Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

NÉPÚJSÁG o 1982, május 12„ szerda Egy hét múlva nyit a BNV 18 csehszlovák vállalat a tavaszi BNV-n Az egy hét múlva nyíló tavaszi BNV csehszlovák ki­állítói konkrét üzleti tár­gyalásokra is készülnek, hogy a vásári szerződésköté­sekkel teljes egészében ki-, töltsék az idei magyar—cseh" szlovák árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben meghatáro­zót 1,1 miliárd rubeles ke­retet. Ezért — mint azt Ludovit Priecei kereskedelmi tanácsos keddi ' sajtótájékoz­tatóján a csehszlovák nagy- követség kereskedelmi kép­viseletén elmondta — úgy szervezték meg a csehszlovák BNV-részvételt, hogy a ki­állító vállalatok a magyar piacon különös érdeklődésre számot tartó újdonságokat mutassanak be. A tavaszi BNV-n 18 cseh­szlovák külkereskedelmi vállalat 2500 négyzetméternyi területen állítja ki ipar­cikkeit, beruházási javait. A legnagyobb kiállító a szer­számgépeket forgalmazó Strojimport és a járműveket exportáló Motokov; míg az előbbi új típusú speciális, számjegyvezérlésű gépeket és marógépeket, kovácsoló préssort, félautomata revol­veresztergát és különböző univerzális szerszámgépeket hoz a vásárra, a Motokov a Tátra Gyár és a Skoda Mű­vek billenő tehergépkocsiját mutatja be. s A vásáron látható sokféle csehszlovák gyártmány nagy része újdonság. Először mu­tatják be külföldön például a Chirana gyár hatcsatornás elektrokardiográfját és a Merkuria új hangosfilmve­títő gépét. A csehszlovák ki­állítók külön felhívják a fi­gyelmet a KGST-szakosodás keretében készülő gyártmá­nyokra és technológiákra, köztük a Budapesten felépí­tett szemétégetőműre is, amelynek makettjét állítják ki. A sajtótájékoztatón arról is szó volt, hogy a két or­szág közötti gazdasági együttműködés gyors ütem­ben fejlődik. Az árucsere- forgalomban leginkább gép­ipari termékeket szállítanak egymásnak a partnerek, így a mostani BNV-nek különö­sen nagy a jelentősége. A műszaki-tudományos együtt­működésben jelenleg több mint 300 feladat megoldá­sán munkálkodnak közösen a magyar és a csehszlovák kutatók és intézetek. Véradás Tótkomlóson (Tudósítónktól) Május 11-én délelőtt a Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ Vöröskereszt-alap- szervezete a községi kerületi alapszervezettel közösen vér­adó napot rendezett a szö­vetkezet központjában. A 105 tagú alapszervezet minden évben megtartja a térítés- mentes véradást. Tegnap öt­vennyolcán 18 liter vért ad­tak. Az ÁFÉSZ szocialista munkaverseny-mozgalmá­ban negyvenhármán vállal­tak önként véradást, akik ezúttal is bizonyították áldo­zatkészségüket. A mozgalom aktív tagjai: Koska Pálné 30, Gyurkovics József és Gyur- kovics Józsefné 26, illetve hússzoros véradók. A 81 éves Lehoczki Mártonné, kora ellenére évente kétszer ad vért. Az idős asszony 1953- tól rendszeres véradó, eddig több mint hatvanszor nyúj­tott segítséget. Szuszekár István (Tudósítónktól) Az orosházi Városi Tanács és a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága szervezésében áprilisban 6,2 hektáron, 16 ezer facsemetét ültettek el Gyopárosfürdőn. Ezenkívül a tavaszi fásítási tervnek megfelelően a város belte­rületén mintegy 40 ezer fo­rint értékű fát és cserjét te­lepítettek többek között az is­kolák udvarára, a millenniu­mi domb környékére és a játszóterekre. Képünkön a társadalmi munkások egy csoportja Gyopárosfürdőn dolgozik. (K. H. S.