Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

1982. június 26., szombat o Csak a világszínvonal lehet a mérce Kisvállalkozások öt hónapja Televíziós müadó, spektrumanalizátor, különféle célműszerek segítik az NKR-egységek pon tos bemérését Űj épület műszaki átadá­sára készülnék a Híradó­technikai Vállalat békéscsa­bai gyáregységében. Nagyon várják már elkészülését, szükségük van a helyre. Az utóbbi időben évről évre job­ban növekszik a gyáregység termelése, főleg külföldre kerülnek az újonnan gyártott termékek. Olimpiai siker nyomán A legnagyobb partner a Szovjetunió, állandóan nö­vekszik az általuk rendelt mennyiség. — A moszkvai olimpia előtt váratlanul kaptuk a megbízást, hogy építsünk ki Moszkvában több kábeltele­vízió-rendszert. Ezek a rend­szerek szolgálták ki a saj­tóközpontot, több nagy szál­lodát. új lakótelepeket. A megbízást először az NSZK- beli Katherin cég kapta, de az általuk szállított berende­zések nem voltak megfelelő­ek. nem tudták megszüntet­ni a szellemképet. Törzsgyá­runk tervezői akkor már jól álltak a nagyközösségi rend­szer főállomásának és vo­nalerősítőinek tervezésével, így elvállaltuk a feladatot. A készülékeket itt Békéscsa­bán gyártottuk le, és nagy­szerűen sikerültek. Ezt bizo­nyítják az azóta érkezett úiabb megrendelések — mondja Juhász Miklós, a bé­késcsabai gyár főmérnöke. Az olimpia óta sorozatban készülnek a különféle NKR- egységek, Moszkva után több szovjet nagyváros vezetői, is érdeklődnek a berendezés iránt. Minden igényt egyelő­re nem tudnak kielégíteni, erre még nincs elegendő ka­pacitás. Egy év alatt kétszeresére nőtt a telefonközpontokhoz szükséges tápegységek meny- nyisége is. Ezekből az ATSZK-nak nevezett beren­dezésekből az idén már több mint kétszáz egységet ren­delt a szovjet partner. Egy- egy ilyen egység hat-nyolc szekrényből áll, így elképzel­hető, hogy mekkora felada­tot jelent ezek legyártása, bemérése. a békéscsabai gyáregység szűk területén. Új termékek a Hirschmannak Az NSZK-beli Hirschmann céggel 1969 óta működik együtt a HTV. Kezdetben csak különféle csatlakozó­dugókat szereltek össze a ré­szére, majd egyre bonyolul­tabb termékek következtek. A kooperáció ma már széles körű a HTV és a Hirsch­mann között. Békéscsabán a különféle antennaerősítők és szűrőváltók készülnek. — A Hirschmann-anten- naerősítők és -szűrők gyár­tása komoly műszaki felké­szültséget és szakmai tudást kíván. A Bundespost, a Né­met Szövetségi Köztársaság postája rendkívül szigorú, a berendezések paraméterei nem térhetnek el az előír­taktól. Nagy gyakorlat és jó műszerezettség kell ahhoz, hogy pontosan behangolhas­suk a szűrőket, erősítőket — jegyzi meg Lukácsi Sándor, a gyengeáramú üzem veze­tője. A már hagyományos Hirschmann-termékek mel­lett néhány új gyártmány készítése is kezdődik az idén. Az új típusú hangolha­tó szűrő jelentős előre gyár­tást tesz lehetővé, ez ugyan­is utólag beállítható a kívánt számú csatorna frekvenciá­jára. A kooperáció szoro­sabbra válását jelzi, hogy a Hirschmann teljesen abba kívánja hagyni a szűrők gyártását, ezek mind Békés­csabán készülnek, és Made in Hungary jelzéssel kerül­nek forgalomba az NSZK- ban. Most folynak az ártár­gyalások egy új erősítőtípus gyártásba vételéről. Ez a termékváltás most okoz egy kis nehézséget Bé­késcsabán, mert a régi még egyre csökkenő mértékben, de jelen van, az új pedig most kezd felfutni. A rende­lés egyelőre az új típüsokból darabszámra kevesebb, mint a régiekből, értékben azon­ban nagyobb, mert több mun­kát igényel elkészítésük. Így ez jobb üzlet is, mert keve­sebb tőkés importból szár­mazó alkatrészt kell beépí­teni és több a devizáért el­adható magyar munka ben­ne. fl kooperáció tovább fejleszthető A kooperáció egyre inkább abba az irányba tolódik el, hogy csökkenjen az NSZK által beszállított alkatrészek mennyisége és értéke, s he­lyette nőjön a magyar mun­ka és szellemi termék ex­portja. Hans Zehentbauer, a Hirsch mann cég vezetőségé­nek tagja nagy jövőt lát az együttműködés további erősí­tésében. Közösen kívánnak fellépni a HTV-vel harmadik országokban oly módon, hogy a közös gyártmányokat az a partner adja el, aki az adott országban a legjobb esélyek­kel jelentkezik. Zehentbau- er véleménye szerint célsze­rű egyre jobban bevonni a HTV fejlesztési kapacitását is a kooperációba. Ez mind­két félnek érdeke lenne, ugyanis a Hirschmannak na­gyobbak a piaci lehetőségei, mint a rendelkezésre álló fejlesztési kapacitása, a ma­gyar szakmérnökök pedig ki­válóan képzettek, szerinte Magyarország ezen a téren előrébb jár, mint az NSZK. Az ilyen kooperáció már minőségi ugrást jelent az ed­digi, jórészt bérmunka jelle­gű együttműködéshez ké­pest. A jövőben nemcsak a hazai gyártású anyagok mennyisége növekszik majd a berendezésekben, hanem a végtermék minőségének je­lentős, meghatározó részévé válik a magyar tudás és a magyar teljesítmény. Ez nagy feladatot ró majd a HTV mérnökeire és munkásaira, de a kooperáció további fo­kozásának csak ilyen módon van értelme. Az NSZK partner tehát nagy lehetőséget lát a to­vábbi együttműködésben, és feladat is lenne bőven. A kö­zeljövőben várható például a közvetlen tévéműsort sugár­zó műholdak nagyobb szá­mú üzembe helyezése és az ezekről sugárzott műsorok vételéhez szükséges speciális antennák és berendezések gyártását közösen szeretné megvalósítani. Természetes, hogy ilyen technikailag élen járó területen, mint az űr­távközlés, csak a világszín­vonal lehet a mérce, de a HTV-sek többször bizonyí­tották: képesek ennek az el­érésére. Kép, szöveg: Lónyai László Tizenkétezer tonna tüzelőolaj-megtakarítás Évi 12 000 tonna fűtőolaj és megközelítőleg 700—800 tonna importált szén és koksz megtakarítását terve­zik Szolnok megyében, az ipari és mezőgazdasági üze­mek, az intézmények és költségvetési szervek. Az e célt szolgáló terveket gyors ütemben valósítják meg. Máris tizenegy energiaracio­nalizálási beruházás fejező­dött be. Elkészült, többek között, a kisújszállási Tisza II. Tsz és a kunhegyesi Kunság népe Tsz nedves- kukorica-tárolója, jelenleg pedig a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben építenek hasonlót. Csak ez a három mezőgaz­dasági beruházás évente megközelítően ezer tonna olaj felhasználásából mente­síti a népgazdaságot. A Martfűi Tisza Cipőgyár széntüzelésre alapozott fűté­sét termálenergiával váltják fel. Erre a célra fúrt ezer­kétszáz méter mélységű kút- ból hetven Celsius-fok hő­mérsékletű meleg víz tör fel. A geotermikus energia üze­mi hasznosításával évente négy és fél ezer tonna szén takarítható meg, a fűtő­anyagérték meghaladja a hatmillió forintot. A húszés fél ezer hektáron gazdálkodó Közép-tiszai Állami Gazda­ságban még az idén meg­kezdik a fűtőolaj felcserélé­sét földgázra, valamennyi olajjal működő terményszá­rítóit, a lucernaüzemet, a műhelyeket, szociális intéz­ményeket, az olcsóbb ener­giával üzemeltetik, illetve fűtik. A megtakarítás évi ezerhétszáz tonna gázolaj, pénzben tizenhat millió fo­rint. Az év elején megyénk la­kóinak körében is a legna­gyobb figyelmet az új vállal­kozási formák bevezetésének jogi lehetősége és gazdaság- politikai ösztönzése kapta. A különböző intézményi fó­rumokon, üzemi tanácskozá­sokon, magánbeszélgetéseken több kétely megfogalmazó­dott. A kisvállalkozások el­terjedésétől, a személyes megtakarításoknak a terme- lésbe-szolgáltatásba való bevonásától, a szocialista tu­lajdon és elosztási viszonyo­kat féltették — az ügyeske­dőktől — a kétkedők. A mintegy 40 indító — ma már csaknem 60 — jogsza­bály magyarázása, értelme­zése az első negyedév végéig tartott. Ez volt az az idő­szak, amikor az új kisvállal­kozások elterjesztésével, me­gyénk gazdasági életébe való beépítésével hivatásszerűen foglalkozó szakemberek tu­dása elérte a kívánatos szin­tet. Ekkor kezdődött "meg a közvélemény — összefüggé­sekre és valós lehetőségekre is ügyelő — tájékozódása, tájékoztatása. Negyvenhárom munkaközösség A tájékoztatásban kiemel­kedő szerepet játszottak és játszanak a tanácsok, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Békés megyei Igazgatósága, a KISZÖV, a szakmai szerve­zetek közül a Közgazdasági Társaság, a Szervezési, Ve­zetési Tudományos Társaság megyei szervezetei; és, talán nem meglepő, a pártszerve­zetek is. Az egyéni érdeklő­dők a szervezett és kötetlen tanácsadásokon túl a Békés megyei Népújságtól is ko­moly segítséget kaptak. Az év első öt hónapjában legnagyobb érdeklődés a gaz­dasági munkaközösségek iránt nyilvánult meg. Ezen időszak alatt megyénkben 43 gazdasági munkaközösség — melyből 14 a vállalati — ala­kult. Hozzá kell tenni azon­ban, hogy közülük tizenegy­nél még folyik a cégbírósági bejegyzés. Tevékenységük szerint nyolc szellemi és hét szellemi-szolgáltató, termelő, 28 pedig termelő-szolgáltató munkák Végzésére jött létre. A gazdasági munkaközössé­gekben dolgozó főfoglalko­zásúak aránya mindössze hat százalék körül van. Az ipar­ban foglalkoztatottakhoz mért arányuk a megyében nem éri el az egy százalékot. Ipari szövetkezetekben két építőipari és három ipari szövetkezeti szakcsoport ala­kult. Mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben kettő, ÁFÉSZ keretében egy ipari szövetkezeti szakcsoportot hoztak létre. Közülük egy építőipari végzi főállásban tevékenységét. Tizenkét szakcsoport ala­kulásának fontolgatásáról tu­dunk. Egy szövetkezet kíván kisszövetkezetet létrehozni; egy szövetkezet esetén kell dönteni kisszövetkezetté való átalakulásáról, de az átmi­nősítéssé) nem kívántak él­ni. Rendkívül elterjedt az átalányelszámolásos rend­szer, jelenleg 357 fő dolgozik ilyen formában a szolgálta­tás különböző területein. A szövetkezeteknél új vállal­kozási formákban dolgozók aránya, a megye ipari fog­lalkoztatottjaihoz viszonyít­va, egy százalék körüil. Magán ás állami A magánvállalkozások iránti érdeklődés az első idő­szakban rendkívül nagy volt, majd fokozatosan csökkent. A későbbiekben feltétlen fi­gyelembe kell venni, hogy megyénkben a lakosságnál felhalmozódott megtakarítá­sok nagy részét a mezőgaz­dasági termelésben haszno­sítják. Az állami vállalatoknál, il­letve megyei egységeiknél még valójában nem hango­lódtak, kényszerültek rá az új szervezeti, illetve vállal­kozási formák lehetőségei­nek szervezett kihasználásá­ra. A szövetkezeteknél is — az átalányelszámolásos rend­szert kivéve — tartózkodás tapasztalható, elsősorban a szövetkezet gyengülésétől tartva. Egészében véve azon­ban az állapítható meg: volt, ahol nem tudtak, volt, ahol nem akartak kellő szellemi energiát ráfordítani, vagy éppen a kockázatot kerül­ték (így) ki. Akad olyan is, ahoi túlzottnak tűnik a kez­deti derűlátás, és a megala­kulás után kell rendezni a sorokat. A megalakult — szocialis­ta gazdálkodókhoz kapcsoló­dó — szervezetek működésé­nek tapasztalatai azonban a2t mutatják, hogy a szer­vezetek a szűk kapacitások feloldásával, elsősorban munkaidőn túli munkavál­lalással javítják az egység eredményességét. Lakossági ellátás javításában az új szervezetek hatását még megítélni igen nehéz. A me­gye gazdasági egységeinek szervezeti rendszere számos lehetőséget nyújt leány-, il­letve kisvállalat alakítására. Eddig az egységek önállósá­gának, önelszámolásának erősítése, érdekeltségi rend­szerük közvetlenebbé tétele tapasztalható, melyet átme­netnek lehet tekinteni az új formák kialakításához. Elő­rehaladott stádiumban van a GELKA, illetve az AFIT megyei szervezeteinek önál­lósodása. Tannlságok, teendők A megyében vállalkozási terv bejegyzését nem kellett elutasítani. Igaz, szállítási tevékenységre, biztonság- technikai munkákra, szemé­lyi közvetítésre létrehozandó közösségek szűntek meg még szervezésük időszaká­ban, jogszabályi korlátok mi­att. Az új vállalkozási formák elterjedését alapvetően nem gátolja eljárási rendben ta­pasztalható hiányosság vagy jelentős joghézag, illetve túl­szabályozottság. Kétségtelen, hogy az elterjedés lelassulá­sával járt a széles körben és összefüggésekben is szabá­lyozó rendeletek nagy szá­ma, a vállalati jogtanácsosok ellenjegyzésének korlátái, és önmagában az új társada­lombiztosítási rendelet is. Lakossági szolgáltatások te­rén a tevékenység jövedel­mezőségének alacsony volta, az árkiegészítések irányított jellege jelenti a legnagyobb gátat. A megyében is működő úgynevezett második gazda­ság integrálását főleg építő­ipari, szakipari és szerelőipa­ri szakmákban még nem tud­tuk biztosítani az új formák lehetőségeinek felkínálásá­val. A szakmák iránt meg­nyilvánuló nagy kereslet, a tevékenységek a lakosság által történő felhasználása és elismerése; az adózási, szak­mai, adminisztrációs kötött­ségek nehezítik ezen mun­kák törvényes keretek közé terelését. ♦ Az első öt hónapban a la­kosság és a gazdálkodók megismerték az új vállalko­zási formákat, a lehetőségek kibontása azonban még ko­moly szervezőmunkát igé­nyel. A közeljövőben első­sorban a szocialista szerve­zetekhez kapcsolódó formák kiteljesedése, a háttérjellegű és szolgáltató magánvállal­kozások elterjedése várható. Ugrai P. András r— — -—ir~ I % r >. %-■ a . Ik-u. I Sokat dolgoznak a gerendási emberek a fóliaházakban, hogy elegendő primőr zöldség­féle jusson a piacokra. Szépen virágzik már a mák is a környéken Fotó: Bacsa András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom