Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
1982. július 4„ vasárnap NÉPÚJSÁG BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Geszten G eszt — kiváló határőrközség. Diákok nyári paradicsoma immár. Abban a környezetben, amely a Tiszák egykori pompázó, minden luxussal ellátott, az utóbbi időben egyre inkább romosodó kastélyát övezi. Ahol az a kis házikó is áll, amelyben fél évig Arany János élt és alkotott: a Tetemrehívást például. Geszt — ezerszáz ember lakóhelye. Tíz éve még ezerháromszázán voltak, ám a munkaképeskorúak legfeljebb fele dolgozhat otthon, a maga falujában: száznyolcvanán a helyi tsz-ben, ötvenen a különböző községi intézményekben, kereskedelmi egységekben. A többiek? Kellenek a baromfifeldolgozónál Békéscsabán, a húskombinátban Gyulán, a nők közül meg nagyon sokan a háztájiban hasznosítják csak energiáikat. Geszt — a geszti pálinka hazája, ezt, ma már országszerte tudják, a falu, a közösség mégsem profitál a hírnévből — Kiss Lajos párttitkár, a községi tanács vb-titkára is elismeri, hogy az ország más vidékein mindezeket az adottságokat az idegenforgalomban is jobban kamatoztatják. Hiszen a Gyulán üdülő, nyaraló, megforduló csoportok szervezetten tehetnének látogatást az Arany-házban, a Tisza-kastélyban, s ezt a látogatást pálinkakóstolással lehetne egybekötni. Látja ezt régóta mindenki, szóba is kerül újra meg újra. Hol a gyulai ÁFÉSZ, hol a geszti termelőszövetkezet lát benne kis időre fantáziát, azután minden marad a régiben. Illetve ez sem így van teljesen. Nemrég itt járt a Hidasháti Állami Gazdaság Arany János Szocialista Brigádja, és felújította az Arany-ház elöregedett nádtetőjét. Azután megépült végre Sarkad, sarkadkeresztúri, mezőgyáni és geszti összefogással Geszten az a buszforduló, amely lehetővé teszi, hogy a régen remélt csuklósbusz megkezdje szolgálatát ezen a vonalon, kulturált körülményeket teremtve az utazásban. Riadóztatták az őrsöt Sújtó István, az önkéntes határőrcsoport vezetője és Franyó János határőr együtt teljesít szolgálatot. A közös járőrözésről jelentést tesz a parancsnoknak, Siró László századosnak Közel a határ. Járőrt ritkán látni a községben. Geszten és a hozzá tartozó területeken mégsem történhet határsértés, vallja Siró László százados, a négyszeres kiváló mezőgyáni határőrőrs parancsnoka. Ha idegen vetődik a községbe, hamar kiderül, milyen szándékkal jött. Az önkéntes segítők és a lakosság helytállása alapján megérdemelten kapták meg elsők között a Kiváló Határőrközség címet. Az önkéntes határőrcsoportnak mintegy 20 tagja van. Többségük termelőszövetkezeti tag, de akadnak közöttük Volán-dolgozók is. A szocialista versenymozgalomban a múlt évben az orosházi határőrkerület 79 önkéntes csoportja közül a 3. helyezést érték el a gesztiek. — Mi a feladatuk az önkéntes segítőknek? — A község területén megjelenő idegenek igazoltatása, szükség esetén az őrizetbe vételük. Természetesen, ha» bármilyen gyanús esemény történik, azonnal értesítik az őrsöt. Állandó telefonösszeköttetésben állunk a községgel. — Hány esetben gátolták meg a határsértést? — A múlt évben hét esetben tartóztattak fel olyan személyeket, akik a határrendet sértették meg. A közelmúltban két fiatal jelent meg a községben, akik semmiféle igazolványai nem rendelkeztek. Őrizetbe vették őket, és riasztották az őrsöt. — Járőrszolgálatot is teljesítenek? — A geszti önkéntes csoport kezdeményezte, hogy évente hétvégeken és ünnepnapokon személyenként 80 óra járőrszolgálatot végezzenek az őrsparancsnok kérésére. A múlt évben 140 esetben, több mint 900 órát teljesítettek szolgálatban. Ez nagyon jelentős eredmény. A feladatok kiváló teljesítése alapján Sújtó István, az önkéntes csoport vezetője. Szabó Lajos, a csoport ve- zetőhelyettese, Szerb József, Deák Lajos és Mezőfi István önkéntes határőrök munkáját az orosházi határőrkerület parancsnoka Kiváló Határőr jelvénnyel és dicsérő oklevéllel jutalmazta. Bajaikra — bajaiak Az ügyintézés A geszti Egyetértés Termelőszövetkezetet egy furcsa patkó veszi körül, olyan, amelyet a környező gazdálkodási és pénzügyi gondokkal küszködő vagy szanált, vagy egyedileg rendezett közös gazdaságok alkotnak. Az, hogy ebből a „szórásból" a patkó szorításában az Egyetértés mindeddig kimaradt, egyáltalán nem tölti el megelégedéssel és elbizakodottsággal a gesztieket. Legfeljebb a reményt élteti bennük, hogy az erőfeszítésekből mit sem engedve továbbra is tartani tudják magukat a víz színén. Sajnos a vizet esetükben, mint környékükön majd mindenütt, szó szerint kell érteni: 1500 hektár szántójukból idén is csaknem 600 hektárt károsított a belvíz, amely nem kímélte se a cukorrépát, se a lucernát, se az őszi búzát, se az őszi árpát, de még a napraforgót sem. Szerencsére a vízrendezés immár belátható közelségbe került: jövőre indítják tervek szerint a három lépcsőre tervezett meliorációt. És addig? Marad előrelépésnek az, amihez a Bajai Mezőgazdasági Kombináttal kialakult kapcsolat segítheti hozzá/a geszti közöst. Nemcsak egyszerű termelési tapasztalatátadásról van szó, mert hoztak a bajaiak jófajta gabona-, napraforgó- és kukorica-vetőmagvakat és egy új növényt — a lóbabot — is ide. Ennek eredménye már a mostani aratásban is meg kell hogy mutatkozzon. Cserébe a gesztiek egyelőre azt vállalták, hogy hatvan bajai gyereket látnak vendégül az idén az itteni építőtáborban. A többi majd elválik — mindenesetre a szövetkezetiek úgy érzékelik, hogy a bajaiak komolyan veszik ezt az együttműködést. Jól érzik magukat az idős emberek az öregek napközi ott honában Ha jó az integráció... Több napos országos tanácskozást hívtak össze emiatt, ahol már van, ott azért, ahol szeretnék megvalósítani, ott pedig ezért vitatkoznak; érvelnék mellette vagy ellene. A polémiák tárgya az integráció, vagyis az adott településen található köz- művelődési, esetleg a közoktatási intézmények gazdasági-irányítási összevonása. Egyben azonban ellenzői és védelmezői is megegyeznek: a kis lélekszámú településeken „van jövője” ennek a kapcsolatfüzérnek. Nos, ebben a községben ez év elejétől közös irányítás alá került az iskola, a művelődési ház, a mozi és a könyvtár. Ez utóbbit leszámítva — amely nyolcvan négyzetméteres alapterületű és hatezer kötetet tartalmaz, s pár éve költöztették új helyére — valamennyi intézménynek az egykori Tisza-kastély ad otthont. —. Biztosak vagyunk abban, hogy ez az összevonás mindenképpen a hatékonyságot segíti — foglalja ösz- sze az első félév tapasztalatait Szerb József igazgató. Az integrált intézmény vezetője, valamint a helyi sportkör elnöke, az MHSZ titkára is egy személyben. A kastélyparkban található a sportkör klubja, öltözői, a labdarúgópálya, saját büféje, valamint az a messze földön is neves sátortábor, amely nyárelőtől nyárutóig őrsvezetőket, KISZ-vezetőket, csereüdültetésben bajai lányokat és fiúkat, hátrányos helyzetű gyerekeket lát vendégül. A „minden egy helyen kombinát” igazi hasznát a következő tanévtől látják, hiszen most már így is lehet tervezni. — Csak egy példát mondanék: az új tantervet úgy szerkesztjük meg, hogy minden tantárgyhoz beállítunk 3-5- könyvtári órát. Sőt a nagycsoportos óvodásoknak is. A nyárra „Ki olvas többet?” elnevezéssel versenyt indítottunk, jelentős jutalmakat adunk majd át a legjobbaknak. Meg a másik: hogy itt a mozi, egy épületben velünk, a technikát nagyszerűen tudjuk hasznosítani a szemléltetésben. Ügy érzem, kevesebb pénzből többet tudunk elérni. Hogy mennyire? Lehetőségeink biztatóak, s mi igyekszünk mindent kihasználni. Kis pénzből Sokféle jelzőt aggatnak egymásra az emberek. Magukra, a szomszédos faluban lakókra. A gesztiekre többek között azt, hogy a munka a mindenük. A nyolcórás műszak, aztán a háztáji, majd a faluvégi kert, és a házhoz tartozó több száz négyszögöl, na meg az állatok... Hallottam egy tán jellemző történetet: ha a nyári sátortáborozó gyerekek, hét véI ereiére délidőben gén látogató szüleik nem lennének lelkes fogyasztói a tábor melletti sportköri büfé édesség- és üdítőital-készletének, akkor tönk szélére kerülne a negyedosztályú, szeszes italt is forgalmazó kimérés, mivel a helybeliek nemigen érnek rá felkeresni... Nos, ettől függetlenül, azért kell és van keletje a szórakoztató rendezvényeknek. Igen, a diszkó az első a sorban. A két KlSZ-alap- szervezet rendezi felváltva, leginkább a kastélybeli művelődési házban és az említett, csodás természeti környezetű büfében. Kellenek az úgynevezett bevételes rendezvények, hiszen a művelődési ház költségvetése évi hatvanezer forint. Ebből fizetik a munkabért, a fűtést .. . Nem sok marad tartalmi munkára. Ha a sarka- di bázisközpont nem segítene.. . De segít! Érdekes es változatos műsorokkal, amelynek költségeit kifizeti, s a bevételt meghagyja a gesztieknek. Legutóbb Pécsi Ildikó színművésznő és Szűcs Lajos volt válogatott labdarúgó járt itt egy emlékezetes, jól sikerült találkozón. És néha a megyei színház művészei is el-eljönnek irodalmi estre, szórakoztató programra. Februárban megalakult a helyi TIT-csoport is, amelynek tizenhét tagja van. Közülük nem egy geszti értelmiségi ingyen vállalt előadásokat, elsősorban közhasznú jellegűeket. Az oldalt írták: Kőváry E. Péter, Nemesi László, Sered: János. A fotókat készítette: Veress Erzsi. Csökkent az ügyek száma. Egyszerűbb lett az ügyintézés. Az 1100 lakosú községben csupán négyen dolgoznak a tanácsi apparátusban. Most már nem kell a gépjárműadóval foglalkozni, az állatkísérő lapok is megszűntek. Korábban évente több mint 2 ezret állítottak ki. Vajon valamennyi ügyet helyben el tudnak-e intézni a gesztiek? Zömmel igen, kivéve az építési és az iparhatósági engedélyeket — mondja dr. Oltványiné dr. Bertus Katalin vb-titkár. — Az építési engedélyeket Gyulán, a járási hivatal, az iparhatósági engedélyeket pedig a gyulai Városi Tanács adja ki. Gyula 45 kilométerre van- Geszttől. Szerencsére jó a közlekedés, s az útviszonyok is javultak. Hamarosan új burkolatot is kap ez az út. — Sokan építkeznek Geszten? — Évente 4-5 belvizes házat kell újjáépíteni. De ezenkívül is van igény. Várható, hogy az építkezési engedélyeket Mezőgyán községben végzik, mégpedig közösen a geszti tanáccsal. Sajnos, csökken a kisiparosok száma. Jelenleg nincs kőműves. Volt egy kisiparos, de elment Pestre éjjeliőrnek. Így a szomszéd községből hívnak kőművesmestert Gesztre. A fiatalok között egyre többen szeretnének építkezni. Csökkent az elvándorlás. — És az idősek? — Sok az idős ember a községben. A közelmúltban adtuk át az öregek napközi otthonát, ahol 20 idős ember kapott helyet. Megszerveztük a házi szociális rendszert. Jelenleg öt tiszteletdíjas asz- szony végzi az idősek gondozását a községben. II pálinka Erzsi nénit, Deák Ferenc- nét a geszti szeszfőzde vezetőjét faggatjuk: mi a titka a geszti pálinkának. — Nincs annak semmi titka, csak rendesen kell főzni, a cefrét meg nem kell vashordóban tárolni. Ehhez persze kinek-kinek megvan a maga hozzátenni- valója, hiszen itt mindenki ért a pálinkához, s tán nem is kert az, ahol nem díszük néhány szilvafa. Van, aki azt állítja, hogy errefelé a földek olyanok, hogy a szilva attól nyeri különlegesen jó ízét, aranyat érő tartalmát. Mások meg az itteni kis- üstre esküsznek, meg arra, hogy nem nagyüzemesítették a főzést, így mindenki a maga cefréjéből készült pálinkát kapja — nincs keveredés. Megint mások az akácfa hordóban látják a titok nyitját, míg legtöbben a mindenkori szeszfőzdés soha el nem árult receptjére voksolnak. Egy biztos: a geszti pálinka hírneve régen túlnőtt a falu határain, s ebben nem kis része van az olyan gazdáknak, mint amilyen Erdei Mihály bácsi volt, vagy amilyenek Serfőzdék vagy Farkas Sándorék, de említhetnénk ökrös Pista bácsi nevét is,- aki mindig is többet főzet az átlagnál. Mert az átlag elsősorban a családi szükségleteket tartja csak szem előtt, a többség nemigen gondol azzal, hogy így „megeszik az aranytojást tojó tyúkot”. Egyszer már megírtuk, most hadd ismételjük meg: a geszti pálinka helye ott lenne a szegedi paprika, a csabai kolbász, no meg az egri bikavér mellett. Napjainkban, a vállalkozások korában ehhez a körülmények is megteremtődtek már. Erzsi néni szerint az idén megint jó pálinkát fognak főzni Geszten
