Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-03 / 128. szám
NÉPÚJSÁG Mennyit bírnak el útjaink? Beszélgetés Hegyi Kálmánnal, a KPM főosztályvezetőjével 1982. június 3., csütörtök A brigádok egy része önmagát számolta fel II fejlődést nem szolgálták a megszépítő statisztikák Magyarország teljes úthálózata több mint 100 ezer kilométer hosszúságú. Ezzel a kiépítettséggel — amely magában foglalja az országos, a tanácsi és a szolgálati utakat — az európai ranglistának a közepén vagyunk. Milyenek valójában az útjaink1? Megfelelnek-e a közúti személy- és áruszállítási igényeknek? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Hegyi Kálmánnal, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztály- vezetőjével. — Milyen az utak állapota? — Az útleltár adatai szerint az utak jó részének' nem elégséges a teherbírása. Nyáron még nem volna különösebb baj, ám a tél sok gondot okoz. A hetvenes évek második felében egy alkalommal 900 millió forintos kárt okozott a szélsőséges időjárás útjainkon. Ez akkor óriási feltűnést keltett, hiszen a kár többszöröse volt a szokásosnak. A legutóbbi tél, nincs mit szépíteni a dolgon, hasonló pusztítást végzett. A jólértesültek, a mindent jobban tudók fölényesen szoktak hivatkozni a skandináv államok példájára, ahol a mienkénél sokkal zordabb, keményebb a tél, és lám, mégse teszi tönkre az utakat. Nem, mert a burkolatnak nem a hideg árt, hanem a fagy és az olvadás gyakori váltakozása, és a sózás. Ez utóbbiról viszont nem mondhatunk le, mennél kevésbé rutinosak egy ország gépkocsivezetői, annál inkább igénylik télen is a fekete útburkolatot. — Mit tesznek azért, hogy javuljon úthálózatunk minősége? — — A KPM ilyen célra nagyon sokat áldoz. Néhány év alatt valamennyi közúti igazgatóságunkat elláttuk úgynevezett mozgó tengelyterhelés-ellenőrző mérlegekkel, és telepítettünk ályeneket a legforgalmasabb határátkelőhelyekre is. Ezzel az a célunk, hogy kiszűrjük a megengedettnél nagyobb tengelynyomású szállítójárműveket útjainkról. Rakodási bemutatókat szervezünk közútjaink használói számára. Űj módszereket, technológiákat alkalmazunk a felújításban. Az utak gyógyítása hosszú folyamat. Úthálózatunk értéke megközelíti a 300 milliárd forintot, nagy kincs tehát, védeni, óvni kell. Ebben a tervidőszakban az építési, felújítási munkák jórészt az útburkolatok megerősítését fogják szolgálni. Mindent el kell követnünk azért, hogy a rendelkezésre álló anyagi keretekből a lehető legtöbbet produkáljuk. Felhasználunk minden olyan újítást, amely javítja a gazdaságosságot;tö. fekszünk az olcsóbb helyi anyagok és ipari melléktermékek felhasználására mindenütt, ahol erre lehetőség kínálkozik. A múlt tervidőszakban az érvényben levő rendeletek, szakmai szabványok figyelembevételével összegyűjtöttük az úthálózatunkat jellemző valamennyi adatot. Annak a négymillió adatnak a birtokában, amelyeket számítógépbe tápláltunk, már könnyebb a munkánkat fontosságuk sorrendjében rangsorolni. Kétezer kilométernyi utat szélesítettünk ki hatméteresre. Ez egyetlen példa csupán a sok közül. Sokat tesznek a tanácsok is azért, hogy jobb legyen az utak burkolata. A múlt tervidőszakban a városainkban együttvéve 600 kilométernyi lakótelepi út épült. Javult a tanácsok és a közlekedésépítő vállalatok együttműködése, s ez még a kisebb falvainkban is érezteti kedvező hatását. — Milyen feladatokat vállalt a mostani tervidőszakban a tárca alágazata? — A statisztika szerint a múlt ötéves tervidőszakban a közútépítők 55 milliárd forint értékű munkát végeztek. A mostaniban több mint 57 milliárdra van megrendelés. Ez természetesen magába foglalja a felújítás, a karbantartás, a korszerűsítés. híd-, metró-, útköltsége- ket is. Közutakra negyven- milliárd forint jut. Ennek a tetemes pénznek az egyhar- madából autópálya, út és híd épül. — Halad-e a sok éve megkezdett autópálya-építési program? — Tovább folytatjuk — a nehezebb gazdasági helyzet ellenére is — az autópályák építését. Már az idén elkészül az Ml-es, Tatabányát elkerülő, mintegy húsz kilométeres szakasza, az évtized közepére pedig Tatabánya és Budapest között meglesz a négy nyomsáv. Ugyanakkor- ra az M3-as elér Gyöngyös térségébe, kikerülve a várost. Az M3-ason előbb is átadunk újabb szakaszt, méghozzá jövőre. Hatvantól a Gyöngyös nyugati csomópontig. Épül, félautópályaként az M5-ÖS is. az anyagi lehetőségek függvényében valószínű, hogy Üjhartyánig készen lesz 1985-re. Mindent egybevetve, a tervidőszak végére lesz 200 kilométer teljes és 130 kilométer fél- autópályánk. — Körgyűrű nem lesz a főváros körül? — Most foglalkozunk' az autópálya-építés 15 éves távlati tervével, amelyben szerepel a körgyűrű egy szektora is, a hozzá tartozó Duna- híddai együtt. A végleges döntés az Állami Tervbizottságra vár. — Melyek a további fontos feladatok? — Az országos főutaknak a nagyobb városokon átvezető szakaszait a legutóbbi években már több helyen — együttműködve a tanácsok- kal — korszerűsítettük. E program tovább folytatódik. A hatodik ötéves terv időszakában 140 kilométernyi olyan út épül, amely elkerüli a nagyobb településeket, a városközpontokat. Tavaly készült el a miskolci átvezető új út, az idén pedig Sátoraljaújhelyen, Pécsen és Székesfehérváron nyitunk meg hasonló utat a forgalom előtt. És nehogy kifelejtsük: éppen a napokban fejeződött be teljesen a 25-ös út egri átkelő szakaszának hat évig tartó átépítése. Az út több helyütt teljesen új nyomvonalon halad, hatalmas völgyhíd és felüljáró építésével tettük lehetővé, bogy a történelmi belvárost elkerülje a nagy autóforgalom. — Van-e az útfenntartásban és -építésben speciális feladatokat adó területe az országnak? — Egyféle szempontból mindenképpen van. Pest megyén ugyanis a nyolcas út kivételével áthalad minden egy számjegyű főút, és az autópályák is. Ezeken a forgalom 70. az alsóbb rendű utakon 50 százalékkal nagyobb, mint az országos átlag. Nagy a teher- és az idegenforgalom. Itt tehát még inkább szükség van az erők koncentrálására, mint másutt. Az idén megkezdik a szakemberek Dunakeszin az új átkelési szakasz kialakítását. A munka a terelőutak megépítésével kezdődik. És ugyanitt még egy nagyon fontos építkezés előkészítése folyik: a Budapest—Szentendre közötti út négynyomú- sításáé. Az ország más részein a debreceni, a nagykanizsai és a veszprémi átkelési szakaszok munkálatai, a Körö$, a Rába, a Sajó, a Hemád és a Zagyva fölött csaknem húsz új, közepes méretű híd építése a legközelebbi feladat. « Fejér Gyula A meglepetés erejével hatott. Kérdések fogalmazódtak, vajon mi lehet annak az oka, hogy a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben rövid idő, lényegében egy év alatt 52* ről 30-ra csökkent a szocialista brigádok száma . .. A statisztikák bűvöletében élünk. Van, amit a számok elfogadhatóvá, van, amit érthetetlenné tesznek. Ilyenkor magyarázunk, hogy miért lett az 52-ből 40, a 40- ből 30, és így tovább. A számok csak a felszínt mutatják, és nem sejtetik ízt. hogy az 52-nek már régen 30-nak kellene lennie ... A mozgalom válsága lenne? A füzesgyarmati tsz-ben most elemzésre várnak az „elcsúfított statisztikák”. Ha az év végén eljön az értékelés ideje, az eddigi, beidegződések szerint legalábbis, elmarasztalják majd a közös gazdaságot. A mezőgazdaságban úgy másfél évtizeddel ezelőtt a Vörös Csillag Tsz az elsők között szervezte újjá szocialista versenymozgalmát. Példájukat később sokan követték, tapasztalataikat átvették. Néhány éve az itt végzett munka elismeréseként Füzesgyarmaton szervezték meg a megye termelőszövetkezeteinek szocialista brigádmozgalmát elemző megbeszélését. A dicsőségből nem lehet megélni . .. De két éve a szövetkezet nagygépes szocialista brigádja kongresszusi oklevelet kapott, két brigád a szövetkezet kiváló brigádja lett. hat arany, kilenc ezüst, 13 bronz fokozatot, 12 közösség szocialista brigád címet ért el. Tavaly kilenc arany, nyolc ezüst. 13 bronz fokozat jelezte a szocialista brigádok tevékenységét. Nem kevés idő kellett ahhoz, amíg szemléletükben szakítani tudtak a tulajdonképpen tarthatatlan helyzettel. Az „ennyi és ennyi szocialista brigádunk van” diMezögazdasági kemizálási ankét Keszthelyen A természeti környezet adottságait, valamint a növények genetikai potenciálját tekintve az ország területén tovább növelhetők a mezőgazdasági hozamok. Ennek egyik feltétele az agrotechnik'a általános színvonalának növelése, a növényvédelmi eljárások tökéletesítése. Ezek voltak az alaptémái a szerdán Keszthelyen kezdődött háromnapos mezőgazdasági kemizálási ankétnak, amelyen kutatók. a mezőgazdaságban használt kémiai szerek gyártói és felhasználói tanácskoznak. A kemikáliák gyártói ez alkalommal ismertetik a felhasználókkal az új termékeket, a kutatók pedig a talajerőpótlás és növényvédelem új technológiáiról tájékozódhatnak. Olyan kutatási és gyártási eljárásokról lesz szó, amelyek szinte azonnal alkalmazhatók a gyakorlatban. Ezek közé tartozik a folyékony műtrágyák alkalmazása, amely takarékos és egyben hatékony eljárás, hiszen ily módon közvetlenül a gyökérzónába juttatható a hatóanyag. Alkalmazása környezetvédelmi szempontból különösen a domb- és hegyvidéki területeken előnyös. Az ankét idején folyékony műtrágyázási bemutatót is tartanak. csősége helyett, a harminc tartalmasán, a brigádcímre valóban érdemes közösség vállalása lépett. Ez nem öröm — mondják a gyarmatiak —, de ez a valóság! Régebben kellett volna ezt az utat választani, mert a mozgalom fejlődését nem szolgáltál^ a megszépítő statisztikák... Sokan mégis úgy látják, ez nem más, mint a mozgalom válsága Füzesgyarmaton. „Miért lenne a következetesség válság — kérdezik a szocialista versenymozgalom sorsát szívükön viselők —, amikor mi nem tettünk mást, csak kijelentettük, és elképzeléseinket érvényes!* tettük, hogy amelyik közösség nem éri e' a követelmények minimumát, az nem kaphat címet.” Ezzel a brigádok egy része önmagát számolta fel. Vezetői kényszer? Korábban ott is működtek brigádok, ahol ennek feltételei és a dolgozók akarata is hiányzott. A kényszer szülte közösségek működése azután formálissá vált, mi több. a napló összeállítására korlátozódott. Sőt, néhol a naplóvezető tisztét is a munkahelyi irányító töltötte be, mert.... Mert az 1977 januárjában tartott szocialista brigádve* zetők, a párt*, KISZ- és gazdaság vezetők értekezletén egyértelmű lett: „ . .. hogy a gazdaságirányítók, szakvezetők, politikai vezetők munkaköri kötelessége a területükön működő szocialista brigádok támogatása. a vállalásokhoz szükséges feltételek biztosítása.” És ott. ahol nincs szocialista brigád, ott a gazdaságirányító ilyen jellegű tevékenységének értékelésére sem nyílott lehetőség, következésképpen hátrányba került .. . „Saját felelősségem sem szabad elhallgatnom” — fogalmaz az egyik munkahelyi vezető, akinek a munkaterületén 'felszámolta önmagát a szocialista brigád. „Minden évben elhatároztuk, hogy kisebb létszámmal szervezzük újjá a brigádot. Mi Az első negyedév hűvös, csapadékszegény időjárása sok gondot okozott a csa- nádapácai Széchenyi Tsz- ben. Csak május 4-én láthattak neki a kukorica vetésének; az ágazat munkásai éjjel-nappal dolgoztak, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag. A kései tavaszodás különösen a rövid tenyészidejű növényeknél érezhető még most is. Tavaly ilyenkor már hozzáfoghattak a zöldborsó betakarításához, az idén még tíz napot várni kell vele. Hasonló a helyzet a zöldbabnál, a szamócánál, a szójánál is. Az utóbbi két hétben végre csapadékot kaptak a szövetkezet földjei. Szerencsétlenség a szerencsében, hogy az eső nem egyedül érkezett. A múlt hét szombatján hulló 45—57 milliméternyi csapadék mogyorószem nagysá- 'gú jégdarabokkal „társult”. Több mint ezerhektáros területen károsított a jég. Hogy milyen mértékben, az majd a biztosító felmérése után derül ki pontosan. Az azonban máris látható, hogy a tízhektárnyi szamóca, a szója, a búza és a kukorica is kapott az égi „áldásból”. a munkánkat kiválóan látjuk el. de mit kezdjek a középkorú, vagy idős parasztemberekkel, ha társadalmi munkáról, színházról, könyvről stb. van szó?!” A tavaly és az idén fokozatot, címet elért brigádoknál ez nem akadály. Ök valóban élenjárnak a munkában, a művelődésben, a nevelésben. Többségük szakképzett, fogékony, a mozgalom szelleme iránt. A formális működés veszélye A brigádok vállalásainak értékelését versenybizottság végzi. Négy év óta segíti <a közösségek munkáját a szocialista brigádvezetők klubja is. „Szövetkezeti érdek a brigádmozgalom fejlesztése” — hangsúlyozzák a közös gazdaság vezetői. Ahol a formális tevékenységet értékelik, ott az értékelés is mechanikussá válik. Vagy éppen fordítva. A formális működés veszélyét felismerni már önmagában is erény. „Ügy láttuk, szövetkezetünkben a mozgalom eljutott arra a szintre, amikor a nagy számok önmagukban elveszítik serkentő, mozgósító hatásukat” — értékel a párt- bizottság titkára. „A puszta létért adott elismerések pedig kedvét szegik az alkotóknak, a több munkát végzőknek. Engedtük tisztulni azt, ami tisztulásra érett. Nem, feladni nem lehet, majd mindenütt visszatérünk újjászervezni, ahol a munkahelyi akarati feltételek megértek erre. Ezt a folyamatot mi is tudjuk siettetni. A nagy létszámú brigádok helyett kisebb, munkaszervezeti egységekhez kapcsolódó közösségekre kell majd támaszkodnunk”. Korai lenne még a számok mögötti tartalmi változást értékelni. A szándék azonban tisztán jelenik meg, érteni is lehet. Ezért sem hallgathatjuk el, hogy a közös • gazdaságban a dolgozó tsz- tagok 65 százaléka még most is valamelyik szocialista brigád tagja. Kepenyes János A jég okozta növényi sérülések pedig megkövetelik, hogy fokozott figyelemmel óvják a táblákat a növény- védelem szakemberei. Ugyanígy azokat a kötött talajú kukoricatáblákat, amelyeken a vegyszer a szárazság miatt nem kielégítően hatott. Ez egyben azt jelenti, hogy növekednek a növénytermesztés költségei. A késve érő borsó, zöldbab miatt nehéz feladat vár a szövetkezet dolgozóira. Szokványos időjárás esetén még a búza aratása előtt befejezik ezeknek a növényeknek a betakarítását. Az idén ez a munka egybeesik az aratással, ez pedig azt jelenti, hogy nagy munkacsúcs előtt állnak a Széchényi Tsz tagjai. A dolgozók tudják ezt, felkészültek a nehéz napokra. Sokat segítenek' a végrehajtás sikerében azok a munkahelyi tanácskozások, amelyeket épp a napokban tart a téesz vezetése. A megbeszélések hangulata bizakodó, hiszen a búza nagyon szép kalászokat hozott. A mostani meleg pedig nagyban segíti a megterméke- nyülést, szemképzést, és ez alap a jó terméshez. m. sz. zs. Jégeső után is bizakodók
