Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-29 / 176. szám
iSMsiUEfiM 1982, július 29., csütörtök Kisvállalkozás — környezetvédelemre Környezetvédelmi gazdasági munkaközösséget hoznak létre a főváros levegőtisztaság-védelmi állomásán. Az állomás dolgozói a Fővárosi Tanács környezetvédelmi osztályának megbízása alapján ellenőrző méréseket végeznek: azt vizsgálják, hogy a vállalatok által kibocsátott szennyező anyagok mennyiségének becslése megfelel-e a valóságnak. A • vállalatok közölt adatainak a hitelessége ugyanis kérdéses, hiszen többségük nem rendelkezik a mérésekhez szükséges berendezésekkel. A Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat keretében működő állomás dolgozóinak csekély létszáma viszont nem engedi meg, hogy minden üzembe eljussanak. Ezért a levegőtisztaság-védelmi állomás dolgozói közül 15-en úgy határoztak, hogy munkaközösséget hoznak létre, amely révén lehetőség kínálkozik — munkaidő után — az állomás berendezéseivel további mérések elvégzésére. A Sinus Ktsz például a környékbeli lakók panasza miatt fordult az állomáshoz: munkájuk során olajgőz és minimális mennyiségű cián kerül a levegőbe. A munka- közösség vizsgálata után javaslatot kaptak arra, mit tehetnek a levegőszennyezés megszüntetéséért. Néhányan azonban már nemcsak arra kíváncsiak, hogy milyen mértékben szennyezik a levegőt, hanem arra is: hogyan lehetne a kémények kürtőin át eltávozó alapanyagokat visz- szanyerni és újabb termékek előállítására felhasználni. A • Budapesti Vegyiművek két gyárában évente ezer tonna kéndioxid „füstölög el”. A munkaközösség javaslatait felhasználva — ha a vállalatnak valóban megéri — arra alkalmas berendezések üzembe állításával visszanyerhető s újra felhasználható ez az alapanyag. Egy másik megrendelőnél a komposzt gyártása során nagy mennyiségű ammónia szabadul fel, amely „megfogva” ugyancsak értékesíthető. A lakótelepek helyének kijelölésekor végzett komplex környezetvédelmi vizsgálatokból is feladatot vállal majd a munkaközösség. így a jövőben remélhetőleg kevésbé fordul elő, hogy szeny- nyezett levegőjű környezetben épüljenek, füstöt okádó gyárkémények mellé települjenek a lakóházak. Tudományos kutatás a statisztika tükrében Bővülő KGST-egvüttmüködés A hazánkban kutató-fejlesztő munkát végző 1300 intézmény, vállalat az elmúlt évben 20,7 milliárd forintot költött kutatásra, fejlesztésre; e költségek és beruházások a népgazdasági beruházásoknak mintegy másfél százalékát tették ki — állapítja meg- egyebek mellett a Központi Statisztikai Hivatalnak a tudományos kutatás és fejlesztés 1981-es helyzetéről most közzétett jelentése. A dokumentumból kitűnik, hogy Magyarországon mintegy 83 ezren foglalkoznak tudományos kutatással és fejlesztéssel. Ez az arány nagyjából megegyezik a hozzánk hasonló fejlettségű országokéval. Tavaly 1980-hoz képest, mintegy 10-százalékkal több volt a KGST más tagállamaival közösen végzett kutatás. A legtöbb témával, az összesnek több mint a felével az ipari ágazathoz tartozó kutatóintézetekben, vál- . lalatoknál, üzemekben foglalkoznak. A 'kutató-fejlesztők 1981 - ben csaknem 21 ezer könyvet, cikket publikáltak, közel 6500 újítást és belföldön ezer, külföldön 1600 találmányt jelentettek be. Gyors ütemben épül a Lencsehegy—II. bánya A Dorogi Szénbányák Lencsehegy—II. elnevezésű új bányájánál az építők egyes munkaterületeken az előírt határidőhöz képest töh,b hónapos előnyt szereztek. A helyi lehetőségeket Diótörő asszonyok Sarkadkeresztúron A TSZKER sarkadkeresz- túri csonthéjas gyümölcsöket feldolgozó üzeme 1979 októberében alakult. Az ötlet, hogy a községben