Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

NÉPÚJSÁG Szűkül az árpa Sikeres volt az idei könyvhét Szőkül az árpa a baranyai határban. A „színváltás” azt jelzi, hogy az érés szakaszá­ba lépett a kalász. A napok óta tartó forróság hatására meggyorsult a gabona fej­lődése, s amennyiben to­vábbra is meleg marad az idő, két hét múlva megkez­dődik az aratás az ország legdélibb vidékén. A szak­emberek számítása szerint június 20. táján „kasza alá” érik az árpa a Mecsek és a Dráva között. A búza most virágzik, az időjárás kedvez a vetés fejlődésének, a mag­képződésnek. Az idén Péter- Pál napján valószínűleg nem fogják még aratni a kenyér- nekvalót, csak július első napjaiban indul meg a nagy munka. A nyár folyamán 72 és fél ezer hektáron kell betakarí­tani a kalászosok termését Baranyában, s ez kilencezer hektárral több, mint 1981- ben volt. A gabönaprogram- ban való fokozott részvételt jelzi, hogy búzából 17 szá­zalékkal, őszi árpából pedig 18 százalékkal többet vetet­tek a gazdaságok az előző évinél. Az árpa némileg meg­sínylette a hosszú, hideg te­let. A búza nem károsodott: a tömör, gyommentes, egyen­letesen fejlett vetések egye­lőre a tervezett hozamokat ígérik. Gondot okoz viszont a csapadékhiány. Októbertől júniusig, azaz a gabona ve­getációs időszakában — ed­dig — az átlagosnál száz milliméterrel kevesebb eső hullott a Mecsek vidékén. Az idei aratásban 480 kombájn vesz részt, közülük majdnem minden tizedik új gép. mivel rájuk vár a rep­ce, a magborsó és a kpnzerv- borsó betakarítása is, ösz- szesen 80 ezer hektár ter­mését kell learatniuk és el­csépelniük. A munkát leg­korábban befejező mező- gazdasági üzemek előrelát­hatólag 50—60 géppel segítik majd á rászoruló társaikat. Igazi vásári hangulat fo­gadta szombaton a vendége­ket Vácott: megkezdődött az immár hagyományos búcsú kétnapos eseménysorozata. Az árusok már kora reggel felállították standjaikat, kife­szítették ponyváikat. Nyolc óra tájban már százak must­rálták a portékákat; kedvére válogathatott minden kor­osztály képviselője a kosár­fonók, fazekasok, ruhakeres­kedők, játékárusok kínálatá­ból. Délelőttre már több ezerre rúgott a látogatók Minden korábbit felülmúlt az idei ünnepi könyvhét si­kere — így tájékoztatták a május 28. és június 4. kö­zött országos programmal megrendezett olvasmányvá­sár eredményeiről a könyv- terjesztő vállalatok vezetői az MTI tudósítóját. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat igazgatója, Török Ottó szerint soha ennyi új­donság még nem került az olvasók elé, mint az idei könyvakcióban: a fővárosi könyvkereskedelem ellátá­sáról gondoskodó ÁKV 1,2 millió példányban kínálta az idei újdonságokat, a tava­lyi 930 ezerrel szemben; a művek száma most 112 volt. A könyvhét forgalma Buda­pesten az 1981. évi 58,5 mil­lióval szemben most — a szombatra elkészült gyorsje­lentés szerint — 64,5 millió forint volt. Az ünnepi könyv­hét kiadványainak több mint fele a kortárs magyar írók műve. Csökkent a klasszikus magyar irodalom és az isme­retterjesztő művek aránya, ami viszont elgondolkoztatós hiszen évről évre újabb és újabb generációk kapcsolód­nak bé az olvasók táborá­ba. Növekedett a világiro­daimat reprezentáló művek száma. Budapesten 130 könyves­bolt. 54 alkalmi sátor. 149 állandó könyvpavilon és mintegy kétezer bizományos várta a vásárlókat. Drucker Tibor, a Könyv­értékesítő Vállalat igazgató­ja így summázta a könyvhe­ti akció eredményeit: — Partnereink, a könyvtá­rak és a szövetkezeti köny­vesboltok ellátásáról az új­donságok nagy' példányszá­mú. széles skálájú választé­kával gondoskodtunk. A könyvtárak részére 206 ezer száma, s megkezdődött a két napig tartó vidám szórakoz­tató előadások, zenei és sportrendezvények esemény­sorozata. A nonstop programban is­mert színészek vidám műso­rai szerepelnek, s a Duna- kanyarbeli város adott ott­hont a rádió kabarészínháza III. humorfesztiválja döntő­jének is. A színpadokon né­pi együttesek lépnek fel. de rendeznek gyermekelőadáso­kat, sanzonműsort, operett­matinét is. Rendeznek tánc­kötetet, több mint tízmillió forint értékben, a szövetke­zeti könyvesboltoknak pe­dig 580 ezer kötetet szerez­tünk be, amelyek értéke 26 millió forint. Az ünnepi könyvhét kiadványain kívül a bolthálózat számára 140 címből álló ajánlójegyzéket állítottunk össze a korábban megjelent művekből. Ennek alapján 2,6 millió forint ér­tékű utánrendelésre szállítot­tunk könyvet raktárunkból. — Szövetkezeti területen a könyvesboltokon kívül 5400 könyvbizományos és az ÁFÉSZ-ekhez tartozó nyolc­ezer szocialista brigád tag­jai, a szövetkezeti ifjúsági bizottságok munkatársai is aktívan részt vettek a kiad­ványok széles körű terjeszté­sében, a könyvhéthez kapcso­lódó sokféle kulturális prog­ram szervezésében, és meg­rendezésében. Országszerte gazdag és változatos volt ez a program: hagyomány már a szövetkezeti területen is. hogy a könyv „kivonul” az utcára. A több száz író-olva­só találkozón, a dedikáláso­kon túl jelentősen bővült a helyi rendezvények köre. Orosházán például Magve­tő-estet rendeztek, Pápán a Közgazdasági és Jogi Kiadó szervezett kiállítást és vá­sárt. Sokfelé a megyében élő, vagy onnan elszármazott írók életével, munkásságával is­merkedtek meg a találkozó­kon az olvasók. Doroszlai Ferenc, a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat főosztályvezetője arról adott tájékoztatást, hogy az ünnepi könyvhét vidéki for­galma körülbelül tíz száza­lékkal haladta meg a tavalyi könyhétét. Különösen nagy sikere volt a munkahelyi áru­sításoknak. üzemi-hivatali- iskolai rendezvényeknek. versenyt és — a megyei amatőr együttesek részvéte­lével — folklórparádét. A fiatalok szórakoztatásáról több ismert beatzenész és neves együttes gondoskodott. A sportrajongók a szom­bat délutáni program ki­emelkedő eseményére, a Ma­gyarország—Szovjetunió öregfiúk labdarúgó-mérkő­zésre készültek. Nem maradtak hoppon ezen a hétvégén a jó ízek kedvelői sem, hiszen az ínyencek utcájában külön­böző specialitásokból várta őket kiadós kóstoló, volt bé­csi kávé, bajor sör és grúz tea is. Országos fotókiállítás Dunaújvárosban Várady Zoltán, békéscsa­bai alkotó fotókollekciója és Bárány Zoltán, soproni amatőr fotós „Elszakadás " című műve nyerte el az el­ső díjat, a dunaújvárosi Rosti Pál fotóklub megala­kulásának húsz éves évfor­dulójára meghirdetett em­lékpályázaton. A pályadíja­kat szombaton ünnepélyesen adták át Dunaújvárosban. Ebből az alkalomból a díj­nyertes pályaművekből, va­lamint nyolcvannál több al­kotó több, mint száz fotójá­ból tárlatot is nyitottak, amelyet július 4-ig tekint­hetnek meg az érdeklődők, a dunaújvárosi Uitz Béla ki­állító teremben. Bemutatkozik: a jugoszláv konyha Békéscsaba és Zrenjanin testvérvárosi kapcsolatának erősítésében fontos szerepe van a Békés megyei Vendég­látóipari Vállalat és a DOUR Drustveni Standard jugoszláv vendéglátóipari szervezet között kialakult több éves