-né) Fotó: Faludi János H csehszlovák játékfilm hete megyénkben A csehszlovák—magyar barátsági hét keretén belül a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága és a Bé­kés megyei Moziüzemi Vál­lalat közös szervezésében, rendezésében tartották meg május 11-én, a békéscsabai Szabadság filmszínházban a csehszlovák játékfilm heté­nek ünnepi megnyitását, amelyen a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazga­tója, Végh Andor mondott ünnepi köszöntőt. A rendez­vénysorozatot Petr Tyc nagykövetségi attasé, a Cseh­szlovák Kulturális és Tájé­koztató Központ igazgatóhe­lyettese nyitotta meg, ame­lyet követően bemutatták Jiri Menzel Szigorúan ellen­őrzött vonatok című Oscar- díjas játékfilmjét. A filmhét keretében Bé­késcsabán, a Szabadság mo­ziban, Csorváson, Gádoro­son és Szarvason vetítenek csehszlovák játékfilmeket. A hét befejező eseményeként, május 14-én, este fél 8 órai kezdettel a nagybánhegyesi művelődési házban a Forró nyár árnyai * című színes szinkronizált csehszlovák fil­met mutatják be. B. S. E.--------------------T~ Térségi meliorációk Befejeződött a közgazdász-vándorgyűlés Kedden befejeződött a XXI. közgazdász-vándorgyű­lés. A Balatonfüreden tar­tott tanácskozás második napján a szakemberek négy szekcióban foglalkoztak a gazdaság új növekedési pá­lyájával kapcsolatos terve­zési feladatokkal, a gazda­sági szabályozó rendszer to­vábbfejlesztésének irányai­val, a növekedési pálya nemzetközi összefüggéseivel és a gazdaság szervezetei­nek fejlesztésével. A népgazdasági tervezéssel foglalkozó szekcióülésen egyetértettek abban, hogy a tervezést is a keresletnek kell irányítania. Élénk vita alakult ki a központi szabályozással fog­lalkozó. szekcióülésen is. A nemzetközi összefüggé­sekkel foglalkozó szekció résztvevői — mint a hozzá­szólásokból kitűnt — to­vábbra is magas energia- és anyagárakkal számolnak, s véleményük szerint ehhez kell alkalmazkodni, s ennek megfelelően kell gazdálkod­ni a költségekkel. Az új növekedési pályára való átállás megkívánja a gazdasági szervezet folya­matos változását. A szerve­zeti rendszer és a gazdasági mechanizmus összekapcsolt fejlesztése még jelentős tar­taléknak számít. A tanácskozás tapasztala­tait összefogó zárszavában Nyers Rezső, a Magyar Tu­dományos Akadémia Köz­gazdaságtudományi Intéze­tének tudományos tanács­adója hangsúlyozta, hogy a vándorgyűlés' gazdasági éle­tünk „elevenjébe vágó” té­mát választott. Ezt mutat­ja a rendkívüli érdeklődés is. A Magyar Hidrológiai Tár­saság tegnap, május 11-én Békéscsabán, a megyei ta­nács nagytermében a térségi melioráció tervezéséről tar­tott ankétot az állami szer­vek képviselőinek és a me­gyei szakembereknek. Hankó László, a Békés me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezető­je összefoglalta a megye helyzetét és elemezte a jövő feladatait. A meliorációt kö­vető években racionális föld- hasznosítás mellett, hektá­ronként 1,5—2 tonna a ter­méstöbblet, amely önmagá­ban is indokolttá teszi a nagy befektetést. Békés megyében jelenleg 50—55 százalékos a termőterületek kihasználása, a komplex melioráció meg­valósulása után ez 75—80 százalékra növekszik. Ehhez jelentős központi támogatást kapott a megye, melynek alapján a VI. ötéves tervben egymilliárd 669 millió 800 ezer forintot használhat fel. A teljes program megvalósí­tása 1990-ig tart. Az ankét részvevői a be­számolót meghallgatva hoz­zászólásokkal, kérdésekkel gazdagították a programot. Sz. J. Megnyugtató a hazai állategészségügyi helyzet Európa több