Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-23 / 171. szám

1982. július 23., péntek \ NÉPÚJSÁG V Az idegenforgalom fekete krónikája A turistaszezon kellős közepén vagyunk. A nyár tá­voli utakra csábít. Ám, nemcsak a messzi látnivalók vonzanak. Az idegenforgalomnak megvan a fekete kró­nikája is. A Békés megyei Rendőr-főkapitányság szervei a na~ pókban tartottak idegenforgalmi-közbiztonsági akciót a vám- és pénzügyőrség békéscsabai szakaszával és a gyu­lai vámhivatallal karöltve. Az akció kiterjedt a megye határátkelőhelyeire, valamint Békéscsabára, Gyulára, Szarvasra, továbbá a vasúti forgalomra. Tagadhatatlan, hogy a turisták többsége betartja a rendelkezéseket, azért utazik, hogy a közeli vagy távoli ország látnivalói­val megismerkedjen, vagy pihenés céljából érkezik hoz­zánk. Akadnak azonban olyanok, akiket más szempontok érdekelnek. Az, hogy mit lehet eladni, vásárolni. Meg­szegik a deviza- és a vámelőírásokat. Az idegenforgal­mi-közbiztonsági akciónak az volt az elsődleges célja, hogy az ilyen jellegű bűncselekményeket felderítse. Ellenőrzés alá vonták a békéscsabai piacot. Sok kül­földi fordul meg ezen a he­lyen. Olyanok is, akik ille­gálisan különféle dolgokat árulnak. Zömmel román és jugoszláv állampolgárok. S így jogosulatlanul magyar forinthoz jutnak, amelyért gyakran olyan árut vásá­rolnak, amit ki sem szabad vinni az országból. Az sem megy ritkaságszámba, ami­kor magyar állampolgárok külföldiektől pénzt vásárol­nak. A piacon és a környé­kén azonban más visszaélé­sek is előfordulnak, így ár­drágítás, vásárlók megkáro­sítása. Az ellenőrzés erre is kiterjedt. Az akcióba az SZMT társadalmi ellenőrö­ket is bevonták. Az ellenőr­zés során 40 személyt értek tetten, akik különféle jog­sértéseket követtek el. Bün­tetőeljárás 3, szabálysértési eljárás 2 elkövető ellen in­dult, 35 személyt kisebb sú­lyú cselekmény miatt figyel­meztetésben részesítettek. Mintegy 40 ezer forint érté­ket foglaltak le, többek kö­zött külföldi valutát — dol­lárt. leit —, valamint egy színes televíziót. Dr. Gy. T. békéscsabai la­kosnak sem volt valami vi­dám napja, pedig alaposan felkészült a romániai túrá­ra. A gyulai határállomáson 2 ezer 300 leit akart illegá­lisan kivinni az országból. Az ellenőrzéskor megtalál­ták nála a pénzt. S. P. ro­mán kamionos is pórul járt. A gépkocsi ülése alatt rej­tekhelyét alakított ki, aho­va 100 dollárt rejtett el. Alapos a gyanú, hogy Ma­gyarországon történő csen- cseléssel jutott a kemény va­lutához. B. Z. szarvasi la­kos pedig egy színes tele­víziót hozott be a Szovjet­unióból a vámszervek meg­kerülésével, melynek belföl­di értéke mintegy 20 ezer forintot tesz ki. A rendőrség rendszeresen tart az idegenforgalmi sze­zonban közbiztonsági akciót. Vajon, ha a mostanit az elő­ző évek tapasztalataival vet­jük össze, milyen következ­tetéseket lehet levonni. Dr. Hunya Béla rendőr őrnagy, a rendőr-főkapitányság ke­reskedelmi és idegenforgalmi alosztályának vezetője az ak­ció tapasztalatait összegezve elmondta, hogy a piacokon a kiskereskedők igyekeznek betartani a törvényes ren­delkezéseket. Kevesebb volt a szabálytalanság, mint az előző években. Csökkent az idegenforgalomban a na­gyobb kárértékű cselekmé­nyek száma. Ehhez' nagy­mértékben hozzájárult az el­lenőrzések