Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
NÉPÚJSÁG 1982. július ,9., péntek Számolni keH az idő vasfogával n lakóházak fenntartását és felújítását vizsgálta meg a NEB Évről évre egyre több lakás épül. Ám az idő múlásával gondolni kell a karbantartásukra is. Okkal vetődik fel a kérdés, mi lesz, ha az épületek felújítása válik szükségessé? A társasházi közösségek, valamint a lakásszövetkezetek hogyan látják el a fenntartással kapcsolatos feladatokat? Erre keresett választ a szarvasi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Két lakásépítő és -fenntartó szövetkezet és kilenc társasházi közösség fenntartási tevékenységét vizsgálta meg. Bírósági letiltást kezdeményezhetnek Szarvason a népi ellenőrök öt társasház 253 lakásába, Gyomaendrődön pedig négy társasház 118 lakásába kopogtak be. A házközösségek rendelkeznek — egy kivételével — alapító okirattal, amely meghatározza a közös tulajdonú épületrészeket, a karbantartási és felújítási kiadásokat, a közös ügyeket intéző szervek hatáskörét, valamint a közgyűlés működését. A közös képviselők többsége gondoskodik a közgyűlés megtartásáról, s évente legalább egy alkalommal tájékoztatják a tulajdonostársakat a két közgyűlés között eltelt időszakban tett intézkedésekről, s a közös pénz felhasználásáról. A lakóházakban hirdetőtáblán teszik közzé a gazdasági beszámolót. Gyomaendrődön a Mező Imre-lakótelep 33. számú lakóépületben viszont nem tartják meg rendszeresen a közgyűléseket. A közös képviselő véleménye szerint azért, mert nem volt olyan téma, mely indokolta volna a közgyűlés összehívását. A népi ellenőrök megállapítása szerint a lakók sem tanúsítanak valami nagy érdeklődést a közös ügyek iránt. Az ügyintézők társadalmi munkában végzik tevékenységüket. Munkájukat tiszteletdíj folyósításával honorálják a lakótársak. A közös kiadások fedezésére befizetendő pénzt az alapítás óta majdnem minden társasházban emelték. Ezek az összegek általában eltérő nagyságúak, s a tulajdoni hányadhoz igazodnak. Majdnem minden lakóközösségben akadnak olyanok, akik a közös kiadásokhoz nem járulnak hozzá. Vagy hátralékban vannak. A közös képviselők szóbeli és írásbeli felszólítással próbálják őket fizetésre bírni, ami nem minden esetben vezet eredményre. A népi ellenőrök tapasztalatai szerint a tartozások nem hozhatók összefüggésbe az anyagi helyzettel, inkább nemtörődömségre és érdektelenségre vezethetők vissza. Az ügyintézők végső esetben bírósági letiltást kezdeményezhetnek. Erre azonban csak két esetben került sor a vizsgált társasházközösségeknél. Rendelet írja elő Szarvason a társasházi közösségeknél kétféle jogcímen történik befizetés, mégpedig lakásfelújításra és -fenntartásra. Három lakóházban ezeket az összegeket elkülönítetten tartják nyilván. Akadnak olyan társasházak is, ahol a felújítási befizetéseket kamatozó betétszámlán kezelik. Gyomaendrődön a társasházi közösségek nem vették figyelembe a rendeletnek azt az előírását, mely szerint a közös tulajdonú épületrészek felújítására 1977 júliusa óta kötelesek lettek volna alapot képezni. Egyes helyeken ezt a hiányosságot csak a múlt évben pótolták. Jóllehet a felújítás, ha arra sor kerül, nem kis gondot jelent. Igaz, ezeket a lakóépületeket négy-, illetve 12 éve adták át. Csupán két olyan lakóház van, mely 1970-ben épült. Eddig jelentősebb felújításra nem került sor. Szarvason az egyik lakóépületben azonban a közeljövőben tervezik a kazán cseréjét, és a tetőt is felújítják. Ezeknek a munkáknak az elvégzésére a rendelkezésre álló felújítási alap nem nyújt fedezetet. Éppen ezért a tulajdonostársaknak további hozzájárulására lesz szükség. De máshol is hasonló a helyzet. A felújításra történő befizetések önmagukban nem lesznek elegendők a későbbiek során jelentkező nagyobb munkák elvégzésére. A tulaj donostársak vagy a saját zsebükbe nyúlnak, avagy kölcsön felvételével lesznek kénytelenek hozzájárulni ezeknek a költségeknek a kiegyenlítéséhez. Magának a rendeletnek sem az a