Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-12 / 109. szám
GH2QH23" 1982. május 12., szerda Ahogy a nagykönyvben meg van írva Hatan a brigád tagjai közül Néhányszor le akart mondani, de jólesett a többiek unszolása. Na, jó — mondta ilyenkor Gyula bácsi. — Még ezt az egy évet végigcsinálom ... Közben a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz Petőfi Szocialista Brigádja egymás után ötször lett aranykoszorús, majd hatszor a Termelőszövetkezet Kiváló Brigádja. Legutóbb pedig az Ágazat Kiváló Brigádja címet érték el. — Most már tényleg lemondok! — kezdte megint, arcán különös mosollyal. — Itt a nyugdíj a nyakamon, még 11 hónap, és leköszönök. Jó lenne az utódomnak elmagyarázni... A többiek meg sem várták, hogy befejezze ... — Nyugdíjasként lesz rá csak igazán ideje, hogy a brigádot összefogja, szervezze... — Nem engedjük ... Jansik Gyula elégedetten nézett a brigád tagjaira. — Ragaszkodnak hozzám; s ez jó — gondolta. De a lelke mélyén tisztában volt azzal, hogy nyugdíjasként mégsem vezetheti sokáig ezt a brigádot. Megszakad a munkakapcsolat, és ez a közösség végül is a munkában ko- vácsolódott eggyé. — Kellene választani egy helyettest, akik fokozatosan átveszi a dolgokat — szólalt meg kijózanítóan Szakáll Lászlóné, a brigád egyetlen nőtagja, ő egyébként adminisztrátor, a brigádnapló vezetője. — Legjobban attól félünk, hogy megtörik a lendület. Hiányozni fog Gyula bácsi tekintélye... — elmélkedett még egy darabig Szabó Dezső. * * * Aki nem ismeri őket, annak talán hihetetlenül hangzik, hogy a sikert a közösség elsősorban Jansik Gyulának, a brigád vezetőjének tulajdonítja. Pedig a címekben benne van mindannyiunk munkája, erőfeszítése. Csakhogy nehezen tudják elszakítani magukat attól a ténytől, hogy 1969 óta, amióta Jansik Gyula vezeti őket, minden olyan rendben megy, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. — Hogy mi a siker titka? Várjunk csak. hogy mondják azt mostanában? — fontolgatja a brigádvezető, hogy kimondja-e, amire hirtelen gondolt. — Jól tudunk könyökölni — böki ki azután bizonytalanul, mert nem tudja pontosan, illik-e egy ilyen riportban efféle tréfálkozás. Rövidesen persze arra is fény derül, mit értenek ezen a Petőfi brigádban. — Tavaly egy főre húsz társadalmi munkaórát vállaltunk, több mint nyolcvan lett belőle — magyarázza Szakáll László szerelő. Számolni kezdi mennyi munkát teljesítettek. De azután felhagy a számolással. — Gyula bácsit ismerik szinte mindenütt, a tanácsnál, az iskolában, az óvodákban, keresik is elég gyakran ... — Vállaltuk, hogy segítjük a növénytermesztési ágazatban dolgozók munkáját. Ennek többszörösen is eleget tettünk — fejezi be a felsorolást a napló vezetője. — Eddig úgy volt — veszi át a szót most már Fercsák István asztalos —, hogy mindig egy lapáttal rátettünk az előző év teljesítményére. Most már ez is kevés lesz, a többi brigád is felzárkózott... Ráadásul ettől az évtől kezdve négy helyett évente csak egy közösség érheti el a Termelő-^ szövetkezet* Kiváló Brigádja címet. — Majd nekigyűrkőzünk — toldja meg bizakodóan Gyula bácsi. * * * Már többször is megkapták, nincs ez így jól, nem helyénvaló, hogy ez a brigád nem egy szakmát képvisel. Hát igaz, ami igaz, van közöttük asztalos, villanyszerelő, ács, festő, kovács, szerelő, adminisztrátor, és két nyugdíjas is tagja maradt a brigádnak. Nemegyszer ahá- nyan vannak, annyifelé dolgoznak. De ennek ellenére sem gyengült a brigád. Erről Szabó Dezső szerelő tud a legtöbbet mondani. — Korábban egy másik brigád tagja voltam. Ott nem egészen úgy mentek a dolgok, ahogyan elképzeltem. Sok jót hallottam a Petőfi