Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-20 / 143. szám
NÉPÚJSÁG 1982. június 20., vasárnap Tartalmat az éveknek A szeghalmi öregek napközi otthonában bőven akad lehetőség a foglalatosságra. Jól érzik itt magukat az emberek, és a 40 fős otthon gyakran benépesül. Együtt tízóraiznak, ebédelnek. Az asszonyok kézimunkával csinosítják az otthont, a férfiak a közösen szervezett kirándulásról beszélgetnek. Képünkön a Sárréti Tej Közös Vállalatának túrószűrőruhát varrnak az otthonlakók. A Képen látható varrógépet abból az összegből vették az otthon vezetői, amit az asszonyok "bedolgozói munkájukért a vállalattól kaptak. Fotó: Veress Erzsi Bolgár bébiételek a világpiacon « A bolgár bébiételek iparszerű termeltetésének előkészítését 1961-ben kezdte meg az aszenovgradi Brigada Konzervkombinát. Laboratóriumi körülmények között 22- féle bébiétel gyártását kísérletezték ki. Két évvel később már felszerelték a nagyüzemben azt a gyártósort, amelyen az első' öt tonna bébiételt előállították. Az elmúlt 19 év során a kombinátban több százezer tonna bébikonzervet gyártottak, s ma a 190 grammos, jellegzetes címkével ellátott termékek külföldön is keresettek. Az aszenovgradi kombinátban jelenleg 42-féle, magas biológiai értékű bébiételt készítenek, 1981-ben például összesen 11 ezer tonnányit. Ebből 4000 tonnát külföldön értékesítettek. A legtöbbet a Szovjetunió, Mongólia és Magyarország vásárolja. Néhány éve még Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK is fontos vevő volt, de most már Bulgáriától csak a nyersanyag egy részét veszik meg. Helyettük új importőrök jelentkeztek: az afrikai országok és néhány latin-amerikai állam. A kombinát húsos-zöldséges kon- zervei pedig úgyszólván egész Európában keresettek. A nagyüzemben most szerelik az új gyártósort, amelynek segítségével a termelés évente 30 ezer tonnára növekszik. A jövőben tovább bővítik a választékot, több máj, spenót, csirkeszív alapanyagú konzervet gyártanak. Ismerkedés a világ dolgaival Fotó: Veress Erzsi Megalakul! a Népművészeti Egyesület Szombaton Budapesten megalakult a Népművészeti Egyesület. Kétéves előkészítő munka után a Hazafias Népfront, a KISZ KB, a Művelődési Minisztérium, valamint a Népművelési Intézet képviselőinek részvételével alakuló küldöttgyűlésen fogadták el az egyesület alapszabályát, és megválasztották a vezető szerveket. Az egyesület életre hívásában számottevő szerepet vállalt a Népművelési Intézet igazgatója, Benkö Éva elmondta, hogy az utóbbi évtizedben erősen felgyorsult az amatőr népművészeti mozgalom fejlődése, és sajátos új vonásokkal gazdagodott. A mozgalom kinőtte eddigi kereteit, s egyre inkább szükségessé vált egy olyan egyesület létrehozása, ami egyesíti a népművészeti tevékenységet folytató immár több tízezres tömegét. Az egyesület céljának és feladatának a népművészet és a kézművesség hagyományainak. szellemi értékeinek és technikai tapasztalatainak felelevenítését tartja és közre kíván működni a környezetkultúra fejlesztésében. Ápolni kívánja haladó nép- művészeti hagyományainkat, támogatni akarja az élő, alkotó népművészetet, és segíteni szeretné a tagság egyesületi tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtését. Fontos cél az is, hogy a tagok képességének, adottságainak és érdeklődésének megfelelően az egyes népművészeti ágakban alkotói közösségek, műhelyek jöjjenek létre. A Népművészeti Egyesület segíteni fogja a népművészeti tárgyalkotás ügyét, a művelődéspolitikai célok megvalósulását, véleményt nyilvánít a témához kapcsolódó állami döntésekhez. A küldöttközgyűlés résztvevői hozzászólásaikban elsősorban a megyei művelődési központokkal való együttműködésre hívták fel a figyelmet. Többen javasolták, hogy az egyesület figyeljen az iskolás korú gyermekek népművészeti nevelésére. A Népművészeti Egyesület alakuló küldöttközgyűlése az alapszabály-tervezetet elfogadta, ezzel az egyesület létrejött. Megválasztották a negyvene^ytagú elnökséget, az ellenőrző bizottságot, és Péterfy László szobrászművész személyében az egyesület első elnökét. Országos úttörő-bábfesztivál Egerben, szombaton ünnepélyesen megnyitották az országos úttörő-bábfesztivált. Az ötnapos seregszemlére összegyűlt mintegy félezer úttörő saját készítésű maszkjában jelent meg a Dobó téren megrendezett megnyitó- ünnepségen. ezt követően, a gyerekek városnézésen vettek részt. A bábjátékos csoportok szakmai bemutatója vasárnap reggel kezdődik meg az egri Gárdonyi Géza Színházban, valamint a Dobó téri szabad színpadon. Az országos úttörő-bábfesztivál június 22-én, kedden délben, az egri körcsarnokban sorra kerülő, záróünnepségen fejeződik be. Papírgyári védnökségi napok Védnökségi napokat rendezett a hét végén a Szolnoki Papírgyár kiemelt állami nagyberuházásán dolgozó üzemek és intézmények fiataljai részére a KISZ Szolnok megyei Bizottsága. A több mint húsz hazai tervező és kivitelező vállalat KISZ-szervezetének képviselői szombaton délelőtt a gyárban folyó rekonstrukciós munkákkal és a KISZ-véd- nökség addigi eredményeivel ismerkedtek. Mint a beszámolóban elhangzott, az ifjúkommunisták több jelentős kezdeményezéssel gyorsították meg a hatmilliárd forint értékű beruházás munkálatait. így például a szolnokiak kérésére, s a Ganz-MÁ- VAG KISZ-eseinek vállalása nyomán, az újonnan épülő üzemcsarnok öt, egyenként 15 tonnás futódaruját a budapesti nagyvállalat három hónappal a kitűzött határidő előtt az építkezésre szállította. E daruk használata a födémszerelésnek nagy lendületet adott, mivel az állványozási munkákat lerövidíthették. A Gamma Művek KISZ-szervezete arra tett ígéretet, hogy a kazárr és vízlágyító berendezésekhez szükséges műszereket fél évvel hamarabb — 1983 júniusa helyett már az idén —, a papírgyári építők rendelkezésére bocsátja. A legutóbbi KISZ-akcióban, az ifjúsági szövetség Szolnok városi bizottságának szervezésében, a város középiskolásai és szakmunkástanulói az új üzemrésznek áramot szolgáltató tíz kilovoltos kábel építésének földmunkáihoz nyújtottak segítséget. Takarékpénztári tanácsadé testület Az Országos Takarékpénztár öt évvel ezelőtt hozta létre tanácsadó testületi hálózatát, szélesítve ezzel a pénzintézet társadalmi bázisát. A közelmúltban az OTP békési városi fiókja mellett működő tanácsadó testület kibővített ülést tartott a ka- muti ifjúsági házban, amelyen párt-, állami, gazdasági vezetők is részt vettek. A helyi tsz gazdasági eredményeinek és terveinek ismertetése jó alapot szolgáltatott a betétállomány alakulásának elemzéséhez, melyet Erdei Ferenc, a békési OTP-fiók vezetője tett meg. Elmondta, hogy az elmúlt évben több mint 25 millió forinttal emelkedett a betét- állomány, s az idei év is a várakozásnak megfelelően alakult. Gyorsan népszerűvé vált Békésen az átutalási betétforma. több mint 600-an már így egyenlítik ki számláikat, fizetési kötelezettségeiket. (t. i.) Természetjáró úttörők országos találkozója a Mecsekben Több mint négyszáz túrázó úttörő népesítette be szombaton a Mecsek hegyei között fekvő Sikondát, ahol elkezdődött a természetjáró úttörők III. országos találkozója. A hatnapos találkozó programjában akadályverseny, tájékozódási futás, főző-, sport- és játékos vetélkedők szerepelnek. Az úttörő természetjárók országos találkozójának versenyein legjobbnak bizonyuló csapat tizenötezer, a második helyezett tízezer, a harmadik pedig ötezer forint értékű betétkönyvet, illetve az Állami Ifjúsági Bizottságtól utalványt kap. A közös otthon O i sem egyszerűbb, mint elfordítani _ a kulcsot a zárban, és kívül hagyni a világot, nem törődve a mások gondjával- bajával, bezárkózni a szűk családi körbe. Mi tagadás: jó néhányan gondolkoztak így mostanában szerte Magyar- országon, elsősorban a városokban, s ott is az új lakótelepek lakóira volt jellemző ez a felfogás. Okokat bőségesen lehet találni. Hozzájárul az, hogy a lakótelepek — tisztelet a ritka kivétel tervezőinek — meglehetősen egyhangú ké- . pet mutatnak, s nemcsak kívülről. Az emeletek fantáziátlanul kiképzett folyosói, a helyenként kórház- vagy szállodaszerűen egymás mellett nyíló lakásajtók, a dísztelen, egyforma lépcsőházak sem teremtenek jó hangulatot az ott lakóknak. No, meg az is igaz. hogy ti lakótelepekre költözők — legalábbis nagy többségük — korábban olyan helyen éltek, ahol minden szomszéd ismerte egymást, jó barátok, olykor rokonok laktak a szomszédságban vagy a környéken. Egyszeriben kiszakadni a megszokott környezetből és beilleszkedni egy újba, egy egészen másfélébe nem lehet egyik napról vagy akár hónapról a másikra. Mégsem lehet egyszerűen napirendre térni afölött, hogy a lakótelepek többségén holmi „elidegenedés" uralkodjék el. Nem indokolják ezt igazán a fentiek sem, de az olyan „divatos” elméletek sem, mint a panelhan- aulatról és hasonlókról szóló kitalálások. Sokkal inkább arról van szó, hogy a lakótelepi életforma új, korábban ilyen csak hellyel-köz- zel volt — például az egykori vasutas, tisztviselő és hasonló kolóniákon —, s még szokatlan. Annál nagyobb érdeme a Hazafias Népfrontnak, hogy — képletesen szólva — elsőként Budapesten „nyitotta ki” a lakótelepi lakások ajtaját. hogy a négy fal közül a közös otthonba hívja az ott élőket. Sok ezer embertől kérdezték meg, hogy mit szeretnének, véleményük szerint mivei lehetne valóban közös otthonná tenni a lakótelepet. S az ajtók kinyíltak, bizonyítva, hogy ... csak megfelelően kellett kopogtatni rajtuk. Nincs szó elidegenedésről, bezárkózásról, csupán arról, hogy kellett valaki, aki elsőként nyújtson kezet, az elfogadásra volt és van készség. Any- nyíra, hogy például az óbudai lakótelepen mintegy 16 ezren vettek részt az elmúlt ősszel a „vakációbúcsúztató” műsoros rendezvényén. Békásmegyeren meg éppen 40 ezer körül járt azok száma, akik hasonló jellegű összejövetelen, nyárbúcsúztatón megjelentek. Kétségtelenül hozzájárult az ilyenfajta sikerekhez az is, hogy a Hazafias Népfront budapesti bizottsága különböző díjakat ajánlott fel a legjobb közösséggé szerveződő lakótelepieknek. Mégis megkockáztatom: aligha lehetne csupán díjak elnyerésének lehetőségével megmozgatni az embereket, ha nem volna meg eleve a hajlandóság bennük. Hiszen a díjak is közösségiek: az egyik lakótelep sok ezer kötetes könyvtárat, a másik sportpályát kapott, több rádiókészüléket, magnetofont, diavetítőt, klubfelszerelést osztottak ki a Közös otthonunk elnevezésű akció más részvevői között. Még az akció meghirdetésekor, a múlt évben kérdezték meg a főváros különböző részein levő lakótelepeken élőktől: milyen közös munkában vennének részt legszívesebben. A válaszokból kiderült, hogy a legtöbben a lakótelep környékének szebbé tételében működnének közre, hogy a ház és a környék valóban közös otthon legyen. Volt, ahol lakótelepi ünnepnapot javasoltak, amelyen kötetlenül, vidáman lehetnének együtt az egymást sokáig legfeljebb látásból ismerő szomszédok, lakótársak. De olyan is volt — az egész városnyi, 15 ezer lakásos Üjpalotai lakótelep —, aho[ javasolták helytörténeti vetélkedő megrendezését, hogy minél többet tudjanak meg közös otthonukról. Figyelemre méltó kezdeményezés: Rákospalota ezekben a hónapokban ünnepelte fennállásának 700. évfordulóját, s az alig néhány éve ott lakók szeretnék jobban megismerni a régi és közeli múltat, hogy — talán évek múltán. talán inkább majd csak gyermekeik — igazi rákos- palotai lokálpatriótákká váljanak. Ehhez a helyismereti vetélkedő az első lépést jelentheti. Mindez tanulságul szolgál mások számára is. Mindenekelőtt azzal, hogy a fel- szabadulást, majd a mező- gazdaság szocialista átszervezését követő, nagy „belső népvándorlás" után a megnyugvás, egyfajta viszonylagos állandóság állapotába jutott az ország. Természetesen költöznek még manapság is faluból városba — és megfordítva is —, de a régi otthonukból elköltözött százezrek nagy mozgása véget ért. Aki megtalálta a helyét új munkakörében, munkahelyén — állandó lakos akar lenni ott. ahol letelepült. Megszűnőben van a kimondott vagy csak sejtetett ellentét a büszke „őslakosok” és a helyenként ,,jöttment"-ként kezelt, sőt lenézett beköltözők között. Sok nemzedéken át egyhelyben lakó csalódok kezdik befogadni az új lakosokat, s az ország különböző tájairól egy városba verődött, munkát, környezetet cserélt emberek lassanként lokálpatriótái lesznek új lakóhelyüknek. Ami most már nemcsak lakóhely. az sem mond elkent ennek, hogy az <-gy városból, faluból. »U, nyékről elszármazottak időnként összejárnak, felidézgetik emlékeiket, szeretettel gondolnak a szülőhelyre. De már kinyitják az ajtót, és tenni is hajlandók azért, hogy a sokemeletes lakóház, a lakótelep több legyen összkomfortos hálóhelynél. Ha fokozatosan is, de megteremtik a közös otthont. Várkonyi Endre Vámrendelkezések a Szovjetunióban Beutazáskor minden 16. életévét betöltött személynek írásbeli vámárunyilatkozatot kell kitölteni. Vámvizsgálatkor 'kérik, hogy mutassák be az élő állatokat és madarakat, valamint az állati eredetű nyersterméket és a vágott baromfit. A személyes útiholmin felül a 16 évesnél idősebb személyek vámmentesen vihetnek át egy liter szeszes italt, két liter bort és 250 darab szivarkát vagy dohányterméket. Ajándéktárgyakat vám- és engedélymentesen 100 rubel összértékig vihetnek be és hozhatnak ki azok az utasok, akik személyes ügyben — ilyen például a rokonlátogatás, a gyógykezelés —. utaznak a Szovjetunióba. A szervezett turistaúton részt vevők kisebb értékű emléktárgyakat vihetnek magukkal észszerű mennyiségben. A legálisan kapott szovjet valutáért vásárolt nemesfémtárgyból két darabot, ezüstből 400 gramm összmennyiséget lehet kihozni. Műkincsek és régiségek a Szovjetunió kulturális minisztériumának külön engedélyével esetenként kihozhatok az érték száz százalékát kitevő vámilleték megfizetése után. A szocialista országok állampolgárai személyenként legfeljebb 60 rubelt vihetnek be a Szovjetunióba, az országuk központi bankja vagy egyéb hitelintézményei által kiadott igazolások alapján. A Szovjetunióban fel nem használt valutát a szocialista országokba visszavihetjk az utasok.
