Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-22 / 170. szám
NÉPÚJSÁG 1982. július 22., csütörtök o A területrendező, talajvédelmi, vízrendezési és talajjavító beavatkozásokat magába foglaló melioráció a talaj termékenységének megőrzésével- tartós növelésével, a korszerű gazdálkodás termőhelyi feltételeinek kedvező kialakításával nemcsak a termelésbiztonságot garantálja hosszú távon, hanem a termelés fejlesztésének, az adott mezőgazdasági terület „teljesítőképességének” növelését is lehetővé teszi. Ebből következik, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünkben a meliorációnak — s így a meliorációs feladatokat teljesítő szervezeteknek — kiemelkedő szerep jut népgazdasági céljaink elérésében. S miután a gyakorlatban az ország területén működő 68 vízgazdálkodási társulat az éves meliorációs teendők 55 százalékának tesz eleget, nem mindegy, hogy ezek a társulatok milyen szinten működnek együtt a tervek teljesítésében. Terveznek és kiviteleznek A bevezetőben felvázolt összefüggésrendszert Bene- sóczky József, az országos választmány titkára tárta a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának Elnöksége elé, amely július közepén a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság kqrösladá- nyi árvízvédelmi központjában tartotta meg soros ülését, s ezen a vízi társulatoknak a melioráció megvalósításában betöltött szerepét vizsgálta. Az elnökség megállapította, hogy a vízi társulatok évi két és fél milliárd forintnyi termelő-szolgáltató tevékenységéből több mint egy- milliárdot tesz ki a közcélú vízrendezés és a mezőgazda- sági üzemekben kivitelezett melioráció- Ez utóbbiban van tehát jelentős szerepük e társulatoknak- amelyek megfelelő műszaki, technikai és szervezeti felkészültséggel képesek a beruházások komplex kivitelezésére — az üzemi igényekhez igazodva. A földmunkákon túl vállalkoznak a talajcsövezésre és műtárgyépítésre is. A munkaszervezőknek ma már lényegesen kevesebb gondot okoz a dolgozók meggyőzése, az újtól való tartózkodás leküzdése, mint tíz esztendővel ezelőtt, amikor hazánkban az első szervezők megjelentek. Tevékenységüket akkor nem kis bizalmatlanság övezte, a vállalati helyzetfelmérések, az üzem- és munkaszervezésre tett javaslatok nemcsak hogy eltértek'az addig megszokott gyakorlattól, hanem olyan eredményeket ígértek, melyek elérése sok helyütt hihetetlennek tűnt. Nem kevesen addigi munkájuk kritikájának érezték a szervezők megállapításait, és igyekeztek azt bizonyítani, hogy csak a korábbi módszerekkel lehet dolgozni. Azóta polgárjogot nyertek az elsősorban külföldről átvett szervezési módszerek, különösen az utóbbi öt esztendőben fokozódott irántuk a vállalatok érdeklődése és igénye. Ezt bizonyítja, hogy az iparban az 1970 óta megkötött nyolcvannyolc szervezési szerződésből 74 1977 után jött létre. A szerződések többsége 6 hónapnál hosszabb időre szólt, s az eredményes együttműködést nem egy esetben meg is hosszabbították. A szervezők munkája főként helyzetelemzésre, komplex munka- és üzemszervezésre, termelési és irányítási, készletgazdálkodási rendszerek kidolgozáA kivitelezés mellett nem elhanyagolható a vízi társulatok és egyesülések tervező- munkája sem, amelynek éves összértéke meghaladja a 40 millió forintot is. A vállalkozási formát tekintve a vízi társulatokat egyaránt ott találjuk a generál kivitelezők meg az alvállalkozók között. Kedvező példákat lehet sorolni emellett arra is, hogy adott térségben a megnövekedett feladatok teljesítésében a társulatok jól együttműködnek, kisegítik egymást. Különösen sokat vállalnak e tekintetben a területi egyesülések, amelyek a meliorációs beruházásoknak mintegy 35—40 százalékát bonyolítják. A programért felelősöknek menet közben sikerült a meliorációt akadályozó tényezőkön is úrrá lenniük. Így tisztázták többek között a több helyütt rosszul értelmezett „generál” elvet, elejei véve annak, hogy egyes tervező, kivitelező szervezetek monopolhelyzetbe kerüljenek. Ugyanúgy megtették a szükséges intézkedéseket az átmeneti dréncsőhiány megszüntetésére is. A Körösök vidékén is Amit az országos választmány elnöksége az ország vízi társulatairól elmondhatott az adott témában, azt Lázár Lajos, a Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányának elnöke is megerősítette, a tesára, normaképzésre és a karbantartás megszervezésére terjedt ki. A Biogal Gyógyszergyárban például az angol Metra cég üzemszervezési módszereinek, alkalmazásával először a Kémia IV., majd a Kémia VI. üzemben 40 százalékos termelékenységnövekedést értek el. A Taurus Abroncsgyárban a karbantartási munkák szervezése nemcsak a termelékenység növekedését eredményezte, hanem sikerült a költségeket jelentősen csökkenteni, sőt, létszámot is megtakarítani. A látszerészeti eszközök gyárában új termelési, tervezési és irányítási rendszert alakítottak ki a külföldi szervezők javaslatai alapján, amelynek során ésszerűsítették a műszaki előkészítést, új ösztönző bérezési rendszert vezettek be, és finomítottak a normákon is. A hűtőgépgyárban a Lehel—Bosch hűtőszekrények gyártásának folyamatában tárta fel a szervezés a tartalékokat. A textiliparban a Werner cég módszerei bizonyultak eredményesnek, elsőként a Kőbányai Textilművek és a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat szövődéiben alkalmazták sikerrel. A munkaszervezési program bevezetésével a termelékenység 25—35 százalékos növekedését érték el. A kedvező tapasztalatok bizrületi választmány és a tagtársulatok munkájáról szóló beszámolójában. A Körösök vidékén ugyancsak nagy fejlődés ment végbe a vízgazdálkodásban az első vízi társulat — a kö- tegyáni — 1953-as megalakulás óta. Ez a folyamat a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően 1967- től a területi választmány koordináló tevékenységével megerősödött, eredményesebbé vált. Jelenleg két vízi' 11 vízi közmű és egy egyesülés a tagja a*.területi választmánynak. A választmány munkájának felelősségét csak fokozza, hogy megyénkben az V- ötéves tervben csaknem 570 millió forint meliorációs beruházás valósult meg. amiből a megye vízgazdálkodási társulatai, 331 millió forintos teljesítést vállaltak magukra, s még többet vállalnak a VI. ötéves tervben. Tehetik ezt azért is, többek között, mert a tervidőszak elején lezajlott egyesülésekkel megfelelő kapacitású, jól felszerelt, s a szellemi energiákat is összpontosító társulatok alakultak ki. A Körösvidéki Területi Választmányhoz tartozó vízi társulatok dinamikus fejlődését jól mutatja az az adatsor, amely szerint az 1975- ös 59 milliót követően 1980- ban már 95 és fél millió, tavaly pedig több mint 107 millió forint termelési értéket produkáltak ezek a szervezetek. Munkájukkal a szaktatást adtak a .állalatok saját szervezőinek, a módszereket adaptálták minden szövödéjükben. Jelenleg az LSZV és a KÖBTEXT szervezői — közösen — a kenderiparban folytatják a Wer- ner-adaptációt. Külföldi, szocialista orszá- gokbeli vállalatok is érdeklődnek az adaptáció lehetősége iránt, az LSZV például szovjet, bolgár és csehszlovák vállalatokkal tárgyal a módszer exportjáról. Ugyanakkor megkezdődött a fonodái munka- és üzemszervezés is. A külföldi szervezési eljárások átvétele a számszerűen kimutatható eredmények mellett azzal a haszonnal is járt, hogy a vállalatok közül ma már - egyre több tartja nélkülözhetetlennek a tevékenységét átfogó szervezési rendszerek alkalmazását. Az Iparj Minisztérium áttekirí- tette a korábbi szaktárcák módszereit és tapasztalatait, és egységes elveket alakított ki a szervezési ismeretek átvételének ésf alkalmazásának irányítására, támogatására. Ez várhatóan kedvezően hat a hazai szervezők munkájára, a szakma fejlődésére is. Ez ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az iparban a korszerű szervezési módszerektől még „érintetlen" területek is behozzák lépéshátrányukat. emberek elégedettek, nem véletlen, hogy 1981-ben a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat például elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Az eddigi teljesítmények1 természetesen nem feledtetik sem azt, hogy a meliorációs művek fenntartásában a vízitársulatok még nem érték el azt a szintet, amit a kivitelezésben, vagy a tervezésben, sem pedig azt. hogy a további feladatok, teendők a vízgazdálkodásban is megkövetelik az eddig csak szunnyadó tartalékok mozgó, sítását. Jobb együttműködéssel Éppen a július közepén Körösladányban megtartott elnökségi ülés fogalmazta meg azt többek között, hogy MÉM—OVH- és megyei (térségi) szinten egyaránt fejleszteni kell a koordinációs munkát, összehangoltan kell tervezni a beruházói, tervezői, kivitelezői kapacitásbővítéseket, és törekedni kell a meglevő szellemi, műszaki, technikai erők jobb kihasználásába. Túl ezeken — a 14 1982. (IV. 22.) MT.rendeletben foglaltaknak megfelelően — a tervezésben és kivitelezésben a vállalkozók versenyeztetésével (versenytárgyalás útján) kell elérni, hogy a magasabb színvonalon és tar karékosabb megoldásokat ígérő vállalkozók előnyösebb helyzetbe juthassanak. A vízitársulatoknak a szellemi, műszaki, technikai erők jobb kihasználására, valamint a „piacon maradásért", fokozniuk kell az egymás közti és az ágazaton belüli együttműködést, kooperációt. Elsősorban' a meglevő kapacitások jobb kihasználása-- val kell a megnövekedett feladatoknak eleget ténni. Ezért az új gépberuházásoknál alapos körültekintéssel kell eljárni. A vízitársulatoknak, egyesüléseknek mind szélesebb körben kell eleget tenniük a helyi vizgazdálkodási — meliorációs — igényeknek. Ennek keretében — a lehetőségekhez mérten — a legmesz- szebbmenőkig elő kell segíteni a melioráció VI. ötéves tervében előirányzott célkitűzések megvalósítását, a mezőgazdasági üzemek ezzel kapcsolatos igényeinek teljesítését, elősegítve ezzel a mezőgazdasági termelés növelésének feltételét, a termelés biztonságának növelését. Kőváry E. Péter Új takarmányadalék az U-vitamin Kidolgozták az U-vitamin mesterséges előállításának módját a Reanal Finomvegyszergyárban. Ezzel lehetővé vált a káposztafélékben előforduló U-vitamin nagy tömegű gyártása mesterséges alapanyagokból, és felhasználása a tömegtakarmányozásban. A takarmányba kevert új hatóanyaggal megelőzik a sertéseknél a gyomorfekély .kialakulását. Az intenzív állattartás körülményei között ugyanis a sertések fokozottan hajlamosak erre a megbetegedésre, ami súlycsökkenéshez, elhulláshoz vezethet. Az U-vitamin ilyen irányú felhasználásával — az emberi szervezetben keletkezett gyomorfekélyekre gyakorolt kedvező hatása alapján — az Állatorvostudományi Egyetem Takarmányozástani Tanszékének kutatói kezdtek el foglalkozni. Eredményeik alapján dolgozták ki az U-vitamin szintézisét a Reanal Finomvegyszergyárban, majd törzskönyveztették az új takarmányadalékot. Az eddigi felmérések sze- rint évente mintegy 100 tonna U-vitamint hasznosíthatnának az állattartó telepek. A szeghalmi Sárréti Tsz-ben a legkorszerűbb technikát vonultatták föl a meliorációhoz Korszerű szervezési módszerek az iparban Maguk alakították ki az új pörkölőberendezést ...erre meg a mogyoró Medgyesegyházán a mogyorópörkölő üzem akkor élte igazi fénykorát, amikor a környék még nem is annyira paprika-, meg dinnyetermesítéséről, hanem az errefelé gazdagon termő mogyoróról volt nevezetes. Az idők' folyamán a mogyoróföldek eltűntek, de az üzem maradt, és nemcsak azért dolgozott mostoha körülmények között ezt követően, ’mert importból kellett innen-onnan a pörkölnivalót beszereznie, hanem azért, mert lassan a berendezések fölött is eljárt az idő. A helyi Haladás Tsz most fordított az áldatlan állapotokon, új helyre, korszerű és kedvező feltételek közé telepítette az üzemet, és az a hír járja, hogy a közeljövőben újraéled Medgyesen a mogyorótermesztés is . . . (Kép) Csörögve hull a zsákba az egyelőre ritka csemege Gyorsabban megy a csomagolás is a korszerűbb körülmények között Fotó: Fazekas László