országában kedvezőtlen az állategészség­ügyi helyzet, több helyen fertőző állatbetegségek ütöt­ték fel fejüket. Mi a helyzet nálunk? Az ország állat­egészségügyi helyzetéről dr. Glózik András, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosz­tályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: — Tíz éve tökéletesen meg­nyugtató a hazai állatállo­mány állategészségügyi hely­zete. Az igen veszélyes, nagy gazdasági kár okozására ké­pes járványos állatbetegsé­gek a megelőző intézkedé­Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. MÁJUS U-EN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) Trabant Lim. (Bp.) Trabant Lim. (Debrecen) Trabant Lim. (Győr) Trabant Lim. Spec. (Bp.) Trabant Lim, Spec. (Debr.) Trabant Lim. Spec. (Győr) Trabant Combi (Bp.) Trabant Combi (Győr) Wartburg Lim. (Bp.) Wartburg Lim. (Győr) Wartburg de Luxe (Bp.) Wartburg de Luxe (Győr) Wartburg Lim. tolót. (Bp.) Wartburg de L. tolót. (Bp.) Wartburg Tourist (Bp.) Wartburg Tourist (Győr) Skodá 105 (Bp.) Skoda 105 (Debrecen) Skoda 105 (Győr) Skoda 120 (Bp.) Skoda 120 (Debrecen) 4 759 Skoda 120 (Győr) 5 856 12 318 Lada 1200 (Bp.) 16 428 9 283 Lada 1200 (Debrecen) 10 808 4 581 Lada 1200 (Győr) 4 410 6 756 Lada 1300 (Bp.) 6 498 7 053 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 3 273 Lada 1300 (Győr) 1 280 6 754 Lada 1500 (Bp.) 7 277 3 829 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 «J 4UO 7 468 Lada 1500 (Győr) 1 905 4 075 Lada 1600 (Bp.) 2 828 9 049 Lada 1600 (Debrecen) 1 591 4 311 Lada Combi (Bp.) 3 891 1141 Lada Combi (Debrecen) 1 656 1 673 Moszkvics (Bp.) 11352 3 663 Poski Fiat 126 (Bp.) 11 487 1 612 Polski Fiat 126 (Győr) 4 121 5 761 Polski Fiat 1500 (Győr) 2 581 4 686 Dá’cia (Bp.) 4 865 4 769 Dácia (Debrecen) 4 311 7 851 Zastava (Bp.) 531 sek, valamint a nagyüzemek­ben és a kistermelőknél is kialakult korszerű állattartá­si, állategészségügyi techno­lógiák és módszerek nyomán elkerülték az országot. A megelőzés, a védekezés je­lentőségére utal, hogy a ha­zai állatállomány értéke 170 —180 milliárd forintot tesz ki. Az állomány megvédése azért is fontos, mert — mint ismeretes — a beteg állatok húsa, a tojás és a tej stb. bi­zonyos esetekben alkalmat­lan az emberi fogyasztásra, és a szakemberek számolnak azzal is, hogy gazdaságos ter­melésre csakis az egészséges állomány képes. A kiegyen­súlyozott állategészségügyi helyzet, mindent egybevetve, hozzájárul a termelési biz­tonság fokozásához, és ahhoz is, hogy a magyar áruk, élel­miszerek piacképesek külföl­dön, reklamáció állategész­ségügyi értelemben nem ér­kezik rájuk. A kedvezőtlen külső té­nyezők ellensúlyozására az állategészségügyi hatóságok megtették a szükséges in­tézkedéseket. Alapvetően fontos, hogy fertőzött állat, élelmiszer, de még takar­mány se kerüljön az ország­ba a járványokkal sújtott te­rületekről. Ezt az érvény­ben levő nemzetközi állat­egészségügyi megállapodások alapján biztosítani tudjuk. Ezen túlmenően: a nem ve­szélyeztetett helyekről ér­kező állatokat és termékeket is szigorú ellenőrzésnek vet­jük alá az országhatárokon. Az ilyen import áruk csakis akkor kapnak belépési enge­délyt, ha az állategészség­ügyi ellenőrzés minden te­kintetben kedvező eredmény­nyel zárul, s ilyenkor is — az élő állatok esetében — egyhónapos karantént rende­lünk el. Az állategészség­ügyi védekezés szigorú el­járásait kiterjesztettük az az ország nagyüzemi állat­tartó telepeire, ahol viszony­lag