Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-23 / 171. szám
1982, július 23.. péntek o Energia - Energia - Energia - Energia Olaj helyett víz? Az energia, főként az áremelések kapcsán, egyik leggyakrabban emlegetett szavunk. Nemigen marad el mögötte gyakoriság szempontjából az energiaracionalizálás sem. És hogy sűrűn emlegetjük őket, az a gazdálkodásban megnövekedett szerepüket tükrözi. Kormányprogram született az energetikai szerkezet átalakítására, elsősorban a tüzelő- és Diesel-olaj más, könnyebben vagy olcsóbban beszerezhető energiahordozókkal való helyettesítésére. Célkitűzés az abszolút energiamegtakarítás is, kisebb fogyasztású gépek alkalmazása. Mindez meglehetősen beruházásigényes, a VI. ötéves terv 15 milliárd forintot irányoz elő ilyen célokra. Alaposan meg kell fontolni azonban, hogy konkrétan mire fordítsák ezen összeget. Az energiagazdálkodási kormányprogram végrehajtásának elősegítésére a területi igényeknek, a helyi adottságoknak megfelelő adaptálására, területi energiaipari bizottságok alakultak minden megyében, nálunk ez év áprilisában. — Olyan nagy horderejű e téma — mondja Erdei Rezső, aki a Békés megyei bizottság titkára és a DÉGÁZ- üzemegység vezetője —, hogy egy-egy terület, szakma képtelen lenne azt teljes egészében átlátni. A bizottság munkájában nemcsak az energiával foglalkozó valamennyi szervezet, de a megyei tanács, pártbizottság és a tudományos egyesületek is részt vesznek. Feladatuk sokrétű, vizsgálják például a geotermikus energia hasznosításának lehetőségeit, ami megyénkben közel sincs összhangban adottságainkkal. — Hazánk hévízkútjainak mintegy egyhetede, összesen 136 található Békés megyében — sorolja az adatokat a titkár —, a hasznosítható energiatartalomnak viszont csak egyhuszonötöd részét hasznosítjuk. Emellett meddő CH-kút — amit olajért fúrtak, de csak vizet találtak — van 127, és mindössze tízet képeztek ki hévízkúttá. A CH-kutak egy részét viszonylag kis költséggel hévízkúttá alakíthatnák, ez a kisebb gond. Viszont a felhasznált termálvíznek a talajba való visszasajtolása rendkívül költséges. Élővízbe csak korlátozott mennyiségben engedhetik, a benne levő ásványi anyagok miatt rendkívül környezetszennyező. — Mérlegelendő — magyarázza kissé sarkítva Erdei Rezső —, hogy fedezné-e az így nyert geotermikus energia azt az energiaszükségletet, ámi a termálvíz vissza- sajtolásához szükséges. Ráadásul nem is mindig ott van a kút, ahol a vizére szükség lenne. Nincs ingyen tehát a geotermikus energia sem, de azért vannak olyan helyek, ahol megérné hasznosítani. No, de ez csak egy a vizsgált témák közül. Foglalkozott a bizottság az olajkiváltási program helyzetével, a végrehajtással szembeható tényezőkkel is. A megyében nyolcszáz—nyolcszázötven- ezer négyzetméter fóliával védett terület van, amelynek 40 százalékát intenzíven, harminc százalékát időszakosan fűtik a kisárutermelők olajjal. Ez sok helyen átváltható lenne földgázra, de a termelők nem hajlandók rá, mivel az drágább", mint a háztartási hasznosításnak minősülő olaj fogyasztás. Vizsgálataik során megállapították azt is, hogy a tsz- ekben az energiatakarékos módszerek nem eléggé elterjedtek. Két akadályozó van, a szemlélet és a pénz. Energiatakarékos gépeket, berendezéseket jobbára csak dollárért lehet venni, abból pedig kevés van. — A hőtermelő berendezések 60—65 százalékánál rendszeres a szervizellátás — jegyzi meg Erdei Rezső —, a többi meglehetősen elhanyagolt, alacsony hatásfokkal működik. A szemléleti hiányosságainak is megvan az alapja: az energetikusok 