brigádról, átjelentkeztem. Miről ir a Kertészet és Szőlészet? A vadon élő növényeink védelmében törvényerejű rendelet született. A védelem elsősorban 340 őshonos növényre terjed ki, amelyek veszélybe kerültek az oktalan pusztítás és a mohó gyűjtőszenvedély miatt. Erről szól Németh Ferenc írása a Kertészet és Szőlészet e héten megjelenő, 19. számában. , Úgynevezett szexferomon- csapdák segítségével meghatározható a szőlőmolyok rajzása is, s így a védekezés sokkal hatásosabb lehet ellenük, erről szól a lap egy másik cikke. A kajszisok hosszú évek átlagában nagyon rapszodikusan teremnek. Az élettani betegségeken túl a késő tavaszi fagyok és lehűlések is megtizedelik ezt az értékes gyümölcsöt. Ha a fagyos éjszakát vagy hajnalt “követően azonnal kezelik az ültetvényeket egy hormonkészítménnyel, a termés még megmenthető. A szer feltalálója, Surányi Dezső ad tanácsokat a lap hasábjain. A heti tanácsokban olvashatjuk: az idő már megengedi, hogy a paprika- és paradicsompalántákat kiültessük a kertbe. A gyümölcsfák zöldmetszésére, hajtásválogatására is sor kerülhet. A héten ültessük ki a dáliagumókat. A gyümölcskertet a sziromhullás után a levél- tetvek, a keleti gyümölcsmoly, a tafrinás levélfodro- sodás és a lisztharmat ellen permetezni kell. Kezdő ger- beratermesztőknek is hasznos tanácsokat ad a lap. Fotó: Veress Erzsi Szabó Dezső rövidesen a Petőfi brigád tagja lett. Ez persze nem ment könnyen, hiszen itt a követelmények szigorúak, Erre egy példát is mondtak, korábban' a brigád két tagja rendszeresen kivonta magát a társadalmi munka alól. — Ha társadalmi bolt nincsen, társadalmi munka se legyen — hajtogatták. — Mondtuk, ilyen emberek nekünk nem kellenek. Az üzemi pártszervezet nem értett egyet vele. Neveljük át őket — magyarázták, mi ezt is megkíséreltük — válaszoltuk. De mit tehettünk volna mást, amikor a két brigádtag magatartása már az egész közösség erőfeszítéseit veszélyeztette. Az akkori lépések bennünket igazoltak — tesz hitet a brigád kialakult rendje mellett Jansik Gyula. — Évente négy értékelő brigádgyűlést tartunk. Ilyenkor a brigádvezető név szerint vesz sorra mindenkit. Egyébként rendszeresen járunk moziba, színházba, sok estét töltünk együtt családostól — egészíti az eddig hallottakat Szakáll Lá^ló. * * * * Az értékelés legfontosabb szempontja mégiscsak a munka. Kuliga Lőrinc, a műszaki főágazat főmérnökhelyettese így összegzi a véleményét: — Ezekre az emberekre lehet számítani. Munkájukban tártják a vállalt határidőket. Úgy látjuk, a brigád különös gonddal vigyáz arra, hogy jó közösség maradjon. Ozsgyán György munkahelyi vezető mindezt az alábbiakkal egészíti ki: —< A legtöbbet a munka- fegyelemben segít egy ilyen brigád. A munkából nem késnek, és nem mennek el hamarabb, munkájuk példamutató. Nem lenne teljes a brigádról alkotott kép, ha elhallgatnánk, valamennyien tagjai a Vöröskeresztnek, van közöttük termelőszövetkezeti vezetőségi tag, munkásőr, népi ülnök, önkéntes tűzoltó, háztáji bizottsági tag. Rájuk szokták mondani, közéleti emberek. Kepenyes János Változások a szövetkezeti önkormányzatban a gyomaendrődi Győzelem Tsz-ben Akik részt vettek a 30 éves megalakulásra emlékező ünnepi közgyűlésen a gyomaendrődi Győzelem Tsz-ben, meglepetésben volt részük. A három évtized szövetkezeti munkájáról számot adó Gel- lai Imre tsz-elnök beszámolójában ugyanis nem az elért nagy terméshozamok, árbevételek fogalmazódtak meg első helyen, hanem a szövetkezeti gondolat kibontakozásának körülményei, fejlődése, a párt agrárpolitikájából fakadó helyi feladatok sajátos értelmezése, megvalósításuk közösségre gyakorolt hatása, a közös gazdaság szövetkezeti jellegének megőrzése és továbbfejlesztésének tapasztalatai. Az elemzést ezren hallgatták egyetértéssel. A 600 aktívan dolgozó téesztagság soraiban ott volt a négyszáznál több nyugdíjas is. Az ünnepi közgyűlés után másfél hónap telt el, és még mindig beszédtéma a Győzelem Tsz önkormányzati munkájának fejlődése, magas fokú szervezettsége. Mindenki szót kap Az önkormányzatban a közgyűlés, mint a legmagasabb szövetkezeti fórum, a küldöttgyűlés és a munkahelyi tanácskozások és ezen választott, illetve kinevezett bizottságai vesznek • részt. A közgyűlés szerepének megítélése az elmúlt hálom évtizedben sokat változott. Valamikor mindenben a tagság, ezen a havonta összeülő fórumon határozott. Ma évente egy alkalommal hívják össze a zárszámadás és a jövő évi tervezett feladatok áttekintésére, megerősítésére. Időközben a küldött- gyűlés, a dolgozó tagság képviseletében tárgyalja a szövetkezet ügyeit, s hat éve pedig rendszeresen a munkahelyi tanácskozásokon vizsgálják meg az előbbre haladás körülményeit, teszik mérlegre egy-egy szűkebb értelemben vett kollektíva munkájának eredményeit, feladatait, a szövetkezet érdekében fogant kezdeményezések jóságát. Ma, így Gyomaendrődön is természetesnek hat, hogy a szövetkezet tagjai közül bárki felállhat és véleményt mondhat. Közösségi ügyekben, de még egyéni ügyekben is meghallgatásra találnak az emberek. — Megesik, hogy valamilyen közösségi rendezvényen a téesztag szót kér, és olyasmit mond, ami éppen nem tartozik a tárgyalt napirendhez. Ilyenkor rendszerint közbeszólnak, és leintik az illetőt. Ezt nagyon furcsa és nagyon durva eljárásnak tartom — mondotta Gel- lai Imre téeszelnök. — Figyeljük csak meg, mi ennek a következménye. Másnap, harmadnap az egész szövetkezet, az egész község azt beszéli: nem kell ide a mi véleményünk! Megítélésem szerint a szövetkezet azért szövetkezet, hogy az emberek egyéni gondjaikat, közösséget szolgáló véleményüket bátran mondják el. ök ezzel segítik egymást a boldogulás útján. Ez a gyomaendrődi Győzelem Tsz elnökének vezetési ars poeticája. Ez a szép gondolat hogyan valósul meg a gyakorlati életben? — Nézzünk egy praktikus példát. Szövetkezetünk 1980 második felében érezte, hogy az energiagazdálkodásban gondjaink lesznek. A gabona melléktermékét, a szalmát hétszámra égettük el a határban. Veszendőbe * ment, pedig nagy érték, hasznossá lehetne tenni. Vezetőségi ülésen elhatároztuk, megkérdezzük az embereket, mi erről .a véleményük? összesen 11 munkahelyi tanácskozáson vitattuk meg a témát, kerestük a megoldás lehetőségét. A vélemény megoszlott. Sokfélék vagyunk. Volt, aki biztatott bennünket: „Jó gondolat, ha már egyszer megtermett, próbáljuk hasznosítani.” Ott hallottuk egyik tagtársunktól, hogy a Láng Gépgyárban szalmás kazánfélével kísérleteznek. Ha egyszer van kazán, vegyük meg, inkább bennünket, mint az eget melegítse a láng. Talán még terményt is száríthatnánk vele. Végül a helyeslő vélemények kerültek többségbe. Közgyűlés elé vittük az ügyet. Akkor ott a tagság megszavazta a 10,6 millió forintos beruházást. 0 vezetés társadalmasításával Témát váltunk. A Győze-^ lem Tsz aktív dolgozóinak'* életkora átlagosan 39 év. A szövetkezet az utóbbi időben erőteljesen fiatalodik. Nem volt ez mindig így. A hetvenes évek elejére tér vissza gondolataival Gellai Imre. — Abban az időben az általános iskolások véleménye nagyon eltérő volt a szövetkezetről. Ez azért volt így, mert nem törődtünk az itt dolgozó ifjúsággal. A párt ifjúságpolitikai határozata minden politikai és gazdasági vezető figyelmét jövőnk alakulására fordította. Mi a fiatalok megszerzésére és megtartására már eddig is több intézkedést foganatosítottunk. Ma a dolgozó tagság egyharmada nálunk 30 éven aluli. Lényeges változás, hogy szakmával jönnek hozzánk, vagy nálunk válnak szakmunkássá. Sokat tettünk értük, de még menynyi minden hátra van. Magam is ott voltam a téeszek IV. kongresszusán, ahol az ifjúsággal való törődés előtérbe került. Helyeslem a kongresszus állásfoglalását a tekintetben, hogy a nőbizottsághoz hasonlóan a közgyűlés bizottságaként hozzuk létre az ifjúsági bizottságot. Az önkormányzati munka sokrétű. A közgyűlés és bizottságai közül a vezetőség feladatköre a legszélesebb, önmaga nem is lenne képes átfogni a működés fontosabb területeit. Ezért a vezetőség a feladatok súlyának megfelelően különböző bizottságokat hoz létre minden szövetkezetben. A gyomaendrődi tsz-ben vajon hány bizottság segíti a vezetőség munkáját? —- Korábban négy bizottságra támaszkodtunk: háztáji, munka- és tűzvédelmi, szociális és kulturális. Újabban a szociálist bővítettük szociális és egészségügyi bizottságra, de újabbakat is létrehoztunk. Ezek közül legidősebb az 1975-ben született versenybizottság, ezt követte 1976-ban az üzem- és munkaszervezési bizottság, majd 1979-ben az újítási, 1980-ban pedig az idősek bizottsága. Ezekben csaknem száz társadalmi munkás dolgozik. — Milyen tartalmi munka áll egy-egy bizottság mögött? — Itt van mindjárt az újítási bizottság. Ez úgy született, hogy felsőbb szerveink előírták, jelöljünk ki újítási felelőst. Társadalmi munkásnak melléállítottunk egy műszaki és egy agrár szakembert. Mivel az újítókat anyagiakkal is szépen ösztönöztük, az újítási díjak odaítélését nem követte mindig egyértelmű helyeslés. Ekkor bővítettük a bizottságot hét főre. Ez a bizottság készíti elő vezetői döntésre az újításokkal kapcsolatos ügyeket. Az élet- és munkakörülmények javítására az utóbbi években 16 millió forintot költöttek. Gyomaendrődön úgy érezték, hogy elért eredményeik tartóssá tételére és az újabbak megalapozására orvos szaktanácsadására lenne szükségük. Ahogyan megoldották ezeket a feladatokat, látták, hogy az orvos szakmai tanácsait a szövetkezet egész tagsága igényli. Így lett üzemorvosuk. Szép rendelőt építettek. Most szerelik fel különböző műszerekkel. Bz önkormánvzat erősítésével — A szövetkezet legújabb bizottsága az időseké. A nyugdíjasok figyelemmel kísérik az itt folyó munkát. Valahányszor találkozunk velük, kíváncsian kérdezik, igaz-e ez vagy az? ök annak idején érzelmileg és anyagilag egyaránt nagyon erősen kötődtek a szövetkezethez. Ma is készek segíteni, ha összetorlódik a munka. Az idősek bizottsága igen alkalmas az ilyen kétirányú feladat szervezésére. Működik „a nyugdíjasok klubja is, ahol minden hónapban rendszeresen tájékoztatjuk az érdeklődőket a szövetkezetről, s ha összetorlódnak a munkák, hozzájuk fordulunk segítő . kezekért. Két évvel ezelőtt a hörcsöginváziót nyugdíjasok állították le, tábláról táblára járva mérget tettek a hörcsög földbe vájt járataiba. Ez a bizottság anyagiakkal is rendelkezik. Dönt afelől, hogy kik kapjanak kedvezményes ebédet az üzemi konyháról, kik részesüljenek segélyben, a háztáji föld be- művelési költségeit kiknél mérsékeljék vagy töröljék. Ezzel az önkormányzati jogkörrel segítenek a javak igazságosabb elosztásában. A bizottsági munka az ön- kormányzat kapcsán még sok mindenről lehetne beszélni, hiszen egy-egy terület eredményes munkájáról, külön- külön legalább ennyit, ha nem többet lehetne írni. Ezek közül a gyomaendrődi Győzelem Tsz példáját felhasználva azokra szerettünk volna rámutatni, melyek viszonylag újak, legújabb segítői a mozgalomnak a gazdálkodás hatékonyabb szervezésében. D. K.