nagy értékű állatállo­mányt tartanak, nevelnek Ezekre a telepekre feloldásig csakis a legszükségesebb forgalom irányulhat, a te­lepek látogatására csakis a legindokoltabb esetekben van lehetőség. A «főosztályvezető végeze­tül elmondotta: a hazai ál­lategészségügyi szervezet megfelelő mennyiségű" oltó­anyaggal rendelkezik. Szük­ség esetén haladéktalanul védőoltásban részesíthetik az állatállományt. A MÉM illetékesei kérik a nagyüzemi állattartókat és a kistermelőket, hogy fokozott gonddal óvják ebben az idő­szakban állataikat, és ugyan­ilyen nagyfokú elővigyáza­tosságot és egyúttal megér­tést is kémek mindazoktól, akik kapcsolatba kerülnek a nagy értékű állatállomány­nyal. Önállóan—bástyák nélkül a megyei tajiácsok az elmúlt év végén új munkaerő-prognózist készítettek, összesített in­formációk szerint az idén a foglalkoztatás országos egyensúlya megfelelő lesz. Tizenegy megyében — Haj- dú-Bihar, Heves, Szolnok, Csongrád, Bács-Kiskun, Bé­kés, Győr-Sopron, Fejér, Komárom, Vas és Pest me­gyében — a munkaerő-ke­reslet és -kínálat várhatóan közelít egymáshoz. Nógrád, Somogy, Zala és Tolna me­gyékben változatlanul ki­egyensúlyozott helyzetre, Bu­dapesten és Baranya megyé­ben azonban változatlanul munkaerőhiányra, Borsod megyében kisebb, Szabolcs- Szatmárban pedig viszonylag nagyobb feszültségre lehet számítani. E felsorolás is jelzi, hogy a munkaerőpiacon uralkodó keresleti és kínálati viszo­nyok sokkal bonyolultab­bak. mint amilyeneket éve­ken át megszoktunk. A ko­rábbi időszakokat a munka­erő iránti feltétlen kereslet jellemezte, most viszont úgy tűnik, hogy a vállalatok vá­logatnak a munkára jelent­kezők között. Tény, hogy bizonyos szakmákban sok munkavállalónak elhelyezke­dési gondokkal kell számol­nia. A pályakezdő fiatalok egy részének elhelyezése például már most sem köny- nyű: az egy műszakos mun­kahelyet kereső nők egyre nehezebben találnak munka­alkalmat; nem beszélve a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségei­ről. Tegyük még ehhez hozzá: a gazdasági szabályozók egyre több munkaerőt sza­badítanak fel, s a nyilván­valóan szigorúbb gazdálko­dási feltételek ugyancsak szi­gorúbb munkaerő-gazdálko­dásra késztetik a munkálta­tókat! S a végeredmény: valószínű, hogy súlyosbod­nak a foglalkoztatással kap­csolatos gondok! Ilyen körülmények kö­zött pedig minden eddiginél nagyobb és nehezebb felada­tokkal kell megbirkózniuk a területileg illetékes taná­csoknak és szakigazgatási szervezeteiknek. Dolgukat nehezíti, hogy bizonyos kör­zetekben egyszerre kell megvalósítani a hatékonysá­gi szempontból nélkülözhe­tetlen munkaerő-átcsoporto­sítást, illetőleg bővíteni az elhelyezkedési lehetőségeket. A kisebb településeken élő népesség megtartásának egyik feltétele, hogy min­denkinek munkalehetőséget kínáljanak a lakóhelyén, vagy annak közelében. A ra­cionális munkaerő-gazdál­kodás másik feltétele, hogy csakis a minden szempontból kedvező helyzetben levő körzetekben valósítsanak meg termelésbővítést jelen­tő beruházásokat, s ha ezek működtetéséhez az adott körzetben nincs elegendő munkavállaló, akkor to­vábbra is szembe kell néz­nünk az ingázásból fakadó gondokkal. Az ingázást nálunk sokan afféle sorscsapásnak tekin­tik. noha az ingázásnak nyilvánvalóan racionális okai vannak. Ezért is döntött úgy az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal, hogy megvizs­gálja a lakóhelytől távolab­bi munkavállalás gazdasági és szociális feltételeit, kö­rülményeit, egyéni