60 százaléka nem végzett sem középfokú, sem felsőfokú energetikai iskolát. Pedig ez nem is kerül sokba, és az eredmény a gazdálkodót gazdagítja. — szatmári — Módosították a mezőgazdasági öntözés díját A földjeit öntöző és a halastóval, rizsterületekkel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodását segíti az Országos Vízügyi Hivatal elnökének új intézkedése, amely szerint — az érdekelt tárcával, főhatósággal és érdekképviseleti szervvel egyet, értésben — módosította az öntözéshez és a tógazdálkodáshoz szükséges víz díját. A kihirdetéssel hatályba lépett rendelkezés megváltoztatta az öntözésre berendezett terület után évente fizetendő alapdíj és a ténylegesen felhasznált vízért járó változó díj arányait. Az előbbit csökkentette, s az utóbbit emelte, de azonos terület és vízfelhasználás esetén semmivel sem kerül többe az öntözés, mint eddig. Azzal viszont, hogy az állandó költséget jelentő alapdíj aránya a korábbi 80—90 százalékról 60 százalékra csökkent, megkönnyítette a mezőgazdasági nagyüzemek pénzügvi gazdálkodását, annál is inkább, mert a befizetés feltételeit is enyhítették. Most már ugyanis nem két, hanem négy egyenlő részletben róhatják le az évi alapdíj összegét Az öntözési költségek változatlan egyenlegén belül a ténylegesen felhasznált víz- mennyiség után járó változó költség aránya a korábbi 10 —20 százalékról mintegy 40 százalékra emelkedett, ennél fogva jobban igazodik az öntözési teljesítményhez, s arra ösztönöz, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a haszon nélkül elfolyó vízre, elkerüljék a pazarlást, a szántóföldi, a kertészeti növények és a halastavak vízellátását azonban rendkívüli körülmények, a nagy szárazság, a meleg, az intenzív párolgás jelentősen növelheti, de a módosító rendelkezés erre is gondolt. Ezért lehetővé teszi, hogy a víznormát éves átlagban meghaladó víz- mennyiség igénybevétele esetén a többletért ne_ a megemelt, hanem a korábbi változó díj összegét fizessék. Ezt a kedvezményt vehetik igénybe a főcsatornákból, a víztározókból és egyéb, mezőgazdasági vízhasznosítási főművekből történő vízkivétel esetén. A rizs öntözésénél a hektáronkénti 13 000, a szántóföld, kert stb. öntözésénél az 1000 és a halastónál a 14 000 köbmétert meghaladó vízhasználat után. Intézkedtek arról is, hogy az év első felében befizetett régi és az új aíapdíj különbözetével csökkentsék az idén még esedékes alapdíj összegét, s ha ez több az esedékesnél, akkor a fennmaradó részt a második félévben fizetendő változó díjnál vegyék figyelembe. — Uborkatöknek is mondják, pedig nem sok köze van az uborkához, miután tökféle. Alakra természetesen nagy a hasonlóság — világosít föl Takács Ibolya, a kísérleti telep vezetője, amikor a cukkiniről érdeklődöm. Nem a legderűlátóbb a nálunk új növénynek számító, de a déli országokban már régóta kedvelt csemege várható hazai pályafutását illetően. A konzervatívnak számitó magyar konyha nem is igen mérlegeli, hogy a cukkini friss savanyúságnak, de télire éltévé éppúgy fogyasztható, mint főzeléknek vagy akár rántva is. Sikerélmény — cukkinivel avagy: aratás minikombájnnal Tetthelyre érkezik közben a növényvédő állomás kis- kombájnja: kezdődik a telepen az aratás. — Az itt megtermesztett növények egy részét értékesítjük, a búzát meg a kukoricát mindenképp, de meg kellene már szervezni a zöldségek és gyümölcsök eladását is — mondja Sicz György. És igaza van. A zöldbab, a borsó, a szamóca, meg a többi még, ha kis tételben is terem a telepen — érték. Ráadásul a kísérleti telepet a BAGE tartja fenn, nem is kis pénzből. Tevékenységére viszont mindenképpen szükség van: másutt sehol nem kutatják, hogyan viselkednek az új növényfajták löszháti körülmények között. Az OMFI. a KITE, a FIN- DUS, a BAGE valamennyi tagüzeme partnere a telepnek, amely eddig még nemigen kapta meg a jelentőségét megillető figyelmet és gondoskodást. Fiatal telep, igaz, s jobbára fiatalok dolgoznak itt, akik könnyebben veszik azt, ha munkakörülményeik egyelőre nem a leg- rózsásabbak. Egyelőre, de nem hosszú távon! Valami azért már megváltozott: csinosítják az iroda környezetét, ami rendjén is van, de csak ez, önmagában még nem helyettesítheti a nagyon is hiányzó munkáskezeket, a kísérletekhez nélkülözhetetlen kisgépeket. „Pénzszűke” időket élünk, tagadhatatlan — ám, ha a gyerek kinőtte már a gyerekcipőt — pénzszűke ide vagy oda — újabb és nagyobb cipőt kell vásárolnunk. Kép, szöveg: Kőváry E. Péter — Ez csak az egyik növényünk. Hiszen itt a mi kilenc hektárunkon emellett új búzafajtákkal, kukoricafélékkel, zöldség- és gyümölcsújdonságokkal is kísérletezünk. lemmel vetni, ápolni és betakarítani. Amint azt Molnár Andrásné, Marika is teszi épp a „svéd” zöldbabosában két diáklány társaságában. Ök: a vízműs Szaszák Kati, meg a közgés Mikolecz Ildikó másik tizenkét csabai diákkal együtt a nyaraláshoz valót jöttek ide megkeresni. Akadna ennél talán köny- nyebb munka is, de itt legalább megalapozhatják a most menőnek számító bőrszínt. — Az igazán nehéz munkát átvették már tőlünk_ a férfiak, no meg-egy-két gép is — mutat a dűlőúton közeledő minikombájn.felé Marika, aki úgy döntött, hogy férjével együtt az augusztust Tátrában tölti: hűsölni szeretnének ennyi kényszernapozás után. Tévedés ne essék, Takács Ibolyának nem „bogara” az uborkatök, csupán diploma- munkájának témája. Most végzi a kertészeti egyetemet. Főiskola után öt évig a me- * gyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson dolgozott, négy éve pedig a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés fürjesi kísérleti telepének vezetője. Most, hogy a cukkini szóba került, telepnézőbe invitál. Amíg a szabályos rendben sorakozó kísérleti parcellák felé tartunk, kísérőnk, Sicz György, a BAGE kertészmérnöke elmagyarázza, hogy nem nemesítésre kell gondolni, hanem úgynevezett adaptációs kísérletekre. Az új fajták nagyüzemi elterjesztése előtti „kipróbálására” vállalkozott négy évvel ezelőtt az egyesülés kísérleti telepe, miután szerte az országban egyetlen olyan intézmény nincs, amely löszháton keresné a frissen nemesített növények termesztésének legmegfelelőbb technológiáját. A kísérleti parcellák egy részét drótháló övezi. A nyu- lak ellen húzott kerítés mellett magas szőke férfi szemlélődik. Ö Karl Wikberg, a svéd FINDUS cég szakmai vezetője, aki két éve dolgozik együtt Takács Ibolyá- ékkal. Zöldbab-, csemegekukorica-, spárga-, szamóca-, íeketeribizli-, káposzta- és Kari Wikberg: Vannak vitáink is Ibolyával, néha... Marika „elvész” a diáklányok között — Tudunk együtt dolgozni, természetesen akadnak gondok is, de addig győzködjük egymást, amíg egyezségre nem jutunk. A mi cégünk politikája olyan, hogy ha mi találunk egy korrekt jó partnert, amellett kitartunk. A kísérleteinkről any- nyit: minden év nem hoz eredményt, de a Románo- bab, az például innen indult útjára — érvel Wikberg úr. cukorborsófajtákkal folytatott kísérleteit cége békéscsabai partnere, a hűtőház finanszírozza. A sikerélményt tehát nem szórja két kézzel az itt dolgozókra a sors. Szigorúan meghatározott technológia szerint kell katonás fegyeAratás minikombájnnal v
