Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-22 / 170. szám
I 1982. július 22., csütörtök A „Ncgyökrös szántás” c. művével 'Idős kora ellenére is aktivan dolgozik ben- cúrfalvi műtermében id. Szabó István Kossuth-di- jas fafaragó szobrászművész. A hetvenkilenc éves mester alkotásai bejárták a világot, és a hazai kiállítótermekben is rendszeresen megtalálhatók. „Menyasszonytánc'’ (hordó, terv) Munkában a mester (MTI-fotó — Kerekes Tamás felvételei — KS) fl könyvterjeszlés örömei és gondjai Lámpások vagy anyagmozgatók? Dühös rám öreg barátom, a könyvesbolti eladó és tudom: joggal. Azt kérdeztem tőle, hogy mit jelent ma könyvet eladni: szent hivatást vagy vigécfeladatot? Rám nézett, mint az apám, amikor nullás jegyet hoztam énekből: ez mit jelent? Magyarázkodni kezdtem. Minek nevezhetjük a könyvkereskedőt, népművelőnek vagy üzletembernek? Ekkor lett dühös. „Egyiknek sem — mondta, és a földön heverő könyvpiramisokra mutatott. — Legfeljebb arról . beszélhetnénk, hogy árura felügyelő rendészek vagyunk inkább vagy anyagmozgatók. Mert ezt a töméntelen könyvet népművelőként soha, de még ügynökként sem adhatnánk el. Ennek zömét csak így, önkiszolgáló boltban, a kereskedői közvetítés kiiktatásával, fogyasztói árucikként lehet eladni. A legjellemzőbb bizonyíték erre, hogy kosárral a kézben nem is lehet rendesen megnézni a könyveket. Csak megforgatni, hogy mennyibe kerül, és vinni, vagy visszatenni.” Tudtam, hogy öreg barátomnak sok mindenben igaza van, bár a régi könyvkereskedelemhez fűződő nosztalgiái eltakarják előle annak a hatalmas könyvvásárlási láznak a jelentőségét, amelynek az elmúlt tíz évben Magyarországon a tanúi lehettünk. Hiszen egykor a sokkal kevesebb könyv és vásárló lehetővé tette, hogy a kereskedő szinte személyes kapcsolatot alakítson ki a vevőivel. Hogy megismerje őket, és pontosan tudja, mit ajánlhat, és mit nem. Ma erre csak a kisebb településeken van lehetőség. A mai könyves özönvíz idején a könyvvásárlók egy része érthető módon úgy veszi a könyvet, mint a tasakos tejet. Az igényesek azért, mert pontosan tudják, mire van szükségük a kínálatból. Az igénytelenek pedig azért, mert rögtön a sorozatban megjelenő ponyvák polcát keresik. A legtöbb vevő azonban a két csoport •között található. Bemennek a könyvesboltba, tétován válogatnak, és a véletlenszerű motívumok befolyásolják a vásárlásaikat. Egy író ismerős neve, egy szép kötés, egy jó cím. Az ilyesmi könnyen vezet téves választásokhoz, elkedvetlenítő élményekhez. Ezeknek a vásárlóknak lenne a legnagyobb szükségük arra a régi könyvkereskedőre, aki melléjük lép, és rövid beszélgetésben kideríti, milyen könyvekre van szükségük valójában. De vajon van-e, s lenne egyáltalán elegendő és alkalmas személy erre a feladatra manapság? A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat éppen ezért rendezte meg felsőtárkányi olvasótáborát, hogy az új feladatokra, a kiadók és az olvasók közötti láncszem megerősítésére készítse fel azt a néhány munkatársát, akik bolt- vagy boltcsoport- vezetőként tehetnek valamit saját döntési posztjukon. Feladatuk a legkevésbé sem irigylésre méltó, hiszen — mint öreg barátom mondta — az „anyagmozgató könyvkereskedelemben” ritkán maradnak meg azok, akik képességük és műveltségük alapján alkalmasak a könyvterjesztésre. Az eladók távozása érthető: a raktári segédmunkás többet keres, mint ők, a sűrűn sorakozó könyves ünnepek terhei is őket nyomasztják, és rajtuk csattan az olvasói ostor, ha a reklámokban beígért könyv nem jelenik meg időben a boltban. A boltokban dolgozók kapcsolata a kiadókkal, és így hatásuk a kiadói politikára —• jelentéktelen. Pedig némelyikük komoly tapasztalatokkal rendelkezik, s bizony még a példányszám-megál- lapításokban is pontosabb ítéletet tudnának hozni, mint egynémely — az olvasóktól távolabb élő — illetékes. A fent említett okok miatt kevesen vannak tehát az igaz könyvterjesztők ivadékai, és a képzés — ami segíthetne valamit az ügyön — az oktatók szerint sem elég hatékony. Nem is lehet az: gyönge talajra^ nehéz palotát építeni. Aki nem tudja, mikor volt a Rákóczi- szabadságharc, azt egy tanfolyam jellegű képzés nem készítheti fel a történelmi szakirodalom ajánlására. Több tényezőt kell tehát megváltoztatni ahhoz, hogy a könyvek valóban azokhoz jussanak el, akiknek szükségük van rájuk. Ehhez a kiadói politikának is változnia kell, de fontos lépés a könyvterjesztők megbecsülése, a fizetésük felemelése is. Egy kezdő se keressen kevesebbet fűszerbolti kollégájánál. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat ezen a gondon úgy próbál segíteni, hogy a kilépő dolgozók bérét úgynevezett tiszta jutalékos rendszerben szétosztja a többiek között, ha azok így — kisebb létszámmal — is teljesítik a tervet. Az a régi. kedélyes kereskedelmi munka, amelyre öreg barátom olyan nosztalgikusan emlékezik, már nem térhet vissza. Évente százmillió könyvet nem lehet személyes kapcsolatok fenntartásával eladni. De a szemlélet feltámasztható, a körülményekhez alkalmazkodó formákban megújítható. No, persze igaza volt annak a könyves szakembernek, aki azt mondta, hogy nem a könyvterjesztés feladata olvasóvá nevelni az embereket, hanem például a családé, az iskoláé. De jó lenne, ha az árubőségben kialakuló vásárlói tehetetlenség, a rossz könyvválasztások miatt támadó kedvetlenség, netán az olvasásról való leszoktatás bűne sem terhelné a könyvterjesztők lelkiismeretét. Nógrádi Gábor Dr. Sós József-bibliográfia Dr. Sós József Kossuth-dí- jas egyetemi tanár, a magyar orvostudomány kiemelkedő alakja Orosházán született 1906-ban. Éveken át falusi orvos volt, szakmai érdeklődését a népegészségügy fejlesztésére fordította. Tapasztalatairól és kutatásairól gazdag publikációs tevékenység tanúskodik. Budapesten halt meg, 1973-ban. A sokoldalú tudós születésének 75. évfordulója alkalmából Beck Zoltán és Koszorús Oszkár bibliográfiát állított össze, amely az oros-» házi Városi Tanács gondozásában, 500 példányban jelent meg. A bibliográfia lektora dr. Zallár Andor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem központi könyvtárának igazgatója volt. Mihály András tanácselnök bevezető sorait részletes életrajzi adatok egészítik ki. Ezt követi 599 tételben dr. Sós József professzor szakirodalmi munkásságának felsorolása, 1931-től 1981-ig a megjelenés sorrendjében. Tételszá- mozássa] megoldható lett volna az anyag mutatózása: az elmaradt s nélküle csak az egész bibliográfia átböngészésével lehet rábukkanni egy-egy szakcikkre. A mutatón kívül hiányzik az eligazító -tájékoztató és a rövidítések jegyzéke. A Sós Józseffel közreműködő szerzők alfabetikus névsora közlést érdemelt volna. Mindezen hiányosságok ellenére hasznos volt összegyűjteni és megjelentetni ezt a helyismereti szempontból is jelentős bibliográfiai anyagot. A kötet a Békés megyei könyvtár házinyomdájában készült. Balogh Ferenc HANGSZÓRÓ Űrlapok Az életünket elkísérik az űrlapok, a kérdőívek. Az ügy nagysága vagy fontossága mértékében ki is töltjük ezeket, de előfordul olyan eset is — bevallom, velem is előfordult —, amikor a fontoskodó érdeklődést a papírkosárba dobjuk. Hogy jól tesszük-e vagy sem, máig sem tudtam eldönteni, de hogy nem hagyjuk magunkat felizgatni alkalmasint ostoba és követ- kezetlen kérdésekkel, azt biztosan jól tesszük. Ahogy vasárnap délelőtt a Petőfi rádióban hallgattam a „Válogatott Szivárványt", és eljutott az adás Kapusi Rózsa „Űrlapok” című riportjáig felkaptam a fejem. A többit is meghallgattam, néha úgynevezett háttérzümmögéssé szelídítve a hangokat, de ennél az egynél felerősítettem a készüléket. Lássuk hát, mit mond újat, okosat Kapusi Rózsa és riportja az űrlapokról? Mondott. De mondtak beszélgetőpartnerei is. Az egyik elsorolta azt a szinte követhetetlen kálváriát, hogy mit kellett kiállnia és kitöltenie annak, aki a. 85 éves nagymamát budapesti, ideiglenes lakásából vidéki állandó lakásába ideiglenesre akarta bejelenteni, plusz ehhez még Budapestre állandóra. Polgártársunk négy űrlap megvásárolásával kezdte (több nem is kell), és ha azok, akik ezt a dolgot intézik, nem segítik készségesen, talán még az első kitöltésénél tartana . .. A riporternő nagyon he- lyesn és keményen húzta alá: miközben az államigazgatási munka jelentősen egyszerűsödik, szolgálja az ügyfeleket, miért nem követik ezt az egyszerűsödést az űrlapok is? Mert nem követik! Más: valaki átutalási betétszámlát szeretne nyitni az OTP- néí. Elpanaszolta: annyiféle kérdésre kellett volna válaszolnia az erre a célra rendszeresített űrlapon, hogy inkább feladta. „Jöjjön csak minden hónap elsején a számlás, becsenget, és kifizetem neki.” Senki nem vonhatja kétségbe, hogy az átutalási betétszámla jó dolog. Hogy bizonyos országok alapos gyakorlattal rendelkeznek már ez ügyben. De ha az elérhetőség bonyolultan fogalmazott és „túlbiztosított’' űrlapok révén lehetséges csak, a vállalkozó szellemű is marad a bevált, hagyományos módszernél: hozzák a számlát és fizet. Gratulálhatunk Kapusi Rózsának, hogy megint rátalált egy látszólag egészen kií ügyre, az űrlapok, a kérdőívek okozta „allergiára”, és megpróbált protestálni velük szemben. Nem javasolt túl sokat, csupán annyit, hogy bizonyára lehetne egyszerűbben is, csak akarni kell!. . . Kellene. (sass e.) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Brahms: A-dúr szerenád 9.00: Zbigniew Herbert és Tade- usz Sliwiau- versei Nagy László, Gimes Romána és Weöres Sándor fordításában. , 9.20: Lengyel népdalok es táncok. 9.44: Brummadzag, a zenebohoc. 10.05: Robin Hood. 10.25: A magyar munkásmozgalom dalaiból. 10.38: Lortzing: Az operapróba. Egyfelvonásos opera. 11.28: Dr. Kovács István nyugalmazott főtamácsa dóval beszélget Kapás Irén. 11.43: Édes Anna. • 12.55: Sebestyén János (csembaló) felvételeiből. 13.29: Babits Mihály: Jónás könyve. 14.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 15.05: Vörös Sári nótákat énekel. 15.20: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. 15.50: Vera Franceschi Cimarosa- szonátákat zongorázik. 15.50—15.58: Gitármuzsika. 10.00— 18.00: Rádiónapló. 19.15: Rádiószínház. Az igazi karácsonyfa. 20.08: Kovács Apollónia és Melis György nótákat énekel, Lu_ gosi Tibor klarinétozik. 20.42: Örökzöld dallamok. 21.40: Adottságok — lehetőségek méhészetünkben. 22.15: Tíz perc külpolitika. 22.25: Közvetítés a kardesapat- döntőről a vívó-világbajnokságról. 23.00: Egy nyugdíjas igazgató portréja. 23.20 : Zenekari muzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.35: Napközben. 