és tár­sadalmi költségeit. Tételez­zük fel, • hogy a vizsgálatok végül az ingázás körülmé­nyeinek javításához vezet­nek majd. Ettől függetlenül, az adott területen élő népesség fog­lalkoztatási gondjainak megoldása — az érvényes párt- és állami határozatok értelmében — elsősorban a megyei tanácsok feladata. De milyen lehetőségeik, esz­közeik vannak erre? Például a munkavállalók át-, illetve továbbképzésének szorgal­mazásához és szervezéséhez? Ez ugyanis egyik alapfelté­tele a munkaerő mobilitásá­nak. Jelenleg mintegy 100 ezren járnak különböző ké­pesítést nyújtó továbbképző tanfolyamokra, s ez önma­gában is gyors változásokat idézhetne elő az adott terü­leten foglalkoztatottak szak­mai struktúrájában, mobili­tási esélyeiben és lehetősé­geiben. Csakhogy a megyei tanácsok munkaügyi osztá­lyainak — megfelelő infor­mációk híján — nincs pontos áttekintésük e változásokról. A felnőtt munkavállalók szakmai képzésének, át- és továbbképzésének irányítása, engedélyezése ugyanis any- nyira bonyolult, hogy a leg- érdekeltebbek — a területi munkaerő-gazdálkodásért (elvileg) felelős tanácsi szak- igazgatási szervek — aligha befolyásolhatják az oktatási munkát. Például miniszté­riumi elbírálás és engedély kérdése, hogy valamely álla­mi vállalat szervezhet-e to­vábbképző tanfolyamokat olyan szakmákban, amelyek az országos szakmunkáskép­zési jegyzékben foglaltatnak. A tanácsok csakis az általuk irányított vállalatok eseté­ben engedélyezhetik e tan­folyamokat. A továbbtanu­lással kapcsolatos egyéni ké­relmeket mindenkor az adott vállalat munkaügyi osztálya bírálja el, a tanfolyamon történő felkészítés engedé­lyezése viszont az illetékes minisztérium hatáskörébe tartozik. K érdés, hogy ilyen kö­rülmények között el­várható-e a tanácsok­tól az eddiginél hatéko- nyobb és racionálisabb terü­leti munkaerő-gazdálkodás? A válasz annyira , egyértel­mű, hogy a Művelődési Mi­nisztériumban már dolgoz­nak a felnőtteket érintő szakképzés rendjének kor­szerűsítésén; az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal pedig még az idén megjelenteti a tanácsok munkaügyi szerve­zeteinek munkáját szabá­lyozó új ügyrendet. De az ÁBMH szakemberei arra is figyelmeztetnek, hogy önálló gondolkodás és cselekvőkész­ség híján a jogszabályi ren­dezés sem segíthet. Más sza­vakkal: a megyei tanácsok­nak meg kell barátkozni az önálló cselekvés gondolatá­val, még akkor is, ha az ön­állóság esetenként nem bás­tyázható körül központi jog­szabályokkal. Vertes Csaba „Energiatakarékos” törpetyúk „Energiatakarékos” barom­fifajtát nemesítettek ki a Sasad Tsz genetikusai. A Minavis elnevezésű broiler- szülőpár anyaállata a te­nyésztői munka eredménye­ként lényegesen kisebb súlyú a normális változatnál, utó­dai között azonban már nin­csen különbség. Az állattar­tók nyeresége abból adódik, hogy a törpetyúk kevesebb takarmányból is megél, tar­tása olcsóbb. A különleges, új baromfi az eddigi vizsgá­latok szerint megközelítően tíz kilóval kevesebb takar­mányt igényel a fölnevelés­hez és a tojástermeléshez, mint normál nagyságú tár­sai. Ugyanakkor a törpetyúk­ból a hagyományosnál több fér el a tojóházban, jobb a helykihasználás, és gazdasá­gosabb a fűtés. Az előnyök kamatoztatásá­ra a Sasad Tsz gesztorságá­val megalakult a Minavis Gazdasági Társaság. Eddig tizenkét állami gazdaság, ter­melőszövetkezet rendezke­dett be az új fajta tartására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom