Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
1982. június 19.. szombat o A Vigadó — kulturális centrum A Vigadó Duna-parti homlokzata Százhatvan óriás tükör szórta szét annak a 2600 gyertyának a fényét, amely nappali fénybe borította az 1833 januárjában, országos ünnepségek keretében megnyílt pesti Vigadó báltermét. Az első világhírű vendég, aki 1833 novemberében itt adott hangversenyt: a keringőkirály, Johann Strauss volt.. . Aztán . . . Hentzi generális ágyúi 1849 májusában szinte a földdel tették egyenlővé a pestiek büszkeségét, és 1865. január 15-ig kellett várni, amíg az újjáépített Vigadót ismét birtokába vehette a közönség. Másodszor 1944 végén dőltek romba a falak, és a felszabadulás után sokan úgy vélték: a hatalmas költségek nem érik meg a helyreállítást, Végül mégis azok győztek, akik a Vigadó újjáépítése érdekében törtek lándzsát, ám ismét évtizedekig tartott a második „feltámadás". S eízel elérkeztünk a jelenhez. Illetve... a közelmúlthoz. A Vigadó teljes újjáépítése ugyanis több ütemben ment végbe. A Vörösmarty tér felöli A épületrész és a B épület igazgatói szárnya, valamint a kettőt ösz- szekötö úgynevezett nyaktag 1972-ben készült el, és csupán 1981-ben a Duna-partra néző épületkomplexum. G. T. A nagy hangversenyterem Vendégünk volt: Bessenyei István, a Skála-Coop vezérigazgató-helyettese A Skála Áruház és a SZÖVÄRU egyesülésével alakult meg a Skála-Coop Szövetkezeti Közös Vállalat, mely létrejöttétől kezdve a legdinamikusabban fejlődő kereskedelmi eég lett az országban. Évente 25—35 százalékkal növelték forgalmukat. Tavaly több mint ötmilliárd forint értékű árut értékesítettek. A Skála-Coop vezérigazgató-helyettese, Bessenyi István nemrég megyénkben járt, tárgyalt a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ vezetőivel, és meglátogatta a Skála-Coop telekgerendási nagykereskedelmi raktárát. Ebből az alkalomból kértük még, hogy válaszoljon .néhány kérdésünkre. — Az utóbbi időben többször adtunk hírt arról, hogy a Skála-Coop vidéki kirendeltséget nyitott. Mi 'tette szükségessé a tevékenység decentralizálását? — .A Skála-Coop az idei évre már 5 és fél milliárd forintos forgalmat tervezett, ezt már nem lehet egyetlen helyen lebonyolítani. Feltétlenül szükség van arra, hogy az ország különböző vidékein raktárházakat létesítsünk, és ezeken keresztül lássuk el több környező megye kiskereskedelmi üzleteit, összesen hét nagy raktárt tervezünk létrehozni, jelenleg hat már üzemel. — Nyilván minden település szívesen fogad egy ilyen áruraktárt, hiszen már csak a földrajzi közelség miatt is javul a környék áruellátása. Miért esett éppen Telekgerendásra a választás? — A Skála-Coopnak na- gyón kevés a fejlesztési alapja, arra semmiképpen sem elegendő, hogy modern raktárházakat építsünk. Ezért igyekszünk felkutatni használaton kívüli épületeket, melyeket alkalmassá lehet tenni raktározásra. Telekgerendáson jó partnerre találtunk a Békéscsabai Állami Gazdaságban, és velük közösen tudtuk megvalósítani ezt a létesítményt. — A szocialista országokkal létrehozott áruházi cserék megnyerték a vásárlók tetszését, jól színesítették az árukínálatot. Nem terveznek hasonlót a tőkés országokkal is? ha azokat exportképes csomagolással tudjuk ellátni. Mi megkértük a gyártó FÉ- KON-t, hogy