Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
/ 1982. július 17., szombat Képzeltek-e ügyeink intézői? Nem elég vonzó az államigazgatási munka ügyfajtákkal csak a városMezőkovácsháza Hely az óvodában Az országgyűlés egyik bizottságának legutóbbi ülésén heves vitát kavart a tanácsi ügyintézők szakképzetlenségének kérdése. A téma — amit napirenden kívül hozott szóba valamelyik képviselő — valahogy úgy merült fel: tévedés azt hinni, hogy pusztán a hatáskörök decentralizálásával, a helyi tanácsok önállóságának,. intézkedési jogkörének bővítésével egy csapásra egyszerűbb, gyorsabb, színvonalasabb lehet az ügyintézés. Ehhez az is kell, hogy a községi tanácsok előadói, ügyintézői valóban felkészültek. jól képzettek legyenek. Az úgynevezett képesítési előírások szerint minél magasabb szintű tanácsnál dolgozik valaki, annál többet kell tudnia. Csakhogy ez óhatatlanul is azt a szemléletet sugallja: az első fok, a község döntését nem kell mindig komolyan venni, azt felsőbb szinten az „okosok" úgyis felülbírálják. Az egyik képviselő úgy fogalmazott: szerinte igenis a helyi, a községi, a városi tanácsoknál van szükség a legképzettebb szakemberekre, akik legalábbis az esetek túlnyomó többségében rögtön helyesen, törvényesen, méltányosan, mindenki megelégedésére intézik az ügyeket. Ezt kívánja az állampolgárok érdeke. Mindenki mindenhez értsen? Nem véletlen, hogy a tanácsi dolgozók képzettsége eny- nyire a közérdeklődés homlokterében áll. Nem néhány ezer tisztviselő belső ügyéről van szó, hiszen a tanácsiak nap mint nap közvetlen kapcsolatban állnak az állampolgárokkal. Egyes felmérések szerint a különféle szak- igazgatási szervek a hatósági bizonyítványok kiadásától az építési engedélyeken át az adózásig évente több mint 20 millió (!) ügyet intéznek, ami azt jelenti, hogy sok ügyfélnek évente többször is akad dolga a hivatallal. Egyáltalán nem lehet tehát közömbös: mennyire felkészültek az előadók, milyen benyomásokkal távozik az állampolgár a tanácsházáról. Nem túlzás azt állítani: effajta személyes tapasztalataink politikai közérzetünket is befolyásolják. Bizonyára sokunknak vannak személyes „élményeink" is arról, hogy milyen bosz- szantó az, amikor az ügyintéző pontatlan, téves felvilágosítást ad, amikor az akta éppen a hozzáértés hiánya miatt nem zárulhat le első fokon, újabb meg újabb fórumokon kell foglalkozni az üggyel. Természetesen maximaliz- mus lenne azt követelni, hogy a legkisebb tanácsnál is mindenki mindenhez értsen: az univerzális ügyintézők korszaka régen lejárt. Számos területen olyan bonyolulttá, összetetté váltak életviszonyaink, olyan sokrétű a jogi szabályozás, hogy lehetetlen megkívánni néhány embertől valamennyi előírás ismeretét. Elkerülhetetlen a szakosodás a spe- cializáció, ami jelen esetben azt jelenti, hogy bizonyos Új térképek A Kartográfiai Vállalat gondozásában több nyelvű, országnévjegyzékkel ellátott politikai világtérkép jelent meg a napokban. Érdekessége, hogy a magyar elnevezésen kívül az illető ország saját nemzeti nyelvén, valamint angolul, franciául, németül, oroszul és spanyolul f is megnevezi az adott tájat. nál, a járásnál, esetleg a megyénél foglalkoznak. De az mindenképpen jogos követelmény, hogy az emberek az alapvető eligazítást a hozzájuk legközelebb eső helyi tanácsnál megkaphassák, s ügyeik többségét lehetőleg itt is intézzék el. Nagy a fluktuáció A Minisztertanács Tanácsi Hivatala nemrégiben felmérést készített a tanácsapparátus képzettségéről, iskolai véggzettségéről. Megállapították, hogy sokéves fejlődés eredményeként ma már az ügyintézők csaknem kilencven százaléka rendelkezik a munkakörére előírt, többnyire magas szintű képesítéssel. Igaz viszont, hogy ezen belül a jogi diplomához kötött munkakörökben alacsonyabb, csak mintegy 87 százalékos a képesítettség. Jelenleg összesen 270 jogász hiányzik a tanácsoknál, s ebből 200 ilyen státusz a járási hivataloknál és a városi tanácsoknál van. Vagyis, még mindig nem elég vonzó a jogászok — főleg a fiatalok, a frissen végzettek — számára az államigazgatási munka, s ez főleg az alsóbb szintű, tehát a helyi tanácsokat érinti érzékenyen, ahol pedig éppen a legnagyobb szükség lenne jól képzett szakemberekre. Elgondolkoztató az is, hogy az egyetemet, főiskolát végzett tanácsi alkalmazottak körében igen magas a fluktuáció. A felmérések szerint évente csaknem minden tizedik jogi diplomával rendelkező tanácsi vezető, ügyintéző pályát változtat, más — tegyük hozzá: jobban fizető — munkaterületekre igyekszik. Jelentősen enyhített a tanácsi szakember-utánpótlás gondjain az Államigazgatási Főiskola létrehozása, amely első végzett nappali évfolyamát tavaly bocsátotta ki. Négy évvel ezelőtt megkezdődött a korábban tanács- akadémiát végzettek kiegészítő képzése is, amelynek keretében csaknem ötszázan szereztek már államigazgatási főiskolai oklevelet. Ember az akták mögött önmagában persze az a tény, hogy az ügyintéző, a tanácsi előadó zsebében főiskolai oklevél van, még nem feltétlenül jelent gyorsabb, szakszerűbb felvilágosítást, intézkedést. Ahhoz, hogy valóban szocialista közhivatalnokok üljenek az íróasztal másik oldalán, bizony még jócskán szükség van nevelésre, szemléletformálásra is. Hiába tudja ugyanis az előadó kiválóan a gyámügyre vagy a szabálysértések intézésére vonatkozó előírásokat, ha nem érzi, hogy ő egyszersmind politikai munkát is végez. Hivatása, hogy az állampolgárok szolgálatában tevékenykedjen, az akták mögött lássa meg az embereket is. Hiszen hivatali munkáiét a választópolgárok megbízásából létrejött tanács nevében végzi. S ezt a bizalmat eljátszani sokkal könv- nvebb. mint megtartani, el- mé'víteni. várost, földrajz; egységet. A föld valamennyi országának adatait tartalmazza a részletes térképmelléklettel ellátott füzet, mely újdonság a hazai piacon. A vállalat közreadta Magyarország földrajzi névtárának első kötetét is. A már megjelent második kötethez hasonlóan a legfontosabb hazai domborzati, táj- és vízneveket tartalmazza a gyűjtemény. Fejlesztik a család- és nővédelmi tanácsadást 1982. július 15. — a család- és nővédelmi tanácsadás rendszerének továbbfejlesztését készítik elő az Egészségügyi Minisztériumban. Mint dr. Öry Imre, az anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztály vezetője elmondta: szakorvosok, pedagógusok, pszichológusok közreműködésével új szervezeti formákat alakítanak ki. Az a céljuk, hogy az eddiginél eredményesebb, hatékonyabb legyen . a családi életre nevelés, a házasság előtti kötelező tanácsadás, az egészségkultúra gyarapítása, a genetikai, a meddőségi, a* fogam zás előtti gondozás — vagyis a csalódás nővédelmi tanácsadók tevékenysége. Ezeket az új formákat a jövő évtől az ország néhány városában, egy-egy oktatási, egészségügyi intézményben kísérletként bevezetik, kipróbálják. Néhány helyen például a jelenlegi egyszeri, rövid beszélgetések helyett „kis tanfolyamokat”, utána konzultációka*tartanak, másutt rövid előadássorozatra hívják a házasulandó fiatalokat, majd beszélgetnek velük az egészséges szexuális magatartásról, a családtervezésről. Szót ejtenek arról is, hogy a fiatalok miként előzhetik meg a nem kívánt terhességet, a szexuális zavarokat. A végző középiskolás diákokat orvosok készítik fel a családi életre. E tanfolyamok, előadások, beszélgetések résztvevőinek „házasságra alkalmas” igazolást is adnak, akárcsak jelenleg, a házasság előtti kötelező tanácsadást követően. A családi életre nevelésben részt vevő tanárokat, osztályfőnököket, iskolaorvosokat szakmai továbbképzésben részesítik. Ugyancsak a fiatalok eredményesebb egészségügyi nevelését szolgálja az iskolai és az iskolán kívüli család- és nővédelmi tanácsadás eddiginél gondosabb összehangolása. A tanácsadás jelenlegi rendszerét — kormányhatározatra — csaknem tíz évvel ezelőtt szervezték. Az országban .működő 174 tanácsadó közül 12-ben genetikai tanáccsal is ellátják a fiatalokat. A tanácsadókban több mint 500 orvos, pszichológus. védőnő, szülésznő, asszisztensnő, a körzetekben több mint kétezer orvos készíti elő a fiatalokat a családi életre. A tanácsadás eredményeként sokan használják a korszerű fogamzásgátlókat, csökkent a művi terhességmegszakítások száma, javult a fogamzás előtti gondozás. A magzati ártalmakat gyakran az anyaméhen belül fedezik fel, megelőzik a nem kívánt szüléseket, s „megértek” a feltételek a művi megtermékenyítés szabályozására is. A tanácsadási intézmény- hálózat — miként a minisztérium és a különböző szakmai és társadalmi szervezetek egybehangzóan megállapították — lényegében megfelelt rendeltetésének, főleg a megyei és a regionális tanácsadók teljesítik hivatásukat. Helyenként azonban, főleg a városi kisebb intézményekben — ahol a szakrendelés és a tanácsadás nem különül el —. a kórházi ambulanciákon fogadják a tanácskérőket, itt az orvos nem adhat érdemi felvilágosítást, s a fiatalok sem igénylik azt a személyes kapcsolat és a megfelelő feltételek hiá- nva miatt. Összességében: a lakosság — s ismét csak főleg a fiatalok — egészségügyi kultúrába. szexuális magatartása még mindig nem meafelelő. Nem csökkent például a kívánt mértékben — némebiik korosztálynál megnövekedett — a fiatalkorúak nem kívánt terhességeinek száma. Sziiksénes tehát az anya- és nővédelmi tanács szervezeti formáinak korszerűsítése, tartalmának gazdagítása. Zsolti valóságos kis vasgyúró, s bár most szégyenlősen, szótlanul bújik édesanyjához, s onnan méreget bizalmatlan, ducás tekintettel, nem mindig ilyen csendes, sőt! „Jársz-e már óvodába?” — próbálom szóra bírni, de csak a fejét rázza. — Majd egy év múlva lesz óvodás, bár a mostani beiratkozáskor már fel is vették — válaszolja az édesanya, Pleskovics Andrásáé, aki kereskedő, éppen itt dolgozik, ahol most beszélgetünk, a mezőkovácsházi Mozaik Áruházban. — Minden gyereknek jut itt hely az óvodában? — Hogyne. Nincs ilyen probléma a faluban. A kislányunk most 2. osztályos, négy évig ő is a Szabadság utcai óvodába járt, ahová most Zsoltit felvették. Soha semmi baj nem volt, szeretett oda járni. Anikó ezekben a délelőtti órákban az óvodában szokott lenni, de ott most nagytakarítás van, így hát eljöhetett édesanyjával bevásárolni. A fiatalasszony, Gál József né most várja a második babát. — Nem, nálunk nincs óvodai gond, felveszik a gyerekeket. Anikó a Szabadság utcaiba jár — simítja meg kislánya haját —, azt tavaly bővítette a tanács meg a tsz, szépen rendbe hozták, szeretnek is ott lenni a gyerekek. Anikó különösen Marika óvó nénit kedveli, ő nagyon lelkiismeretes, és örülök, hogy annyi mindenre megtanítja őket. Mezökovácsházán öt óvoda és egy bölcsőde működik. Ezekben összesen 343 gyermek számára van hely. Nemrég fejeződött be a be- íratás, 1982 83-as évre. A felvételekről mondja a tanácsházán Túrosán Lászlóné igazgatási csoportvezető: — Minden jelentkezőt fel tudtunk venni, vagyis 349 gyereket, 18-at pedig előjegyzésbe vettünk, ők majd akkor jönnek, ha betöltik a három évüket. Sőt, amelyik óvodába jelentkeztek — nyilván a lakásukhoz közelibe —, oda el is tudtuk helyezni. Egyedül az 1-es számú központi óvodánknál volt túljelentkezés, de azért ott is helyet kapott mindenki. Köztudomású ugyanis, hogy mindig több a beírt, mint a jelenlevő gyerek. — Nagyközségünkben az idén egy kis demográfiai visszaesés tapasztalható — veszi át a szót Berták Ferenc, a nagyközségi tanács vb-titkára — a beíratásnál is tapasztaltuk, hogy az előző évekhez képest kevesebb az óvodás korú gyerek. Mindaz, amiről eddig szó volt, arra enged következtetni, hogy óvoda- és bölcsődeügyben minden a legA 3,1982. SZOT-szab. 3. paragrafusa értelmében: „A gyermek egyéves kora után az együtt élő házastársak1 (élettársak) együttes kérelme alapján engedélyezni kell a beteg gyermek ápolása címén járó táppénznek az apa jogán történő megállapítását, ha a táppénzre jogosultság feltételeinek mindketten megfelelnek. Ha az anya munkáltatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, az engedélyt a munkáltató, egyéb esetben a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóság köteles megadni.” Az idézett jogszabály alapján az apa részére gyermek- ápolási táppénz folyósításának engedélyezését már nem a társadalombiztosítási tanács, vagy a társadalombiznágyobb rendben van. Nos, alapvető gondok nincsenek, de azért ez nem azt jelenti, hogy ideális a helyzetük. Amint a vb-titkár elmondta, két nagyobb problémájuk van, az egyik az úgynevezett kettes normával, amelyhez kevés a szakképzett óvónőjük. A másik gond: szeretnék önálló egységgé szervezni az óvodákat, közös igazgatással, egy vezető óvónő irányításával. Erről egyébként éppen a legutóbbi, július 13-án tartott ülésén úgy foglalt állást a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága, miszerint létre kell hozni az óvodák önálló intézményét. Ugyanezen a vb-iilésen született határozaEz lesz az új bölcsőde tában köszönettel és elismeréssel illette a testület az óvónőket jó munkájukért, az ötnapos munkarendre való zökkenőmentes átállásért. Mindez különösen elismerésre méltó, ha hozzátesszük, hogy a tárgyi feltételek bizony nem a legragyogóbbak, az épületek, amelyek most óvodaként funkcionálnak, nem erre a célra épültek, az 1-es számú, úgynevezett központi óvoda például százéves. Ide tartunk, s közben Bertók Ferenc még elmondja, hogy tavaly fejezték be a 3-as óvoda felújítását, az Üj Alkotmány Tsz hathatós támogatásával. Csaknem másfél millió forintba került az 5-ös számú óvoda fölújítása, s most, úgy tervezik, a 2-es számú Petőfi utcai következik. Közben épül már az új, 40 szemétosítási bizottság végzi, hanem azt az anya munkáltatójánál működő üzemi kifizetőhely vagy a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság engedélyezi. Az új jogszabályok figyelembevételével az „együttes kérelmet”, amelyben a szülők kérik, hogy az apa részesülhessen gyermekápolási táopénzben, minden esetben az anya munkáltatójánál vagy az igazgatóságnak kell benyújtani. Kérelemhez csatolni kell: — az apa nevére kiállított keresőképtelen állományba vételről szóló or- ‘vosi igazolást — ha az apa munkáltatójánál üzemi kifizetőhely működik, az ő jogosultságát igazoló „Adatmegállapító” lapot, amennyiben lyes bölcsőde is, az ígéretek szerint a jövő év nyarán vehetik birtokukba a gyerekek. A nagyközségben egyébként régi gyakorlat, hogy a szülők munkahelye gyermekenként, évente kétezer forinttal járul hozzá az óvodák fenntartási költségeihez — egyébként nem jutna hely minden jelentkezőnek. A nagyközség központjában, annak egyik csendes zugában áll az a bizonyos százéves, eredetileg parasztháznak készült épület, ahol az 1-es számú óvoda működik. Előtte nagy gyep, fákkal, körülötte is sok a zöld, a gyümölcsöskert, igazán ideális hely egy gyermekintézménynek. Az épületről már kevesebb jót lehet elmondani, de becsülettel állja a sarat, s most, hogy itt- ott hozzáépítettek, kicsinosították, igazán barátságos, tiszta. Nagy csend fogad bennünket, éppen most fektette le Biró Vilmosné a kicsiket aludni. — Sokan vagyunk, ma például a hazajárósokkal együtt 86 gyerekünk van — mondja a fekete hajú fiatal óvónő —, más óvodából is jöttek hozzánk, ugyanis ott takarítási szünet van. Mi majd augusztus 2 ' l leszünk zárvakét hv< r át. Végül a szülőkkel való kapcsolatra terelődik a szó. Elsősorban arra, hogy egyre többen kíváncsiak és eljönnek a szülői értekezletre, a nyílt napokra. S hogy a szülők, és a szakmai felügyeletet gyakorló szakemberek is elégedettek áz itt folyó munkával, ez azt bizonyítja, hogy öreg falak között is lehet eredményesen dolgozni. társadalombiztosítási üzemi kifizetőhely nem működik, munkáltatói, illetve szövetkezeti igazolványt. A kérelem és a felsorolt iratok beérkezése után a gyermekápolási táppénz engedélyezése, megállapítása és folyósítása az anya munkáltatójánál működő üzemi ki- fizetőhely, illetve ha ilyen nem működik, az igazgatóság hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezésmegállapítás és a folyósítás is ugyanazon szerv hatáskörébe került, amely egyébként a gyermek1 adatait. táppénzes napjait nyilvántartja. Az új szabályozással az eljárás egyszerűbbé vált. Dr. Lagzi Györgyné, a betegségi ellátási osztály vezetője Deák András T. I. Ebéd után alvás következik Fotó: Kovács Erzsébet Mi a teendő a gyermekápolási táppénz apa részére történő igénylése esetén?