célja, hogy a felújítási alap teljes fedezetet biztosítson a munkák elvégzésére, hiszen kötelező mértéket nem is ír elő. Nem lehet egyetérteni azokkal, akik 1977-től nem fizetnek felújítási alapra, közöttük ugyanis vannak olyanok, akik már 12 éves épületben laknak. Néhány év múlva jelentkeznek a felújítási feladatok. A fenntartási összegek megállapításánál általában felmérték a valós szükségleteket. így megfelelő fedezet áll rendelkezésre ezeknek a költségeknek a viselésére. Vontatottan halad A népi ellenőrök megvizsgálták a lakásszövetkezeteket is. A szarvasi 1971-ben, a gyomaendrődi pedig 1975- ben alakult. Mindkét szövetkezet rendelkezik alapszabállyal. Tevékenységük kiterjed a lakóházak, a garázsok építésére és fenntartási munkálatainak ügyintézésére, valamint a szarvasi üdülők építésének lebonyolítására is. Szarvason héttagú igazgatóság irányítja a munkát. Aktívan dolgozik a felügyelő bizottság. A tisztség- viselők a közgyűlés által jóváhagyott tiszteletdíjban részesülnek. A gyomaendrődi lakásszövetkezetet háromtagú igazgatóság irányítja. Külön bizottságok nem működnek. Az igazgatóság tagjai kizárólag társadalmi munkában tevékenykednek, semmiféle juttatásban nem részesülnek. Szarvason ugyanakkor az ügyintézést három függetlenített dolgozó végzi. Ök a befizetett összegeket elhatárolják, mégpedig építési és fenntartási költségekre, melyet külön OTP-betét- számlán tartanak. Az elszámolásokról lakógyűléseken tájékoztatják a tulajdonosokat. A fenntartási költségeket általában egyformán osztják el. A szövetkezet a felújítási alapra vonatkozó rendelkezéseket nem tudta maradéktalanul betartani. Az építési árak növekedése miatt ugyanis az azonos nagyságú lakások bekerülési költsége között nagy az eltérés. A gyomaendrődi szövetkezetnél a ' felújítási hányad címén jelentkező összegeket nem különítik el. A felújítási hozzájárulást a szövetkezet tagjai közül többen nem fizetik. Ennek az az oka, hogy a szövetkezet megalakulásakor a felújítási hozzájárulást nem fogadtatták el, s a tagok utólag nem akarták aláírni. A vizsgálat szerint a hátralékokat most már csak peres úton lehet érvényesíteni. Szerencsére felújítási költségek eddig nem merültek fel. A lakások többsége viszonylag új. A lakásszövetkezetek a szavatossági és kártérítési igényeket az érdekképviseleti szerv, a MÉSZÖV és az építés során felügyeletet gyakorló SZÖVTERV bevonásával végzi. A lakásokban jelentkező hibák, hiányosságok felmérése azonban vontatottan halad. A panaszokról és az intézkedésekről kimutatást nem vezetnek. Szarvason az írásban benyújtott panaszokra írásban válaszolnak. A gyomaendrődi szövetkezet csak szóban tájékoztatja a lakókat. Persze nem is ezen van a hangsúly, hogy szóban vagy írásban. A lakókat elsősorban az érdekli, hogy, a lakásban jelentkező hibákat mikor javítják ki. Ezen a téren viszont van tennivaló. Meg kell óvni a lakóépületek állagát, gondoskodni kell időben a kisebb-nagyobb javításokról, és szükség esetén a felújítást sem szabad halogatni. A késedelem helyrehozhatatlan károkat idézhet elő. Fontos témára irányította rá a figyelmet a szarvasi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata. Nemcsak Szarvason és Gyomaendrődön, hanem a megye más településein is előfordulnak hasonló gondok. Igaz, az épületek zömmel újak, de számolni kell az idő vasfogával. Éppen ezért a társasházi közösségeknek és a lakásszövetkezeteknek sokkal előre- l^tóbban kell a lakások fenntartásával és felújításával foglalkozniuk. Serédi János Szolgáltatás „Hattyú” módra Ki tudná megszámlálni, hogy csak egyetlen év alatt milyen szervek, szervezetek tűzik napirendre és vitatják a mindannyiunkat közelről érintő szolgáltatás helyzetét. E tanácskozások, vagy felmérésnek titulált összegzések csaknem mindig az ilyen feladatot végző vállalatok, szövetkezetek kisebb-nagyobb elmarasztalásában jutnak kifejezésre. Ha viszont valahol kitalálnak számunkra valami okos dolgot, nem biztos, hogy ráfigyelünk. így aztán esetenként a legjobb szándék is kútba hullik. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, miközben La- czó Pált, a békéscsabai Haty- tyú Ruhatisztító Szalon vezetőjét hallgattam a napokban. Röplapot adtak ki, amely arról tájékoztatott, hogy a Hattyú szalon békéscsabai dolgozói új szolgáltatást ajánlanak. Nevezetesen azt, hogy minden év május 1. és szeptember 30. között szőrme és irhabundák megőrzését, s ezzel egyidejűleg azok gondos, szakszerű tisztítását, kezelését, sőt javítását vállalják — minimális térítés mellett. — Érdekes■ és okos szolgáltatásnak vélem — mutattam a röplap szövegére. — Végtére is egy irha-, vagy szőrmebunda nem olcsó mulatság. Honnan vették az ötletet az irha- és szőrmebundák tavasztól őszig tartó megőrzéséhez? — kérdeztem. — A múlt évben Ausztriában jártam turistaként. Ott láttam ezt a szolgáltatási formát. Hazatérve első dolgom volt elmondani a látottakat munkatársaimnak. Azonnal örömmel fogadták az irha- és szőrmebundák — mint azt mi szakmai nyelven mondjuk — nyaraltatá- sának, vagyis gondozásának, kezelésének gondolatát. — Jó néhány hét telt már el a szóban forgó új szolgáltatás bevezetése óta. Hallhatnánk arról, hogy az emberek érdeklődését ez a kezdeményezés mennyire keltette fel? — Nap mint nap állítanak meg az utcán, és gratulálnak kezdeményezésünkhöz. Ennek ellenére csak nagyon kevesen éltek eddig a felkínált lehetőséggel. Mintha az emberek nem figyeltek volna fel e szolgáltatás előnyére. — Ezek szerint úgy érzik, hogy kárba veszett e kezdeményezésük? — Azért ezt nem mondanám. Mi úgy gondoljuk, ennek a szolgáltatásnak jövője van, még akkor is, ha az idei nyár nem hozta, illetve nem hozza meg a várt eredményt. Bízunk abban, hogy e kezdeményezésünk végül is megnyeri az emberek tetszését. Azért is bízom e szolgáltatás sikerében, mert tudom, hogy olyasmit ajánlunk, melyet érdemes igénybe venni. Balkus Imre Most jelent meg! Beruházási, épitöipari, lakásépítési zsebkönyv, 1981 A zsebkönyv az 1950-ig visszatekintő összefoglafó táblákat követően három fő fejezetből áll. A beruházással foglalkozó rész tájékoztat az 1978. óta megvalósult népgazdasági beruházásokról, azok megoszlásáról tulajdonformák, ágazatok, anyagi-műszaki összetétel és döntési jogkörök szerint. A közölt adatok folyó áron, ár- és volumen- indexek alapján, illetve természetes^ mértékegységekben szerepelnek. Az építőipari fejezet ismerteti a szakág termelését, az átadott, a megkezdett és a folyamatban levő munkákat, kitér a munkaügyi és pénzügyi helyzetre, lehetőséget adva a szektorális ösz- szehasonlításra. Közérdeklődésre tarthat számot az első és második 15 éves lakásépítési program megvalósulásának nyomon követése a lakásépítéssel foglalkozó részben. Végül tartalmazza a kiadvány a nemzetközi összehasonlításokat szolgáló adatokat és viszonyszámokat. Orvosmeteorológiai előrejelzés E héten és a jövő hét elején változóan felhős idő lesz, sok napsütéssel, néhány helyen gyenge záporral. A jövő hét közepén megnövekszik a felhőzet, .záporok, zivatarok, esők . az országban többfelé kialakulhatnak. A legmagasabb hőmérséklet előbb 25—30, a jövő hét kö- «• zepén 20—24 fok körül alakul. Erőteljes fronthatás az elkövetkező héten nem várható, de a magasabb légrétegekben megindult melegedést a hőségre, meleg levegőre érzékeny szervezet megérzi. A melegre érzékenyek fejfájásra, idegességre, nyugtalan hangulatra panaszkodnak majd. A melegben sokan keresik fel a strandokat, vízpartokat. Ilyenkor vigyázni kell a vízhőmérsékletre; felmelegedett testtel vízbe ugrani nem ajánlatos. A Dunának még a legmelegebb nyári időszakban is hidegebb a vize, ezért vízbe menés előtt ajánlatos néhány percig árnyékban tartózkodni, pihenni, s a nap hevétől lehűlt testtel kezdeni a fürdést. Ezzel az óvatossággal elkerüljük a bajt, esetleges görcsös tünetek, szívpanaszok miatt nem kell abbahagyni a fürdőzést, a lubickolást. Fehér éjszakák Leningrádban o Az igazán hangulatos kezdés így szólhatna: a MALÉV 9122-es gépe a magasba emelkedett, s alattunk egyre kisebbé, térképpé zsugorodtak a Pest környéki falvak, majd ezek is eltűntek, s csak a monoton, északi-sarki hómezőkre emlékeztető felhők csillogtak a ridegen fénylő napsugárzáporban. Csakhogy az IBUSZ Békés megyei Igazgatósága által szervezett ötnapos leningrádi út résztvevőinek első csoportja, a korai kirándulás miatt igen izgalmas — vagy volt szállás, vagy nem — éjszaka után kissé törődötten érkezett június 26-án reggel 7 órakor Ferihegyre. S bár az előbb említett járat is egy órával később indult, a 120 Békés megyei turista első csoportja a repülőgépen hamar feledte az indulással járó döccenőket. A gépen elegáns, minden igényt kielégítő ellátás enyhítette az először repülőn ülők természetes szorongását. Különösen megnyugtató érzés volt, mikor a kapitány bejelentette, hogy tízezernyolcszáz méteres repülési magasságban kint 46 fokos dermesztő hideg uralkodik, amiből mi semmit sem érzékelhettünk. Landolás 2 óra 20 perc elteltével Pulkovón, a leningrádi repülőtéren. Az órákat két órával előbbre igazítottuk, s a kissé hosszúra sikeredett pulkovói várakozás után elindulhattunk szálláshelyünkre, a jellegzetes ka- réliai tájon épített korszerű motelbe, az Olginoba, amelynek egyetlen szépséghibája. hogy 20 kilométerre van Le- ningrádtól. Este 8 órára a csomagok is előkerültek, s vacsora után már bele is csöppentünk az első programba. Este 9 órakor vidám, orosz népviseletbe öltözött csoporthoz csatlakoztunk, akik a július 2-án véget- érő fehér éjszakák hangulatos búcsúztatására készültek a — szálláshelyünk közvetlen közelében elterülő — Finn-öbölben. (A Finn-öbölbe ömlik a Né- va, s az öböl már a BaltiAz Aurora tenger része. Érdekes módon alig érezhető igen hideg vizén a sós íz.) A kilátás gyönyörű volt, messziről az öbölbe nyúló Leningrád hazai méretekkel aligha mérhető új lakótelepeinek házait láthattuk, no és természetesen a Péter-Pál-erőd hatalmas „tűtornyát”. Megkezdődött a komszo- molisták rendezte műsor. Ügyes nép táncosok ropták a parti fövenyen, s bekapcsolták a magyar és finn vendégeket is a vidám táncokba. Volt ügyességi verseny, zsákban futás, kötélhúzás és egyéb, kacagásra ingerlő játék a hatalmas tábortűz körül. Már éjfél felé járt, mikor sor került a medveprodukcióra. A leningrádi állandó cirkusz ügyes mackója nagy sikert aratott, s ugyancsak élvezték ^ kicsik és nagyok a borsos áron megváltható utazást is egy alaposan felcicomázotí bricskán. Északi szélesség 59°33’ Nem csalás, nem ámítás. Éjfél után még bearanyozta a lebukó nap a környező fák csúcsát, s a Vaszilij-sziget- ről látható leningrádi házakat. Ki merte volna ellenőrzés nélkül elfogadni ezt a természeti csodát... így érthető, hogy ezen az első éjszakán alaposan kiélveztük az északi szélesség 59° 33’-e okozta világosságot. (Bár a szúnyogok meg-megújuló, többnyire győzelmükkel végződő támadása a lakóépületek védelmébe kényszerített bennünket.) Ott-tartózkodásunk első teljes napján délelőtt három Ikarus busszal városnézésre indultunk. Lázas gyorsasággal lapozgattuk az útikönyveket. Történelmi stúdiumaink felelevenítésére is sor került. Azzal nagyjából tisztában volt mindenki, hogy a város tervezését, építését a kiváló képességű I. (Nagy) Péter cár irányította és kezdte meg 1703-ban, amely kilenc év múlva (!) már az ország fővárosa lett. S hogy az orosz irodalom számos világhírű alkotója kötődött a csodálatos szépségű környezetben elterülő városhoz. Hogy a narodnyikok mozgalma, majd a XIX. század végén az orosz forradalmi munkásmozgalom központja a három nevet is viselt város : Sankt-Petersburg, majd Petrográd, s végül 1924 után Leningrád volt. Azt is tudjuk, hogy miért nevezik a várost Észak Velencéjének. Hiszen a Ladoga- tóból eredő, mindössze 74 kilométer hosszú NéVa 65 ága, s az egyéb csatornák szinte felszabdalják a várost, 42 szigetet alkotva. A Né- ván s a "csatornákon keresztül pedig több mint 370 kisebb-nagyobb, gyönyörűen díszített, hangulatos híd ível át.
