Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
1982, június 12., szombat o Egészségpolitika és társadalom Interjú dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszterrel A lakosság egészségvédelme, az egészségügyi hálózat munkája mindinkább a társadalom érdeklődésének középpontjába kerül. Állampolgáraink egyetlen szolgáltatással szemben sem támasztanak olyan magas igényeket, mint az egészségügyi ellátással szemben. Az orvos és a beteg kapcsolatának, az ellátás színvonalának hangulatteremtő szerepe van a közvéleményben. Az egészségügyi kormányzat munkáját milyen mértékben határozza meg ez a fokozott érdeklődés? Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszterrel készített interjúnkban ezzel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést. Az utóbbi időben valóban megnövekedett a lakosság érdeklődése az egészségügyi tudományok és az egészségügyi ellátás minden része, ága és alágazata iránt. Ez az érdeklődés azért is rendkívül fontos — s ezt több ízben kifejtettem már különböző fórumokon —, mert igen nagy a jelentősége annak, hogy a lakosság, a társadalom az egészségüggyel együtt dolgozzék. Magyarországon az egészségpolitika a társadalompolitika. integráns része, és ezért is tartjuk fontosnak ezi a megnövekedett érdeklődést. Természetesen ezzel az érdeklődéssel együttjáró jogos kívánságnak a kielégítésére nagyon sok új dolog bejelentésével nem szolgálhat a tárca. Egészségpolitikánk nem rövid távú politika, hanem olyan hosszú időt felölelő program, amelynek egyes eredményeit aránylag rövid idő alatt regisztrálhatjuk ugvan, de magát az egészség- politikát évtizedekre tervezzük. Ezt az egészségpolitikát — nem feledkezve el természetesen a gondokról sem — azok az eredmények igazolták, amelyek az elképzelések következetes, tervszerű végrehajtása nyomán születhettek meg. Sokat beszéltünk a betegségek sorrendjéről, a megbetegedések alakulásának számszerűségéről, elsődelgességé- ről. Közismert, hogy a szívás vérkeringési betegségek állnak az első helyen, és a daganatos megbetegedések mellett a külső tényezők által bekövetkezett — sérülések, balesetek, öngyilkosság — halálozások száma is magas. Ezenkívül jelentős a légzőszervi, mozgásszervi megbetegedések aránya. Azt egyikünk sem várta, hogy a daganatos vagy a szív-, illetve keringési betegségeknek a számát egy év alatt látványosan csökkenteni tudjuk. Mindez hosszú, kitartó munkát, a tudomány előrehaladását, sok emberi munkát, anyagi felhasználást igényel. Hosszú évek óta beszélünk arról is, milyen magas Magyarországon a csecsemő- halandóság. Ezt mondtuk akkor is, amikor 32—42 ezrelék fölött volt, és boldogok voltunk, amikor 32 ezrelék alá sikerült szorítanunk. S örültünk, amikor 25 ezreléknél tartottunk, ma pedig már 20.8 ezreléknél tartunk. Ezzel sem lehetünk elégedettek, hiszen az európai középátlagot sem értük el, de önmagunkhoz képest ez nagy eredmény. Természetesen a 20.8 ezrelékes arányon belül is vannak eltérések az ország régiói szerint, néhány megyében már 15—16 ezreléknél tartanak. De Szabolcs megye 19,8 ezrelékes aránya sem mondható rossznak, ahol a többszörösen hátrányos, nagy családok aránya közismerten magas. Ebben az eredményben következetes munka és az egészségpolitikai irányelvek következetes figyelembevétele és végrehajtása fejeződik ki. Az egészségpolitikánknak, társadalompolitikánknak, ezen belül családpolitikánknak elszakíthatatlan része a gyermekgondozási segély. Az elsők között vezettük be Európában. Többször változtattuk, továbbfejlesztettük. A közelmúltban bevezetett módosítással az igénybevevők jogosultsági körét terjesztettük ki, s az igényeket figyelembe véve megszüntettünk néhány kötöttséget. így a kismamák részfoglalkoztatásának lehetőségét, vagy az apák gyes-jogosultságát. — A hazai szívsebészet eredményei és fejlesztése szintén a lakosság érdeklődésének a középpontjában áll. Hogyan alakulnak a magyar szívsebészet lehetőségei, hiszen közismert, hogy ma még sokan várakoznak szívműtétre? — A szívbetegek gyógyítása — a cardiológiai program — nem elsősorban a szívsebészet kérdése, hanem a szívbetegek korai felkutatását, az ilyen betegségre hajlamosak, a kiszűrtek megfelelő gondozását és ellátását jelenti. Lényeges változás van a szívműtétjavallatoknál is. A megelőző munka eredményeként megfigyelhető, hogy jóval kevesebb az olyan szívműtét, amelyet a gyermekkori láz maradványai indikálnak, inkább előtérbe kerültek az idős korú koszorúér-megbetegedéssel kapcsolatos szívműtétek. Ezekre felkészültek a magyar szívsebészek; és egyre töb^ az ilyen beavatkozás. Egyébként a múlt évben 1200-nál több szívműtét volt az országban. A felkészülés eredményeként pedig megteremtettük azt a lehetőséget, hogy 4—500 szívfejlődési rendellenességgel született gyermeket tudunk megoperálni évente. (Körülbelül 1200 csecsemő születik szívfejlődési rendellenességgel, ezeknek körülbelül a fele sajnos nem műthető, mert egyéb fejlődési rendellenességük is van.) Amíg nem volt lehetőség csecsemőkori szívműtétekre, évente 400 csecsemőt veszítettünk el. Most időben kivizsgálásra és műtétre kerülnek ezek a gyermekek. Budapesten a Tűzoltó utcában a II. Gyermek- klinikán és Szegeden végzik ezeket az operációkat. Ebben az ötéves tervben egyébként igen jelentős ösz- szegeket költünk a különböző célprogramokhoz szükséges eszközök és felszerelések beszerzésére. Általában a szívműtétekkel és az azt megelőző vizsgálatokkal kapcsolatos berendezések igen drágák. Nem egy értéke meghaladja a 30 millió forintot. Ezért központilag irányítjuk e központok műszerezését. Az Érsebészeti Intézetben most szerelnek fel egy új műtét előtti vizsgáló készüléket, a felújított készülék Debrecenbe kerül. Ezáltal a kivizsgálások száma ott is jelentősen megnövekedhet, s végezhetnek szívműtétet gyermekeken Hajdú megye székhelyén is. Jelenleg tehát nem az a gond, hogy valaki azért nem jut el a szívműtétig, mert a műtéttel kapcsolatos kivizsgálás gép hiányában nem végezhető el. A gond abból adódik, hogy a műtéti kapacitás miatt kell várakozni. Jelenleg 1000—1200 kivizsgált beteg vár műtétre. — A daganatos megbetegedések terápiás ellátásában várható-e a közeljövőben változás? Terveznek-e fejlesztést, milyen újabb gépi eszközök bevetése várható? — Budapesten, a Weil Emil kórház sugárterápiás intézetében új kobaltágyút állítottak be, s a régit is felújítják, összesen három készülék lesz az eddigi egy helyett. Az onkológiai intézet lineáris gyorsítókészüléket kap, amely a legkorszerűbb sugárterápiás lehetőséget biztosítja. A szegedi régióban eddig nem volt lehetőség sugárterápiára, ezért odatelepítettünk egy megfelelő készüléket. Debrecenben és Pécsett pedig a meglevő sugárforrás megduplázódik. Nem kívánunk minden megyeszékhelyre ilyen készülékeket telepíteni, de ahol van, oda két vagy három berendezést is juttatunk, mert ezek a gépek komoly műszaki hátteret kívánnak meg, s így legcélszerűbb koncentráltan ellátni a betegeket. Még a győri régióban nincs ilyen sugárforrás, de az ott folyó kórházi rekonstrukció keretében a VI. ötéves terv végén sor kerül telepítésre. Miskolcon megoldott a sugárterápia, s ezze] valamennyi regionális egészség- ügyi központban lesz lehetőség a sugárterápiára, s így a daganatos betegek korszerű ellátására. — Mennyire felkészültek ezek a regionális központok a művese-program végrehajtására? — Két központból hiányzott eddig művese-állomás, Szombathelyen és Győrben. Mindkét régióban rövidesen megszűnik1 ez a gond; a készülékeket már szerelik, s ezzel a többi központhoz hasonlóan Győrben és Szombathelyen a progresszív betegellátás e hiányzó láncszemét pótoljuk. — A terhesgondozásról — népesedéspolitikánk szellemében — az egészséges utódok érdekében gyakorta esik szó. Az egészségügyi kormányzat törekvései a mainál egy humánusabb terhesgorf- dozást jeleznek; a gyermeket váró anya és a vele foglalkozó egészségügyi szakdolgozó komplex kapcsolatát szorgalmazzák. A mechanikus találkozások helyett valóban olyan orvos—terhes, illetve védőnő—terhes találkozásokat ígérnek, várnak el ezek a tervek, amilyen az alapellátásban a körzeti orvos és betege között már- már általános jelenséggé válik. — Ez valóban nem anyagi kérdés, hanem elsősorban szervezési, tervezési és mindenekelőtt hivatásbeli felelősséget vár az egészségügyi dolgozóktól. Sajnos maguk a terhesek sem mindig állítják életmódjukat születendő gyermekük szolgálatába. A szükségtelen gyógyszerszedés, az alkohol, a nikotin fenyegető ártalmairól — minden felvilágosító munka ellenére — nagyon sokan nem vesznek tudomást, és ezen a téren javulás aüg észlelhető. A magasabb szintű terhesgondozásra már igen jó sémák alakultak k'i az elmúlt évek alatt az ország jó néhány régiójában. Egy-egy' szülészszakorvos egy területet lát el, ő végzi el a család. és nővédelmi feladatokat, akkor találkozik az anyával, amikor az még csak' az első terhességi vizsgálatra érkezik a rendelésre, de ő találkozik akkor is vele, amikor az a 9. hónap végén a kórházba kerül. A másik törekvésünk, hogy fejlesszük a szűrővizsgálatokat a terhességi idő alatt. Már több olyan szűrővizsgálatot rendszeresítettünk, amely eredményeket hozott. így például Tolna, Baranya, Zala megyében értek el jelentős sikereket a terhesek anyagcsereszűrésében. A kiemelt célprogramok között szerepel az ultrahangos magzatvizsgálat. A cél az, hogy általánossá váljék ez a diagnosztikai eljárás, ahol Valóban szükség van rá — minden esetben el is végezzék. Természetesen a lakosság együttműködése nélkülözhetetlen elképzeléseink megvalósításában. A gondozási rendszerben élő gyakorlat: az anya elmegy az állami egészségügyi szolgálathoz „lebélyegeztetni” a terheskönyvecskét, de van magánorvosa. Ez a kettősség aztán azzal járhat, hogy mindkét orvos feltételezi: a másik helyen elvégezték a szükséges vizsgálatokat. Bizony hiányosak azok a terheskönyvek, amelyekbe — az okokat kutatva — visszalapoznak koraszülés, vagy szülési szövődmény esetén. Tehát sok irányú intézkedést kíván ennek a helyzetnek a megnyugtató rendezése. — A szívbetegek, a daganatos elváltozások gyógyításának, a terhesgondozás nagy kérdésköre után, kérem, szóljon a külső tényezők okozta sérülések ellátására tervezett vagy már megvalósulóban levő legújabb célkitűzésekről. — A traumatológiai intézet átépítése mellett szükségessé vált egy budai traumatológiai központ kialakítása. A csúcsforgalmi időkben a hidakon igen nehezen jut át a mentő, és ezt a gondot jórészt megoldja a budai régió számára a János kórházban létesített új központ. A jobb traumatológiai ellátás érdekében tervezzük azt is, hogy Budapesten ne egy, hanem két helyen legyen egy időben a járóbetegek számára traumatológiai ügyelet. Általában a baleseti ellátás — az ágy, a műszerezettség, a műtő, és a szakemberek1 tekintetében országosan megoldott. Gond azonban a balesetesek utógondozása, rehabilitációjának meggyorsítása. Tehát a jelenleg folyó fejlesztéseken túl nem új traumatológiai osztályokat kell a jövőben létesítenünk, hánem — meggyorsítani a beteg mozgását a traumatológiai osztályról az utógondozókba. Már most foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy a VII. ötéves tervben rehabilitációs ágyakat hozunk létre. Sajátos, de jelentős feladatot jelent az öngyilkosok egészségügyi gondozása. A Korányi utcai kórházban korszerű pszichiátriai központot teremtünk azok ellátására, akik életük krízishelyzetében az öngyilkosságot tartották egyedüli megoldásnak. Hogy mit tehet és mit kell tennie az egészségügynek a társadalom e válságba jutott csoportjának megmentésére, erről nemrégiben programot fogadtunk el, hiszen ez sokoldalú, elsősorban megelőző munkát igényel. Az öngyilkosság végállapot, s a mi feladatunknak ki kelj terjednie a megelőző állapotra is, mégpedig a sérült emberek felkutatására, megfigyelésére, gondozására, a krízisszituációk feloldására, beleértve a fiatalkorúak deviáns magatartásaiból eredő bajok felszámolását is. Ehhez a jelenleginél sokkal aktívabb együttműködést kell elérnünk mindazokkal, akiknek hivatásuk, mint pl. a pedagógusok, a családdal, barátokkal éppúgy, mint a társadalmi szervezetekkel. A megelőzés nem mellékes része a jó családi, munkahelyi légkör, a gondoskodás, amely a jó közérzet, tehát az egészség alapja is. Légrády Eszter SZÉN DREI ■ DOBSZAY- RAJECZKY->K- Szép magyar könyv 1981 ^ ^CANTUS GREGORIÁNUS EX HUNGÁRIA : sNs>, ‘a* : m2 usútum alte 1 _ r. r>, . .•’Ev. J 'Vitl'P 30 • « n ..é................— t ugíUx) ptrtn .* Ava I tUmm padmtm uainruo Fdirio Musica Budapest Régi hagyomány az elmúlt év legszebb könyvei fölött szemlét tartani az ünnepi könyvhéttel egy időben. Végignéztem a Vigadóban 1981 legszebb könyveit. Távol egymástól kettőre figyeltem fel különösképpen: az egyik Az ember tragédiájának a Corvinában készített bibliofil kiadása, a másik ugyanennek a klasszikus műnek a Szépirodalminál megjelentetett olcsó változata. A kiállításnak ez a két darabja a már Kner Imre által is megfogalmazott eszményt jelképezi: a szép könyv egyfelől tömegnek szánt áru, másfelől a tipográfia művészetének megtestesülése; a könyv köntöse, a könyv tartalma harmóniában kell, hogy egyesüljön. A szép könyv lehet egyszerű is, olcsó is, és szemet gyönyörködtető, illusztrált kincs is. Persze mindez ismerős, régi megállapítás. Az idei kiállítás azt bizonyítja, a magyar könyművészet változatlanul, megbízhatóan magas színvonalú, a legjobb hagyományait folytatja. A magyar olvasóközönség díját a híres, 1590-es Vizsolyi Biblia hasonmás kiadása kapta. Számos mű részesült kitüntető oklevélben, többek közt Illyés Gyula Közügy című új verseskötete, a Gyermekjátékok című könyv, amely német és magyar nyelvű változatban látható, örvendetes, hogy két tankönyvet is oklevéllel jutalmazhattak: a gimnáziumok III. és IV. osztálya, valamint az általános iskolák számára készült biológiai albumét. A gyermekkönyvek kategóriájában többek közt Lázár Ervin Berzsián és Didekijét emelték ki. A különböző jutalmak felsorolása nagyobb terjedelmet igényelne, ehelyett két alkotóművész nevét jegyezzük fel: Szántó Tiborét, aki a Lipcsében kiadott Gutenberg-díj idei kitüntetettje, s Löblin Juditét, aki az Űri- hímzés című könyv kivitelezéséért a fiatal tipográfus díjban részesült. A kiállítást a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja rendezte a Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesztő Egyesülésével közösen. Gy. L.
