Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-23 / 171. szám
I 1982. július 23., péntek József Attila Művelődési Ház Itt így csinálják! Gyermekkora világát eleveníti fel a Hajdúnánáson élő Vitéz Istvánné, aki szabad idejében hajdani játékait formálja meg lopótökből, kukoricacsutkából, kukoricaszárból, valamint különféle kelmékből (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Mozgó képzőművészeti alkotások Beszélgetés Koés Iván bábtervezövel A közművelődés egyik legnehezebben elérhető célkitűzése, hogy a közönség (a mi esetünkben egy nagyüzem dolgozói, brigádjai) annyi és olyan, az egységes irány vektorában elhelyezkedő igénynyel jelentkezzék, amelyre ém'thet a művelődési intézmény, amely szükséges és elégséges a változatos és zömében mindenki érdeklődését szolgáló program- és rendezvényterv kialakításához. Ügy tűnik, hogy megyénkben legalábbis az elsők között, a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat József Attila Művelődési Házában ez megvalósul. Igazolásul álljon itt az elmúlt csonka évad (március 1-én fejeződött be a közel félmillió forintos felújítás!) történetének összefoglalása, és néhány, már körvonalaiban kirajzolódó terv a következő, a szeptemberben kezdődő évadra. — Talán az a legfontosabb, hogy egyetlen kiscsoportunk sem szűnt meg, sőt, eggyel szaporodott is a számuk. S ami még ennél is lényegesebb: ott tartunk, hogy a vállalati művelődési ház társadalmi vezetősége olyan programtervet fogadhat el, amelyet a szocialista brigádok, a szakkörök és klubok kértek, az ö javaslataik alapján állítottam össze — állapítja meg Keveházi Balázsáé, az erzsébethelyi művelődési ház igazgatója. Beszélgetésünk alatt számtalanszor, amolyan előkapott összehasonlítási alapként szóba kerülnek a tanácsi és szakszervezeti fenntartású művelődési házak dolgai. A közművelődésben — ha valahol, hát itt — a statisztikának, az adatoknak tükrében a lehető leghamisabb képet kapjuk. Az „anyagi alap” itt szinte ideális, arányaiban kétségtelenül sokszorosa mondjuk egy nagyközségi intézménynek. Ez is egy példa, amely hamisíthat. És a feladat is. „Például nálunk az üzemben nyáron hosszított és teljes műszakok vannak. Ezért bezárunk, hiszen felesleges lenne a tízórás munkában elfáradt embereket „kultúrával” tömni... Beláttuk, ennyi az egész!” Zömében nők dolgoznak megyénk egyik legjelentősebb élelmiszeripari üzemében, sokuk több tíz kilométerről jár Elkészült a második magyar hadsereg Don-kanyari pusztulásáról szóló doku- mentumfilm-sorozat, s azt Krónika címmel novembertől — havonta — tűzi műsorára a Magyar Televízió. A munka három évig tartott, s a 24 részből álló alkotás — Sára Sándor rendezésében — 1942 tavaszától, az első be Csabára. Ezért is született az az ötlet, amely megvalósításra vár: fodrászüzlet kellene. Persze, most a népművelők felkapják a fejüket ; közvetlenül valóban nem sok köze van a közművelődéshez. Ha ezt az ágazatot jól és komplexen értelmezzük, akkor igenis van, nagyon sok is! A termelés, a gazdaság és az emberi tényezők egységéről, ■ harmóniájáról, összhangjáról van szó, amely alapjaiban kell hogy meghatározza a népművelés helyét, szerepét! Az elmúlt évad egyik nagy sikere, hogy több éves „hullámvölgy” után végre életre hívhatták az azóta egyre eredményesebben tevékenykedő ifjúsági klubot. A vezetője, Podmaniczki Éva, aki a zömében ifjú nőket tömörítő, közösségé kovácsolódó negyedszázas létszámú csoport igazi irányítója, felelőse. „Évával, a klubtagokkal mi is rájöttünk arra, hogy nem sok értelme van annak, ha számukra érdektelen filmeket ülnek végig, idegen témájú, unalmas TlT-előadá- sokat hallgatnak meg, csak a munkanaplói beírások kedvéért szerveznek programokat, foglalkozásokat. A lényeg az legyen, hogy kedvvel jöjjenek ide, azt tegyék, amit szívvel vállalnak, amiből marad egy picurka hazafelé menetre is.” Lehetne jóként és példaként felemlíteni a nyugdíjasklubot, a hagyományos szervezeti keretektől jócskán eltérő szocialista brigádklubot. Van azonban egy valami, ami nagyszerű volt, mégis stoptábla következett az évad végén. Megmagyarázhatatlan okok miatt a Megyei Művelődési Központ — mint a megyeszékhely közművelődésének ellátója és irányítója — a következő évadra nem vállalja az úgynevezett, a környék (tehát megyénk több településén is!) és Békéscsaba közművelődési intézményeiben oly nagy közönségsikert aratott politikai fórum megszervezését. Pedig ezek a teltházas rendezvények, estek egyrészt népszerűek voltak, másrészt kiválóan szolgálták az oly sokat emlegetett hazafias, internacionalista nevelést, be- építhetőek voltak a különböző szervezetek által kezdeményezett politikai oktatáSAS-behívó kézbesítésétől 1943 január közepéig, a voronyezsi áttörésig kíséri végig a magyar hadsereg ka- tonáinak sorsát. A szemtanúk, résztvevők: tisztek, tiszthelyettesek, honvédek, orvosok, lelkészek, munkaszolgálatosok visszaemlékezései nyomán, valamint a korabeli filmhíradók felsokba is. S a politikai fórum nagyszerű, világot járt, kül- politikus előadóit aligha tudják mondjuk helyi TlT-elő- adókkal pótolni! Pediga központiak szívesen, s nem is olyan megfizethetetlen honoráriumért jöttek ezekre a tanulságos, emlékezetes estekre. A József Attila Művelődési Ház nem egy megyeszékhelyi rendezvény társrendezője. Legutóbb a Korzó étterem Bródy-estjének volt az egvik házigazdája. Bizonyára sokan emlékeznek még a Lencsési-lakótelepi presszóba kihelyezett úgynevezett Família-bár programjaira, amelyet a vendéglátóipari egység meglehetősen elhúzódó átépítése miatt az ígéretek szerint januárig szüneteltetni kell. S néhány terv őszre. Ismét megrendezik évadnyitónak a Jókai Színházzal közös színházi hetet; munkásművész találkozóval, üzem- és színházlátogatással, kölcsönös vetélkedőkkel. Megszületett az igencsak reményteljes terv is a vállalat párt- és társadalmi, tömegszervezeti bizottságai és a művelődési ház között. En- nekk a lényege az, hogy az amúgy is kiváló és gyümölcsöző kapcsolatot még több területre terjesztik ki, például a különböző továbbképzési és oktatási formák élménygazdagítására, a bizony nemegyszer száraz tananyag színesítésére. Folytatódnak az úgynevezett „nyitott délutánok” is, az elsőn a BÉ- KÖT rendez termékkiállítást, amihez kozmetikai bemutató járul. Októberben ismét lesz palacsintasütő-verseny, szintén közkívánatra! A vállalat számítógépes adatfeldolgozó csoporttal bővült a közelmúltban; bemutatóval egybekötött ismeretterjesztő előadásokat tartanak a dolgozóknak. Az üzemi óvoda és a művelődési ház majd szívesen látja a város és a környék óvónőit arra a módszertant napra, amelyen az egykori Móka Miki, vagyis Levente Péter és Gryllus Vilmos tart bemutató foglalkozást. A patronált Padrah Lajos Általános Iskola tanulóinak beindítják a szombatonként délután tartandó sulidiszkót, s folytatódnak a rendhagyó irodalomórák is. — Kevesebbet, de tartalmában, jelentőségében súlyosabbat — ez lesz a következő évadra a módszertani célunk — foglalja össze tájékoztatóját az igazgatónő. (nemesi) használásával készült film bemutatja a világháború egy évét és a doni vereséget. A tv számára készült mű „mozis” változatán jelenleg dolgoznak az Objektív Filmstúdióban, s azt 1983 februárjában a budapesti filmszemlén tervezik bemutatni Pergőtűz címmel. Gyermekkori vágyakat, a fantáziában kiteljesedő álmokat, képzelet szülte alakokat keltenek életre a bábok. Ember-, állatformát ölthetnek, ezáltal cselekvésre kész figurákká válhatnak, megszemélyesíthetik a világot, hihetővé tehetik a mesét, megmozgathatják az érzelmeket. Lehetnek az önkifejezés és a művészetek befogadására nevelés eszközei. A bábművészet létjogosultságáról, a művészeteknek erről a sajátos, ám ma már önálló ágáról beszélgetünk Koós Iván érdemes művésszel, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas báb- és díszlettervezőjével. — Véleménye szerint a bábművészet megtalálta-e helyét Magyarországon? — Sok jelből arra lehet következtetni, hogy igen, hiszen elnyerte a nagyközönség szimpátiáját. Ma már ott tartunk, hogy az Állami Bábszínház Budapesten és szerte az országban évente másfél millió néző számára tartja előadásait. Igen sole gyerek bábozik, és nagyon aktív, jó színvonalú az amatőrmozgalom is. — Mégsincs elég bábelőadás ... — Sajnos, most éppen az a legnagyobb probléma, hogy az igény nagyobb, mint amit ki tudunk elégíteni. Egyre több előadásra lenne szükség, de technikai okok miatt egyelőre semmi változásra nincs remény. Pedig rendkívül fontosak a bábelőadások, ebben a műfajban ugyanis komplex formában minden együtt van: színház, zene, irodalom, látvány... — Az óvodában és az általános iskolában szintén lényeges „szemléltetőeszköz” a báb. Vannak lelkes pedagógusok, akik a gyerekek sikerélményét éppen az együtt bábozás segítségével érik el. De vajon ők milyen színvonalat képviselnek? — Csak különböző fesztiválokon, seregszemléken találkozom bábozó pedagógusokkal, és az a tapasztalatom, jó színvonalúak ezek a bábos foglalkozások. Állandóan folyik a képzés a Népművelési Intézet tanfolyamain, és az óvónőképzőkben is foglalkoznak bábozással, így remélhetjük, hogy tovább folytatódnak a kísérletek a báb felhasználására az oktató- és nevelőmunkában. — Ügy tűnik, amint véget ér a gyermekkor, a színházat szerető fiatalok—később felnőttek — már nem látogatnak bábelőadásokat, annak ellenére, hogy valamikor élvezték, örömet nyújtott számukra. Miért alakul ez így? — A 13—18 év közötti fiatalok valóban távoltartják magukat a bábelőadásoktól, ám később újra szívesen ülnek be a bábszínházba. A felnőtt néző ugyanis tudatosan választja ezt a műfajt, mivel tudja, hogy ez más, mint a színház ... — Beszéljünk röviden műhelytitkokról is. Koós Iván például hogyan, milyen folyamaton kersztül jut el a darab elolvasásától a látvány megvalósításáig? — A bábszínházban a figurák és díszletek valamilyen anyagból létrehozott tárgyak. Segítségükkel tulajdonképpen olyan kompozíciót kell a színpadra vinni, amelynek alapvető inspirációja maga a mű. Mivel nagy szerepe van a vizuali- tásnak, a látványnak. ez mozgó képzőművészeti alkotásnak is felfogható. A tervezés állapotában valamiféle vízió, elképzelés alakul ki, a lényeg azonban az, hogy bár minden előadás másként születik, de az egész színpadkép hangulatát kell a maga egységében elképzelnem. — S a figurák? — A karaktert a szerep hozza magával. Ennek figyelembevételével kell a figurát megalkotni, annak egész habitusát megteremteni formában, színben, anyagban, arckifejezésben és így tovább. A mozgást majd ugyan hozzáteszik, de el kell képzelnem nekem is, hiszen a formai karakter és a mozgás között nem lehet eltérés. A bábjáték nagyon személyes művészet. Ugyanúgy, mint a képzőművészet más ágában, itt is találkozni az alkotó stílusjegyeivel. Engem például már főiskolás koromban érdekelt, s később megtaláltam mint képzőművészeti kifejezésmódot a magam számára. — S ha arra gondol, hogy alkotásai nem maradandók? — Nem zavar, hogy csak egy adott pillanatban érvényesülnek, hiszen a kiállító- termekben is lehet múlandó tárgyakat látni. S hogy nem maradandók? Az élmény, amit adnak, maradandóvá válik a nézőkben. De ehhez azt is hozzáteszem, hogy vannak előadásaink, melyeket közel 20 éve játszunk, s még mindig az egykori fris- seségükben hatnak. Kell ennél több egy bábtervezőnek? Serfőző Sarolta Tv-film a második magyar hadseregről Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.25: Az alligátorok paradicsoma. 8.35: Fúvószene táncritmusban. 8.49: Victoria de Los Angeles énekel. 9.33: Hinta, palinta. 10.05: Robin Hood. 10.30: Nyár. 10.35: Régi magyar dalok és táncok. 11.00: A Rádió irodalmi lapja. 12.45: Zenekari muzsika. 13.45: Zord folyó. 15.05: Népzene a Moszkvai Rádió műsorából. 15.25: Ot menti kút — hétköznapi hangulatban. 15.55: Müsorajánlat. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Chopin-keringők — _ híres zongoraművészek előadásában. 17.05: Évszázadok mesterműveiből. 17.39: Lépcsőzetesen. 18.04: Két Marenzio-madrigál. 19.30: Régi híres énekesek műsorából. 19.47: Irodalmunk a két világháború között. Kiskunhalom. 20.35: Operettkedvelöknek. A koldusdiák. 21.30: Olvadáspont. 21.30: Özd. 1982. nyara. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Üj Zenei Üjság. 23.05: Pablo Casals vezényel. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: ökrös Oszkár cimbalmo- zik. 8.35: Slágermúzeum. 9.36: Munkaidőben. 10.00—11.27: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népi muzsika. 13.15: A Zene titka. 13.30: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: ötödik sebesség. (Balaton) 18.35: Pophullám. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Hogy tetszik lenni? 21.35: Dzsessz Lengyelországból. 22.30: Hol tartunk . . .? — a pszichoanalízis befogadásában? Beszélgetés Erős Ferenc pszichológussal. 23.20: Bock és Gershwin zenés játékaiból. in. MŰSOR 9.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 9.33: Richard Strauss: Sympho- nia Domestica. 10.18: A Bartók vonósnégyes Haydn-hangversenye a Zeneakadémia nagytermében. 11.27: Reneszánsz kórusmuzsika. 11.59: Prokofjev: A három narancs szerelmese. Négyfel- vonásos opera — prológussal. ,14.15: Dvorák: IX. (Üjvilág) szimfónia. 15.00: A Rádiószínház bemutatója. Azt mondják, bolond vagyok, megszállott. Po- mezanszki György dokumentumjátéka. 15.44: Ismered a Don Pasqua- lét? 16.15: Zenés játékokból. 17.00: Népi muzsika sztereóban. 17.40: Zenekari muzsika. 19.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 20.05: Sanzonok sztereóban. 20.45: Magyar zeneszerzők. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.30: Pink Floyd-nagylemezek — XI 4. rész. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Sláger és diszkó. Peppino di Capri és Tina Charles énekel. 17.25: Bátorság, ügyesség. Riporter: Kutas János, (ism.) 17.45: A szolnoki MHSZ Olajbányász fúvószenekar játszik. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: A szirti sas utolsó éve. (f.-f.) 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.30: Keresztkérdés — fejtörőjáték. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.> 19.30: Tv-híradó. • 20.00: Delta. 20.25: Amire a világ táncolt. II. A harmincas évek.. 21.30: A hét műtárgya. Caraletto: A Piaza Della Signoria Firenzében. 21.35: Ahová az ezüsthollók repülnek. Olasz film. 23.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Jelenetek egy házasságból. VI 2. rész: A szőnyeg alá sepregetés művészete, (ism.) 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Reklám, (f.-f.) 21.05: Kisfilmek a nagyvilágból. Párizsi zsánerképek. 21.30: Itt a „Szibir” atomjégtörő. Szovjet rövidfilm. 22.00: Interkvízió — Magyarország. Nemzetközi vetélkedő. BUKAREST 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Házunk tája. 20.30: A kubai televízió estje. 21.00: Legyen-e rózsa tied — NSZK játékfilm. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.05: Magyar nyelvű tv-napló. 15.20: Videooldalak. 15.30: Nyári délután. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Kicsiny világ — gyermekhíradó. 18.45: Könnyűzene. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Hill Street Blues .— filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Buco és barátai — köny- nyűzenei adás. 21.50: Tv-napló. 22.05: Paletta — kulturális mozaik. 0.05: Hírek. II. MŰSOR 19.00: Tudomány. 19.27: Ma esto. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.50,: Hírek. 20.55: Találkozások. 21.40: Reklám. 21.45: Equus — a vak ló — amerikai játékfilm. VÁRSZÍNHÁZ — Gyula 1982. július 23-án, pénteken 21 órakor: OROSZLÁNOK AQUINCUMBAN MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A fekete kalóz, 8 órakor: Meztelen bosszú. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Manhattan. Békéscsabai Kert: A mama százéves. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és 4 órakor: Szóljon a rock! 6 órakor: Mennyei napok. 8 órakor : Dekameron. Békéscsabai Terv: Aranycsapat. Gyulai Erkel: Szelíd motorosok. Gyulai Kert: Seriff és az idegenek. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Földrengés Tokióban, 8 órakor: Lepkegyűjtő, 22 órakor: Földrengés Tokióban. Orosházi Béke: Negyedik fázis. Orosházi Partizán: fél 6 és fél 9 órakor: Árnyéklovas I., II. rész. Szarvasi Táncsics: Apacsok.
