Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-31 / 178. szám
o 1982. július 31., szombat NAGYVILÁG Papírpénzt égetni? Torpedók a gázcsőügyletre A nyugatnémet Mannesmann-cég mühlhcimi csőgyára (Fotó: TIME KS) Az AEG-Telefunken vezérigazgatói irodájában ösz- szeráncolt homlokkal olvasták a telexjelentést: az amerikai elnök újabb gazdasági korlátozást rendelt el a Szovjetunió ellen. Egyik leányvállalatuk, az AEG- Kanis 47 gázturbinára szerződést vállalt, s a szállítás elmaradása csak ronthat az amúgy is nehézségekkel küzdő nyugatnémet cég helyzetén. ÖVÖN ALULI ÜTÉSEK E bevezető után nyilván tudja már az olvasó, hogy az „évszázad üzletéről", arról a gázcsővezeték-megálla- podásról van szó, amelyet a Szovjetunió és egy sor nyugat-európai vállalat kötött. A munka már javában folyik. Ám nemcsak Essenben ráncolják homlokukat. Reagan övön aluli ütésével hasonló helyzetbe került a nyugatnémet Demag, az olasz Nuovo Pignone, a francia Creusot Loire, s más gyárak. Míg a tavalyi korlátozás csak az amerikai, s az USA területén levő vállalatoknak tiltotta meg. hogy az ötezer kilométeres, Ny ugat-Szibériából Nyugat- Európába vezető gázvezetékhez műszereket, - gépeket szállítsanak, most külföldi leányvállalataikra is érvényesítették a döntést. Sőt. mindazokra kiterjesztették, akik amerikai licenc alapján gyártanak valamilyen, a gázvezetékhez, illetve a kompresszorállomásokhoz szükséges berendezést. HEVES REAKCIÓ Itt azonban nem fillérekről van szó. A nyugatnémetek csaknem ötmilliárd dolláros szerződést kötöttek a szovjet kivitelezővel, a franciák 3,5, az olaszok és a hollandok egymilliárd. a belgák 800 millió, a japánok 600 millió dolláros hitelt nyújtanak. Más szóval: ekkora megrendelést kapnak a Szovjetuniótól, amely gázszállítással törleszti majd adósságát. Mindkét fél számára nagy és előnyös üzletről van tehát szó. nem szólva azokról a tízezrekről, akik így munkához jutnak. Csak jellemzésül említjük: a nyugatnémet Mannesmann ; évekkel ezelőtt külön. kilencezer embert foglalkoztató üzemet épített a szovjet csőmegrendelés kielégítésére. Az új Reagan-rendelke- zést a nyugat-európai fővárosok nem hagyták szó nélkül. Kezdettől ellenálltak az amerikai nyomásnak, most pedig szokatlanul hevesen keltek ki magukból. Még Londonban is kijelentették: készek semmibe venni az amerikai lépést. „A nemzetközi jog megsértése ez!" — hangzott itt is, ott is a Washington címére intézett szemrehányás, szövetségesek között szokatlan élességgel. Mi ennek a háttere? Miért ilyen makacs mind a két fél? Miért ilyen hidegen céltudatos az amerikai kormány? MINDEN SZENTNEK... Az amerikai indítékokat négy csoportba oszthatjuk. A torpedózási kísérlet mindenekelőtt a reagani külpolitika része. megpróbálják gyengíteni, sarokba szorítani a Szovjetuniót. Arra hivatkoznak: ,,A gázszállítással Nyugat-Európa függőségbe kerül a Szovjetunióval”, „a keményvalutáért Moszkva a fegyverkezéshez használható magas színvonalú technológiát vásárol". Másrészt az USA meg akarja szorítani gazdaságilag a nyugat-európaiakat és a japánokat, akik bizonyos értelemben kon- kurrensei. A Közös Piaccal szemben intézkedések egész sorát dolgozták ki és léptették életbe már. Harmadszor: könnyű az amerikaiaknak csökkenteni keleti kereskedelmüket, hiszen mérlegükben ennek aránya elhanyagolható. Nyugat- Európa forgalma a KGST- országokkal évente mintegy 60 milliárd dollár, az Egyesült Államoké ennek töredéke. S negyedszer: a döntő külpolitikai célok mögött ott rejlik az amerikai exportérdek is. Az ÜSA a szovjet gáz helyett saját szenét sze- .retné eladni a Közös Piacnak. Csakhogy Európa erre nem vevő: drága és