Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

1982. július 17., szombat o Kellemes park várja a gerendásiakat a művelődési ház kör­nyékén. A szobor Gcra Katalin alkotása Fotó: Bacsa András Orgonahangverseny Jaminában Attila (Hollandia) basszet' kürtművész programja sze­repel az est műsorán, töb­bek között Bach-, Franck-, Kodály- és Bruch-műveket játszanak. A két művész áp­rilisban, a budapesti Zene- akadémián lépett közönség elé először azzal a műsorral, amely most a járni nai evan­gélikus templomban csendül majd fel. A nagysikerű jaminai hangversenysorozat a jövő nyáron folytatódik. (-n) Tavaly rendezte első nyári orgonahangversenyét Békés­csabán, az V. kerületi evan­gélikus templomban az Or­szágos Filharmónia. Akkor Gergely Ferenc orgonamű­vész és a Budapesti Madri­gál-kórus mutatkozott be és hangversenyezett szép siker­rel. Az idei nyár hangverse­nyére 1982. július 19-én, hét­főn este 20 órakor kerül sor. Ez alkalommal Kovács End­re orgonaművész és Szabó F. Piaci hírek Békésről Hatalmas piac volt tegnap, pénteken Békésen, főként zöldségféléből, már a teljes nyári választékot kínálták az árusok, és sok kiskerttula.j- donos is megjelent termé­nyeivel. Rengeteg a burgo­nya, négy-hét forintért mé­rik, a zöldbab kilója 3—6 fo­rint, ebből szinte túlkínálat mutatkozik. Az uborka 3—8 forint. Elvétve akad viszont már zöldborsó, ennek megfe­lelően 25—30 forintot kérnek egy kilóért. A szántóföldön termesztett paradicsom még nem futott be igazán, így 15 —22 forint között mérik ki­lóját. A fehér édes étkezési paprika kilónként 20 forint, a legszebb, tölteni való 25 forint, de adják darabra is, 2—2,50-et kérnek darabjáért. A lecsónak való paprika 10— 16 forint. Szép a leveszöld­ség, csomóra mérik, 3—4 fo­rint egy csomó vegyesen, és általában ugyanennyi a sár­garépa és a zöldség is. A nyári fejes káposzta kilója 3—6, a kel 6—8 forint. A hagymát szintén csomóra kí­nálják, így 3-4 szép fej kerül 3 forintba. A karfiol kilón­ként 8—14, a patisszon 6—10, a főzőtök 3—4 forint. A gyümölcspiacon megje­lent már a görögdinnye is, igaz mindössze egy helyen árulták, kilóját 20 forintért. Jóval több van már sárga­dinnyéből, ezt egységesen 20 forintért mérik kilónként. Fogyóban a meggy, 18—22 fo­rint kilója, szép, nagy sze­mű. Sok az árpával érő kör­te, 6—10 forint egy kiló, na­gyon változó a nyári alma ára, a legszebbje 16 forint, de lehet venni kilónként 6 forintért is. Akad egy kevés sárgabarack, 18—25 forintért mérik, az őszibarack kilója 16—26 forint a békési piacon. T. I. Születni tudni kell(!?) A délutáni csúcsforgalomban, amikor cipőkanállal is nehezen lehetne több embert bezsúfolni a 17-es autó­buszba, a vasútállomás előtt felszállt két ellenőr. Két­forintos, és következésképp jegy nélkül, a halálra szántak nyugalmával vártam az „ítéletvégrehajtót”. A hátsó aj­tónak szorulva egy termetes hölgy pazar testközelét erőteljes mozdulattal elhárítva, átadtam személyi iga­zolványomat. A bliccelők réme közben talált még két delikvenst, amíg a busz a végállomásig ért. A kiürült járművön ke­vésbé sikeres társának figyelmébe ajánlotta a „prédát”. A két fiatalember nagy nehezen előkerült igazolványá­ból kiderült, hogy a második ellenőr földijei. (Mindhár­man kétsopronyi illetőségűek.) Amíg az engem lefülelő ellenőr hivatalos könyvelésbe vette „vallomásomat”, társa hasonlóképp, de egy üres papirosra írva a két blic­celő nevét, sűrű ejnye, ejnyék közepette a busz első, nyitott ajtajához vezette a fiatalembereket, és szabadon engedte őket. Ezalatt elkészült a jegyzőkönyv, s az el­lenőr — esetem rendkívüliségét ecsetelve — kezembe nyomta a csekket. Leszállva bizonyossá vált bennem, hogy születési he­lyünk, úgy látszik, nem egyezik ... (_j. _t j Olasz vendégek Gyomaendrödön A SZÖVOSZ szervezésé­ben a napokban Magyaror­szágra érkezett a nagykátai és nagykállói szövetkezeti néptáncegyüttesek vendége­ként a Ravenna környéki Al- fonsine kisváros Gruppó Ballerini Milelucci szövetke' zeti folklór csoportja. Az olasz vendégek július 13-tól 15-ig Gyomaendrődre láto­gattak. Az elmúlt évben a gyoma- endrődi Körösmenti szövet­kezeti néptáncegyüttes ven­dégszerepeit Olaszországban, s többek között ellátogattak Alfonsinébe is. ahol az egész város vezetése tagja az Olasz Kommunista Pártnak. A mintegy ötventagú küldött­ség vezetője a polgármester kulturális titkárhelyettese volt, aki régi és jó ismerője a magyar folklórnak és mű­vészettörténetnek. Rajta kí­vül elkísérte a csoportot a városkában működő két szö­vetkezet elnöke is. A vendégek programjában üzemlátogatás is szerepelt, amelynek keretében megte­kintették a Győzelem Ter­melőszövetkezet termelési központját és az ENCI-t. Mindkét gazdasági egységnél élénken érdeklődtek az ott dolgozók élet- és munkakö­rülményeiről, s összehason­lították saját hazájuk dol­gozóinak életével. Július 14- én este a gyomaendrődi Ka­tona József Művelődési Köz­pont zsúfolásig megtelt nagytermében színvonalas műsort mutattak be, amely- lyel nagy sikert arattak. A rendezvény után a két együttes baráti találkozón vett részt, erősítve ezzel azt a kialakult jó kapcsolatot, amely a múlt év nyarán kezdődött, amikor a gyoma- endrődiek jártak Itáliában. V. L. Táncosok miisora Mezökovácsházán A társastánctanfolyamot végző fiatalok — ahogyan ez több táncklubban szoká- sds — az utolsó foglalkozást követően közönség előtt ad­nak számot táncos ismerete­ikből. Nyilvános szereplésük a versenytánchoz vezető lép­cső első foka is egyben, hi­szen többnyire itt dől el, hogy kik folytatják közülük magasabb szinten a táncta­nulást. Legközelebb Mezőkovács­házán, a művelődési köz­pontban rendeznek — úttö­rő- és ifjúsági kategóriában — ilyen zárógálát: július 18-án, vasárnap délután, a táncpedagógus, Antali Zol­tán vezetésével. Rendezvé­nyükön helyet kap az in­tézmény versenytáncosainak bemutatója is, ami nemcsak a táncosok, de a közönség számára is bizonyára mara­dandó élményt nyújt majd. Sz. J. A Postás Híradó írja A Szegedi Postaigazgatóság dolgozói üzemi lapjának idei második száma gazdag tarta­lommal jelent meg. Beveze­tőben megemlékezik a táv­közlési világnapról, amely­nek jelszava az idén „Táv­közlés és nemzetközi együtt-* működés" volt. Néhány ku­riózum az elmúlt időkből: az első nemzetközi táviró- egyezményt 1849-ben kötöt­ték Ausztria és Poroszország között, 1865-ben Párizsban tartották meg az első euró­pai táviróértekezletet, ame­lyen megalakították a Nem­zetközi Távi ró Egyesületet. 1885-ben a távbeszélőt is be­vonták az egyesületbe. A máig 's érvényes feladat pe­dig: a távközlésben a nem­zetközi együttműködés fej­Kondorosi brigád a (Tudósítónktól) Június 30-tól július 8-ig a kondorosi Egyesült Termelő- szövetkezet Kandó Kálmán Szocialista Brigádja a bolgár tengerparton üdült. A 38 ta­gú csoport a termelőszövet­kezet autóbuszával utazott Jugoszlávián keresztül. Kü­lönleges élményt jelentett a gyermekek részére a sok alagút, amelyeken Nis váro­sát elhagyva haladt át az au­tóbusz. A nyolc nap az üdülés és kikapcsolódás jegyében teit el. Az egyéni és csoportos i-.i­lesztése, a műszaki berende­zések gazdaságos kihasználá­sa. Hazánk a KGST-orszá- gokkal együttműködve meg­kezdte a komplex, minden hírközlési ágra kiterjedő kö­zös hírközlő rendszer kiépí­tését. Beszámol a lap a szocia­lista brigádvezetők tanácsko­zásáról, amely megtárgyalta a munkaversenyben elnyer­hető címek feltételeit. A ta­nácskozáson békéscsabai, szarvasi brigádvezető is fel­szólalt. Olvashatunk a lap­ban a törzsgárdaszábályzat- ról, a takarékbetét-állomány alakulásáról, az újítók an- kétjáról. Az új előfizetői szolgáltatások közül szól a lap a videotex- és a képúj­ságrendszerekről. Naposparton rándulások során ellátogat­tak a több ezer éves Nesz- szebárba, valamint Burgnsz- ba, érdeklődő szemmel fi­gyelték a műemlékvarost, valamint a bolgár emberek életét. Sokuk számára már ismert területeken jártak, mivel Komcsija és Burgasz után ez volt a harmadik ten­gerparti üdülő ahoi a ' vi­gad járt F rn-*nvvl kel gaz­dagodva, lelt.. ;nik. fértek haza. Útköz: ,en már a követ­kező nyár program; ó tervez­gették. K. K. Évenként sok ezer hazai és külföldi turista látogat hosszabb- rövidebb időre Szilvásváradra, hogy részese lehessen a lo­vasbemutatóknak. Képünkön fogatbemutató a lovardában Fotó: Balkus Imre Napirenden a tagdíjmunka A kommunisták pártjában alapvető követelmény a szervezet anyagi támogatása, a tagdíjfizetés. A párt programjának elfogadása, az aktív rész­vétel valamelyik pártszervezet munkájában, amellett ez a párthoz tartozás harmadik lenini elve. A lenini tanítás napjainkban sem vesztette el aktualitását. Fon­tos. mert a kommunista párt a tagdíjból fedezi műkö­dési költségeinek döntő részét. A tagdíjfizetés rendje, a tagdíjfizetési morál pontos mutatója a párttagság fe­gyelmének, a szervezethez való tartozásnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt időről időre átte­kinti és szükség szerint módosítja a tagdíjfizetés rend­jét.' A Központi Bizottság legutóbb — a kongresszus­tól kapott felhatalmazás alapján — 1980 októberében foglalkozott a témával. Határozatában olyan új tagdíj- fizetési rendet kívánt kialakítani, amely egyrészt alap­elveiben nem tér el a korábbiaktól (a párttag kerese­tétől függő és aszerint progresszíve emelkedik), de egyszerűbb, a tagdíjak összege könnyebben és egyér­telműbben megállapítható és jobban megfelel a tagság igazságérzetének. Másrészt a tgdíjmunka, a szervezeti élet állandó és szerves részévé váljon, igazi politikai munka legyen. Fontos jellemzője a határozatnak a de­mokratikus előkészítés. A témát a Központi Bizottság a kongresszusi irányelvek vitája során elhangzott ész­revételek alapján, a párttagság javaslatainak figye­lembevételével tárgyalta. A határozat megszületését követően Békés megye pártszervezeteiben is ismertették az új tagdíjfizetési rendet., A pártszervezetek a párttagokkal folytatott egyéni elbeszélgetések alapján szereztek közvetlen ta­pasztalatokat a határozat fogadtatásáról. A tagság döntő többsége elismeréssel szólt a dokumentumról, kiemelte annak két új vonását: a fizetési kategóriák széthúzását, a kategóriák számának növelését, és azt, hogy a tagdíjfizetés alapja egyértelműen a nyugdíjjá- rulék-köteles kereset. Figyelemre méltó, hogy a mun­kások és a nyugdíjasok körében alig hangzott el kriti­kai észrevétel. A határozat erősítette a tagság párt iránti bizalmát. Az új besorolásokat a pártalapszervezeti vezetőségek a tagok önkéntes bevallása alapján