Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
1982. július 10., szombat o „Idöjóslás” az űrből Érdekszövetség vagy érdekközösség? Magyarország és a kozmikus meteorológia Új fejezet a gazdaságok együttműködésében Az űrkutatásról sokan azt tartják, hogy néhány nagyhatalom, gazdaságilag fejlett ország „ügye”. Pedig ma már a kisebb országoknak is van lehetőségük az űrkutatás eredményeit hasznosítani, abban tevékenyen részt venni. Például a meteorológia területén. A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén is fontos helyet kapott az erről szóló beszámoló, amelynek egyik szerzője, Major György meteorológus, a földtudományok doktora, aki 1974-től az MTA Interkoz- mosz Tanács kozmikus meteorológiai szakbizottságának titkára. Vele beszélgettünk arról: mit is jelent az űrbéli adatok felhasználása Magyarországon? — Mióta van Interkozmosz program? — Ezerkilencszázhatvan- hét óta, de már előzőleg is működtek kísérleti műholdak a meteorológia szolgálatában. Például az amerikai TIROS-ok. Amerikai holdakról közvetlen adással lehet a felhőképeket venni. 1964 óta a szovjet műholdak adatait pedig akkoriban Moszkvából kaptuk meg. — ön a földtudományok doktora. Mi köze ennek a meteorológiához? — A légköri sugárzástannal foglalkoztam eredetileg. És a meteorológiát az Akadémián a földtudományok közé sorolják. A kozmikus meteorológiával véglegesen akkor „jegyeztem el magam”, A paradicsomvész fertőzéséhez az időjárási viszonyok rendkívül kedvezőek, a növényzet fe- nológiai állapota szintén kedvez a betegség fellépésének és terjedésének. A sűrű, jól fejlett állományokban a betegség tünetei már megtalálhatók. Amennyiben az időjárás továbbra is párás, csapadékos marad, járványszerű fellépéssel kell számolnunk. Védekezésre felhasználhatók a réztartalmú készítmények, a Daconil W 75, a Zineb 80, a Polyram Combi, az Orthocid. Amennyiben a növényzetben baktériumos betegség tünetei is. negyedik legnagyobb kupolás épülete, az Izsák Székes- egyház felé. „Szerény”, 114 tonnás oszlopok, azok is monolitból, tartják az építészeti remekművet. A homlokzatot kovácsoltvas mesterművek díszítik, alább pedig a szakadó esőben nyugodtan sort álló emberek karéja, akik mindenáron be akartak jutni. Én is lelkiismeretesen kiöntöttem kiskabátom zsebéből az esővizet, majd a többiekkel együtt beléptem. „Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. — ” Valahogy így jártunk belépésünkkor. Sajnos, ahogyan csoportba verődve próbáltuk a szovjet idegenvezető magyarázatait tolmácson keresztül hallgatni, a belépés varázsa szertefoszlott. Tömegbe verődve ugyanis legfeljebb a tolmács arcát nézhettük, s nem a több mint negyven esztendőn át épített eklektikus stílusú épületet megtöltő mesteri bronz-, márvány- és aranyozott faszobrokat, s a két évszázaddal vagy még korábban készített csodálatos mozaikképeket, festményeket. így kénytelenek voltunk néhá- nyan a rugalmas elszakadás gyümölcsöző gyakorlata szerint cselekedni. Az eső továbbra is vigasztalanul hullt alá, de ki amikor 1969-ben egyéves ösztöndíjat kaptam, amelynek felét a Szovjetunióban, másik felét az Egyesült Államokban töltöttem, és a műholdak által mért sugárzási adatok meteorológiai hasznosítását tanulmányoztam. — Ma miből áll a magyar kutatók kozmikus meteorológiával kapcsolatos munkája? — Jelenleg az űrben négy poláris pályán halad műhold, ezek 600—1000 kilométeres magasságban vannak, és a Földről nézve „mozognak” is. További öt meteorológiai műhold látszólag „áll”, azaz az Egyenlítő felett olyan ge- ostacionárius pályán kering, hogy a Földről nézve mindig ugyanazon a ponton látszik. A „mozgó” műholdak közül kettő szovjet, kettő amerikai, a geostacionáriusok között három amerikai, egy japán és egy nyugat-európai közös felbocsátású van. A 9 műhold által sugárzott adásokból itt, Magyarországon ötét tudjuk venni. — Hol, hogyan? — Az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetében, Pestlőrincen, a Ferihegyi repülőtér közelében. A „mozgó” műholdak negyedóráig tartózkodnak egy-egy alkalommal a látószögünkben, ezalatt követi őket a vevőantenna. A vett adást egy előfeldolgozó mikroprocesszor alakítja át képpé. Így kapjuk az úgynevezett felhőképet. A másik megoldás: számítógép segítészlelhetők, elsősorban a réztartalmú szerek használatát javasoljuk. A védekezést gondosan végezzük, törekedni kell a minél jobb permetléborítás elérésére, arra, hogy a lombozat minél nagyobb százalékát érje a lombozat belsejében is a kijuttatott gombaölő szer. A kezelést, amennyiben a gombafertőzés számára továbbra is kedvező az időjárás 8—10 nap múlva meg kell ismételni. Ügyelni kell a munkaegészségügyi óvórendszabályok maradéktalan betartására. A Palota tér a Sándor-osz- loppal ,s az Ermitázs egyik épületével törődött vele, mikor a világ egyik legnagyobb képzőművészet! múzeuma várt ránk: az Ermitázs. Anyaga, a régi cári Ermitázs és a Téli Palota gyűjteményéből, s az egykori előkelőségek magángyűjteményeiből származik. Áttekintéséhez hosszú évekre lenne szükség. Mi csak az orosz kultúrtörténeti osztály, a korai és a késő itáliai reneszánsz művészet alkotásai, a spanyol, holland és fla- mand festészet remekei között száguldottunk keresztül. Pedig maguknak, a térségével regisztrálják a képet. Ezenkívül egy 1,8 méter átmérőjű parabolaantennánk a geostacionárius műholdak egyikére van beállítva. A „mozgó” műholdak a már említett negyedóra alatt pályánktól jobbra-balra 800- 800 km távolságig képezik le a felhőzetet. Gyakorlatilag végül is a Földközi-tengertől Skandináviáig kapunk adatokat. A műholdak képeinek egy-egy pontja 16 négyzet- kilométert ölei fel. Egy-egy „mozgó” műhold naponta kétszer halad át felettünk. Elvileg naponta nyolcszor kaphatnánk tehát róluk adatokat — ennyire azonban általában nincs is szükség. 5- 6 képet rögzítünk ezek közül és ugyanennyit a geostacionárius műholdképekből, önmagukban csak ezekre támaszkodva kb. 50 százalékos lenne az előrejelzések pontossága, a földi állomások adataival együtt —• mert ezekre továbbra is szükség van — most 80 százalék felett van az előrejelzések megbízhatósága ... Az infravörös felvételekből derült időben a felszín hőmérsékletére lehet következtetni. A mezőgazdászok például pontosan meg tudják határozni a fagyveszélyes gócokat. Ugyanez a közlekedéstervezőknek is fontos, például a ködeloszlás és a rendszeres ködgócok helyének megállapítása miatt. — Miben segít az Inter- kozmosz-program ? — Évente nemzetközi értekezleteket tartunk, ezeken tapasztalatcsere révén bővítjük ismereteinket. Fontos a műholdat-vevő készülékek és a számítástechnikai berendezések közös technikai fejlesztése. Ennek ötleteiben segítenek a kisebb Interkoz- mosz-tagországok egymásnak. Jelenleg a meteorológiai szolgálat harmincöt munkatársa dolgozik közvetlenül az Interkozmosz Tanács számára. Sokat segít az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is, nem véletlenül, mert a gazdasági döntések megalapozásánál is hasznosak a műholdakról nyert meteorológiai adatok Szatmári Jenő István meknek a kiképzése, bútorzata is órákig csodálható ízléssel, művészi találékonysággal készült. Itt már valóban arra kellett vigyázni, nehogy eltévedjen az ember. A csoportban a mezőberényi tsz néhány jutalomból kiküldött dolgozója is ott volt. Az egyik sötét öltönyös, idősebb bácsika — állattenyésztő —, szinte szívta magába a kultúrtörténeti, képzőművészeti látnivalókat. Egyszer csak halkan megszólalt mellettem: — Istenem, mennyi gyönyörűség! (A mezőberényi tsz vezetőjét dicséret illeti, hogy olyan jól dolgozó munkásembereket küldött ki, akik valószínűleg egyébként sosem jutottak volna el külföldre. S, hogy a közművelődésnek ehhez a ritka, becses formájához az arra méltókat választotta ki.) Tapssal kísért „fellépésünk” Az idő, mint kinttartózkodásunkkor már annyiszor, kegyetlen gyorsasággal haladt. Búcsúznunk kellett az Ermitázstól. Bizonyára mindnyájan azzal a szilárd elhatározással léptünk ki, hogy legalább még egyszer visszatérünk oda. Az élet, a konkrét gyakorlat bebizonyította már, hogy a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásában kialakult indokolatlan különbségeket fel lehet számolni. Más a helyzet azokkal a különbségekkel, amelyek nem a vezetés és termelésirányítás ilyen-olyan hibáiból, tévedéseiből fakadnak, hanem egyéb, egyelőre megváltoztathatatlan körülményekből, tényezőkből, mint amilyen a földminőség, belvíz-veszély eztettség, meg a többi. Van azonban az eltérő sajátosságoknak és a gazdálkodás eredményeiben fellelhető különbségeknek egy köre, amelyek olyan okokra vezethetők vissza, amiken lehet még és kell is változtatni. Nemcsak az egyesülés Az utóbbiak közé sorolhatjuk a megelőző időszak eredménytelen gazdálkodása miatt krónikussá vált tőke- szegénységet, az ugyancsak jóval korábban kialakult, s azóta már becsontosodott előnytelen termelési szerkezetet, amelyen változtatni nem tudnak, vagy nem mernek, mert magukat nem érzik elég erősnek ahhoz, hogy az ezzel támadó újabb feladatokat — gépparkátrendezés, újszerű munkaszervezés stb. — egyedül megoldják. És sorolni lehetne, mert ismertek a példák: amikor kiterjedt legelőt mondhat egy-egy tsz magáénak, amit kamatoztatni nem tud, mert nincs pénze újabb juh-vagy szarvasmarha-férőhelyek építésére, s így a legelő állat- állomány gyarapítására. Vagy, ha van is, akkor meg a legelő intenzív művelésére nem futja már az erejéből. Nos éppen e2 az, ami azt a gondolatsort elindítja, amely a termelői együttműködések további lehetséges formáinak és újabb terüieEljött a búcsúest ideje. A jutalomúton részt vevő 12() Békés megyei az ismét dúsan, több fogással megterített asztalok mellett, kitűnő hangulatban idézgette fel az elmúlt négy nap eseményeit. Az étterem esztrádzenekara közben húzta a talpalávalót. s ennek még a táncot nem kedvelők sem tudtak ellenállni. Aztán, mikor — mert ez mindig így van — eljött a magyar nóták, népdalok ideje, az ott levő külföldi vendégek tapsától kísérve tartottunk egy kis magyaros bemutatót. Alvásra nem sok idő jutott, mert már hajnalban útnak indultunk, az ötödik napon. Üjra Pulkovó, aztán az egyre jobban várt Ferihegy. A csoport tagjai elbúcsúztak egymástól. Címek, ne- vék cseréltek gazdát„ s mindent összevetve egy élményekben, látnivalókban gazdag út után indult ki-ki haza. S többen, ahogyan én is. megfogadtuk; a mostani — igazából csak négy nap —. előétel volt csupán Lenin- grádból. Ez pedig kevés étvágyunk csillapításához. A megannyi látnivalót, értéket, szépséget rejtő északi várost újra meg újra meg kell látogatni. Mert aki egyszer ottjárt, újra visszavágyik. B. Sajti Emese teinek kereséséhez vezet. Nem állíthatjuk, hogy merőben új gondolatról van szó, hiszen az erők egyesítése egy adott célra korántsem új keletű. Kezdve a legrégibb — olykor jogosan, olykor alaptalanul, de mindenképpen sokat vitatott — megoldástól a termelőszövetkezetek egyesítésétől, az esetek túlnyomó többségében hasznosnak bizonyult közös vállalkozásokon, vállalatokon, társulásokon át a különböző lazább vagy szorosabb gazdasági együttműködéseken keresztül egészen a „legújabb kori” tsz-pár-mozga- lomig, amelynek kezdeményezője az akkor még Körösök Vidéke néven szereplő tsz-szövetség volt. Bővülő lehetőségek Már a most említett szövetségi kezdeményezés is jók példázta, hogy az együttműködések köre, területe és lehetősége egyáltalán nem lehatárolt, nem tekinthető adottnak egyszer s mindenkorra. Napjainkban lehetünk tanúi éppen újabb és újabb olyan ’ próbálkozásoknak, amelyeknek célja: hatéko- n-abbá tenni az eltérő fejlettségi színvonalú és jövedelmezőségű nagyüzemek kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködését. A kezdeményezésekből és próbálkozásokból szinte egyértelműen kitetszik, hogy ennek az együttműködésnek vagy kétoldalú megállapodáson, vagy társuláson kell alapulnia. Akár így döntenek a felek, akár úgy, egy biztos: az erősebb gazdaságnak anyagi érdekeltséggel is kötődnie kell ehhez a patro- nálási tevékenységhez, de nem lehet közömbös azon szakemberek érdekeltsége sem, akiken ennek az együttműködésnek a sikere múlik. A jogi és pénzügyi lehetőségek és feltételek kialakulásával az előbbiek alapján igazán széles körű összefogásra nyílik lehetőség. A szervezés és irányítás területén az eredményesebben gazdálkodó üzem éppúgy átadhatja jó tapasztalatait — kölcsönös konzultációkon, közös tervelemzéseken, konkrét közös feladatmegoldásban —, mint ahogy az eszközök kölcsönös hasznosításában is egyezségre juthatnak. Az erősebb átengedheti használaton kívüli erő- és munkagépeit, berendezéseit, de vásárolhatnak közösen is gépet, építhetnek, felújíthatnak együtt állatférőhelyeket. Ugyanígy oldható meg a szaktudáson való „osztozkodás” is, miután a gyakorlati tapasztalatok szerint a gyengébb mezőgazdasági üzem a jól képzett, kellő gyakorlattal felvértezett szakemberekben sem bővelkedik. Ezen az áldatlan helyzeten segíthet az, ha az erős és a gyengébb üzem az ilyen szakembereket megegyezés szerint közösen foglalkoztatja, s emellett az erősebb üzem vállalja a partnergazdaság Pénteken 200 hazai és külföldi résztvevővel megnyílt a soproni nyári egyetem magyar és külföldi tagozata. Az idén huszonhatodszor rendezik meg a nyári egyetemet, és a nagy érdeklődésre való tekintettel, ismét két kurzust szerveztek. szakembereinek, szakmunkásainak rendszeres továbbképzését is. Ne legyen kampány belőle! Talán nem kell külön bizonygatni, hogy már az eddig elmondottak is igen sokat „hozhatnak a konyhára”. Igazán gyors és kézzelfogható változásokkal — nem lebecsülve az előbbiek jelentőségét sem —, a közvetlen termelőmunkában elhatározott együttműködések kecsegtetnek. Itt a kölcsönös előnyök általában nyilvánvalóbbak. Ha a gyengébb üzemben sok a legelő, akkor ott általában alacsonyak a fűhozamok, azért szántóföldön is takarmányt termesztenek, ez rontja az állattartás jövedelmezőségét, az állományt nem növelik, így a férőhelyek kihasználatlanok. Az erősebb üzem növelné ugyan az állományát, de nincs már elegendő legelője, s ha volna is, kevés az embere. A megoldás önként adódik, mint ahogy erre megyénkben már példa is született, amikor a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát szarvasmarháit áthajtották a mezőgyáni legelőkre. Részt vesz ma már ebben az együttműködésben Biharugra, Vésztő, Ecsegfal- va és a Körösi Állami Gazdaság is. Továbbá: a kondorosi tsz, a sarkadi termelőszövetkezettel meg a cukorgyárral közösen épít egy ezer férőhelyes hízómarhatelepet. Szálastakarmány-ellátásra kötött szerződést a mezőkovácsházi tsz a dobozival, a gerendási a kétegyházival, az orosházi Petőfi a sarka- dival, az örménykúti a déva- ványai Aranykalásszal, a ka- mutiak pedig földet bérelnek a méhkerékiektől. Nem titok, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek közötti együttműködések bővüléséhez az alapvető feltételeket immár sikerült kialakítani. A jogi lehetőségek önmagukban természetesen nem oldanak meg semmit: a termőföld ésszerű hasznosítása, az eszközök jobb kihasználása, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása, a gondokat okozó differenciálódás mérséklése azon múlik, hogy az érdekeltek miképp élnek a megnövekedett lehetőségekkel. Az együttműködések bővülése, bővítése ezzel együtt sem válhat ugyanakkor kampánnyá, a tartalékok mozgósítására az erőket ilyeténképpen csak ott szabad ösz- szevonni, ahol ezt kölcsönös előnyök és kölcsönös érdekeltség segíti, s ahol személyi garanciák sem hiányoznak a népgazdasági érdek érvényesüléséhez. (így foglalt állást a gazdasági együttműködéseket koordináló megyei bizottság is nemrégiben megtartott alakuló ülésén.) Kőváry E. Péter A téma a mostani nyári egyetemen is a környezetvédelem lesz. Az előadások szüneteiben a hallgatók megismerkednek a Sopron és környékének természeti értékeivel, műemlékeivel, és a nyugat-magyarországi természetvédelmi területekkel. Növényvédelmi előrejelzés Megnyílt a soproni nyári egyetem