egy gyümölcsfeldolgozó települjön, a TSZKER exportközpontjának igazgatójától, Kádár Ottótól származott. A , kezdés napján 19 nő és egy férfi kezdte meg a munkát. Napjainkban 222-en dolgoznak itt, akikből csak tízen képviselik az erősebb nemet. Az elmúlt évben 400 vagon árut dolgoztak fel. Az idei tervben pedig már 500 vagont irányoztak elő. Zöme exportra kerül. * * * * A hajdani „Ferenczi-fél'e" malom földszintjén van a munkacsarnok. Az asszonyok a széles asztalokon diót törnek. Az emeletre — az üzemvezető irodájához — egy falépcsőn kell felmenni. Az egyszerű, ízlésesen berendezett, világos szobában Ol- tyán Sándorné üzemvezetővel és Papp Mihálynéval, a helyettesével beszélgettünk A kezdés nehézségein túljutottak; Sikerült kialakítani azokat a normákat, amelyek biztosítják az exportigényeket kielégítő minőséget, de a gyors munkát és tisztes fizetést is. Az üzemvezetőnő a következőket mondja: — Az asszonyok egyéni teljesítménybérben dolgoznak, a fizetések tehát fehé- ren-feketén kiszámíthatók. Ebből vitánk még nem volt. A meósok, akik átveszik a megtört diót, mogyorót vagy egyéb terméket, pontosan állapítják meg a teljesítményeket. Korábban maguk is azt a munkát csinálták. — Mit tart a legnagyobb eredménynek, amit három év alatt elértek — kérdezem Papp Mihálynét. — Azonkívül, hogy az üzem munkáját elismerik a felettes szerveink és a megrendelők, a fizetésekre nem lehet panasz. Átlagban meghaladják a havi háromezer forintot. Az emberi kapcsolatokat említeném — válaszolja az üzemvezető-helyettes. — Bármilyen "kérdésben őszinték lehetünk egymáshoz. A tapasztalatom az, hogy dolgozóinkban nincs meg az a „félsz”, hogy ha ezt, vagy azt elmondom — biztos jön a „visszaütés”. A problémáinkat eddig úgy tudtuk rendezni, hogy nem mérgesedett el a munkahelyi légkör. Ez természetesen az üzem kollektíváját dicséDiótörés a munkacsarnokban Száva Zoltánná, Széplaki Ambrusné, Papp Lászlóné és Zsoldos Sándorné a munkaasztal mellől nevetve jönnek be a szobába, viccelődnek, ugratják egymást. — Mindig ilyen jó a kedvük? — Általában igen — válaszolja Zsoldos Sándorné, majd így folytatja. — Nem mondom, nálunk is vannak problémák, de haragtartás soha. Nem jellemző ránk a dacos hallgatás. — Minek köszönhető ez? — A dolgainkat őszintén megbeszéljük, és vigyázunk arra, hogy ne legyen haragtartás. Jól is keresünk. Megbecsülnek bennünket. Széplaki Ambrusné más oldalról közelít: — A megbecsülésnek egyéb formái is vannak. Évente többször kapunk jutalmat, ingyenes utazásra, üdülésre visznek bennünket, karácsonyra, nőnapra, „férfinapra” ajándékkal kedveskednek, illetve kedveskedünk egymásnak. Papp Lászlóné, látszik, hogy mondani akar valamit. Erőt gyűjt, és belekezd: — Talán furcsán hangzik, de a pesti „nagyfőnököt” úgy tekintjük, mintha közülünk való volna, Egyszer egy nagyobb feladat előtt azt mondta: biztos vagyok abban, hogy határidőre meg tudják ezt csinálni, hiszen a sarkadkeresztúri asszonyok munkájában még nem csalódtam. — Tudtuk, hogy kicsit szépíti a valóságot, hiszen mi sem vagyunk hibátlanok. De hát melyik nőnek nem esik jól egy ilyen jól irányzott bók? — Ha a községben lenne más munkalehetőség, akkor is a csonthéjasban maradnának? — Én biztosan, de talán a többiek közül is jó néhányan — mondja Száva oZl- tánné. — Kialakult itt egy jó közösség. A munkán kívül is összetartunk. Ezt nem lehetne pénzzel helyettesíteni. Engem a férjem ki akart venni az üzemből, mondván, otthon is akad dolog bőven. — Olyan nagy a háztáji? — Megélnénk belőle, mert van 800 libánk és 70 malacunk, de maradok. — Megéri? — Nemcsak a pénz miatt, de megéri — teszi hozzá, majd néhány másodperc után elmosolyodik, a többiekre néz, és azt mondja: —r Ha otthon maradok, a „kövérek” válogatott csapatába sem kerültem volna be, hogy sportnapon megmérkőzzünk a „soványakkal”. Lovász Sándor ötletesen kihasználva, az eddigi gyakorlattól eltérően egyszerre két pontról hajtják ki az új szénbánya lejtősaknáját. Jó ütemben dolgoznak a légakna, valafnint az egész terület védelmét szolgáló vízakna mélyítésének megkezdéséhez szükséges tereprendezéseken is. A lencsehegyi új bányát 17 millió tonna jó minőségű barnaszén kiaknázására mélyítik. A tervek szerint 1983- ben kezdik meg a termelést, s 1988-ban, amikorra elérik a bánya teljes kapacitását, évi egymillió tonna szenet küldenek a felszínre. Ez a mennyiség csaknem kétszerese a dorogi vállalat jelenlegi összes termelésének. Az új bánya munkahelyein a jelenleg ismert legkorszerűbb művelési technológiával és eszközökkel dolgoznak majd. Félmillió fiúscsirke 4 a háztájiból A háztáji baromfitartás fejlesztésére új kezdeményezést indított el a kunhegyesi Kunság Népe Tsz. A helyi OTP-kirendeltséggel együttműködve, , termelési hitei igénybevételével háztáji baromfifarmokat építenek. Eddig huszonhat tsz-tag vagy más külső vállalkozó portáján készült el, illetve épül a „minifarm”. A -háztáji baromfitelepek típusterv alapján épülnek, gépesítettek és egy szériában 3—4 ezer csirke felnevelésére alkalmasak. A közös gazdaság a tenyésztők részére előállítja a naposbaromfit, kiváló minőségű bábolnai broyler tápot biztosít, s gondoskodik az állatorvosi és szakmai felügyeletről. Külön háztáji mezőgazdász ellenőrzi a szakszerű tenyésztői munkát. A szövetkezet vállalta magára a felnevelt csirkék elszállítását és értékesítését is. ötéves szerződés alapján évente egy-egy háztáji portán 20—25 ezer húscsirkét állítanak elő. A gazdaság kezdeményezésével a tavalyi negyedmillióval szemben az idén félmillió baromfi kerül piacra a kunhegyesj háztáji gazdaságokból. Védjegy-tanácsadás Hogyan kell jó védjegyet kialakítani, miként lehet Magyar- országon és külföldön oltalmat szerezni. . melyek a védjegy- licencia szerződések alapfeltételei. milyen intézkedésekre van szükség a védjegy birtoklásánál? Ilven és ehhez hasonló kérdésekben segíti tanácsaival a Magvar Kereskedelmi Kamara védiegv- és csomagolási bizottságának a napokban bevezetett új és rendszeres szolgáltatása a vállalati szákembereket. Az új szolgáltatássaal elsősorban az aktív külkereskedelmet folvtató vállalatokat igvekeznek segíteni, amelyek számára igen fontossá válik- a hatékonv véd- jegvhasználat. a védiegvek helyes kiválasztása, és sikeres alkalmazása. miami gazdaságaink a Szegedi Ipari Vásáron Megyénk állami mezőgazdaságát az idei Szegedi Ipari Vásáron négy állami gazdaság és a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát képviseli. Beszámoltunk már arról, hogy a zsűri különdíját nyerte el a Békés és Csong- rád megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása színvonalas kiállításával, a Körösi Állami Gazdaság pedig pneumatikus szerszámrendszeréért vásárdíjat kapott. Természetesen a többieknek sincs mit szégyenkezniük, hiszen bemutatkozásuk a megye mezőgazdaságának hírnevéhez illő színvonalon reprezentálja Békés agrártermelését. (kép) Vetőmagtermesztésének eredményeit tárja a látogatók elé a Hidasháti Állami Gazdaság Képeken mutatja be a Békéscsabai Állami Gazdaság a cukorrépa- és kukoricatarló lelegeltetésének gyakorlatát A vízibicikli gyártója a Körösi Állami Gazdaság Évi 27 ezer sertést kibocsátó szakosított telepéről ad tájékoztatást az orosháziak tablója _ ,. _ , ... ,. Foto: Lonyai László