csomagolja át. de erre nem voltak hajlandók, így kútba esett az üzlet. Hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő, létrehozunk egy exportcsomagoló üzemet, ahol a nyugati ^igényeknek megfelelően öltöztetjük fel az árucikkeket. — Egy ilyen csomagolóüzem már nem kifejezetten tartozik a kereskedelmi tevékenység fogalomkörében, de a Skála-Cooptól már megszoktuk, hogy újdonságokkal áll elő. Miért van szükség erre a sok társulásra, 'leányvállalatra? — Azért, mert nekünk az az elvünk, hogy mindennel foglalkozunk, amiben fantáziát, üzletet látunk. Ezért létrehoztuk például az S-Bau társulást, mely építőipari tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg 180—200 szakemberünk dolgozik az NSZK-ban. de építettünk Líbiában és Marokkóban is. Az S-Logic játékgyártással foglalkozik, az S-Metál fémből készült dísztárgyakat állít elő. Az S-Leo jégkrémtársulás a kedvelt hideg csemegét gyártja és forgalmazza. Rövidesen megalakítjuk tüzeléstechnikai társulásunkat is. Mindezek létrehozásával az a célunk, hogy kielégítsük a felmerülő igényeket. — Nem beszélt az S-Mo- dellről, amely pedig a Skála-Coop legtöbbel emlegetett vállalkozása. Beváltotta ez a hozzáfűzött reményeket? — Nemcsak hogy tervezünk, hanem már léptünk is. A budapesti Skála Áruházban már volt dán. NSZK és osztrák áruházi hét. Sajnos, a tőkés országokbeli áruházakkal sok nehézséggel jár a választékcsere. Ennek nem az áruhiány az oka, mert mindig találnak' olyan cikkeket partnereink, amelyek megfelelnek az ő igényeiknek. Csakhogy a csomagolással általában baj van. Nemrég például nagyobb tétel inget vettek volna tőlünk. — Mi az S-Modellel egy Magyarországon még nem létező üzlethálózatot kívántunk létrehozni, olyat, amelyek kifejezetten az exkluzíx igények kielégítését szolgálják." Természetesen az árai is ennek megfelelőek, kapható nálunk 2 ezer 200 forintos női blúz és 10 ezer forinton felüli ruha is. Az exkluzív ruhákra szánt pénzt eddig is elköltötték, csak éppen a különböző belvárosi szalonokban, vagy drága varrónőknél. Arra gondoltunk: miért ne fölözhetnénk le mi a hasznot, és belevágtunk az üzletbe. Egyébként az S-Mo- dell boltjaiban nemcsak magyarok vásárolnak, hanem sok jó pénzű nyugati turista is. A mi áraink ugyanis még mindig jóval alacsonyabbak, mint amit ők otthon megszoktak. — Jó néhány S-Modell üzlet nyílt már vidéken. Békéscsabán nem terveznek ilyet? — Mi sehol sem tervezünk vidéken üzletet nyitni, hanem mindig a helyi ÁFÉSZ jelentkezik nálunk, hogy van egy megfelelő üzlethelyisége, lássuk el áruval, és nyissunk közösen' egy S-Modell üzletet. Ha a békéscsabai ÁFÉSZ úgy ítéli meg, hogy a megyeszékhelyen megél egy ilyen bolt, és talál megfelelő helyet neki, részünkről nincs akadálya az üzlet beindításának. — Skála-Coop raktárház már létesült Békéscsabától 10 kilométerre, de vajon épül-e Skála Szövetkezeti Áruház a megyeszékhelyen? — Erre nem tudok felelni. A vidéki Skála-áruházakat nem mi építjük, hanem a helyi ÁFÉSZ-ek. A mostani nehéz gazdasági körülmények között nem könnyű összeszedni az ehhez szükséges jelentős összeget. Az én véleményem szerint mindenképpen jó lenne, ha a megyeszékhelyen felépülne a szolnokihoz, vagy a győrihez hasonló impozáns kereskedelmi létesítmény, de persze én könnyen beszélek, nem nekem kell a pénzt előteremteni. Nem tartom valószínűnek, hogy a békéscsabai ÁFÉSZ-nek egymagának telne erre, de talán a megyei fogyasztási szövetkezetek összefogásával. ME- SZÖV-koordinációban létre lehetne hozni. Egy biztos: ha egy ilyen áruház megépül, az áruellátásával nem lesz baj. erről mi gondoskodunk, ezt már most nyugodtan megígérhetem. Lónyai László A homlokzat szoborcsoportja (MTI-fotó és Hauer Lajos felvételei — KS) Megfejtik Floriana titkait Ezernél több sírt bontottak ki az egv esztendeje • tartó ásatás során a régészek Csókváron. a hajdani Floriana temetőjében, ahová a II. század végétől az V. század elejéig temetkeztek a település lakói. A jellegzetes háztető alakú sírokban már addig kétezernél több. kisebb-na- gyobb leletet találtak. Rábukkantak díszes vasveretes ládikókra. ékszerekre. ■ üvegtárgyakra, illatszeres és olajos üvegcsékre, palackokra — a Pannóniában élt rómaiak használati tárgyaira, találtak gazdagon díszített, bronzból készült körzőt, s római írószerszámot", úgynevezett stylust is. A kutatás értékes adatokat szolgáltat a település történetéről, a késő római kornak már a nép- vándorlás korába hajló időszakáról, a lakosság etnikai összetételéről. Floriana temetője arról vall, hogy a tájon ebben az időben nem csak rómaiak éltek, barbárok is lakták a települést. Őket valószínűleg 369-ben.- vagy 399- ben telepítették be szövetségesként, védelmi feladattal. Jelenlétükről azok a torzított koponyás csontvázak tanúskodnak. amelyeket már három sírban is felfedeztek. Leletekkel bizonyítható az is. hogy a két népcsoport nem különült el egymástól, keveredtek, házasodtak egymással. _ A csákvári római kori emlékekről régóta tudnak a kutatók. De a mostanihoz hasonló nagyarányú ásatás eddig nem történt. Először 1930-ban faggatták a földet ezen a tájon, s értékes, késő római, kőemlékekre bukkantak. (Ezeket a Nemzeti Múzeumban őrzik.) Majd 1960-ban dr. Fitz Jenő, a székesfehérvári István király Múzeum igazgatója végzett kutatásokat, s feltárt egy fürdőépületet, legújabban pedig — egy esztendeje — Nádori! Gabriella vezetésével dolgozik a kutatócsoport, A feltárással igyekezniük kell, a holtak városára ugyanis hamarosan új lakótelepet akarnak építeni. A mostani ásatásoktól a település történetének jobb megismerését várják a régészek. Erről ugyanis nem sokat tudunk. Nagysága, földrajzi helyzete valószínűsíti, hogy azonosítható a Pannóniát átszelő utak leírásában, az Itinerarium Antoniniban említett Floriana állomással, amely e munka szerint Aquincumtól harminc mér- földnyire feküdt, márpedig a Csákvár és Óbuda közötti távolság pontosan ennyi. Flo- rianát korábban a kutatók egy része Tatán, illetve Bicskén kereste, mindaddig, amíg a feltárások meg nem erősítették, hogy a falakkal körülvett Floriana itt terült el. A régészek szerint a római uralom kezdetén, a nagy markoman háborúk idejéig a település kelta jellegű lehetett, ezt azonban csak néhány kőemlék és érmelelet bizonyítja. Bőségesebb leletek csak a markoman háborúkat követő időszakból maradtak fenn. Az akkori városka határait néhány falmaradvány is sejteti. E korszak emlékeihez tartozik a Csákvártól nyugatra húzódó hegyoldalban levő Bároczhá- zi barlang is, amely a sziklafalba vésett, elmosódott felirat tanúsága szerint Diana szentély volt. Dávid Erzsébet
