Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
a 1982. június 26., szombat-izniiuifiTg Egészségügyi helyzetkép az orosházi járásban Új Hépszava-kiadvány Munkavédelmi kislexikon A turizmus haszna Mint ismeretes, a Politikai Bizottság 1979. szeptember 11-1 határozata után az integráció bevezetésével megváltozott az irányítás, ami egyúttal pozitív hatással volt a kedvezőbb személyi és tárgyi feltételek kialakítására. Az orosházi járás egészség- ügyi és szociális ágazatában mintegy 140-en dolgoznak jelenleg. Csupán Tótkomlóson a körzeti és Gerendáson a fogorvosi állás betöltetlen, Csorváson viszont megoldódik a gyermekszakorvosi rendelés problémája. Különösen a fogászati felszerelések területén tapasztalható nagyobb mértékű előrehaladás. Ugyanis a járás valamennyi községében már rendelkezésre állnak ezek az eszközök. De gondot jelent néhány gyógyászati segédanyag beszerzése, illetve a meglevők javítása, valamint az egészségügyi célokra használt épületek, váróhelyiségek állapota. Főként Nagyszénáson és Gerendáson épülnek majd új létesítmények1, míg Tótkomlóson átalakítással és felújítással javítanak a körülményeken. A gyógyszerellátásban — az országos átlagot alapul véve — szintén előfordulnak bizonyos nehézségek. Az 1977- ben bevezetett új térítési rendszer bevált a gyakorlatban, ugyanis „csökkentette a körzeti orvosok ilyen irányú betegforgalmát, és egyszerűsítette a lakosság szükségle- teinék kielégítését”. Noha a táppénzes fegyelem szintén javult az utóbbi időben, mégis szükséges az ellenőrzések hatékonyságának további növelése. Ugyancsak törekedni kell az egészségügyi osztály, a kórház, a rendelőintézet és a települések integrációjával kapcsolatos szervezési, gazdasági és szakmai lehetőségek jobb kihasználására. Tervszerűen halad a védőnők és asszisztensek továbbképzése. A körzeti orvosok 3 hetes intenzív tanfolyamon vesznek részt; sőt, ezenkívül minden hónapban egy-, illetve félnapos konferenciát renA rokkantak nemzetközi éve alkalmából alakult megyei szervező bizottság június 25-én, tegnap délelőtt 9 órakor ülést tartott Békéscsabán. A tanácskozáson részt vett a megyei Vöröskereszt, a vakok és gyengénlátók megyei szövetsége, a Békés megyei Tanács egészségügyi osztálya, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, a KÖJÁL, a Mozgáskorlátozottak Gyulai Egyesülete, valamint az ülést szervező megyei tanács munkaügyi osztályának képviselője. Bagyinka Mihály, a megyei tanács munkaügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte őket, hogy tájékoztassák egymást a saját tevékenységi körükben folytatott munkáról. A tájékoztatások után az ülés második napirendi pontjában javaslatot tettek a vállalatok, intézmények és a lakosság a rokkantak nemzetközi éve deznek' részükre. Kívánatos lenne megfelelő témaválasztás és szervezés esetén úgynevezett klinikapatalógiai értekezletet is tartani a jövőben. A tapasztalatok szerint különös gondot fordítanak a terhesgondozásra, valamint az anya- és csecsemővédelemre is. Gyermekorvosi szakrendelésre 2 hetenként, a nőgyógyászatira pedig havonta kerül sor a járás községeiben. Sajnos nem kedvező a helyzet a születések számát illetően, mert a szülőképes korosztály száma, és a gyermekvállalási kedv is csökkent az utóbbi években. Magas viszont a nyugdíjas korosztályon felüli lakosok száma a járás településein, s az idősek' aránya meghaladja az országos átlagot. Ami a szociális ellátás formáit és gyakorlatát illeti, a tanácsok mindenütt igyekeznek tervszerűen irányítani és szervezni ezt a tevékenységet. A rászorulókat összesen 14 hivatásos és 34 tisztelet- díjas gondozónő látja el, s jól érvényesül a helyi termelőszövetkezetek, valamint a Vöröskereszt segítsége. Kedvező képet mutat a közegészségügyi és járványügyi helyzet is, és nagy figyelmet fordítanak' az érdekeltek a foglalkozási ártalmak megelőzésére. Békéssámsonban. Csorváson, Gádoroson, Nagyszénáson és Tótkomlóson rekonstrukcióval sikerült javítani a vezetékes ivóvízellátást az utóbbi három évben. Ám néhány helyen a magánerőből létesített kutak tisztítása később, a szennyvíz és a hulladék elhelyezése már most akadályba ütközik. Gondot jelent az egyes községeknek a raktározás, a gyermekélelmezés, a munkahelyi zsúfoltság és az egészséges életmód kialakítása is. A felmérések alapján megállapították, hogy a munkaegészségügy és a szociális ellátás megfelelő színvonalat ért el a járásban levő termelő üzemekben. alkalmából felajánlott befizetéseinek a felhasználására. A jelenlevők a Gyulai Kötőipari Vállalatnak és a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnek a pályázatát javasolták elfogadásra, mert mind a két vállalat több megváltozott munkaképességű embernek teremt munkaalkalmat. Ezenkívül még három érdekvédelmi szerv anyagi támogatását javasolták: a Hallás- sérültek Szövetsége Békés megyei Egyesületét — ami elsősorban hallókészülékek vásárlását és javítását valósítaná meg a pénzből. A HOSZ Értelmi Fogyatékosok Szülei Békés megyei Érdek- védelmi Szekcióját — a működéséhez szükséges feltétetek biztosítására. Harmadikként pedig a megyei Vörös- kereszt megyei vezetőségét — hozzájárulva az elmúlt évihez hasonlóan megszervezett cukorbeteg és mozgássérült gyermekek tíznapos táborozásához. L. S. Igazán hézagpótló kiadványok manapság is ritkán látnak napvilágot. E fehér hollók közül való a Népszava legújabb kiadványa, a Munkavédelmi kislexikon. Az emberiség felhalmozott ismereteiből könyvtárnyi lexikon született, hazánkban a munkavédelem elvi és gyakorlati kérdéseit összefoglaló enciklopédia még nem. A Népszava Lap- és Könyvkiadó legújabb vállalkozása nemcsak azért dicséretes, mert a nevezett szakterületen úttörő jellegű, hanem azért is, mert egy sikerült mű került ki a kiadó alkotóműhelyéből. Az A—Zs-ig terjedő címszavak a korszerű munkavédelmi ismeretek rövidre fogott speciális szakcikkei. A lexikon főszerkesztője Donáth Béla. A 248 oldal terjedelmű szaklexikon, úgy véljük, nem hiányozhat a munkavédelmi szakemberek és gazdaságiműszaki vezetők könyvespolcáról. Bár a kiadó természetesen nem törekedett egy mindent tudó könyv ösz- szeállítás kerül, amely a mindennapi munkában hasznos munkaeszközül szolgálhat .. . Egy lexikon tartalmát ismertetni, azt recenzálni szinte kivihetetlen vállalkozás, ám az ismertető kötelessége, hogy némi ízelítőt adjon a gazdag tartalomból. Találomra felütve az ízlésesen megformált ^kötetet, néhány címszót szeretnénk közreadni. A, Á. Aktív pihenés. A munkaközi szünetek legcélszerűbb eltöltési módja. A dolgozók munkahelyüket a szünetekben elhagyva, munkájuktól eltérő tevékenységet folytatnak. Ilyen például a munkahelyi torna, amelynek gyakorlatait úgy kell összeállítani, hogy a munka közben nem működtetett izmokat mozgassák. A sikeres aktív pihenés előfeltétele, hogy a dolgozók önként válasszák meg a szabad idő eltöltési formáját. A B betűt felütve a baleset tömör meghatározását kapja az érdeklődő. Baleset. Hirtelen és váratlan behatásra — amely általában a környezetből származik — bekövetkezett károsodás, amely lehet személyi (sérülés, mérgezés stb.) és vagyontárgyakat érintő (anyagi kár). Néhány fontosabb megjelenési formája: közlekedési baleset, munkabaleset. Specifikus baleset a munka- folyamatokra, szakmákra jellemző okból és körülmények között következik be. (Pl. forgácsoláskor a forgács okozta sérülés.) A közel ezer címszóban tallózva számos olyat találunk, amely a gyakorló munkavédelmi szakemberek számára is, ha úgy tetszik, nóvumként hathat. Munkaügyi tükör, munkatükör. Valamely foglalkozás, illetve munkakör valamennyi higiénés tényezőjének összefoglalása. Leírja az adott munkakörrel kapcsolatos munkaélettani, munkalélektani jellemzőket, valamint a közvetlen munkakörnyezet munkahigiénés adatait, a foglalkozási ártalmak, betegségek és balesetek veszélyforrásait. A munkaegészségtan célja, hogy feltárja a munkával kapcsolatos egészségkárosító tényezőket ... A munkalélektan felhasználói a biztonsági megbízott, a munkavédelmi felügyelő, az üzemmérnök, az üzemi orvos és üzemfejlesztésnél a tervező- mérnök. A kalandregényeknél és a krimik esetében mindenki kíváncsi, hogy mi lesz a végkifejlet. Egy lexikonnál ez nem szokásos. Mégis beavatjuk a leendő lexikontulajdonost a 246. oldalon levő címszó rejtelmeibe. Zsírtalanítás. Fémek felületkezelő eljárása a szerves és szervetlen olajok és zsírok, illetve a velük feltapadt más szennyezők eltávolítására. A zsírtalanítás előzi meg a festést, a horganyzást, a galvanizálást stb ... Az olvasó az imént kapta kézhez az első magyar munkavédelmi kislexikont, és ez nem az összeállítás kritikája, hogy máris szeretné az újabb, bővített kiadást is forgatni. Hiába, ez a könyvek sorsa! Az országgyűlés nyári ülésszakán a belkereskedelmi miniszter expozéjában kitért az idegenforgalom alakulására. Szavaiból kitűnt, hogy néhány éve kedvező fordulatot vett a Magyarországra irányuló turizmus. Míg korábban igen sok vendéget fogadtunk, viszonylag kevés haszonnal, újabban arra törekszünk, hogy a turizmus minél jelentősebb gazdasági eredménynyel járjon. A vendégfogadás rossz értelemben vett rekordéve 1978. volt, amikor kereken 17 millió külföldi lépte át határainkat. Bár nemzeti büszkeségünknek hízelgett ez a nagy érdeklődés, rá kellett jönnünk, hogy nem jó úton járunk. A főszezonban tömegesen érkező vendégeket nem tudtuk megfelelően elhelyezni: kialakultak a vadkempingek, százezrek vertek sátrat közművek nélküli területeken. Az üdülőhelyeken, elsősorban a Balatonnál, elviselhetetlen volt a zsúfoltság, vagyis olyan állapotok alakultak ki, amelyek kevéssé alkalmasak az üdülésre, pihenésre. Ráadásul ebből a vendég- forgalomból az állam viszonylag igen csekély bevételhez jutott. Egyrészt azért, mert a turisták jószerivel csak éjszakáztak és étkeztek az országban, tehát alig vettek igénybe egyéb turisztikai szolgáltatásokat. Másrészt, többségüknek csak magánházaknál, magánnyaralóknál jutott hely, és a szállásadók jó része nem fizetett adót. Miért jött mégis, a zsúfoltság ellenére oly sok nyugati turista hozzánk nyaralni? Azért, mert nálunk meglehetősen olcsón lehetett lakni, étkezni, szórakozni. Nem csupán az alacsony árak miatt, hanem azért is, mert a turisták sokkal előnyösebben válthatták be valutájukat — igaz, illegálisan — magánszemélyeknél, mint a bankban. Ez egyúttal azt eredményezte, hogy az állam a hetvenes évek tömeges turizmusából Viszonylag szerény bevételhez jútótt. A fordulat, amire 'a belkereskedelmi miniszter expozéjában is utalt, a hivatalos valuta- és devizaárfolyamok módosításával kezdő- dött. Az árfolyamokat az állam fokozatosan úgy alakította, hogy ma már a turistáknak nem érdemes az illegális utat választaniuk: valutájukért reális forint- összeget kapnak a hivatalos pénzváltóhelyeken. Az árfolyamok módosítása csak egy volt a „minőségi turizmus” érdekében hozott intézkedések közül. Mert közben nagy tempóban épültek szállodák, motelek, fogadók, kempingek, strandok, sportpályák, és egyéb, a hazai és a külföldi turisták szórakoztatására, sportolására alkalmas intézmények. Ugyanebben az időszakban adott az állam nagyobb lehetőséget magánszemélyeknek arra, hogy panziót, kempinget létesítsenek, üzletet, vendéglőt nyissanak, ami egyúttal növelte az ország fogadóképességét és az állam bevételeit is. A statisztikákból kitűnik, hogy korábban a külföldről (Tudósítónktól) Csütörtökön, június 24-én Gyomaendrődön, a II. sz. öregek napközi otthonába vendégek érkeztek. A Vakok és Csökkentlátók Megyei — Szövetségének kultúr- csoportja jött el műsort adni. A vendégeket régi ismerősökként fogadták, hiszen ,a kapcsolat 1980. óta tart. Akkor ugyanis a napközi otthon lakói meghívást kaptak a szövetségtől egy kibővített ülésre, melyen teljes létszámmal meg is jelentek.. Tavaly folytatódott az együttműködés, a rokkantak éve tiszteletére rendezett találkozón nagy örömmel vettek Magyarországra érkezetteknek csak egy része volt turista, vagyis 24 óránál többet tartózkodott határainkon belül. 1978-ban például 17 millió beutazót regisztráltak, ám közülük mintegy hét- millióan még aznap elhagyták az országot. A sietős vendégek egy része átutazóban volt, többsége azonban csak bevásárolni jött. Ez az úgynevezett bevásárló turizmus — részben a mesterségesen alacsonyan tartott élelmiszerárak miatt — szintén nem kedvezett népgazdaságunknak: ezért is szigorították meg a vámszabályokat. Bár ezek az intézkedések 1979. óta csak fokozatosan történtek, hatásukat már jelzik a statisztikák. 1981- ben csak 14,8 millió beutazást regisztráltak, de a turisták — tehát a 24 órán túl tartózkodók — száma nemhogy visszaesett volna, hanem nőtt, mint egy félmillióval. A vendégéjszakák száma az 1978-as 61 millióról tavalyra 73,6 millióra emelkedett, azaz egy turista átlagosan a korábbi 6 helyett 7 napot tartózkodott hazánkban. Nyilván, mert jobban érezte magát, több lehetőséget talált üdülésre, szórakozásra, ismeretszerzésre. Nőtt azoknak az aránya is, akik kereskedelmi szálláshelyen — szállodában, kempingben, motelben, turistaházban, kollégiumban, illetve adófizető magánszemélynél — éjszakáztak, bár a másutt megszállók aránya még 1981-ben is igen magas, mintegy 65 százalék volt. A minőségi fordulat a íeg- pregnánsabban az ország devizabevételeinek alakulásán mérhető. Míg 1978-ban a 17 millió beutazó mellett 7,8 milliárd forint volt a bevétel, addig 1981-ben a 14,8 millió külföldi látogatásából kereken kétszer annyi, 14,1 milliárd forintnak megfelelő devizabevételt könyvelhettünk el. Ezen belül a rubel- elszámolású bevételek 5,8 milliárdról 7,1 milliárd forintra nőttek, s ennél sokkal nagyobb arányban emelkedtek a tőkés idegenforgalomból származó dollárbevételek: forintra átszámítva az 1978. évi 1,9 milliárdról 6,2 milliárdra. Az idei, előszezoni adatok további javulást mutatnak. Az év első négy hónapjában a tőkés országokból érkezették vendégéjszakáinak száma 16 százalékkal, a bevétel pedig 79 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakét. A négy hónap alatt kereken 50 millió dollár bevétel származott a tőkés idegenforgalomból. Ez a bevétel tulajdonképpen export, ráadásul az idegenforgalmi devizakitermelés gazadaságosabb, mint az áruexport. Az idegenforgalmi tevékenység csak minimális importot igényel, ugyanakkor a turizmus keretében értékesíteni tudunk olyan árukat és szolgáltatásokat, sőt, földrajzi, természeti, és egyéb adottságokat, amelyeket nehezen, illetve egyáltalán nem lehet exportálni- Gál Zsuzsa részt, s a kultúrcsoport műsorával tette színvonalasabbá a rendezvényt. A csoport tagjai hetenként kétszer tartanak próbát Békéscsabán, bár többen távolabbról járnak be, mégis szívesen teszik, - hiszen tevékenységük elsődleges célja az örömszerzés, ezért minden héten csütörtökön fellépnek valahol az országban. Nagyon sok szociális otthonba és öregek napközi otthonába látogattak már el, - hogy szórakoztassák az idős lakókat. A hallgatóság úgy feloldódott, hogy az általuk is ismert dalokat együtt énekelték a vendégekkel. Baginé Szűcs Éva Sándor Dénes Épül az Aj járda Mezfikovácsházán Miként megyénk számos településén, Mezőkovácshá- zán is régi gyakorlat már, hogy az itt élők jelentős értékű társadalmi munkával toldják meg a tanács rendelkezésére álló anyagi eszközöket, hiszen a település Megalakult a Fogyasztók Békás megyei Tanácsa A Fogyasztók Békés megyei mácsa június 25-én, tegnap Bé- íscsabán, a HNF megyei bi- »ttságán tartotta alakuló liléit. amelyen részt vett és fel- ólait Mézes Jánosné, a megyei irtbizottság munkatársa is. Szikszai Ferenc, a HNF mezei titkára köszöntötte a meg- lenteket, majd az új testület trehozásának célját, szervezeti lépítését ismertette. Ezután olnár Lajos, a HNF megyei elnöke a legfontosabb tenni- ilókra vonatkozóan elmondot- , hogy az ipar, a kereskede- m és a szolgáltatás több ágazatának képviselőiből álló társadalmi szervezet elsősorban a fogyasztói érdekek érvényesítését kíséri figyelemmel a jövőben. A vélemények, javaslatok összegyűjtése mellett segíti a lakosság jobb tájékoztatását, sőt a fogyasztók jogainak megsértésekor értesíti az érdekelt szerveket. Vagyis, ebben az esetben nem egy ,,új hivatal” létesítéséről, hanem a már meglevő ellenőrző szervek (NEB, szakszervezet stb.) céltudatos tevékenységének hathatós támogatásáról van szó. Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a fogyasztók megyei tanácsának tagjai esetenként nem vehetnek részt bizonyos vizsgálatokban. A fogyasztók és vásárlók egyéni, valamint kollektív érdekvédelmére alakult testület elnöke Steigerwald György, nyugdíjas kereskedelmi osztály- vezető lett, aki a tanács 1982. II. féléves munkaprogramját ismertette, s válaszolt a feltett kérdésekre. A titkár személyének megválasztására, valamint a fogyasztók városi tanácsának létrehozására egy későbbi időpontban kerül majd sor. — y — n fejlesztése, szépítése valamennyiük érdeke és öröme. A parkosítástól a járdaépítésen, az intézmények karbantartásán át sokféle társadalmi munkát vállal és teljesít a lakosság, a munkahelyi kollektívák. Tavaly a Dózsa és a Kocsis János utcában a régi rossz járda helyett ösz- szesen 900 méter hosszú új járdát építettek az utcabeliek, a munkához szükséges anyagról a tanács gondoskodott. Most pedig elkezdődött a járdafelújítás az Árpád utcában, majd folytatódik1 a munka a Dózsa és a Kocsis János utcában. A társadalmi munka szervezésében élen járnak a körzetek tanácstagjai. Képünkön készül az új járda az Árpád utcában. A „kivitelezők” az utcabeliek. Fotó: Kiss József lavaslatok a megváltozott munkaképességűek segítésére D gyomaendrődi idős emberek vendégei