bonyolult a szállítás, és a szén szintetikus fűtőanyaggá alakítása. Amint a Washington Post írta: „Olcsóbban jönnek ki a nyugat-európaiak, ha papírpénzzel fűtenék". Nyu- gat-Európa egyelőre ellenáll az amerikai nyomásnak, a küzdelem azonban még nem dőlt el. A Szovjetúnióban egyébként egyszerre hat gázvezeték készül, s közülük csak egy épül nyugati kölcsönnel. Szovjet közlés szerint igyekeznek ezt mindenképpen időre elkészíteni. És a nyugat-európaiak? Nyugatnémet bankok például épp a napokban írtak aló Leningrádban egy újabb, kb. 3 milliárd márkás hitelszerződést . . . Tatár Imre VIETNAM Szakemberképzés szovjet segítséggel Vietnami fiatalok ezrei tanulnak az idén is több "tucatnyi szakmát a Szovjetunió különböző üzemeiben, a két ország között érvényben levő egyezmény értelmében. A fiatal vietnami dolgozók elsősorban azokban az iparágakban szerzik meg, illetve gyarapítják tudásukat, amelyek hazájuk jelenlegi ipari fejlettségi fokának megfelelően mór működnek az országban. Egyrészük azonban már a jövőre készül, olyan iparágakban szerez tapasztalatokat, amelyeket később honosítanak meg Vietnamban. A tervek szerint 5-6 éves képzés és gyakorlat után térnek vissza hazájukba. A vietnami fiatalok első csoportjait szovjet gépgyárakban, szénbányákban, vegyipari és textilkombinátokban fogadták, a többi között Asztrahányban, Volgográd- ban, Kemerevoban* Rosztov- ban és a Donyec-medence üzemeiben. Az illetékesek azzal tervvel foglalkoznak, hogy a képzés és továbbképzés céljaira egy egész gyárat bocsátanak a vietnami fiatalok rendelkezésére, hogy minél teljesebb ismereteket szerezhessenek a nagyüzemek működéséről. (BUDAPRESS— VNA) CSEHSZLOVÁKIA Új szálloda, turistalétesítmények Pozsony felkészült az Idegen- forgalmi idényre. * Már átadták rendeltetésének a város új szállóját. r* Junior Hotelt. amely felkészülten várja a szlovák fővárosba érkező turistákat. Több új kávéház és presszó nyílik a. városközpontban és a központtól távolabb eső lakótelepeken is. A nyugat-szlovákiai területen 13 új vendéglő nyílik. 2600 vendég részére. Jelenleg 40 idény- szálló áll a turisták rendelkezésére. de a következő években újabbakat építenek. A középszlovákiai területen a Kis-Fátra üdülőtelepen 900 ággyal növelték a szállodai férőhelyek számát és 4.3 százalékkal az egész éven át üzemelő vendéglőkét. Kelet-Szlovákia új terasz- és kertvendéglőkkel gazdagodott, s itt is 600-zai bővült a szállodai férőhelyek száma. (BUDAPRESS—ORBIS) George Shultz portréja Uj külügyminiszter — új vonal? Az új amerikai külügyminiszter, George Shultz, aki Haig tábornok szobájába költözött a State Deparment hetedik emeletén, egyelőre bölcs hallgatásba burkolódzik. Reagan elnök viszont határozottan hirdeti: „nem lesz változás a külpolitikában”. A leglényegesebb eltérés Haig tábornokkal szemben az, hogy Shultz nem becsvágyó partizán, hanem a lojális csapatmunka embere. Az esetleg felbukkanó nézetkülönbségeket tehát inkább zárt körben próbálja megoldani. A második, igen lényegen eltérés az, hogy Shultz, aki Nixon kormányában előbb munkaügyi, majd pénzügyminiszter volt, része a Reagant körülvevő „kaliforniai körnek”. Nem idegen test tehát az amerikai hatalom csúcsán, mint elődje. Emlékezetes, hogy Shultz fontos szerepet játszott Reagan választási hadjáratának megszervezésében, és eredetileg neki szánták a külügyminiszteri posztot. Mostani kinevezése során felmerül a kérdés: akkor miért nem kapta meg? Shultz a Bechtel Corporation néven ismert hatalmas beruházási vállalkozás alel- nöke, míg Weinberger hadügyminiszter ugyanennek a vállalatnak a főtanácsadója volt. (A Bechtel szoros kapcsolatokkal rendelkezik az arab világban, különösen Szaúd-Arábiában.) Állítólag Weinberger volt az, aki a kabinet összeállításakor meggyőzte Reagant: egészségtelen politikai visszhangot keltene, ha egyetlen mammut- vállalkozás két vezetője helyet kapna a kormányban. Ezekből a régi manőverekből a jelenre két következtetést lehet levonni. Az első az, hogy Haig bukása nem feltétlenül jelenti Weinberger győzelmét. A második, hogy Clark, a Nemzetbiztonsági Tanács igen befolyásos vezetője, Shultz személyében nehezebb partnert kap. mint amilyen Fiáig volt, hiszen az új külügyminiszter sokkal inkább élvezi Reagan bizalmát, mint elődje. Ami ezekután az alapvető nemzetközi kérdéseket illeti, csak Shultz korábbi állás- foglalásaira lehet támaszkodni. Ezekből az alábbi következtetések adódnak. 1. Shultz nagyvonalú partner volt 1973-ban a szovjet— amerikai kereskedelmi tárgyalásokon, és elvileg nem híve a gazdasági kapcsolatokat egyszer ösztönző, másszor befagyasztó politikának. Ugyanakkor azok közé tartozott, akik nem támogatták a SALT-szerződést, és jelenleg Reagan mögött áll a Nyugat-Európába vezető szovjet gázvezeték építése ellen hozott bojkottintézkedésekben. 2. Shultznak kiterjedt nyugat-európai kapcsolatai vannak, és különösen szoros baráti viszonyt épített ki pénzügyminiszter korában Schmidt nyugatnémet kancellárral. Feltételezhető tehát, hogy jelentős erőfeszítést tesz majd az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei közötti feszültség feloldására. 3. A pillanatnyilag talán legforróbb válságterület, a Közel-Kelet vonatkozásában Shultz minden jel szerint kevésbé egyoldalúan áll majd Izrael oldalán, mint azt Haig tette. Ezeknek az elveknek az értékét és súlyát a gyakorlat mérlegén lehet majd lemérni. Az viszont semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, hogy a „csapatmunkára” oly alkalmas Shultzot viszonylag későn nevezték ki külügyminiszterré —, hiszen alig másfél év múlva már új elnökválasztási kampány kezdődik áz USA-ban. Kérdés, hogy lesz-e idő egy új, átgondoltabb külpolitikai vonalvezetés érvényesítésére? __i__e. B ULGÁRIA Kávé, déligyümölcs Gabrovóban Ki gondolta volna, hogy Gabrovóban megterem a kávé. a datolya és a kókuszdió? Pedig' így igaz. s ezúttal nem a gab- rovói tréfamesterek mókájáról van szó. Sztaneso Raskov. volt labdarúgóedző öt évvel ezelőtt kezdte meghonosítani ezen a vidéken a különleges csemegéket. Először kávécserjéket, majd datolya- és kókuszpálmákat ültetett el. Lakása idővel egy ültetvényhez kezdett hasonlítani. Amikor kényes növényei itt már nem fértek el, a város szelén egy üres telken botanikus kert kialakításába fogott, ahová mandarin- és narancsfákat, olaj- pálmákat és sok-sok kávécserjét ültetett. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS) Újabb számítási hiba? Viharveszély a Perzsa-öbölben Imm.il' nem iráni, hanem iraki földön fekszenek a halottak százai a sivatagban. Teherán csapatai meg-meg- újuló támadást próbálnak kierőszakolni a legfontosabb iraki olajváros, Basra ellen. A Biztonsági Tanács hiábavaló kísérleteket tesz a tűzszünet elfogadtatására. Irak már régóta hajlana a tűzszünet tudomásulvételére. Teherán azonban mindig elutasítja a tűzszüneti javaslatot. Meg kell adni; ez az elutasítás következetes. Nemcsak azzal van kapcsolatban, hogy az iráni erők jelenleg támadásban vannak, hiszen Teherán korábban sem fogadott el tűzszüneti indítványt. A drámai libanoni események sok esetben háttérbe' szorítják az Irán—Irak között folyó, immár csaknem kétéves háborút. Ez pedig pemcsak méreteit és az ejnberáldozatok számát tekintve pusztítpbb, hanem valószínűleg a térség jövője szempontjából is fontosabb szerepet játszik. REMÉNY ÉS FÉLELEM A helyzet megértése szempontjából szükséges emlékeztetni a konfliktus kirobbanásának kezdetére. Nevezetesen arra, hogy eredetileg a két ország közötti határfolyó déli szakaszának, a IVr/.sa-obolbe torkullo Shatt- el-Arabnak a birtoklásáról volt szó. Szaddam Husszein, aki ma is Irak elnöke, még 1975-ben. hosszú viták után az iráni sah rendszerével megegyezést kötött. Az egyezmény a határfolyó középvonalán vonta meg a két ország határát. A sah bukása után, 1980. szeptemberének végén Irak kijelentette, hogy az 1975-ös megállapodás sérelmes. Az indítékok között szerepelt, hogy Irán megszegte a megállapodást, azonkívül Khomeini új iráni rendszere a forradalom exportjára törekszik. Irak megkezdte a háborút Irán ellen. Kormánya feltűnően arra számított. hogy Irán. amely a sah idején az amerikai politika részeként az egész térség katonailag vezető hatalma volt, meggyengült hadseregével óhatatlanul vereséget szenved és Irak- megnövelheti politikai befolyását a Perzsa.öböl térségében. Az összképhez hozzátartozott, hogy az Aralj- félsziget dúsgazdag olajországai — mindenekelőtt Sza- úd-Arábia és a sejkségek —- úgy érezték: társadalmi-rendszerüket, politikai szilárdságukat, és végső soron az uralkodó kaszt, vezetőinek életét fenyegeti az új iráni rendszer „szent háborút" idéző vallási fanatizmusa. Az említett ujors/ugok— élükön Sza,úd-Arábiával — nagyszabású anyagi segítséget nyújtottak Iraknak. A kevésbé gazdag, de ugyancsak konzervatív és hatalmát féltő Husszein jordá- niai király csatlakozott a támogatáshoz. EGY FURCSA HÍR ' Irán mellett — nem számítva a harcok színhelyétől távol levő Líbiát és Algériát — csak Szíria sorakozott fél. Alapvetően azért, mert Irakot és Szíriát — noha mindkettőt a „haladó arab országok" frontjához .sorolják — hosszú évek óta hallatlanul éles politikai pozícióharc állítja szembe egymással. A helyzetet a végsőkig bonyolította az a hír. hogy az amerikai katonai felszerelésekkel harcoló iráni hadsereg alkatrész- és lő- szerutánpótlását részben Izrael vállalta volna, feltehetően abból a rideg hatalom- politikai feltételezésből kiindulva, hogy a hozzá közelebb levő Irak komolyabb fenyegetést jelent számára, mint Khomeini rendszere. Az előbbi meggyöngítésére tehát ki kell használni min- dep lehetőséget. Irak kezdeti sikerei után a háború fokozatosan állóháborúvá vált. majd május végétől már látszott az iraki katonai ofíenzíva kudarca, s kibontakozott az iráni ellentámadás. KIÉ A HEGEMÓNIA? Irak június végén visszavonta Irán területéről az utolsó katonát is, sőt hajlandó volt visszaállítani az 1975-ös Shatt-el-Arab megegyezést. Az időközben eltelt egy hónap viszont bebizonyította, hogy Irán — akárcsak két évvel korábban Irak — távolabbi stratégiai célokat követ. Nem titkolt célja Szaddam Husszein rendszerének megdöntése, így van ez akkor is. ha Khomeini arról beszél, hogy Iránnak nincsenek területhódító tervei. Aligha felejtette el. hogy annak idején Irak engedett a sah nyomásának, és kiutasította őt az országból embereivel együtt. A főszerepet persze semmiképpen nem a személyes indulat játssza, hanem az a nyilvánvaló törekvés, hogy az új típusú Irán váljék a Perzsa-öböl térségének hegemon hatalmává. Ügy tűnik, Teherán most ugyanolyan számítási hibát követ el. mint két esztendeje Irak. Egy védelmi háborút folytató iraki rendszer állóképessége nyilvánvalóan megsokszorozódik, és a háború elhúzódhat. Ez viszont csak az amerikai stratégiai, mozgási lehetőségeit és a további viharveszélyt növeli a körzetben. A térség stabilitása a konfliktus békés megoldását igényelné. (—i. —e.)