10.00— 12.30: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.10: Daloló, muzsikáló tájak. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 18.55: Dunajevszkij operettjeiből. 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04. 05, 07 jelenti. Balesetek, tűzesetek. bűnügyek. 21.05: Kabarécsütörtök. 22.30: Wolf Péter szerzeményeiből. 23.15: Közvetítés a kardcsapat döntőjéről a vívó-világbajnokságról. 23.20: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: A cárnö cipellője. 10.00: Bécsi klasszikus muzsika. 11.54: Lengyel zeneszerzők műveiből. 13.07: Operafinálék. 14.11: Irodalmunk a két világháború között. Kerekasztal- beszélgetés. 14.56: Nagy siker volt! 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Shakespeare: Hamlet. 16.54: Popzene sztereóban. 18.00: Szintézis. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: A zeneirodalom remekműveiből. 20.05: Kapcsoljuk a kecskeméti művelődési központ nagytermét. 22.35: Napjaink zenéje. Üj zenei irányzatok. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Hétközben. Hol tartunk a gabonabetakarításban ? Szerkesztő: Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. lapés müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Tv-mozaik. (f.-f.) 16.45: Tollassuli. VI 3. rész, 17.00: Gyerekek a -házban. 3. rész: Mi lesz. ha elúszik a ház? 17.25: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe. 17.45: Tévébörze, (f.-f.) 17.55: Telesport. (f.-f.) 18.20: Felfelé a szoknyán — Szőlő a Balatonfelvidéken. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. A negy ven- százalékos férfi. 20.50: Panoráma. 21.50: A hölgy. Angol tv-film. 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Tv-tükör — dr. Szecskő Tamás jegyzete. II. MŰSOR 20.00: Török emlékek Baranyában. A pécsi körzeti stúdió dokumentumfilmje. . 20.30: Reklám, (f.-f.) 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Vívó-világbajnokság — a kardesapatdöntő közvetí. tése Rómából. BUKAREST 16.05: Utazás a földgömbön. 16.25: Irodalmi összeállítás. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: A fejlődés irányai. 20.50: Zenei stúdió: Nicolac Her- lea énekel. 21.30: A megismerés határai — ismeretterjesztő műsor. 21.50: Tv-híradó. 22.00: Dalok. BELGRAD, I. MŰSOR 15.05: Magyar nyelvű tv-napló. 15.20: Videooldalak. (Zg.) 15.30: Nyári délután. (Bg.) 18.00: Hírek. (Zg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: Negyven zöld elefánt. (Zg.) 18.40: Dásenka — rajzfilm. (Zg.) 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Monitor. (Bg.) 21.20: Tv-kioszk — szórakoztató sorozat. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Dokumentumfilm. (Bg.) 19.15: Négy keréken — közlekedési és idegenforgalmi adás. (Bg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám^ (Zg.) 22.00: Boszorkányok éjszakája — amerikai horrorfilm. (Bg.) MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A fekete kalóz, ' 8 órakor: Meztelen bosszú. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Manhattan. Békéscsabai Kert: A mama százéves. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és 4 órakor: Szóljon a rock! 6 órakor: Mennyei napok. 8 órakor: Dekameron. Békéscsabai Terv: Aranycsapat. Gyulai Erkel : Szelíd motorosok. Gyulai Kert: Seriff és az idegenek. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Földrengés Tokióban. 8 órakor: Lepkegyűjtő, 22 órakor: Földrengés Tokióban. Orosházi Béke: Negyedik fázis. Orosházi Partizán: fél 6 és fé] 9 órakor: Árnyéklovas I.. II. rész. Szarvasi Táncsics: Apacsok.