gyakorisága. A román hatóságok is megfe­lelő intézkedéseket léptettek életbe. — Tehát a külföldiek a ko­rábbi évekhez képest kevesebb visszaélést követnek el? Több­ségük tiszteletben tartja törvé­nyeinket? — Ézt igazolják az ellen­őrzések. Valóban a külföldi­ek többsége igyekszik tiszte­letben tartani törvényeinket. Előfordul azonban elég gyak­ran, hogy román és jugo­szláv állampolgárok a ma­gyarokkal üzleti kapcsolato­kat alakítanak ki. Különösen gyakori Békéscsabán, vala­mint a gyulai Várfürdő kör­nyékén. A magyar állampol­gárok nem veszik tudomásul azt a rendelkezést, hogy kül­földiekkel illegális jogügyle­tet nem köthetnek, s külföl­di pénzt sem vásárolhatnak. Erre valójában nincs is szük­ségük. Hiszen hogyha kül­földre szándékoznak utazni, hivatalos úton elegendő pénzt kapnak. — Milyen következménye van annak, ha valaki megsérti a de­viza- és vámrendelkezéseket? — A külföldi állampolgá­roktól a rendőrség megvon­ja a tartózkodási engedélyt, magyar állampolgártól pedig bizonyos időre megvonja az útlevelet. És természetesen az elkövetés milyenségétől és a kárértéktől függően meg­indul az elkövetővel szemben a szabálysértési vagy a bün­tető eljárás. — Ha a korábbi éveket össze­vetjük a mostani ellenőrzések tapasztalataival, milyen követ­keztetéseket lehet levonni a ma­gyar állampolgárok magatartá­sáról? — Sajnos a magyar ál­lampolgárok által elkövetett jogsértések száma nem csök­kent. Arányuk hasonló az előző évekhez. A rendszeres ellenőrzések tapasztalatai szerint most is előfordul, hogy magyar ál­lampolgárok külföldiektől valutát vásárolnak. Kiutazás alkalmával illegálisan akar­ják kivinni az így szerzett pénzt. Nem egy esetben for­dult elő, hogy személygépko­csikban rejtekhelyét alakíta­nak ki. G. F. gyomaendrődi lakos a közelmúltban Szov­jetunióba szándékozott utaz­ni. Gépkocsijában 12 farmer- nadrágot rejtett el. Ügy hal­lotta, hogy ezek a cikkek ke­lendőek. Társa, Sz. B. gyo­maendrődi lakos is alaposan felkészült az útra. Ű 25 far­mert, 3 pulóvert, valamint gyermekszandált rejtett el. A szovjet vámszervek leplezték le őket. A gépkocsikat az áruval lefoglalták. Mindket­tőjük ellen megindult az el­járás. Az sem ritka, amikor valaki társasutazás alkalmá­val akar devizahatósági en­gedély nélkül magyar pénzt kivinni. Ezt tette Zs. A. bé­késcsabai lakos. Négyezer fo­rintot rejtett el, a határon az ellenőrzéskor akadtak rá a pénzre. Cs. I. gádorosi la­kos pedig Jugoszláviába akart illegálisan kivinni 3 ezer forintot és 1500 dinárt. Sz. Gy-né szarvasi lakos törtarannyal próbálkozott. Aradra akarta kivinni, hogy ott feldolgozzák, s adandó al­kalommal majd visszahozza. Elképzelése azonban nem vált valóra, a határon ő is rajtavesztett. A vaskos dosz- sziéból ezek csak kiragadott adatok. Elég bő a jogsértők listája. Az idei nyár bővelkedik eseményekben, látnivalók­ban. Sok turista felejthetet­len emlékekkel tér haza. Akadnak azonban olyanok is, akiknek azért lesz emlékeze­tes az idei nyár, mert devi­za-, vámszabálysértést, illet­ve bűncselekményt követtek el. Ki, hogy veti ágyát, úgy alussza álmát. Illő lenne okulni. Mások botlásaiból is lehet tanulni. Serédi János Fadd-Dombori az egyik leggyorsabban fejlődő dunántúli üdülőhelyünk. A Duna holtága kitűnő alkalmat ad a nyári sportolásra, horgászás­ra. Üj üdülők, szállodák várják az ide kirán- dulókat. O Itt még nincs tö­meg! Az árkádok alatt O A Tolna megyei Állami Építőipa­ri Vállalat új üdü­lője, amely építészeti rit­kaságnak számít. (MTI-fotó — . Ruzsonyi Gábor felvételei — KS) Századunk nagy orvosi felfedezései A vitaminkutatás kezdete A múlt század végén a táplálkozástudománnyal fog­lalkozó orvosok — élettani kísérletek alapján — ponto­san ismerték és meghatároz­ták a tápanyagok értékét, megállapították csoportjait Kzsírok, szénhidrátok és fe­hérjék),- bár pontos magya­rázatot nem tudtak adni a táplálkozás és a betegség összefüggéseire. így például nem találtak magyarázatot a skorbutra: a hosszú tengeri utakon levők gyorsan kigyó- ovultak belőle, ha friss húst, gyümölcsöt és zöldséget fo­gyasztottak. A hiányzó láncszem meg­határozását Christian Eijk- man (1858—1930) holland or­vos, későbbi utrechti egyete­mi tanár kísérelte meg. A gyarmati szolgálatot teljesí­tő Eijkmant 1896-ban bevá­lasztották abba a bizottság­ba, amely Holland-Indiában a beri-beri betegséget tanul­mányozta. E súlyos kór ren­geteg problémát okozott, és lázasan keresték kórokozó­ját. Többen — éppen a bak­teriológia felvirágzásának kezdetén — vírusra gyana­kodtak, és Eijkman is, aki különben kiváló bakterioló­gus volt, osztozott ebben a feltevésben. A véletlen in­gatta meg a hitében: az egyik fogház udvarán a be- ri-beriben megbetegedettek­hez hasonlóan dülöngélő tyú­kokat látott, és a véletlen folytán kezdett el más irány­ban kutatni. Ugyanis a fog­ház orvosaként számos beri­beris fegyencet gyógyított, és világosan állt előtte, hogy betegei és a dülöngélő tyú­kok között valami összefüg­gésnek kell lennie. Hamaro­san megállapította, hogy a rabok és a tyúkok hántolt rizst fogyasztottak. Felismer­te, hogy a többi börtönben, ahol nem ettek hántolt rizst, ott nem tapasztalták a be­tegséget. Megfigyeléseit 1897- ben az egyik orvosi folyó­iratban közölte, ami nem váltott ki különösebb érdek­lődést a szakmai körökben. Feltevése szerint a rizs le­hántolt hártyája olyan anya­got tartalmaz, amelynek hiá­nya a kizárólag rizzsel táp- lálkozók körében igen sú­lyos következményekkel jár, Eijkman közleménye már a feledésbe merült, amikor egy fiatal lengyel orvos, Ka- zimierz Funk (1884—1968), későbbi New York-i egyete­mi tanár, megtalálta az el­feledett holland orvos közle­ményét, és talán érdekesség­ből hasonló kísérleteket vég­zett galambokon, majd a rizs hártyájából kivonta azt az anyagot, amelynek létezését Ei’kman feltételezte, így iga­zolta annak igazát, és ezt az anyagot vitaminnak nevezte el. Funk kísérleteit 1911—1914 között végezte, abban az időben, amikor Cambridge- ben Frederick Gowland Hop­kins (1861—1947) angol bio­kémikus is hasonló állatkí­sérleteket végzett — az ál­tala „járulékos tápanyagnak” nevezett — ismeretlen anya- ónk kimutatására. A hővel és más hatásokkal kapcsola­tos tulajdonságaikat kutatta, ami nemcsak az elmélet, ha­nem a mindennapi élet szá­mára is igen lényeges volt. Megfigyeléseit 1912-ben pub­likálta, amelyek óriási sikert arattak, hiszen bebizonyítot­ta, hogy a „járulékos táp­anyagok” — csak később vet­te át a vitamin kifejezést — nem a szervezetben terme­lődnek, hanem a táplálékkal kerülnek az emberi szerve­zetbe, de hiányuk rendkívül káros. Vizsgálatainak másik iránya az élelmiszer-kutatás volt, bebizonyította, hogy a szakszerűtlen kezelés a táp­anyagokat megfoszthatja e fontos anyagoktól: Hopkins közleménye nyo­mán vált ismertté Eijkman neve is, a világ megismer­hette az ismeretlen holland kísérleteit és zseniális meg­figyeléseit. Eijkman igazát bizonyítani is kellett, amely­nek nyomán 1929-ben együtt kapták meg a Nobel-díjat. Ez igazságos volt, hiszen a felfedező és a bizonyító-ku­tató között lényeges különb­séget nem lehetett tenni. Az Eijkman által felfedezett anvag a B-vitaminok cso­portjába tartozott, míg Hop­kins a későbbiekben azon vitamincsoportokkal foglal­kozott, amelyek az emberi és állati szervezet normális nö­vekedését és működését biz­tosították. Végső célja az A-vitamin tisztázása lett, amely a növekedést szabá­lyozza és befolyásolja. Kiin­dulópontja az Eijkman-féle B-vitamin volt, de hamaro­san rájött, hogy a vitaminok esetében nem egyetlen anyaggal, hanem az anyagok egész csoportjával áll szem­ben. Ezért a vitaminokat be­tűvel és az ezek mellé tett számindexszel jelölte. Az Eijkman és Hopkins nyomdokain járók a vitami­nok egész rendszerét térké­pezték fel, így George Whipple a B12, Szent-Györ- gyi Albert — 1937-ben ezért Nobel-díjban részesült — a C-vitamint fedezte fel, de a D-. a H-, a K-vitamincso- portok meghatározásai is az orvostörténelem egy-egy fe­jezetét jelentik, hatásuk és jelentőségük szinte belátha­tatlan jelentőséggel rendel­kezik a gyógyászat területén. Kapronczay Károly dr. Hobbitáborok fiataloknak Újszerű vállalkozásba fo­gott az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, amikor meghirdette a fiatalok spe­ciális érdeklődését — elér­hető árakon — kielégítő hobbitáborait. A hazai sci-fi kedvelői­nek nyújt lehetőséget az ösz- szejövetelre az Expressz tu­dományos-fantasztikus tá­bora szeptember 2-től 5rig Balatonföldváron. Az álta­luk kínált program ízelítőt ad a science fiction vala­mennyi műfajából: képző- művészeti kiállítás, diapo- ráma-show. a hazai fanti művelőinek legjelesebb kép­viselői előadásokat, konzul­tációkat tartanak. Csemegé­nek ígérkeznek a bemutatás­ra kerülő tudományos-fan­tasztikus filmek, a sci-fi- diszkó. Megrendezik a fanti klubok találkozóját is. A négynapos programért sze­mélyenként, faházban való elszállásolás esetén 740 fo­rintot. szállodában történő elhelyezéskor 920 forintot kell fizetni. A francia nyelvi tábor megszervezésével az Expressz segítséget kíván nyújtani a tanulni vágyóknak, illetve gyakorlási lehetőséget biz­tosítani azoknak, akik már ismerik a nyelvét. Az orosz és német táborokat már korábban, a francia tábort pedig két turnusban, au­gusztus 4-től 14-ig, illetve 14-től 24-ig Kilián-telepen, a nemzetközi üdülőközpont­ban rendezik meg. A ma­gyar és francia anyanyelvű fiatalok számára rendkívül színes, a passzív nyelvtu­dást aktivizáló programokat szerveznek. A tanuláson kí­vül ismerkedési est, sport- versenyek, idegen - nyelvű filmek vetítése. kirándulá­sok, táncház, tábortűz teszi ' változatossá és emlékeztessé a résztvevőknek az itt töl­tött tíz napot. A részvételi díj teljes ellátással 2 ezer forint. Az Expressz-táborokba még jelentkezni lehet az iro­da kirendeltségein.

Next

/
Oldalképek
Tartalom