Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

NÉPÚJSÁG 1982. július 9., péntek o IBUSZ-sajtótájékoztató Szegeden Ülésezett a megyei NEB Évről évre sokan utaznak hazánkból külföldre. Nagyon kedveltek az IBUSZ-utak. Tegnap, július 8-án, Szege­den Macht Alajos, az IBUSZ kiutazási főosztályának veze­tője az új utazási ajánlatok­ról tájékoztatót tartott. A közelmúltban jelent meg ugyanis az IBUSZ külföldi utazási programfüzete. Az előző évek tapasztalatait vették figyelembe a prog­ram összeállítói. A prog­ramfüzet tartalmazza a hegy­vidéki, a tengerparti, hétvé­gi, városlátogatási és a kör- uazásokkal kapcsolatos aján­latokat. Figyelembe veszi a csoportos és az egyéni utazók igényeit. A belföldi idegen- forgalmat 6—10 százalékkal kívánják növelni. Bővítik a népszerű üdülőhelyek és az országjáró túrák választé­kát. A tervek szerint az idén mintegy 360 ezer részt­vevő számára biztosítanak lehetőséget belföldi üdülés­ben és az országjárásban. A szokásos őszi-téli akciók ke­retében ismét rendelkezésre áll a balatoni üdülés, a bu­dapesti különprogrammal szervezett hétvégi program, valamint az országjárásban a kétnapos túrák sora. A ki­utazás ■ terén is mindent el­követ az IBUSZ annak érde­kében, hogy javuljon a bu­dapesti és a vidéki jelentke­zők aránya. Az őszi-tavaszi program 27 országba — Európába, Ázsiá­ba és a tengerentúlra — 170 úticéllal, 60 ezer turista ré­szére kínál kiutazási lehető­séget. Az elmúlt év azonos időszakához képest az úti­programok ajánlata 15 szá­zalékkal több. Gazdag a vá­laszték a különböző utazási formákban. Az évvégi aján­latok között szerepelnek a karácsonyra és a szilveszter­re szervezett utak. A legna­gyobb választékot a Szov­jetunióba irányuló progra­mok jelentik. Kedvező ár­ajánlatokat tartalmaznak a városlátogatások. A nem­zetközi nőnap tiszteletére különvonatot indítanak Szó­fia—Isztambul útvonalon, Bulgáriába, illetve Törökor­szágba. Említést érdemel a városlátogató túrák kereté­ben az őszi és a tavaszi lip­csei vásárra szervezett utak, valamint „Arany Prága” címmel Csehszlovákia fővá­rosába indítandó négynapos túra. Az IBUSZ olyan távol­keleti és egzotikus orszá­gokba is kínál utakat, mint Vietnam, Korea és Kuba. A programoknak azonban mintegy 70 százaléka a kö­zeli baráti országokba irá­nyul, s áruk is kedvező, 5 ezer forint alatt van. Az IBUSZ gondol a nyugdíja­sokra és a gyermekekre is. Számukra kedvezményeket ad. Nyugdíjasok esetében a házastársra és az élettársra is kiterjed. S. J. Tegnap, július 8-án Bé­késcsabán tartotta soros ülé­sét a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság, Józsa Béla el­nökletével. Tagjai elsőként a Békés megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat tevékenységét vitatták meg. A vállalat munkájáról Bor­dás Mihály igazgató számolt be. Mint mondotta, a megye raktározási gondjai valame­lyest enyhülnek az idén, de így is csak a mezőgazdasági üzemekkel közösen tudják biztonságos helyen tárolni a szemes terményeket. A vál­lalat legfőbb törekvése, hogy továbbra is jó partneri kap­csolatot tartson a termelők­kel, s hogy állandóan javítsa a tápok minőségét. A beszámoló utáni vitában többen szóvá tették a gabo­Tegnap, július 8-án dél­után Békéscsabán ülést tar­tott az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének me­gyei bizottsága. A testület második félévi ülésrendjét dr. Sonkoly Kálmán, az EDSZ megyei bizottságának elnöke terjesztette elő. Ezt követően a résztvevők megtárgyalták és megvitat­ták Zsiga Jánosnak, az mb bérbizottsága elnökének be­számolóját. Az előadó töb­bek között hangsúlyozta: megyénkben 1981-ben javult és céltudatosabbá vált a munkaerő- és bérgazdálko­dás az egészségügy területén, naforgalmazás, -tárolás gond­jait. Megállapították, hogy összességében elégedettek a megyei GMV munkájával, amely országosan is elismert vállalat. A vitában felszólalt dr. Saly Ferenc, a KNEB fő­osztályvezető-helyettese és Cserei Pál, a megyei pártbi­zottság munkatársa. Vitazá­rójában Józsa Béla megálla­pította, hogy hasznos és élénk eszmecserét folytattak, ez is tükrözi, mennyire fon­tosnak találták a résztvevők a napirendi pontot. A vita után a bizottság el­nöke terjesztette elő beszá­molóját a legutóbbi NEB- ülés óta végzett munkáról. Ezt és a GMV-ről szóló je­lentést a bizottság tagjai egy­hangúlag elfogadták. m. sz. zs. s ebben jelentős szerepe van a szakszervezeti aktivisták­nak is. Az 1982 januárjában bevezetett 5 százalékos bér- fejlesztési keretek szétosztása megtörtént. Néhány megyei egészségügyi intézménynél bérmaradvány keletkezett, mindezt az mb fölülvizsgál­ja, és javaslatot tesz az el­osztásra az illetékes állami vezetőknek. Az alapszervezetek 1981. évi gazdálkodásáról Galuska Béláné, az mb gazdasági bi­zottságának elnöke számolt be. A tanácskozás bejelenté­sekkel zárult. V. L. Napirenden a bérgazdálkodás II MTESZ és a Műszaki Könyvkiadó pályázata A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége és a Műszaki Könyv­kiadó pályázatot hirdet szak­könyvek gazdasági eredmé­nyeinek feltárására. A pá­lyázat kiírói maximum tízol­dalas, olyan módszert, eljá­rást, technológiát vagy szer­kezeti megoldást ismertető tanulmányt várnak, amelyet a Műszaki Könyvkiadó által kiadott szakkönyvek alapján dolgoztak ki, és gazdaságilag kimutatható megtakarítást, illetve hasznot hozott. A pá­lyaműveknek részletesen is­mertetniük kell azt a kör­nyezetet, amelyben. az emlí­tett módszer, eljárás, tech­nológia, illetve szerkezeti megoldás megvalósult. Az egyénileg, illetve csoportosan pályázók tanulmányaikat szeptember 31-ig nyújthatják be. Az első három legjobb pályaművet díjazzák. Tölgyfa kerítések családi házakhoz Elsősorban családiház-épí- tőkre és a hétvégiház-tulaj- donosokra gondolva újfajta kivitelű, kopjafa utánzatú, oszlopfejes kerítéselemek gyártását kezdték meg a Borsod megyei Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság ládi fű­részüzemében. A különféle elemekből hatféle kerítés ál­lítható össze: hatvan centi- méteres magasságú díszkerí­tésektől a százhatvan—száz- nyolcvan centiméter magas­ságú védőkerítésekig. A tölgyfából készült kerítésele­mek mellett az üzemben most a tornácok, lambériák és falburkoló elemek gyártá­sát is megkezdik. Az új típu­sú kerítéselemeket az erdő- gazdaság Miskolcon egy most létrehozandó mintaboltban árusítja majd. Újabb iratok a Széchenyi-család életéről Számos történeti forrás ér­tékű irattal gyarapodott az Országos Levéltár az utóbbi fél évben. A Széchenyi-család levél­tárához és Széchenyi István hagyatékához kapcsolhatták a másfél évtizeddel ezelőtt elhunyt író és Afrika-kutató Széchenyi Zsigmond gazdag családi levélgyűjteményét. A több mint 14 ezer levél 33 dobozt és 8 kötetet tölt meg. Az új szerzemények között találhatók a Széchenyi Ist­ván öccsének leszármazottai- tól eredő feljegyzések és naplók is: ezekben a család életére és a történelmi ese­ményekre vonatkozó, eddig ismeretlen adatok is szere­pelnek. Vásárlás útján jutot­tak hozzá Széchenyi István kisebbik fiának, Ödönnek és családjának az életét feltáró iratokhoz. A feljegyzések, ok­mányok, levelek egyebek kö­zött újabb információkat szolgáltatnak a családi va­gyon körüli örökösödési per­ről. Tovább gyarapodott a Ma­gyar Állami Operaház régi irattárának az Országos Le­véltárban őrzött anyaga. Az úiabb szerzemények 1884. és 1942. között keletkezett leve­lek. feljegyzések, naplók, gazdasági iratok. Folklórbemutatók a kórusversenyen A Bartók Béla X. nemzet­közi kórusverseny résztvevői csütörtökön népművészeti értékeikből adtak ízelítőt: a kórusversenyen részt vevő 34 hazai és külföldi együttes szerepelt az egész napon át tartó folklórműsorban. A kórusverseny pénteken fejeződik be, délelőtt szak­mai tanácskozást tartanak Kodály kórusművei előadá­sáról, majd este 8 órakor a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen ünnepi záróesttel, díjkiosztással és az első díja­sok hangversenyével fejező­dik be az ötnapos fesztivál. A csillebérci úttörőtáborban is megkezdődött a nyári szezon. Az idei első táborozókat a ki­tüntetett úttörőcsapatokból választották. A képen; ki ér előbb a hintákhoz? (MTI-fotó — Horváth Éva felvétele — KS) Új Rába-molorok vizsgája Befejeződött az új típusú Rá- ba-motorok első gyakorlati pró­bája a grazi List intézetben; a 240 lóerős szívó motort 110 órán át vizsgálták próbapadon. ugyancsak alaposan ellenőrizték a 280 lóerős turbófeltöltésű mo­tort is. Amint erről a gyártókat értesítették, az első benyomások jók: egyik motornál sem észlel­tek semmiféle meghibásodást, fogyasztásuk is kedvező volt. A motorok- próbájának máso­dik szakaszában azt ellenőrzik, hogy a fő egységek — a henger­fej, a hengerpersely és a du­gattyú — megfelelnek-e az elő­írt műszaki követelményeknek. A Rába-gyár az osztrák inté­zettel közösen fejleszt ki egy új motorcsaládot, amelynek öt alaptípusa és nyolc tagja lesz; az alapmotor 240, a legerősebb típus pedig 350 lóerős. A soro­zatgyártás a kísérleti motorok megfelelő próbáztatása, s esetle­ges módosítása után jövőre kez­dődik meg. II Minisztertanács megtárgyalta: Munkavédelmi helyzetkép Az elmúlt 10—>15 évben ta­pasztalt kedvező folyamat után 1981-ben romlott a mun­kavédelmi helyzet, nőtt az üzemi balesetek száma — ál­lapította meg csütörtöki ülé­sén a Minisztertanács a SZOT elnökségének tájékoz­tatója alapján. 1982. első hó­napjaiban is viszonylag sok súlyos üzemi baleset fordult elő. Az utóbbi egy—másfél év baleseti adatait csak bizo­nyos módosításokkal lehet összehasonlítani a korábbi esztendőkével, mert 1981. ja­nuár 1. óta a munkába me­net és jövet történő balesete­ket, továbbá a kisiparosok és kiskereskedők üzemi balese­teit is számba veszik, ezen­kívül a dolgozók most .már kevésbé titkolják el az üze­mi sérüléseket, amelyek ki- heverésére 1981. január 1. óta százszázalékos baleseti táp­pénzt kapnak. Vagyis nagy számban bejelentenek most már olyan baleseteket is, amelyek azelőtt is léteztek, de csak az utóbbi időben szerepelnek a kimutatások­ban. Ám ezek kiszűrésével, összehasonlítható . adatok alapján is 11 százalékkal több sérülés történt 1981-ben az üzemekben, mint egy év­vel korábban. A teljes körű számbavétel szerint pedig — beleértve a munkába me­net és jövet történt sérülése­ket is — 1981-ben 130 ezer üzemi baleset fordult elő, ebből 570 volt halálos ki­menetelű. Az esetek 62 szá­zalékában a különböző jár­művek gondatlan vezetése, illetve a gyalogos figyel­metlensége követelt ember­életet, de sokan jártak sze­rencsétlenül azok közül is, akik megfelelő biztosítás nélkül dolgoztak az állvá­nyon. a tetőn. Szinte minden esetben ki­mutatható, hogy a fegyelme­zetlenség, a figyelmetlenség vagy az ellenőrzés lazasága idézi elő közvetlen vagy közvetett módon a bajt. Er­re utalnak azok az adatok is, amelyeket az 1981-ben beve­zetett úgynevezett okkutatási rendszer keretében a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete feltárt, az intézet 125 ezer üzemi bal­eseti jegyzőkönyvet dolgo­zott fel, és következtetésként sokféle lazaságra hívta fel a figyelmet. Nem véletlen pél­dául, hogy a halálos .üzemi balesetek száma megugrik a fizetést és a tömegesebben megünnepelt névnapokat kö­vető napokon. A legtöbb üze­mi baleset pedig hétfőn, és olyankor történik, amikor előzőleg éjszakába nyúló népszerű műsort adtak a ív­ben. Nem lehet pontosan tudni, hogy a fáradság ját­szik-e közre, vagy egyszerűen az élmények, a műsorok megvitatása vonja el a fi­gyelmet a biztonságról, de a munkától is. Az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések — az utóbbiak közül a bőr­gyulladások a leggyakorib­bak — visszaszorítása min­denekelőtt magának a dol­gozónak és családjának az érdeke, de nagy jelentőségű a társadalom számára is. A 130 ezer üzemi baleset kö­rülbelül 700 ezer közeli csa­ládtagot érint, a halálos üze­mi balesetek nyomán pedig (a mezőgazdasági szövetke­zetek adatai nélkül) tavaly 259 kiskorú gyermek maradt édesanya vagy édesapa nél­kül. Üzemi baleset miatt a nem mezőgazdasági területen 1980-ban 2,2 millió, tavaly pedig már 2,7 millió napot töltöttek táppénzes állo­mányban a sérültek. A me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekben a táppénzes na­pok száma az utóbbi két év­ben 536 ezerről 656 ezerre emelkedett. A népgazdaságban tapasz­talható általános törekvések­kel összhangban a munka- védelem javításában is meg­nőtt a vállalatok önállósága,' s ezzel felelőssége. A munka­védelem jogi szabályozása a népgazdaság egészében egy­ségesebbé vált, ugyanakkor egyharmadára csökkentették a korábbi munkavédelmi rendelkezéseket. A vállalatok maguk ismerik a legjobban, hogy sajátos műszaki-gazda­sági feladataikhoz milyen munkavédelmi intézkedések kapcsolódhatnak a leghatáso­sabban. Ezeknek a teendők­nek a középtávú és éves programját — a szociális terv részeként — tavaly ké­szítették el első ízben a vál­lalatok. A szakszervezeti munkavédelmi felügyelők el­lenőrzésének tapasztalatai szerint ezek a tervek meg­alapozottak, helyesen rang­sorolják a vállalatok a mun­kavédelmi feladatokat, hogy a legfontosabbakra a szűkös anyagi eszközökből is jus­son. A SZOT elnöksége tájékoz­tatójában több megoldatlan problémára is felhívta a fi­gyelmet. Rámutatott példá­ul, hogy a különböző tí­pusú targoncák javítása, szervize alkatrészhiány és központi javítóbázisok hiá­nya miatt évek óta nagy problémát jelent. A vállala­toknak egy része egyedileg próbál megoldást keresni, de ez gazdaságtalan, és nem mindig eléggé szakszerű. Célszerű lenne központosí- tottan szervezett és irányított bázist teremteni, s megszer­vezni a targoncavezetők kép­zését. Az ipari gázpalackok megfelelő karbantartását is sürgősen meg kellene oldani. A tudományos-technikai ha­ladáshoz szorosan kapcsoló­dik az ergonómia, amelynek megteremtésére jó néhány helyen eredményes törekvé­sek tapasztalhatók, e fontos munka összehangolása azon­ban még megoldatlan. A SZOT elnökségének állás­pontja szerint szükséges len­ne e feladatra kijelölni a megfelelő állami szervet, s további teendő az ergonó­miai képzés, az ergonómiai munkahelyi bázisok bővíté­se. Végül a SZOT elnöksége rámutatott, hogy a munka- védelmi helyzet javítása az irányítóktól, a vállalatoktól és a munkavédelmi felügye­lőktől egyaránt állandó, gyors és hatékony intézkedéseket igényel. Kertbarátok tanácsadója A levéltrágyákra a gyü­mölcsöskertekben még akkor is szükség van, ha kiváló természeti és talajadottsá- gokkal rendelkezünk és je­lentősebb szerves- vagy mű­trágya-utánpótlás nélkül is szépen díszlenek, teremnek növényeink — tanácsolja a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központ. A levéltrágyák, más né­ven lombtrágyák a növények számára sok, fontos, nélkü­lözhetetlen mikroelemet tar­talmaznak, amelyek a növé­nyek fejlődését, rendszeres termőképességét serkentik. A levéltrágyázást azonban nem szabad túlzásba vinni, és csak a növényi vegetáció első szakaszában célszerű alkal­mazni. Ezekben a napokban tehát már be kell fejezni a levél trágyázást, mert az hát­ráltatja a termőrügyek, haj­tások, vesszők beérését, raj­tuk keresztül a fák ellenál­lóságát a téli fagyokkal szem­ben, valamint a jövő évi ter­mést. Ugyancsak hasznos tanács kertészkedő emberek számá­ra: kerülni kell a peszticidek — rovarölő, gombaölő, atka­ölő szerek — együttes alkal­mazását. A szereket célszerű egyenként kipermetezni, így sokféle kellemetlen hatástól kíméljük meg növényeinket. Az alma tárolási betegsé­geinek megelőzése végett most ajánlatos Antistip- pel permetezni; ez a védő­szer az alma foltosodását akadályozza meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom