Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-20 / 143. szám
1982, június 20., vasárnap o Zöldségvetömag-termesztés El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot Választ kaphatnak sok, ma még vitatott kérdésre A hetvenes évek végén mezőgazdaságunk gyors fejlődése elengedhetetlenné tette, hogy a munkaerőigényes kisüzemi vetőmagtermesztést korszerű, nagyüzemi technológia váltsa fel. A hazai zöldségvetőmag-termesztést és -ellátást az 1968. évi 22. sz. törvényerejű rendelet szabályozza. Eszerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és magántermelők vetőmag-, ezen belül zöldség- vetőmag-ellátásának felelőse a Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalat, míg az állami gazdaságok ellátásáról azok országos központja köteles gondoskodni. A rendelet megjelenése óta, de különösen a hetvenes évek második felétől hatalmas változások mentek végbe a zöldségvetőmag-ter- mesztésben. A termésátlagok csaknem háromszoroásra nőttek, s az addig vetőmagból importra szoruló mező- gazdaság a vetőmagok exportjára is vállalkozhatott. A külföldi cégekkel kötött szállítások értéke az elmúlt évben már megközelítette a 300 millió forintot. A vetőmag-termeltető vállalat kiterjedt kapcsolatokat tart fenn a külföldi cégekkel. A Magyarországon termesztett, feldolgozott vetőmag több mint fele számos európai és tengerentúli országba jut el. Mindemellett ma még szükség van a vetőmag importjára is. A mező- gazdasági üzemek, kistermelők 15 ország 35 szállítójának zöldségvetőmagjait használják fel. E széles körű kapcsolatok miatt tulajdoníthatunk nagy jelentőséget annak a nemzetközi zöldségvetőmag-ter- mesztési tanácskozásnak, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület szervezésében június 22—23-án hazánkban rendeznek, s amelyről a közelmúltban a sajtó is hírt adott. A tanácskozáson az Európai szocialista országokból, továbbá Angliából, Franciaországból, az NSZK-ból, Olaszországból, Hollandiából is érEgyre többször esik szó a különféle híradásokban arról, hogy milyen lényeges az export fokozása. Érzik ezt Szarvason, a Szirén Ruházati Ipari Szövetkezetben is. Az új piacok meghódításához új ötletekre is szükség van, szerencsére ezeknek nincsenek híján a szövetkezetben. Egy új vevőjük például olyan anyagból kért, ingeket, amilyet Magyarországon nem lehetett beszerezni. Hogy hozzájussanak az alapanyaghoz, devizahitelt vettek fel keznek szakemberek. A felsorolt országok szakembereinek érdeklődése nem véletlen, hiszen az ott működő hasonló jellegű cégekkel tartós együttműködést alakított ki a Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalat. Ezek a kapcsolatok elsősorban a kutatás, nemesítés, értékesítés területére terjednek ki. A rendezvény szervezője a Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti Társaságának zöldségtermesztés i szakosztálya ugyan, de a program összeállításában részt vett a vetőmag-termeltető vállalat is. A vállalatnak egyébként tizenkét területi központja — az ország vetőmagtermesztésre legalkalmasabb körzeteiben — működik. Szervezetét hét kutatóállomás és tíz mintabolt egészíti ki. A nagy múltú vállalat — jogelődjét is figyelembe véve — 1974-ben ünnepelte 100. évfordulóját. A mezőgazda- sági és kertészeti növények vetőmagjainak túlnyomó többségét a vállalat termelteti, dolgozza fel, értékesíti. Évente mintegy 300 ezer hektárra köt szerződést, .mintegy 4,6 milliárd forint értékben. A nagyüzemek mellett gondoskodik a háztáji zöldségtermesztők szükségleteiről is. Tavaly például 35 millió tasak vetőmagot hozott forgalomba, s emellett a szemenkénti vetéshez, több száz millió vetőmagdrazsét készített. A nemzetközi tanácskozás első napján, amely Budapesten lesz, a 250 résztvevő mindemellett hallhat a magyar zöldség- és vetőmag- termesztés, -értékesítés helyzetéről, lehetőségeiről. A 19 előadó között számos külföldi; bolgár, lengyel olasz, holland szaktekintélyt is találhatunk majd. A rendezvény másnapján a hazai és külföldi szakemberek a Mezőkovácsházi Zöld- ségvetőmag-termelési Modell Társulás tevékenységével ismerkednek. A társulás, amely 1976-ban jött létre a a Nemzeti Banktól, vállalva hogy ezt a szükséges kamatokkal együtt, rövid időn belül visszafizetik. A kapott pénzen külföldön megvásároltak az anyagot, megvarrták az ingeket, és a készárut jó áron eladták. így mindenki jól járt, a népgazdaság többletdeviza-bevételhez jutott, és szépen nőtt a szövetkezet nyeresége is. A Szirénben eddig többnyire nagyszériás termelés folyt, termékeik minősége a nyugati áruházi színvonalat érte el. A recesszió következkorszerű nagyüzemi technológián alapuló zöldségvető- mag-termesztés meghonosítását vállalta. A huszonkét taggazdaság zöldségvetőmagból származó árbevétele tavaly 163 millió forint volt. A társulás jelentőségét bizonyítja, hogy a hazai zöldségvetőmag 80 százalékát itt állítják elő. Majdnem teljes egészében e gazdaságok adják az étkezési paprika, uborka, fejes saláta, sárgarépa, petrezselyem szaporító anyagait. Az itt felhalmozott szellemi erőforrások, és az eszközállomány jobb kihasználása, kis méretű bővítéssel, az eddigieknél is nagyobb tömegű áru előállítását teszik lehetővé. Ehhez még fokozottabban szükséges a termelésben, a forgalmazásban, a nemesítésben érdekelt vállalatok, intézmények együttműködése, a tapasztalatok átadása. A zöldségvetőmag-termesz- tés egyik legnagyobb gondja ma is a gépesítés. A társulás gazdaságai igen sok korszerű külföldi és hazai berendezést használnak. Az alkalmazott gépek közül több. is a társulás szakembereinek tervei alapján készült. A megalakulás óta számos új termelési eljárást dolgoztak ki. A berendezések működését, a termesztés eredményeit a nemzetközi tanácskozás résztvevői is tanulmányozhatják. Minden bizonnyal a magyar szakemberek is sok hasznosítható tapasztalatokat szereznek, s a tanácskozás segíti majd a hazai zöldség- vetőmag-termesztés további fejlődését, korszerűsítését. Választ kaphatnak sok, ma’ még vitatott kérdésre. így többek között arra is, hogy egyes maghozó növények termesztése milyen eredménnyel járna a kézi munkaerő, a háztáji közbeiktatásával. Remélhetően a rendezvény sikerét a későbbiekben kapható, jobb minőségű vetőmagok is igazolják. Kepenyes János tében az áruházi forgalom valamelyest csökkent, és ezt rögtön megérezték rendeléseiken. Érdekes módon, a pénzesebb vevőket nem zavarja a gazdasági pangás, de ők luxusholmit kívánnak vásárolni. Ezért úgy döntöttek. Szarvason, hogy hozzáfognak kisszériás, úgynevezett butikminőségű termékek gyártásához, mert most ezek értékesíthetők jó pénzért, exportra. Kihasználják a nemrég átadott gyártósor előnyeit, és akár ötven-száz- darabos megrendeléseket is elfogadnak. Kép, szöveg: Lónyai László Új ötlet — új üzlet Különleges minőségi igényeknek megfelelően készülnek a kisszériás termékek a Szirénben Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel A múlt évben létesült Békéscsaba és a finn Mikkeli között a testvérvárosi kapcsolat. A megállapodás célja a különböző társadalmi rendszerű országok között a bizalom erősítése, a béke, a békés egymás mellett élés érdekében való munkálkodás, a történelmi előzményeken alapuló finn—magyar barátság elmélyítése, s az egymás népeivel való ismerkedés. A VI. finn—magyar barátsági hét alkalmából a megyeszékhelyre látogató 10 tagú finn delegáció tovább erősítette ezt a kapcsolatot. Ugyanebben az időben a finnországi Espo városban megtartották a testvérvárosok értekezletét. Jelenleg 16 magyar városnak van finn városokkal kapcsolata. A Békéscsabára érkezett finn delegáció két vezetőjével, Áslak Aasszal, Mikkeli városi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnökével és Markku Turkiaval, a végrehajtó bizottság tagjával a kapcsolatok kialakulásáról, jelentőségéről és a testvérvárosok értekezletéről beszélgettünk. Áslak Aas: Én magam nem vettem részt az értekezleten. Elutazásunk előtt a békéscsabai delegációval Mikkeliben találkoztam. Az értekezlet lényegét, fő törekvését, mint Mikkeli tisztségviselője ismerem. Az értekezlet napirendjén urbanisztikái kérdések szerepeltek. A lakosság többsége, különösen itt Európában, városokban él. Az építészet, a városrendezés meghatározza azokat a körülményeket, melyek között az emberek életük nagy részét töltik'. Nem mindegy, hogy milyenek ezek a körülmények. Sok gondot okoz a környezetszennyezés. Az értekezlet központi témája természetesen a testvérvárosok közötti kapcsolatok szélesítése volt. Hogy minél több szintűek legyenek. Nagyon lényeges az is, hogy a népek megismerjék egymást. Ugyanis sok a bizalmatlanság, meg az előítélet. Ez mérgezi legjobban a megértést, fertőzi a levegőt, teremti meg a félelmet. El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot, meg az előítéleteket. Ennék legjobb módja, ha . megismerjük egymást. Nekem az a meggyőződésem, hogy a békének legerősebb pillére, ha kapcsolatot teremtünk egymással. Szörnyű teher nehezedik az emberiségre, a harmadik világháború víziója. Mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük. az emberek. Ez a cél vezérli Mikkeliben is a város vezetőit. A párt, amelynek tagja vagyok, arra törekszik, hogy létesítsünk kapcsolatot más népekkel. — Milyen pártnak a tagja? Áslak Aas: A koalíciós pártnak? Ez nem kormánypárt, bár a legnagyobb pártok közé tartozik. — Mi a párt programja? Áslak Aas: Fejleszteni a társadalmat minden egyes — Hallhatnánk néhány szót Mikkeliről? Markku Turkia: Mikkeli Közép-Finnországban fekszik, az ország legnagyobb tavának, a Soimaán partján. Vízi út köti össze Helsinkivel. Ezzel magyarázható, hogy fontos kereskedelmi központ is egyben. Fejlett a textil-, a fafeldolgozó és az élelmiszeripara. Jelentős kulturális és oktatási központ. Több mint 27 ezer lakosa van. Egyik jellegzetessége, hogy igen kicsi a területe. Az ország negyedik legsűrűbben lakott városa. Nagyon kevés a hely az építkezésre. Ezért vetődött fel az a gondolat, hogy a városhoz kellene csatolni a szomszéd községeket. Ez azonban nehezen megy. A községeknek nagy az önállósága. Nehéz a menyasszonyt táncba vinni, ha nem akarja. — Milyen benyomásokkal, tapasztalatokkal távozik a delegáció a megyeszékhelyről? Markku Turkia: Hadd mondjam el elöljáróban, nagy örömmel és nagy várakozással jöttünk Békéscsabára. Nem csalódtunk. Sok szépet láttunk. Jó benyomásokkal távozunk. Gazdag progAslak Aas és Markku Turkia, a finn delegáció két vezetője Fotó: Fazekas László — Mi a látogatás célja? Áslak Aas: Ez, amiről az előbb beszéltem, ismerkedés, barátkozás, kapcsolatok alakítása, a meglevők fejlesztése. — Más Finnország és Magyarország társadalmi berendezkedése. Erről mi a véleménye? Áslak Aas: Az eltérő társadalmi berendezkedés nem lehet akadálya a kapcsolatok kialakításának. Napjainkban az emberiségnek csak egyetlen alternatívája van, mégpedig a béke, a békés egymás mellett élés. Meg kell és meg is lehet találni a közös szálakat, amelyeken elindulhatunk. Hadd fogalmazzak ennél sokkal egyszerűbben. Itt is emberek élnek, meg nálunk is. S ahogy tapasztaltam rövid látogatásunk során, önöknél is arra törekszik a városi tanács, hogy minél jobban éljenek ember javára. Külpolitikai programja pedig a béke, a békés egymás mellett élés. — Hogyan jött létre Békéscsaba és Mikkeli testvér- városi kapcsolata? Ki kezdeményezte? Markku Turkia: Mikkeli- nek a skandináv országokban és a Szovjetunióban is van testvérvárosa, de egy magyar várossal sem volt a múlt év közepéig kapcsolata, holott több mint 10 éve dolgozik a városban a Finn —Magyar Baráti Társaság. A kezdeményezés onnan indult. Ezt karolta fel a város vezetése. Hiszen közismert a két nép nyelvrokonsága. A kapcsolat létrejöttében sokat segített Matusek Tivadar, Magyarország helsinki nagykövete. Többször járt Mikkeliben. Elmondtuk, hogy a város lakossága fölvetette ezt a gondolatot. Nagyon örültünk, hogy kapcsolatot létesíthetünk Békéscsabával. ram alapján képet kaptunk a város vezetéséről, jártunk a konzervgyárban és a Lenin Termelőszövetkezetben. Szépen fejlődik a város, mindenfelé építkeznek, jó] működő üzemei vannak. A kulturális életről, a hagyományok ápolásáról is kaptunk ízelítőt. De erről már korábban is szereztünk tapasztalatokat. Márciusban került sor Mikkeliben a zenei hét rendezvényeire. A Békéscsa- , bai szimfonikus zenekar fellépésének nagy sikere volt. A látottakról odahaza beszámolunk1. Meggyőződéssel mondom, hasznos volt a Békéscsabával, testvérvárosunkkal való ismerkedés. A ,mi delegációnkat újabbak fogják követni. Véleményem szerint, az együttműködést fejleszteni kell gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális területeken egyaránt. — Köszönjük a beszélgetést. Serédi János Előszállítás a MÁV Szegedi Igazgatásága területén (Tudósítónktól) A vasúti teherkocsik jobb kihasználása érdekében a MÁV minden év első hónapjaira előszállítási akciót hirdet. Idén, januártól április végéig tartott az előszállítás ideje, amely a Dél- Alföldön jó eredményt hozott. A MÁV Szegedi Igazgatósága 17 fuvaroztatóval kötött előszállítási megállapodást 804 ezer tonna — kavics, kő, mésztartalmú talajjavító anyag, beton- és vasbetonáru. homok, salak, kohósalak, tégla és bitumen — áru szállítására. E megállapodást a fuvaroztatók túlteljesítették, április végéig a tervezett mennyiségnél 104 ezer tonnával többet, pontosan 908 ezer 759 tonna árut fogadtak. A vasút az előszállítási megállapodás alapján azoknak a fuvaroztatóknak, akik a szerződésben rögzített mennyiségen felül fogadtak árut, a többletsúly után előre meghatározott mértékű fuvardíj visszatérítést biztosított. Ilyen címen az idén a vasútigazgatóság területén az első két hónapban 7, míg a III—IV. havi szállítások értékelése után — amely most fejeződött be — 11 fuvaroztató kapott visszatérítést, több mint 3,2 millió forint értékben. A Békés megyei fuvaroztatók közül a Szarvasi Állami Tangazdaság mindkét időszakban túlteljesítette — 20 ezer tonnával — vállalását, s ezért 398 ezer forint visszatérítésben részesült. Az Alföldi TÜZÉP 407 ezer forintot kapott vissza. A március, április havi többletszállítások után a Békéscsabai Közúti Igazgatóságnak 100 ezer, az Orosházi Üveggyárnak 37 ezer, a Me- zőhegyesi Cukorgyárnak pedig 47 ezer forintot utaltak vissza. Ugyancsak most értékelték az előszállítást segítő rakodási verseny április havi eredményeit. Ennek alapján a feladó vállalatok közül április hónapban céljutalomban részesült a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Gellért József
