Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

HCl 1982, május 8., szombat Kiváló mezőgazdasági üzemeink (Folytatás az 1. oldalról) évet zárt. és a kombinát él­üzeme lett. A g$ir körzeté­ben tavaly több, mint két­ezer hektárral nőtt a répa termőterülete. Mindemellett a cukorrépa-termesztésben újszerű együttműködés kör­vonalai bontakoztak ki. A vállalat kezdeményezésére a közelmúltban a cukorgyári' melléktermékek hasznosítá­sára szarvasmarhahús-terme­lő gazdasági társaság ala­kult. A Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát 1981-ben 72 millió forintot fordított szo­ciális kiadásokra. Ötven dől gozó lakásépítését, és vásár­lását támogatták közel négy­millió forint értékben. Je­lentős eredményeket értek el a munkahelyi, szociális léte­sítmények bővítésében, fej­lesztésében, a munkakörül­mények javításában. Kepenyes Csárdaszállási Petőfi Tsz Egyetlen napirendi pontja volt a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet május 7-i, pénteki közgyűlésének: a Kiváló Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet kitüntető cí­met igazoló oklevél átvétele. Ebből erz alkalomból telt meg zsúfolásig a művelődé­si központ színházterme, ahol Schupkégel Sándor, a szö­vetkezet elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Bel­lái Lászlót, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét, Berettyón Lászlót, a MÉM főosztályvezető­helyettesét, Kiss Sándort, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, és Györfi Ká­rolyt, a tsz-szövetség elnö­két. # A köszöntő szavak után Ballai László szólt a nép­gazdaság feladatairól, és ar­ról, hogy milyen részt kell ebből vállalnia a mezőgaz­daságnak. Elismeréssel szólt a 4 ezer 464 hektáros közös gazdaság eredményeiről. A múlt évben 163 millió forint fölötti ár­bevétellel büszkélkedhettek. ebből a növénytermesztők 92,4 millió, forintot, az ál­lattenyésztés csaknem 28 millió forintot hozott, a töb­bi bevételt a melléktevé­kenységek adták. Nyereségü­ket egy év alatt csaknem megduplázták, 18 millió fo­rintról 34 millió forintra nö­velték. Különösen elismerésre méltó eredményeket ért el a szövetkezet a rizstermesz­tésben. Termésmennyiségük az országos átlag több mint kétszerese, kukoricából nyolc tonna feletti a hektáronkénti átlag és búzatermesztésükkel sem kell szégyenkezniük. A tagság jövedelme egy év alatt ötezer forinttal nőtt. A méltató szavak után Ballai László átadta az el­ismerő oklevelet Schupkégel Sándornak, majd Győrfi Ká­roly, a tsz-szövetség elnöke adta át a szövetség serlegét az_ elnöknek. Ezután minisz­teri, TOT- és tsz-kitüntetése- ket. valamint jutalmakat kaptak' a munkában élen járó dolgozók. Lányai László Dombegyházi Petőfi Tsz öt év alatt háromszor ért el Kiváló Termelőszövetke­zeti címet a dombegyházi Petőfi Tsz. A május 7-i, pén­teki, ünnepi közgyűlésen dr. Magyar Gábor- mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes köszöntötte a közös gazdaság dolgozóit, és adta át a kitüntetést. A Petőfi Termelőszövet­kezet annak ellenére, hogy tavaly szántóinak 15 százalé­kát május végéig belvíz bo­rította, 17 százalékkal növel­te árbevételét. Az árbevétel gyors növekedése mellett a költségek alig három száza­lékkal emelkedtek. A mező­kovácsházi járásban, közel azonos feltételek között gazdálkodó szövetkezetek át­lagához viszonyítva a Pető­fi Tsz-ben az egy főre szá­mított nyereség 27 ezer fo­rinttal haladta meg a járá­si átlagot. Búzából 2, kuko­ricából 3, cukorrépából 5 ezer forinttal nagyobb nyereséget Kamuti Béke Tsz (Tudósítónktól) Május 7-én, ünnepi köz­gyűlést tartottak a kamuti Béke Termelőszövetkezetben abból az alkalomból, hogy a közös gazdaság hetedszer nyerte él a Kiváló Termelő- szövetkezet címet. Szlaukó János, párttitkár, üdvözölte a résztvevőket: a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, valamint Békés város párt- és tanácsi vezetőit, és dr. Dajka Balázst, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium személyzeti fő­osztályvezetőjét. Püski János, tsz-elnök el­mondotta, hogy a kiváló cím azt mutatja, hogy a tsz életében a fejlődés továbbra is töretlen. Tavaly az .áru­termelés 20 százalékkal emelkedett, a termelési érték 196 millió forintot te.tt ki, a tiszta jövedelem pedig csak­nem 12 millió forint volt. A tagok átlagjövedelme is jól alakult: elérte a 48 ezer- 500 forintot. Az árbevétel t3bb mint 60 százaléka a könyvelhettek el hektáron­ként. Végül is a szövetkezet nyeresége 45 millió forint lett. Külön is figyelemre méltó az állattenyésztés 50 százalékos eredményjavulá­sa. « A szövetkezet eredményei­ben már évek óta fontos szerepet tölt be a szocialista Versenymozgalom. A közös gazdaságban 26 szocialista brigád dolgozik. Lassan egy évtizedes múltra tekint visz- sza az ágazatonként meghir­detett egyéni munkaver­seny. Nem utolsósorban a jól megválasztott ösztönző­rendszernek köszönhető, hogy a dombegyházi Petőfi Tsz évek óta kimagaslóan gazdálkodik. A tsz-ben az ágazatok között is évente versenyt hirdetnek. Tavaly a melléküzem EVIG-üzeme ért el az ágazatok közötti versenyben első helyezést.-nyes növénytermesztésből szárma­zott. Ebben az ágazatban or­szágosan is említésre méltó ] eredményeket értek el. Őszi 1 búzából átlagosan 63, takar- j mánykukoricából 98, cukor- i répából 480 mázsa termett J hektáronként. Az állatte­nyésztés eredményei elma- j radtak ugyan a növényter- I mesztéstől, de a tej- és mar- j hahústermelést is túlteljesí- j tették. Kiemelten foglalkoz- j tak a háztájival. Az elmúlt j évben mintegy 6900 hízó- I sertést értékesítettek a tagok j a termelőszövetkezeten ke- I resztül, ennek az ágazatnak j az árbevétele 33 millió fo­rint volt, amely 11 százalék- 1 kai emelkedett. Ezután dr. Dajka Balázs j átnyújtotta a termelőszövet- ! kezet elnökének a kiváló cí- j met reprezentáló oklevelet. Püski János a termelésben és az irányításban élen járó j dolgozóknak kitüntetéseket j és jutalmakat adott át. • Barczi Gábor Szovjet filmművészek a Fészek Klubban A győzelem napja alkal­mából hazánkban tartózko­dó szovjet filmművész-dele­gáció tagjai pénteken sajtó- tájékoztatót tartottak a bu~ dapesti Fészek Klubban. Veress József, a MOKÉP igazgatóhelyettese ismer­tette meg az újságírókkal a neves művészeket: Igor Ta- lankin rendezőt és Georgij Rerberg operatőrt. Talankin valamennyi al­kotását bemutatja e napok­ban a budapesti Gorkij mo­zi. Újságírók kérdésére vála­szolva Talankin egyebek között szólott arról, hogy bár filmjeiben többször föltűn- nelc olyan neves művészek, mint Gyemidova vagy Bon- darcsuk, általában nem „színészre” készíti filmjeit, hanem a szerephez keresi meg a megfelelő művészt. Georgij Rerberg — aki olyan világhírű filmeknek* volt operatőre, mint „Az első ta­nító”, a „Nemesi fészek”, a „Ványa bácsi” vagy a „Tü­kör” — elmondota, milyen a munka Koncsalovszkrjjal vagy Tarkovszkijjal, a mai szovjet filmművészeti kima­gasló rendezőivel. Legutóbbi közös alkotásukról, a Csil­laghullásról Talankin és Rerberg elmondotta: bár a háborús filmek száma nem kevés, úgy érzik, e téma ki­meríthetetlen, már csak azért is, mert a Nagy Hon­védő Háború minden szovjet család életében mély nyo­mot hagyott. Hangsúlyoz­ták : örülnek annak, hogy filmjük magyarországi dísz- bemutatójára éppen a há­ború befejezésének évfordu­lóján, a győzelem napja al­kalmából kerül sor. Roska István előadása Szarvason Az MSZMP szarvasi váro­si bizottsága, a szarvasi vá­rosi és járási testületi tagok­nak, alapszervezeti tisztség- viselőknek és propagandis­táknak május 7-én, pénteken délután kommunista aktí­vaülést rendezett. A mintegy 200 résztvevőnek Roska Ist- ván külügyminiszter-helyet­tes tartott tájékoztatót idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. Előadásában szólt a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi viszonyáról, a nemzetközi politikában tapasztalható események okairól. Tájékoz­tatóját az európai szocialis­ta országokban tapasztalha­tó jelenségek értékelésével fejezte be. űz építésügyi ágazat ifjúsági parlamentje Több mint kétszázezer építő- és építőanyag-ipari ifjúmunkás helyzetének ja­vításáról tárgyalt pénteken az építők székházában a fiatalok 230 küldötte az épí­tésügyi ágazat ifjúsági par­lamentjén. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter megállapította, hogy az ifjúsági törvény végrehajtása kapcsán az ágazatnak mind több válla­lata nyújt a korábbinál na­gyobb segítséget a pályakez­dők beilleszkedéséhez, to­vábbtanulásához, a fiatalok munkafeltételeinek javítá­sához. Az ifjú építőktől vi­szi nt értékes kezdeményezé­seket várnak az építőipar megújulásához, kérik tőlük, hogy támogassák az építési vállalkozások újszerű for­máinak kiterjesztését, az együttműködő partnerek megbízhatóbb . kapcsolatai­nak kialakítását. A lehető­ség szerint tanuljanak több szakmát, idegen nyelveket, hogy az építőipari export­ban is részt vehessenek. A miniszter is szóvá tette, és a vitában felszólalók is kiemelték, hogy az.építőipa- ri fiatalok sok segítséget nyújthatnak a lakáshoz ju­Egy korsó (?) sör (Tudósítónktól) Nem mindennapi élményben $ volt részük a vendégeknek leg- £ utóbb a Békéscsabai Előre Spar- * tacus—Volán NB I-es bajnoki j labdarúgó-mérkőzés előtt és | után. A szurkolók a szórójukat ij csillapítandó betértek a békés- < csabai Kossuth étterem udvará- j ra. A Békés megyei Vendéglá- ^ tóipari Vállalat meglepetéssel » szolgált: a csapos új, műanyag- J ból készült, félliteres pohárba s mérte a friss folyékony kényé- j rét. Csakhogy két-háxom korty | után máris kiürült a szép, íz- I léses pohárban átnyújtott sör, \ illetve söröcske. Ekkor az egyik ] vendég kért egy háromdecis ^ üvegpoharat, és beleöntötte a $ műanyag korsó tartalmát. Az eredmény? A sör alig volt \ több 3 decinél! Pedig az eldo- j bandó göngyöleggel együtt 10 j forintot kértek egy „korsó” sö- { rért. Most már csak az a kér- I dés: mennyi* italt értékesítettek í ily módon máskor és ezen a na- J pon? És meddig mehet ez így? I Hol vannak az ellenőrök? Mert | a fogyasztókat bizony csúnyán ’ megkárosították. Uhrin János í tás feltételeinek javításá­hoz. Kedvező lehetőséget kí­nál a . félkészház-akció, amely szerint a befejező munkákat' maguk a fiatal szakemberek, a leendő lakók végezhetik el, és szakszerű támogatást kaphatnak a munkáltatójuktól is. Többen szóvá tették, hogy teremtsék meg a lakáshoz jutás egyen­lő esélyeit a családalapító szakmunkás és a műszaki, a közgazdászfiatalok számá­ra is. Sok javaslat hangzott el a továbbképzés fejleszté­séről. Az ifjúsági parlament résztvevői külön szekcióban vitatták meg az építőanyag­iparban, a műszaki tervezés­ben és kutatásban, a tanácsi városgazdálkodásban és kommunális ellátásban dol­gozó fiatalok munkájának eredményeit és gondjait. A vitát összefogó plenáris ülé­sen végül intézkedési tervet fogadtak el, amelyben az ifjúsági törvény hatékonyabb végrehajtásához szükséges újabb feladatokat foglalták össze. Az ifjúsági parlamenten részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese ‘is. Befejeződön az Akadémia 142. közgyűlése Pénteken, zárt üléssel folytatódott a Magyar Tu­dományos Akadémia 142. közgyűlése, az MTA vári kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­ga tudományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője. Szentágothai János, az MTA elnöke beszámolt az elmúlt közgyűlés óta vég­zett akadémiai testületi munkáról. Az elnökség és az általa esetenként kiküldött többféle munkabizottság szá­mos, országos érvényű, nagy jelentőségű témában tájéko­zódott és foglalt állást. Egyebek között megtárgyalta és véleményezte a közokta­tás helyzetéről szóló jelen­tést, és javaslatot tett a fej­lesztés fő irányaira. Foglalko­zott a felsőoktatási intézmé­nyek kutató-feljesztő mun­kájával. A Minisztertanács felkérésére véleményt nyil­vánított a lakásépítés, lakás- fenntartás, lakásgazdálkodás, és -elosztás irányelveiről. Kerekasztal-konferencián volt szó a települések fejlő­désének hazai problémáiról, s vitát rendezett az elnökség a hazai élelmiszeripari és a fejlesztést szolgáló kutátások helyzetéről, jövőbeli felada­tairól. Pál Lénárd, az MTA fő­titkára jelentést tett az aka­démiai kutatóintézetek 1976 —1980. köziftti tevékenysé­géről. Mindenekelőtt azzal jellemezte ezt az öt eszten­dőt, hogyha tudományos ku­tatás a korábbinál jobban kötődött társadalmi, gazda­sági céljainkhoz, az országos távlati tudományos kutatási terv megszabta fő irányokban és célprogramokban végzett munka legtöbb esetben hoz­zákapcsolódott valamilyen fontos társadalmi, gazdasági kérdéshez. Bár a tudomá­nyos kutatás nemzetközi él­vonalába tartozó eredmény kevés született, az eredmé­nyek mennyisége és egyes ágazatokban a minősége is figyelmet érdemel. A tudo­mányos kutatás — miként a jelentésből kitűnt —. gazda­sági fejlettségünknek meg­felelően járul hozzá a világ tudományos információter­meléséhez. A tervidőszak második felében — a világ- gazdasági és a hazai társa­dalmi-gazdasági feltételrend­szer változásainak hatására — megkezdődött a kutatási és feljesztési feladatoknak a lehetőségek szerint való át­rendezése. Az átállást jelentősen se­gítették az 1977—78-ban szü­letett párt- és állami hatá­rozatok, amelyek nyomán erősödött a kutatás kapcso­lata a társadalmi, gazdasági folyamatokkal. A megváltozott körülmé­nyek hatására bővült a 70- es évek végén három új fő iránnyal az országos táv­lati tudományos kutatási terv. Ezek: gazdaságpoliti­kánk továbbfejlesztésének tudományos megalapozása, az ország természeti erőforrá­sainak átfogó tudományos vizsgálata,, valamint a tár­sadalmi struktúra, életmód és tudat alakulása Magyar- országon. Arról is szólt a főtitkár, hogy a kutatóhelyek munká­jában előtérbe került a faj­lagos energia- és .anyagrá­fordítások csökkentését szol­gáló technológiák tudomá­nyos alapjainak kimunkálá­sa. Ugyancsak folyamatos feladat az automatizálás és a számítógépesítés fejleszté­se, nemkülönben az élelmi­szer-gazdaság tudományos hátterének erősítése. Kiemel­kedő jelentőségűnek mon­dotta a főtitkár a gazdaság- politika továbbfejlesztésével kapcsolatban az átfogó poli­tikai és állami döntések tu­dományos megalapozását, előkészítését, s ebben a tu­dományok művelőinek fele­lősségét. Az elnöki és a főtitkári re­ferátum után vita követke­zett. Mielőtt lezárult a vita — a közgyűlés délutáni ülésén — titkos szavazással válasz- ’ tották meg az Akadémia új, rendes, illetve levelező tag­jait. A korábbi levelező ta­gok közül 37-en lettek az MTA rendes tagjai, a tudo­mányok doktoraiból pedig 34 levelező tag került ki. A vitában elhangzottakra Szentágothai János és Pál Lénárd válaszolt. Az elnöki és főtitkári be­számoló, valamint a vita alapján a közgyűlés határo­zatot fogadott el, amely az Akadémia feladatául tűzte ki az átfogó problémák előtér­be állítását a kutatásban, valamint a különböző tudo­mányterületek és szerveze­tek együttműködésének job­bítását. A határozat szüksé­gesnek tartja olyan, az új feltételekhez alkalmazkodó kutatási szerkezet-szervezet és módszerek kimunkálását, amelyek segítik a tudomány eredményeinek hasznosítását. A határozat helyesli azt a folyamatos gazdasági re­formpolitikát, amely oly sok eredményre vezetett az el­múlt években. Egyetért azok­kal az intézkedésekkel is, amelyek az intézeti és a szervezeti rendszer javítását célozzák. Az elfogadott do­kumentum javasolja a gaz­daságpolitika továbbfejlesz­tését, mindenekelőtt a kül­gazdaság, az ár- és bér­rendszer, az innováció terü­letén, és szorgalmazza azt is, hogy készüljön átfogó elem­zés az elmúlt 25 év tudo­mánypolitikai tevékenységé­ről. A határozat elfogadásával — majd Polinszky Károly al- elnök zárszavával — befe­jeződött az MTA 142. köz­gyűlései (MTI) Tegnap este mutatta bfe a Békés megyei Jókai Színház Ábrahám Pál Viktória című nagy­operettjét. Képünkön az előadás egyik jelenete, a színen a címszereplő Pusztaszeri Emília, valamint Gálfy László és Nagyidai István Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom