Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

NÉPÚJSÁG 1982. június 9., szerda Mélyponton van-e a munkaverseny? ~r [tmeneti csend, hall- n gatás után az utób­** bi időkben ismét a figyelem középpontjába ke­rült a szocialista munkaver­seny. Ez alkalommal azon­ban nem a mozgalom átla­gon felüli eredményei kap­tak nagyobb publicitást, ha­nem éppen gyenge pontjai kerültek nagyító alá. Kiful­ladt, megtorpant, mélypont­ra zuhant, hullámvölgybe került a versengés — fogal­mazták meg nagyon sokan, de még a legjobb indulatú értékelések is kénytelenek voltak elismerni, hogy a mozgalom megújulásra vár. Mi a helyzet valójában? A válaszadásnál abból kell kiindulnunk, hogy a szocia­lista társadalom . építésének kezdeti időszakában — ami ez esetben legalább 15—20 évet jelent — nagyarányú társadalmi mozgás, átréteg- ződés tanúi és részesei lehet­tünk. Egészen a hatvanas évek legvégéig esztendőről esztendőre százezrek léptek át — főleg a mezőgazdaság­ból — az iparba, minden különösebb szaktudás, szak­mai ismeret nélkül. Ezekben az években a munkaverseny- mozgalom, a versenyköllek- tívák igazi feladata a mun­kássá válás folyamatának segítése, gyorsítása volt. Ez a sietség magyarázza azután a mozgalom céljainak túlhajtását is, és bizonyos értelemben — a formaliz­mus eluralkodásával — az egyéni versenyformák tartal­mi elszürkülését. Mindez együtt azzal, hogy a hiva­talos megítélés nem vett tu­domást a verseny formálissá válásáról, egyenesen vezetett ahhoz a téveszméhez, .mely szerint a szocialista munka- verseny-mozgalom maga a cél. Ettől az örökségtől, amely igazán nehéz és bonyolult időszak hosszú évei alatt született, nem lehet máról holnapra megszabadulni. Még a hetvenes években is, amikorra a munkaverseny már levetkőzte túlzásait, fel­felbukkant a gyakorlatban az a szellem, amely nem el­sősorban a szocialista mun­kát tekintette igazi jellem­formáló erőnek, hanem vagy a művelődés közösségi for­máit próbálta mindenáron ráerőltetni a versenykollek­tívákra, vagy pedig a lé­nyegre kevesebb figyelem­mel azt akarta elérni, hogy az adott munkahelyen mi­nél több brigád alakuljon. Ismertek ennek a törek­vésnek is a vadhajtásai: kezdve attól, hogy a brigád­naplókban megszaporodtak az összegyűjtött mozi- és színházjegyek; egészen ad­dig, hogy , az üzemekben a szervezés lazaságait a veze­tés tervszerűt lenségének kö­vetkezményeit is a szocialis­ta brigádok tettrekészségé- nek kihasználásával igyekez­tek ellensúlyozni. Mindehhez társultak még a verseny ér­tékelésének általános és he­lyi hibái, hiányosságai, ame­lyek a ■ jutalmazhatók köré­nek statisztikai behatárolásá­val, az értékelés elhúzódásá­val tovább mérsékelték a brigádok lendületét-, Tévedés ne essék: nem a szocialista * munkaverseny- mozgalom elmarasztalásáról, egyoldalú kritikájáról van szó! E versengés nélkül alig­ha születtek volna hazánk­ban a szocializmus építésé­nek olyan nagyszerű ered­ménye^ mint amilyenekről a sajtó legutóbb is beszámol­hatott akár a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évíodulóján, vagy az MSZMP XII. kongresszusának tiszte­letére kibontakozott munka­verseny kapcsán. Sokkal inkább azt kell lát­ni, hogy amikor sokasodnak a verseny alakulását elemző — többségében kritizáló — észrevételek, azok mögött jelentős változásokat kell ke­resnünk. Olyan változásokat, amelyek egyúttal a munka­verseny korszerűsítését is sürgetik, feltételezik. Ilyen folyamat tanúi, részesei le­hetünk napjainkban is. Nem mélypontraj hullámvölgybe került a szocialista munka­verseny, hanem a termelés feltételei alakultak át, vál­toztak meg. Ezért éljük az­után a változások idejét a versenymozgalomban is. Nem megtorpantak, kiful­ladtak a brigádok, hanem keresik azokat az új utakat, új lehetőségeket, amelyek a minőségi munkában emelik az átlag fölé a többletenergi­át felszabadító kollektívákat. Ezeknek az útkereséseknek a komolysága — amiben mégis csak a szocialista brigádok cselekvő, alkotó tenniakará- sa tükröződik — máris tet­ten érhető az eredmények­ben is. A Békéscsabai In­gatlankezelő Vállalatnál ki­alakított brigádönkormány­zati rendszer, a 8. sz. Volán­nál bevezetett brigádon be­lüli önálló menetirányítás, a kötöttárugyár komplex szál­lítóbrigádjának öntevékeny szállításszervezése, a kon­zervgyár gyártmányfejlesz­tésben, készletgazdálkodás­ban öntevékenyen részt vevő brigádjai gyakorlatukkal már mind azt bizonyítják, hogy megjelentek a mozga­lomban azok az új elemek, amelyek a továbblépés irá­nyába mutatnak. Az is kétségtelen, hogy a termelőszervezetek önállósá­gának fokozódásával a szo­cialista munkaverseny is egyre inkább vállalati kate­góriává válik, hiszen terve­ink teljesítése nem nagy és látványos, az egész orszá­got megmozgató építkezések­től, beruházásoktól függ im­már, hanem a munkahelye­ken nyújtott teljesítmények­től. Ez azt is jelenti egyben, hogy a szocialista munka­verseny — az azt lényegé­ben meghatározó brigádmoz­galommal egyetemben — leghatékonyabb eszközünk lehet céljaink elérésében. Ehhez azonban változtatni kell mindazon, ami jelenleg még fékezője a lendületnek. Vagyis az üzemek, gyárak, vállalatok vezetőinek min­dennapos, lényegi kapcsola­tot kell a brigádokkal te­remteniük, így már a ter­vek készítésénél számba ve­hetik azokat a várható telje­sítményeket, amelyekhez a feltételeket éppen nekik kell megteremteniük. Az anyagi és erkölcsi elismerés rendje is korszerűsítésre szorul, és világos, hogy ebben mi a kö­vetendő elv: az elismerés időben se szakadjon el a tel­jesítéstől, s ne függjön sta­tisztikai szempontoktól. még egy nagyon fontos dolog: aki részt vesz a szocia- i társadalom építésében. ' dolgozik, az egyben a íkaverseny részege is, ’etlenül attól, hogy tett-e italosán vállalást vagy . A lényeg nem a vér­ié formális jegyein van. em a teljesítményen. Aki ít többet tesz az átlagnál, kapjon is többet — ez ben a versenymozgalom ‘torpanásától sem kell a íbbiakban tartanunk! Kőváry E. Péter Érdekközvetítés és érdekegyeztetés A Magyar Kereskedelmi Kamara területi szervezetének munkájáról A Magyar Kereskedelmi Kamara első vidéki szerve­zete, a dél-alföldi összekötő bizottság Szegeden alakult meg tizenkét évvel ezelőtt. Természetes velejárója volt ez a gazdaságirányítási rendszer változásainak: a válla­lati önállóság növekedésének gyakorlata megkívánta, hogy a kamara „csápjai" közelebb kerüljenek az első vonalhoz. Az iparvállalatok is 1968 után kopogtattak a kamara ajtóin. Előbb hatvan vállalat és ipari szövetke­zet hozta létre a dél-alföldi bizottságot Csongrád, Bács- Kiskun és Békés megyei hatáskörrel. Ma már százhúsz tagja van az összekötő bizottságnak. „Környezetbarát” lakóházak magánépítőknek Bővítik a magánlakás-építők­nek ajánlott házak, lakások tervgyűjteményét. E cél szolgá­latában több minisztérium, fő­hatóság, különböző intézmény és társadalmi szervezet országos pályázatot hirdetett energiataka­rékos és úgynevezett környezet- barát lakóépületek megtervezé­sére. Ilyennek tekintik azokat a lakóházakat, amelyeknek az épí­tése nem bontja meg a termé­szeti környezet ökológiai egyen­súlyát, nem rombolja feleslege­sen a növényzetet, s az épület használatával járó szennyező­dések ártalmait is megfelelően korszerű módszerekkel előzi meg, illetve csökkenti. A ter­vezésben kapjon a szokásosnál nagyobb hangsúlyt az is, hogy az építészeti megoldások a nap­sugárzásnak, az uralkodó szél­iránynak, a csendvédelemnek és más követelményeknek is messzemenően tegyenek eleget. Az energiatakarékosságot is jól segíthetik az épületek megfelelő irányú tájolásával, a lakások helyiségeinek ésszerű elhelyezé­sével, tehát nemcsak szigetelé­sekkel, és az ablakok, ajtók megfelelő méretezésével szolgál­ják a hatásos hővédelmet. Cso­portosan telepített családi há­zak esetében a tervezők keres­senek megoldást a szennyvíz- kezelés, a tisztított szennyvíz ártalmatlan elhelyezésére, sőt, a hulladék, a szennyvíz és a szennyvíziszap hasznosítására is. A pályázóknak két épületet kell tervezniük: csoportos tele­pítésre alkalmas lakóházegysé­get, gépkocsitárolóval, egyéb, tá­rolásra megfelelő épülettel és kiskerttel, továbbá szabadon ál­ló lakóházat gazdasági épüle­tekkel. Az érdeklődők már átvehetik a pályázati kiírást az Építőipari Tudományos Egyesület (Bp. V. kerület, Kossuth Lajos tér 6—8.) hivatalos helyiségében, s a kész terveket legkésőbb szeptember 13-ig kell postán elküldeni a pécsi Városi Tanácsnak. A leg­jobb tervek díjazására és meg­vásárlására összesen 720 ezer fo­rintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb október kö­zepéig hirdeti ki a pályázat eredményét. Az is köztudott, hogy ko­rábban a kamara döntően kereskedelmi tennivalókat látott el. Ahogyan a gazda­sági életben változnak a kö­rülmények, bővülnek a fel­adatkörök, ehhez igazodnia kell a Magyar Kereskedelmi Kamarának is. E kérdések­ről beszélgettünk a kamara dél-alföldi összekötő bizott­ságának titkárával és elnö­kével, akik elmondták, hogy hamarosan szervezetileg is változás várható a területü­kön. Polák Zoltán elnök részletesen is beszélt a sze­gedi területi bizottságnak arról a munkájáról, amelyet a magyar—jugoszláv határ menti kereskedelemben ki­fejtenek. — Példásnak mondható a dél-alföldi összekötő bizott­ság és a szomszédos Jugo­szlávia közeli gazdasági ka­maráinak együttműködése. A határ menti árucsere értéke is évről évre növekedett. Jel­lemző erre, hogy 1978-ban alig másfél millió dolláros volt az export és import együttes értéke, tavaly vi­szont már meghaladta a ti­zenötmillió dollárt. — Milyen áruk dominál­nak a határ menti cserében? — érdeklődtünk Perjési Jó­zsef titkártól. — Figyelmet fordítunk ar­ra. hogy a kölcsönös árucse­re segítse elő a választék bővítését és az áruk értéke, színvonala közel azonos le­gyen. A cikkek egy része élelmiszer, textília, konfek­ció és cipő, de egy sor egész más áru is kicserélődik. Je­lentősnek tartjuk a termelé­si együttműködéseket is. A kamara összekötő bizott­ságának természetesen sok­rétű a tennivalója. Ezek kö­zött prímszerepet játszik az, hogy elvégezzék a tagválla­latok körében a kamarára háruló érdekegyeztető, ér­dekközvetítő, és ha arra szükség van, az érdekeket védő feladatokat. A területi összekötő bizottságok a ka­mara regionális szervei, he­lyi képviselői, s területi elv alapján tömörítik a tagvál­lalatokat. Biztosítják Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyékben a tagvállalatok­kal ' történő kapcsolatokat, szervezik a kamarai — egyesületi — életet. Külön­böző klubokat, tanfolyamo­kat, előadásokat szerveznek. — Az MKK dél-alföldi összekötő bizottságának kü­lönféle munkacsoportjai vannak — mondta Polák Zoltán elnök. — Ilyen töb­bek között a vásári albizott­ság. Ök jelentős szerepet vállalnak a szegedi ipari vá­sár, illetve a szabadkai vá­sár munkájában. A területi szervezet már korábban is rendezett több szaktanfolyamot a tagválla­latok képviselői részére. Kétszáznál többen végeztek és szereztek újabb szakisme­reteket a külkereskedelmi körben. Ilyen szakismeretek­kel bíró emberekre egyre in­kább szükség van a nagyobb önállósággal dolgozó válla­lati berkekben. Most indí­tottak egy speciális vámtan- folyamot hatvan személy számára, ahol vám-, tarifa- és protokollismereteket ta­nítanak. A szervezeti változtatást jelenti, hogy az országban hat területi összekötő bizott­ságot hoznak létre. E szer­vezetektől a jövőben többet várnak a tagvállalatok is. Ezért főállásban levő titkár segíti az elnökség munkáját, illetve végrehajtja a tagvál­lalatok és az elnökség által meghatározott gyakorlati tennivalókat. G. I. Rajzik az amerikai szövőlepke || mezöberényi ezermester Üjabb növényi „ellenség” jelnt meg megyénk kertjei­ben, parkjaiban: az ameri­kai fehér szövőlepke. A sely­mes fényű. fehér lepkék könnyen felismerhetők. Ál­talában április végén, május elején jelennek meg a fá­kon; a levelek fonákjára százával rakják petéiket. Ezekből rövidesen kikelnek a kis szürkés-zöld, szőrös hernyók, amelyek egy ideig vékony szálakból font fé­szekben tartózkodnak, köz­ben hámozzák, rágják a fák leveleit. Később a hernyók szétmásznak, bebábozódnak. Ezekből a bábokból ismét lepkék lesznek, amelyek új" ra szaporodni kezdenek. Évente két, néha három nemzedékük is károsítja a növényzetet. Az idei megkésett tavasz miatt csak nemrég kezdő­dött meg a szövőlepke lár­váinak kelése. A szokottnál vontatottabban, elhúzódva zajlik a már kifejlett lep­kék rajzása, petézése is. Ez pedig azt jelenti, hogy együtt vannak jelen kertje­inkben a már kifejlett pél­dányok és a hernyók, tehát fokozottan védekezni kell el­lenük. Kiskertekben jó mód­szer, ha a hernyófészkeket leszedjük a fákról és el­égetjük őket — természete­sen óvatosan, nehogy a tűz tovább terjedjen. Használha­tunk az amerikai fehér szö­vőlepke ellen kémiai szere­ket. rovarölőket is. Jó hatást érhetünk el a Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos oldatával. Ez a szer a közepesen erős mérgek közé tartozik, ezért feltétlenül tartsuk be a cso­magolásra írt használati uta­sítást, és az előírt egészség- ügyi várakozási időt! m. sz. zs. A ma 82 esztendős Hova- nyech Pál még gyermekko­rában kezdett hozzá — bics­kával és fűrésszel — a fa- megmunkáláshoz. A fúrás­faragás annyira a szívéhez nőtt, hogy az elemi iskola befejezése után nem is ta­nult ki másik szakmát. A helyi faipari ktsz-ben töl­tött 10 évet leszámítva, mint játékkészítő kisiparos, kereste kenyerét, s még je­lenleg is e kedvenc mester­ségének hódol. A konyhában, a szekrény tetején látni lehet a fara­gott, színes szélmalmot, rok­kát, gémeskutat; a műhely­ben pedig a készülőiéiben levő díszdobozokat, sótartó­kat és fogasokat. Egyébként ez az ügyes ember maga konstruálta azt a kombinált gépet is. amelynek segítségé­vel esztergálni, fúrni, fűré­szelni lehet a munkadarabo­kat. A hegesztőtrafót viszont fia készítette, aki hamaro­san szintén nyugdíjas lesz. Kép, szöveg: Bukovinszky István Földművesek Fotó: Fazekas László Mezőgazdasági újításokból nyílik kiállítás Szarvason A DATE szarvasi mező- gazdasági főiskolai kara ad otthont annak a kiállításnak és rendezvénysorozatnak, amelyen a mezőgazdasági újítómozgalom legújabb eredményeivel ismerkedhe­tünk meg. A bemutató anya­gát főként a megyénk nagy­üzemeiben dolgozó szakem­berek adják. Láthatók -lesz­nek közöttük gépek, maket­tek. fotók és tervrajzok. A legjobb újítókat, feltalálókat, illetve találmányaikat - dí­jazzák. Az ünnepélyes megnyitó június 10-én, csütörtökön lesz. Ezután újítással kap­csolatos előadásokra kerül sor. A szakterület, az újítá­si mozgalom neves országos és megyei ismerői szólnak a mezőgazdasági újítások, ta­lálmányok helyzetéről, a mozgalom gondjairól, fel­adatairól. Másnap,' pénteken ismét előadások hangzanak el. Szombaton és vasárnap nyílt napot tartanak a ren­dezők, reggel 9-től délután ötig várják a látogatókat. m. sz. zs. Munkaközösség a magánlakás-építkezések elősegítésére A Békés megyei' Beruhá­zási Vállalat a magánlakás­építkezés elősegítésére válla­laton belüli munkaközössé­get hoz létre, amelynek a működése tanácsadó, szer­vező és szolgáltató tevé­kenységre terjed ki. A máso­dik félévtől a szükségekhez mérten 5—6 szakember vesz részt majd ebben a munká­ban. Beszerez típuster­veket. amelyből választhat­nak az építkezni szándéko­zók. A munkaközösség vállal­kozni fog a telek és az épí­tési engedély megszerzésére, az ezzel kapcsolatos hatósági eljárások lebonyolítására, valamint az OTP-hitelfelté- telek rendezésére és — ha ván kivitelező — az építke­zés műszaki ellenőrzésére. P. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom