény, éjszaka elsősorban sütemény, délelőtt szintén kenyér. A rekonstrukció óta van lehetőség többféle kenyér, péksütemény készítésére, de a hagyományos három kilogrammos cipót csak egyik kemencében lehet sütni, így ebből a kenyérféléből kevesebbet tudnak szállítani, mint amennyire igény van. Az utóbbi időben azonban egyre népszerűbb az egy- kilogrammos kenyér is. Ami a minőséget illeti, a vállaa friss kenyér az egyik Fotó: Kovács Erzsi lat vezetése nem elégedett a szarvasi üzemben készült kenyérrel, elsősorban vonatkozik ez az egykilós kenyerekre. S ennek a szélsőséges minőségnek nemcsak a liszt az oka, hanem az is, hogy megsértik a technológiai fegyelmet, nem ügyelnek kellő gonddal a munkára. Ezen úgy igyekeznek változtatni, hogy fokozták a felügyeletet, az ellenőrzést, növelték a minőségi prémium összegét, amely csökkenthető, vagy megvonható. A péksütemény általában jó minőségű, különösen a kiflifélék. A fogyasztók hiányolják a sóskiflit. Ilyet azért nem sütnek az üzemben, mert a kemencék fémberendezéseit a só hamar tönkreteszi. Végül a munkaerőhelyzetről, hiszen ez nem kis mértékben befolyásolja a termelést: kevés a szakmunkás, és az utánpótlás sem biztató. Az 1981 Ö2-es tanévre szerződött 16 ipari tanuló közül egy sem volt szarvasi, s az új tanévben is mindössze egy idevalósi a 19 ipari tanuló közül. Mindezzel együtt elismerés illeti azokat a szorgalmas sütőipari dolgozókat, akik három műszakban, a kemencék melegében talpalnak, hogy naponta friss kenyér kerüljön a szarvasiak asztalára. T. I. Az idén 18 ezren üdülhetnek SZOT-beutalóval külföldön A vállalatok, intézmények, gyárak dolgozói, illetve a szakszervezeti tagok általában ismerik a belföldi SZOT- üdültetés rendszerét. Kevésbé köztudottak azonban a külföldi beutalási lehetőségek. A januártól évényes üdülési szabályzat alapján minden szakszervezeti tag az alapszervezetében csak 3 évenként igényelhet külföldi beutalót, beleértve a hajóüdültetést is. Az igényeket nehéz kielégíteni, mivel sokkal több a jelentkező, mint a beutaló. A kiválasztásnál a szakszervezeti bizottságoknak körültekintően kell eljárniuk. Szociális vagy egészségügyi indok nem jöhet számításba, mint a belföldi üdülésnél. Az elbírálás alapja a hosszabb időn át végzett kiemelkedő gazdasági vagy közösségi munka. Tehát jutalomnak számít, épp ezért helytelenül járnak el ott, ahol 2—3 éves tagsággal rendelkezők is kapnak külföldi beutalót, mivel mások hosszú esztendők óta várnak erre. A beutalók odaítélése előtt szükséges a szak- szervezeti bizalmi javaslata, és a kollektíva előtt hozzák nyilvánosságra, hogy kit részesítenek a kedvezményes külföldi útban. A nyugati utaknál figyelembe kell venni azt az útlevélkorlátozást is, hogy minden magyar állampolgár naptári évenként csak egy alkalommal mehet nyugati országokba magánjellegű egyéni vagy társas- útra. Évenként csak annyi szak- szervezeti tag kaphat külföldi SZOT-beutalót, mint ahá- nyan a fogadó országokból hazánkba érkeznek. A létszámot, az útvonalakat és a szolgáltatásokat az évenként kötött megállapodások tartalmazzák. Idén a tavalyival azonosan, 18 ezren üdülhetnek SZOT-beutalóval külföldön, a jegyeket mintegy 8 ezer alapszervezet között kell elosztani. így nem jut évente mindenhová külföldi beutaló. Az idén 11 országba, 32 útvonalra küldhetők el a szak- szervezeti tagok: Ausztriába, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Finnországba, Jugoszláviába, Lengyelországba, Mongóliába, az NDK-ba, Olaszországba és a Szovjetunióba. A finn és a mongol utat mindössze hatvanan vehetik igénybe. Az ár az időtartamtól, az országtól, az úttípustól és az utazás módjától függ. A szocialista országokba érvényes kéthetes beutalók ára általában 3000—4000 forint. A 6 napos pozsonyi hajóút 1100 forintba kerül, de a legdrágább, 10 napos olaszországi repülős út is csak 7200 forint költségű — költőpénz nélkül. A vendégek városnéző sétákon, autóbusz-kirándulásokon, múzeumlátogatásokon és különböző rendezvényeken vesznek részt, amelyek térítésmentesek, esetenként fakultatív programokat is szerveznek. A 18 ezer külföldi beutalóból 10 ezer darab hajóüdülésre érvényes, májustól október végéig tartó 6 napos turnusokban. A pozsonyi hajóút egyik állomása a szlovák főváros, a programban szerepel egy egész napos autóbusz-kirándulás is, Pös- tyénfürdőre. A másik igen kedvelt hajóút: Bratislava— Wien; 1 napos pozsonyi és 3 napos bécsi tartózkodással. Az Al-Dunára visz a harmadik út: Újvidék—Belgrád— Kazán-szoros érintésével. Az Orsóvá alatt levő közös jugoszláv—román zsilip megtekintése is szerepel a programban. A hajóutakon kívül a legtöbben — csaknem 3 ezren — a szomszédos Csehszlovákiába utazhatnak: az Alacsony- és a Magas-Tátrába, a gyógyvizéről ismert Ma- rianske-Lazneba, a morvaországbeli — gyógyüdülőként nyilvántartott — Luhacovi- céba, valamint Prágába. A Szovjetunió szebbnél szebb tájaira 2 ezren juthatnak el. A Fekete-tenger melletti üdüléseken kívül igen népszerűek az öt város — Kijev—Minszk—Leningrád —Tallinn—Moszkva-utak is. Az NDK-ba 1300-an kaphatnak beutalót. Két hetet tölthetnek a Keleti-tenger mellett Rügen-szigeten, a Berlinhez közeli tóvidéken: Buckovban, a szászsvájci részen: Hohnsteinben, a thü- ringiai Tabarzban és télen Oberhofban. Kisebb létszámban vehetnek részt a vendégek jugoszláviai, romániai és bulgáriai tengerparti nyaraláson, valamint a lengyelországi üdülésen, a Beszkidek egyik legszebb, klimatikus gyógyhelyén, Krynicán. Ausztria festői szépségű hegyvidéki üdülői 1500 beutaltat fogadnak 10 napos turnusokban. Hétszázan ugyancsak 10 napon át Itália szépségeivel ismerkedhetnek meg: Róma —Firenze—Rimini—Velen- ce-útvonalon. A Szovjetunióba valameny- nyi üdülésnél és a háromféle hajóútra csak annyi a házas- pári jegy, mint a kétágyas szobák száma. így kizárólagosan csak a házaspári beutalóval rendelkezőket tudja a csoportvezető együttesen elhelyezni. A többi üdülésben nincs korlátozva a kétágyas szobák igénybevétele. Bányai János. a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság osztályvezetője