szakmai együtt­működési programnak. A két vállalat vendéglátó­ipari szakemberei célul tűz­ték ki, hogy kölcsönösen megismertetik egymással sa­játos gasztronómiájukat. így került sor az elmúlt év ta­vaszán a magyar konyha be­mutatkozására Zrenjaninban — nagy sikerrel —, a Békés megyei Vendéglátóipari Vál­lalat szakembereinek rész­vételével. A viszonzásra idén június 7. és 13. között kerül sor Bé­késcsabán, a Körös Hotel éttermében, ahol a zrenja- nini Hotel Vojvodina szaká­csai, felszolgálói adnak ízelí­tőt a jugoszláv konyha re­mekeiből, vendéglátóipari kultúrájából minden este 6 órától éjfélig. Az étlapon többek között szerepel: szerzetes töltöttká­poszta; szerb saláta, gibani- ca; spékelt ponty: bánáti paprikás savanyú birkatej­jel; mutykalica; töltött rozs­nyitok és sok egyéb bánáti ételkülönlegesség. Természetesen nem marad el vacsora közben a hiteles szerb zene sem, amelyről öt­tagú zenekar gondoskodik majd. V. L. Megkezdődött a váci búcsú Gyermeknap az értelmi fogyatékns gyerekeknek D Mai Magazin Az április végén alakult Értelmi Fogyatékosok Szülei Békés megyei Érdekvédelmi Szekciója június 5-én, tegnap rendezte meg első program­ját a békéscsabai kisegítő is­kola és továbbképző inté­zetben. A 195 tagú szekció a tegnapi napon gazdag prog­ramú gyermeknapot rende­zett az értelmi fogyatékos gyermekeknek. A sok szülő, s a több mint mint 50 gyerek remekül érezte magát a fi lm vetítéses, majd az azt követő játékos vetélkedőkön. Volt kapura- rúgás, aszfaltrajzverseny, kislabdávál. célba dobás. Az eredményesen versenyzők jutalomban részesültek. A délig tartó programban sze­repelt egy közös fagylaltozás. de volt üdítő, édesség is. Sőt. akit a nagy meleg nem riasz­tott vissza, táncolhatott az al­kalmi diszkóban. A jól szervezett program a szekció tagjainak lelkes, s a patronáló gyógypedagó­gusok áldozatos munkáját di­cséri. Az ajándékok egy ré­szét a Kner Nyomda gyo­mai üzeme Dante Szocialis­ta Brigádja adta. A jól sikerült tegnapi első programot követően az értel­mi fogyatékos gyerekek szü­leit tömörítő érdekvédelmi szekció nyárra cirkuszláto- gatást szervez, ősszel zenés, táncos programot, majd egy Télapó-ünnepség megrende­zését is vállalják. Termé­szetesen feladatul tűzték ki azt is, hogy előadásokat szer­veznek az iskola előtt álló értelmi fogyatékos gyerekek szüleinek, valamint a felnőtt é *■**#£! * •m ■fi korú értelmi fogyatékosok­nak egy párválasztással, kapcsolatteremtéssel foglal­kozó elaődást, beszélgetést. B. £. E. Fotó: Kovács Erzsi Megjelent a Mai Magazin júniusi száma. A folyóirat rendkívül sokoldalúságával, érdekességével kelti fel az olvasók figyelmét. Három évtized alatt 250 újságíró vesztette .világkon- íliktus tudósítása közben életét. Véletlenül eltévedt, vagy szándékosan irányzott golyótól. Tények és gyilko­sok című írásában a terror lélektanával ismerteti meg Kereszty András az olvasót. Egy nagy játék az élet —ál­lítja az egyetemi tanulmá­nyait folytató munkásfiatal, ám a siker ára nem csekély. Czeizel Endre, az orvosener­getikus szól ezúttal hozzá A válóok-e a gyermek című vitához. Érdekesen válaszol­ja meg Sólyom Ferenc azt a furcsa kérdést, hogy: Milyen ez a nyár. A munkaügyi ítélkezés gyakorlatából közöl izgalmas példákat a maga­zin, s a magyar légitaxitól a telefonáló kutyáig, sok érde­kességet közöl a világ min­den tájáról. A Túlvilági jegyzetlapok Washingtonban készültek. Vitray Tamás a maga hullámhosszán ír a tévézés érdekességeiről. A júniusi számból megtudjuk, hogy Antal Imrének Wolferlt a barátja; Barcza Gedeon pe­dig nyomozókörútra indul és Mészöly Kálmán hogyan ér­zi magát Madrid előtt a vár­tán. 1982. Június 6., vasárnap Robotok a valóságban O ne látott volna tudományos fantasztikus filmekben robotembereket, robotüzemeket, sőt robotvárosokat és -bolygókat? Igazi kasszasziker, ha az Ember többórás izgalmak után végül is legyőzi az általa alkotott és kitanított gépembereket. Mindez persze csak mese, utópia — vagy mégsem? Az első robotot 1954-ben szabadalmaztatták amerikai mér­nökök, alig négy év múlva már a piacon is megjelentek. A robotpilótákat és az űrhajók manipulátorait, amelyek ugyan­csak a robottechnikához tartoznak, hamar megismerhette az egész világ. Ma már 180 cég gyárt robotokat szerte a vilá­gon, közülük 130 japán vállalat. Mindebből kiderül: a ja­pánok e téren a világranglista élén állnak. Évente közel 20 ezer robotot állítanak elő, alkalmazásuk körülbelül 80 ezer munkahelyet tesz feleslegessé. Japánban jelenleg 7500 prog­ramozható, szaknyelven intelligens robot működik, egyhar- maduk az autóiparban. A legfejlettebb ipari országokban rendkívül gyors ütemben tért hódított a robottechnika, mert ily módon a legnehezebb és legigényesebb munkafolyama­tokat automatizálják, s az egyes műveleteket igen nagy pon­tossággal végezhetik el. Ennek megfelelően beszerzésük, al­kalmazásuk költséges vállalkozás. Mi a helyzet nálunk a robotok, manipulátorok használa­tával és gyártásával? Magyarország egyelőre a robottechno­lógiai fejlesztésénél tart. A kutatás és a gyártás bázisa az Egyesült Izzó, valamint a vezérléseket előállító VILATI. Az itt készülő robotokból a szovjet televízióképcső-gyárak vá­sárolnak. Kezdetben csak a fekete-fehér készülékek szere­lésénél alkalmazhatták termékeinket, a mai Tungsram-robo- tok azonban már sokkal több művelet elvégzésére, betanítá­sára alkalmasak: megfogják a képcsövet, forgatják, átrakják a következő műveletfázishoz stb. Robotfejlesztés folyik az Akadémia keretei között működő Számítástechnikai és Au­tomatizálási Kutató Intézetben is, éppen az Egyesült Izzó eddigi munkájára alapozva. Ami az alkalmazást illeti, a szerszámgépgyártók rendsze­resen használnak szerelő robotokat, elsősorban az integrált gyártórendszerekhez. A Bakony Művek Bosch-együttműkö- déssel jutott ugyancsak szerelést végző robotokhoz, amelyek­hez az OMAB támogatásával különféle elemeket, manipu­látorokat készít partnerének. Az elmúlt három év alatt au­tomata szerelő munkahelyet hoztak létre a veszprémi gyár­ban. Hasonló robotokat használnak az MMG Automata Mű­vekben is a jármű-kilométerórák és a biztonsági gázcsapok gyártása során, azok szerelése ugyanis rendkívül precíz mun­kát igényel, aminek — a szigorú szabványok miatt — robo­tok nélkül aligha tudnának eleget tenni. A kontinens egyik legnagyobb autóbuszgyárában, az Ikarusban nemrég olyan fejlesztési programot alakítottak ki, amely a robotok és fő­leg az intelligens robotok alkalmazását feltételezi. Mindezek számba vételével sem lehet a robotok széles körű elterje­désével számolni Magyarországon, hiszen általános beveze­tésük az iparban túl drága volna. Nem utolsósorban azért, mert nagyarányú átszervezéseket is meg kellene valósítani a robotok munkába állítása előtt. Az ipari tárca felmérése is ezt igazolja, mert ebben az ötéves tervidőszakban csak néhány gyár és °üzem kíván beszerezni robotot. A robottechnika alkalmazásában a KGST-országok közül a Szovjetunió és az NDK ipara jóval előrébb tart a mienk­nél; ők elsősorban automatizált műhelyeket építettek ki au­tógyáraikban. Eredményeikhez az is hozzájárul, hogy a szük­séges szellemi háttérrel, korszerű finommechanikai és elekt­ronikai ágazattal rendelkeznek. A szocialista integrációs kö­zösség előkészületeket tett arra, hogy időben felkészüljenek az. egyes tagországokban az új technika fogadására, elter­jesztésére. Ezért mindenekelőtt egyeztetett fejlesztéseket ter­veznek. és a tervidőszak végéig felkészülnek a programve­zérlésű auomata manipulátorok, ipari robotok, valamint se­gédberendezéseik, eszközeik szakosított és kooperációs gyár­tására; egységes modulokat alakítanak ki, és megteremtik a részegységek és alkatrészek közös bázisát. Az ipari és mindenfajta robotok vezérlése elképzelhetetlen miniatürizált elektronikus eszközök, mikroprocesszorok nél­kül. A mikroprocesszorokat ma már a gazdaság minden ágá­ban termelő és szolgáltató szektorokban egyaránt használ­ják. A mikroprocesszorok felfedezése az USA-ban és Japán­ban valóságos új ipari forradalomnak minősült négy-öt év­vel ezelőtt. Ma már ezeket a fejlett ipari országok áruházai­ban is kapható termékeket egyszerű alkatrészekként keze­lik, akár a szöget vagy csavart. A mikroprocesszorok foko­zatosan bevonulnak a háztartásokba, hiszen például hűtőgé­pekbe szerelve beprogramozhatok arra, hogy jelezze, ha va­lamelyik élelmiszernek lejárt a szavatossági ideje. Hasonló példákat ezrével lehetne sorolni, szinte mindenhol hasz­nálhatók. Nálunk ugyan nem gyártanak ilyen miniatűr elektronikus eszközöket, de szocialista partnereink közül a szovjet, az NDK-beli és a csehszlovák ipar igen. Magyarországon a múlt év végén fogadták el az elektronikai alkatrészek gyártására vonatkozó központi fejlesztési programot, amely lehetővé te­szi, hogy 1985-ig nálunk is meghonosodjék az integrált áram­körök szeletgyártó technológiája. Ezek nélkül ugyanis nem lehet megkezdeni a mikroprocesszor-gyártást sem. Bár a mikroprocesszorok nem túl drágák, gyártásuk bevezetése igen költséges vállalkozás. Alkalmazásuk terén azonban nem va­gyunk lemaradva, főleg az orvostechnikai berendezések, szá­mítógépek, szerszámgépvezérlések, diagnosztikai rendszerek és műszerek, hajtástechnikák előállításához használják ipar- vállalataink. Ezek nélkül termékeink jó része nem lenne versenyképes a világpiacon sem. Mivel a mikroprocesszorok alkalmazása és általában a mikroelektronika általános elterjedése nagy előnyökkel jár — ezek: a gyorsaság, a pontosság, a megbízhatóság, a súly- és méretarányok lényeges leszűkülésével fokozza az anyag- és egyben az energiatakarékosságot, megsokszorozza a szel­lemi kapacitást —, a KGST-országok kiemelten kezelik mun­kamegosztáson alapuló fejlesztését és gyártását. Közös erő­vel kívánnak felkészülni a népgazdaság teljes keresztmetsze­tét átfogó alkalmazására, elterjesztésére. Számolva azzal, hogy mindez egész életvitelüket átformálhatja, fokozatos át­állásra késztet mindenkit, hiszen az új technikával meg kell tanulnunk élni, tanulni, dolgozni. Ö l a robottechnika, mind a mikroprocesszorok avüttműködésen alapuló fejlesztése és gyártása icm nélkülözheti a mikroelektronikai elembázis lét­rehozását. Ezekkel a kérdésekkel a KGST különböző szak- bizottságaiban már több éve foglalkoznak; a szocialista or­szágok ebben is előbbre kívánnak lépni. Szőke László

Next

/
Oldalképek
Tartalom