állapították meg körültekintően, a határozat nyújtotta mérlegelési le­hetőségekkel élve döntöttek. Az elmúlt esztendőben itt- ott még tapasztalható volt bizonytalanság. A határozat nem egyformán érintette a különböző társadalmi réte­gekhez tartozó párttagokat. A mellékjövedelmekkel nem rendelkezőknek, a prémiumban, jutalomban nem, vagy kis mértékben részesülőknek, általában az ala­csony keresetűeknek, a nyugdíjasoknak kedvező az új tagdíjbesorolás, mert valamelyest csökkent a fizetendő tagdíj összege. Különösen méltányos a nyugdíjasok be­sorolása, mert náluk a tagdíj alapja a nyugdíjazáskor megállapított törzsnyugdíj, figyelmen kívül kell hagy­ni minden járulékot és mellékjövedelmet. Viták a tag­díj-megállapítás körül ezekben a rétegekben alig vol­tak, bár néhány nyugdíjas — például Orosházán — ra­gaszkodott a korábban fizetett magasabb tagdíjhoz. Ennek az érzelmi alapon született tisztességes törek­vésnek azonban az alapszervezetek általában nem en­gedtek teret. Más rétegeknél szintén maradt vagy nö­vekedett a tagdíj összege. Körükben gyakoribb volt a vita. Néhány helyen — különösen a magasabb jöve­delműeknél — helytelenítették az év közi jutalmak beszámítását a tagdíjalapba. Ott. ahol ez indokolt volt — többek között a mezőkovácsházi járás két szövet­kezetében —. az alapszervezeti taggyűlés megemelte a tagdíj összegét. A határozat lehetőséget ad — azoknál, akiknél nagy összeggel növekedne az új besorolás szerint a tagdíj — a fokozatosságra, illetve a párttag szociális helyze­tének átmeneti rosszabbodása (például huzamosabb ideig tartó betegség) esetén időlegesen méltányosabb tagdíj megállapítása. A pártalapszervezetek éltek ezzel a lehetőséggel. A békéscsabai Május 1. Termelőszövet­kezetben például a párttag kérése nélkül mérsékelték átmenetileg a tagdíj összegét. A tapasztalatok szerint a kedvezményben részesültek többsége fizikai dolgozó volt. Előfordult, hogy az egyes alapszervezetek helytelenül értelmezték, illetve alkalmazták a határozatot. így fi­gyelembe vettek olyan jövedelmeket, amelyek nem ké­peztek tagdíjalapot, másutt emelték a nyugdíjasok törzsnyugdíj alapján már megállapított tagdíját. Meg­történt az is, hogy előterjesztettek tagdíjmérséklési kérelmeket OTP-tartozásra, gépkocsivásárlásra, tartás­díjfizetésre hivatkozással. Ezeket a tévedéseket azon­ban az alapszervezetek, a felsőbb pártszervek segítsé­gével korrigálták. Az idei besorolások tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Központi Bizottság hatá­rozatát megyénkben a tagság kedvezően fogadta, és színvonalasan végrehajtotta. A párttagokkal a tagdíj megállapítására szervezett beszélgetések tartalmukban túllépték a tervezett kereteket. A legtöbb helyen szó esett a szervezeti élet egyéb kérdéseiről, a párttagok közérzetéről, munkát jobbító javaslatairól is. így a be­szélgetések politikai erővé váltak, erősítették a tagok­ban és a tisztségviselőkben a kölcsönös felelősségérze­tet és a bizalmat. B megyei pártbizottság 1982. június 29-i ülésén — áttekintve a határozat végrehajtásának helyze­tét — hangsúlyozta a rendszeres tagdíjmunka fontosságát. Szükségesnek tartotta a tapasztalatok fo­lyamatos hasznosítását, a tagdíjmunka és a pártélet más területeinek szoros és alkotó kapcsolatát, a rend­szeres ellenőrzést. Ebben a munkában egyetlen párt­tag, pártalapszervezet és pártszerv aktív részvétele sem nélkülözhető. Kárpáti József, a megyei pártbizottság osztályvezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom