Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

1982. május 12., szerda

A szomszédos megyék elmúlt heti lapjai is sok olyan írást közöltek, amelyekben kiváló szövetkezetek, vállalatok, kollektívák1 kitüntetéséről számoltak be, de olvashattunk népgazdaságunk törekvéseiről, a folyton változó és ösztönző szabályozási rendszerről, szűkös hitelekről, beruházásokról.

Komádiban az idén is so£ -kárt okozott a belvíz. Komádiban 22,6 millió forint, a szomszédos Magyarhomoro- gon 4,4 millió forintot kellene műtárgyakra, hidakra, csatornákra költeni, s mindezek mellett gondot jelent, hogy a községeknek szűkös anyagi lehetőségükből kell a község más közös gondjait megoldani. Sürgető a feladat, hiszen a mély fekvésű Komádi és Magyarhomorog 78 kilométer hosszú belvízelvezető csatornája eliszaposodott. Az 1968 előtti felújítás után ma már csak a víz 30—40 százalékát vezeti le. A gondok teljes megoldását 1990-re várhatják a térségi meliorációs munkák befejezésével egy időben.

Patakfalvi Attila a Hajdú megyei tanácsi vállalatokat képviselő 4-es küldöttcsoport egyik tagja lett volna az Ipari Minisztérium országos ágazati ifjúsági parlamentjének tanácskozásán, ha meghívták volna. Hogy végül is mi történt? A következő: az Ipari Minisztérium szakigazgatási szervét utasította, hogy vagy egyik vagy másik osztálya hívja meg a küldötteket, s miután az osztály a minisztérium szervezési bizottságához- visszautalta a feladatot, így lemaradt a négy küldött erről a számukra oly fontos tanácskozásról.

AiKitthiM SZOLNOK MEGYEI wjoegvesujetb:!

Szűkös a hitelkeret, még- is több beruházást valósított meg a mezőgazdaság, mint ahogyan azt 1981-ben tervezték. A szolnoki lap interjújában dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes Bonyhádi Péter kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a beruházások szerkezetét tekintve csak az építési fejlesztések térnek el a tervezettől. De ez az elmozdulás nem ellentétes a népgazdasági tervben meg- •fogalmazottakkal. Jelentős mértékben túlteljesítették a

baromfiférőhely-beruházá- sok időarányos tervét, és a tárolóterekkel kapcsolatos beruházási igény is magasabb, mint a tervezett. Hogy erre miből futja? Abból, hogy jelentős konvertálható árualapbővítő hitelhez jutott a mezőgazdaság, amelyet a bank főként az alaptevékenységét fejlesztő mezőgazdasági üzemeknek engedélyezett.

Békés megyéből indult Nagy György és felesége, Pólya Sarolta, akik jelenleg a szolnoki AGROKER dolgozói. Kettejük arcképvázlatát rajzolja meg Fejszés Edit újságíró. Egy helyen kezdték el pályafutásukat, és ma Szolnokon -is egy munkahelyen dolgoznak. A feleség nemrég óta vállalati KISZ-titkár, s a mozgalomról megállapítja: „A KISZ ma már nem az, ami vöt. Nincs már Hanság- lecsapolás és más nagy feladat. Tagjaink többsége családos, tehát az akcióprogramot eleve úgy tervezzük, hogy figyelembe vesszük ezt a tényt.” Mozgékonyság jellemző e házaspárra, akik nemcsak munkahelyükön szeretnének megfelelni, hanem családjukban és a mozgalomban is.

Szolflok megye északi részén fekszik Jászárokszállás. Mária Terézia idejében mezővárosi rangot kapott, ám az egyszer volt város ma nagyközség. A településen ma is vannak kisgazdák és régi iparos emberek. Szeretnének újra város lenni, ám ehhez még fejlődnie kell a kommunális létesítményeknek és sok minden másnak. Találhatók még régi házak, amelyek ma már lakatlanok, ám az elmúlt években több mint ötszáz újat építettek.

CSÖNGŐD II V n V A

* Mtsm nlKLAr

Lakás a padláson címmel készített írást a Csongrád megyei Hírlapban Bátyi Zoltán, és alcímében megkérdezi, Avagy mennyit vállalhat magára a KISZ? Hogy mit takar a cím? A KISZ tevékenységét a fiatalok lakásgondjainak megoldásában. A Csongrád megyei KISZ- bizottság ma már minden városban hallatja szavát e kérdésben, így. Szegeden a felépülő lakások 40 százalékát, Makón 60 százalékát osztják ki tagjaik között a fiatalok. Ar^a azonban nem vállalkozhat a szervezet, hogy teljesen magára vállalja tagjainak lakásgondját. De alakultak már ifjúsági lakásépítő szövetkezetek és tanácsadó irodák, amelyek indítására a Csongrád megyei KISZ-esek is gondolnak a jövőben. Ám terveikben az is szerepel, hogy a falvak telek-, építési viszonyait, a hitellehetőségeket részletesen is megvizsgálva a községekben élő fiataloknak is segítsenek. Ebben a munkában számítanak a mezőgazdasági nagyüzemekre is. Vagyis, mit vállalhat magára a KISZ? Azt, hogy a jó ötleteket mihamarabb megvalósítsák.

A közhangulat barométere

a címe annak az írásnak, amelyről a Csongrád megyei lap beszámol, és utal arra, hogy a párt Központi Bizottsága határozatával ösztönzi a pártszervezeteket, sőt, meg is követeli tőlük, hogy a közhangulatot mérjék fel rendszeresen, adjanak erről naprakész tájékoztatást.

Gyakran elhangzik az a vád, hogy kozmetikázott az a közhangulat, amely a legfelsőbb fórumokig eljut. Megfogalmazódik még az is, hogy tovább kell növelni a politikai információk gyűjtésével, ösz- szegzésével foglalkozók politikai felelősségét. A párt végrehajtó bizottságának határozata megállapítja: „A munka végzése során törekedni kell arra, hogy a közhangulat mindenkori valóságos feltárásával, a dolgozók helyzetének, véleményének bemutatásával tájékoztassuk a felsőbb pártszerveket, illetve a helyi vezető testületeket.”

DÉLMABYARORSZÁB

Piackutatás a levegőben.

Az MHSZ tulajdonában levő AN—2-es típusú gép a budaörsi repülőtérről hétfőn és csütörtökön délután 15 óra 45 perckor startol, s 65 perc múlva már a szegedi MHSZ- repülőtérre érkezik. Innen Szombathelyre indul másnap, s reggel 6-tól 8 óra 05 percig tart az út a dunántúli városba. És sorolhatnánk a légitaxi útvonalait, amely nem éppen olcsó mulatság. Budapestről Szegedre 298 forint az út, s a kilométerek függ-, vényében változik ez más irányokba. Ha jól meggondoljuk, nem is olyan drága, ha a még drágább időről van szó.

összeállította: Számadó Julianna

Bővül a bútorválaszték

Nem tudták, hogy tilos?

Üjabb bútorcsaláddal bővítette az elemes bútorok választékát a győri Cardo Bútorgyár: most kezdték meg a tavalyi BNV-n bemutatott Anitra fantázianevük szekrénysor gyártását. Az elegáns megjelenésű, színezett, pácolt bútor — amelyhez akasztós szekrény és

üvegajtós könyvszekrény tartozik — a gyár tervezőinek munkáját dicséri. Figyelembe véve a házgyári lakások méreteit, s ugyanakkor gondolva va magánerőből épülő lakáspkra is, a szekrényt alacsony és középmagas kivitelben állítják elő.

Vaddisznóvadászaton

Az elműt hét végén a DEFAG gyulai erdészetének vadászai nagyszabású hajtóvadászatot indítottak a kártékony vaddisznócsordák ellen. A vadászat sikeres volt, hiszen 12 vaddisznó került, terítékre Fotó: Béla Ottó

Sarkadon, a Békéscsabai Kötöttárugyár telepén Mérai István, az SZMT munkavédelmi felügyelője a szabadságon levő Dobi Lajosné telepvezető helyett Vincze Rozália telepvezető-helyettesnek teszi fel a kérdést:

— Mi történt azóta, amióta a fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatósát, illetve túlóráztatását a 168 óra rádióműsor a nyilvánosság előtt kifogásolta.

— Szajbély Mihály, a vállalat igazgatója az április 22- én kelt 7/1982. számú utasításában intézkedett a fiatalkorúak éjszakai munkavégzésének és a 16 éven aluliak túlóráztatásának a megszüntetésére. Azóta ilyen törvény- sértés nem fordul elő.

'I*

Kiss Erzsébettől, a szak- szervezeti főbizalmitól kérdezem:

— Nem, tudta, hogy a fiatalkorúak ilyen módon való foglalkoztatása tilos?'

— Tudtam, hogy az, de a fiatalok sok vita árán is bent maradtak, és túlóráztak, illefve dolgoítak éjszakai műszakban.

— Talán azért is voltak elnézők, mert úgy gondolták, ezt kívánja a termelési érdek.

— Igen, tőkés exportra dolgozunk, határidőre kell a termékeket a rendeltetési helyére eljuttatnunk. Ha csak egy napot is késünk, a megrendelő-nem veszi át a szállítmányt.

— Á szakszervezeti főbizalmi tehát nem lépett fel a törvényszegéssel szemben. De legalább miért nem jelentette be ezt a helyzetet a vállalat szakszervezeti bizottságának ?

— Sajnos, elmulasztottam.

A szakszervezeti bizottság valószínűleg tudott volna olyan megoldást találni, hogy a törvény megtartása mellett a termelés se szenvedjen csorbát. .

— És most mi a helyzet?

— Szervezéssel igyekszünk a termelési feladatokat megoldani.

v

Bállá Erika és Bondár Margit gépi varrónő. Mindketten 17 évesek. Többek között ők is túlóráztak, jó néhány esetben éjszakai műszakban dolgoztak.

Bondár Margit mentegetni igyekszik az üzem vezetőit:

— Mi kértük, hogy dolgozhassunk éjszakai műszakban, és túlórázzunk. Küldtek ugyan haza bennünket, de mi maradtunk.

— Miért? — kérdezem.

Bállá Erika válaszol:

— Több a pénz, és szeretünk is abban a blokkban dolgozni, amelyikhez tartozunk.

Az érv nem meggyőző. Hogyan lehetséges, hogy a vezetők este, munkaidő után hiába küldik haza a fiatalokat. ők nem mennek, hanem dolgoznak tovább hajnalig? A fiatalkorúak védelme nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy egészségesen érjék meg a nagykorúságot és felnőtt emberként munkabírók legyenek.

Mint kiderül. Erikának három hónapja, Margitnak pedig csaknem egy éve van még hátra ahhoz, hogy nagykorú legyen.-v

A fiatalok törvényellenes foglalkoztatása januárban kezdődött és áprilisban, a rádióműsort követően ért véget. Akkor tartott vizsgálatot Mérai István, az SZMT munkavédelmi felügyelője, valamint Balázs János, az SZMT politikai főmunkatársa. Mérai István azonnal határozatot hozott a törvény- sértés megszüntetésére. Természetesen az elkövetők felelősségre vonása sem marad el.

Pásztor Béla

Kooperációs megállapodás

A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet kooperációs megállapodást kötött az NSZK-beli Solo céggel, kisebb teljesítményű, egy lóerős rotációs kapák gyártására. A motoros kapa főként műanyagból készülő alkatrészeinek a felét és a motQrt az NSZK-beli cég szállítja. Ugyanezzel a céggel együttműködve gyártanak két keréken gördülő motoros háztáji permetezőket, továbbá komposztkészítő — a ház körüli zöldhulladékot megdaráló — gépeket is. A háromféle kisgépből az év végéig húszmillió forint értékű tételt szállítanak az NSZK-ba, s mindegyikből jut a hazai vásárlóknak is.

Szakszervezeti jogok O

Beleszólás és ellenőrzés

Magyarországon a szak- szervezetek jogköre az utóbbi években lényegesen tovább bővült. A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezésére 1976-ban a szakszervezetek egyetértési jogát — amely korábban a dolgozók és egyes csoportjaik élet- és munkakörülményeivel' kapcsolatos kérdésekre vonatkozott — bizonyos esetekben kiterjesztették egyes személyekre is. így például azóta a személyi alapbérek megállapításánál, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésekre történő .javaslatnál, a vállalati lakástámogatásnál, valamint a szociális juttatásnál is ki kell kérni a szakszervezetek egyetértését. Ugyanez a jog érvényes a vállalati szociális tervek elfogadására is.

A szakszervezetek véleményezési joga gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államigazdasági vezetés köteles a szakszervezetek véleményét is meghallgatni, mielőtt döntést hozna a dolgozók nagyobb csoportjait érintő munkajogi szabályok és a szakszervezettel együtt hozott intézkedések végrehajtásával kapcsolatban, és sok más kérdésben. Természetesen a szakszervezetek bármilyen esetben megkérdezésük nélkül is véleményt mondhatnak különböző kérdésekben, de ez már inkább a javaslattételi jog területére tartozik. Fontos tudnivaló, hogy az állami, gazdasági vezetés ilyenkor nem köteles ugyan a szakszervezetek véleményét, javaslatát elfogadni, de azokra minden esetben írásbeli választ kell adni. Ez annál is fontosabb, mert ha a válasz nem kielégítő, és a szakszervezetek más intézkedései sem vezetnek eredményre, lehetőség van a vétójog gyakorlására.

A véleményezési és javas- lattételi jogkör természetesen nem jelenti azt, hogy a szakszervezeteknek át kellene vállalniuk a gazdasági vezetés hatáskörét. De megfontolt észrevételeikkel segíthetik a reálisabb döntések kialakítását, lehetővé válik, hogy a dolgozókat fokozott mértékben bekapcsolják a munkahelyi ügyek intézésébe.

Ami a szakszervezetek ellenőrzési jogát illeti, itt elsősorban a dolgozó élet- és munkakörülményeire vonatkozó szabályok betartása kerül előtérbe. A szakszervezetek a termeléshez kapcsolódó ellenőrzési jogot önállóan gyakorolják, de ehhez a gazdasági vezetők minden

esetben kötelesek segítséget adni, a szükséges feltételeket megteremteni, okmányokat, adatokat rendelkezésre bocsátani. Lényeges előírás, hogy a szakszervezeteknek módjuk van javaslatot tenni az ellenőrzés során észlelt hiányosságok kiküszöbölésére, sőt — ha szükségesnek látják — eljárást is kezdeményezhetnek a hiba elkövetőivel szemben a megfelelő hatóságoknál. Abban az esetben, ha a vállalat jogtalan anyagi előnyre tett szert, a szakszervezetek gazdasági bírság kiszabását is indítványozhatják.

A szakszervezeti jogok gyakorlása elválaszthatatlan az üzemi demokrácia fejlesztésétől. A Miniszter- tanács és a SZOT Elnöksége még 1977-ben együttes határozatot hozott az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről. Ez egyebek között előírja, hogy a vállalatoknál szervezett demokratikus fórumok megalakításának rendjét, működésének szabályait — természetesen a jogszabályok keretei között, és a helyi körülmények figyelem- bevételével — a szakszervezet vállalati szervével egyetértésben, szervezeti és működési szabályzatban (ügyrendben) kell meghatározni.

Ezeket a fórumokat az eléjük terjesztett kérdésekben véleményezési és javaslattételi jog, illetve bizonyos témakörökben az állásfoglalás, a döntés és az ellenőrzés joga illeti meg. így például a vállalati szakszervezeti tanács és a bizalmi testület együttes ülése állást foglal az évenkénti bérfejlesztés felhasználásának főbb elveiről és arányairól, valamint a részesedési és a jóléti kulturális alap felosztásáról. Ezt a jogát gyakorolta a közelmúltban az Országos Bányagépgyártó Vállalat bizalmi testületé, amely nem fogadta el a gazdasági vezetés bérfejlesztési koncepcióját. Egyetértésének hiányában a vezérigazgatónak új, immár két változatos javaslatot kellett előterjesztenie, míg létrejöhetett a szakszervezettel a megegyezés. ‘

A szakszervezet döntési jogkörébe tartozik a kollektív szerződés megkötése, s az ennek végrehajtásáról szóló évenkénti értékelés elfogadása, illetve a módosítás, a vállalati szociális terv kialakítása, továbbá a szociális és kulturális alapok felhasználásának meghatározása. A szakszervezeti testületek véleményezik a középtávú és éves vállalati terveket, valamint ezzel együtt a vállalati gazdasági vezetők éves tevékenységét. Erről a következő cikkben írunk részletesebben. *

Deák András