Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
1982. május 8., szombat Május 8.: Vöröskereszt-világnap Gondozzuk a rászorultakat! A nemzetközi és a hazai Vöröskereszt immár hagyományosan évről évre megrendezi a Vöröskereszt-világ* napot. Minden világnapra egy-egy jelszót fogalmaznak meg, kiemelve valamilyen — különösen fontosnak tartott — mozgalmi tevékenységet, időszerű feladatot. így az 1982-es Vöröskereszt-világnap jelszava: Gondozzuk a rászorultakat! A mozgalom alapvető céljai közül most az egyik legfontosabb feladatot helyezi előtérbe. Mindennapi életünk megannyi tapasztalata igazolja: szinte nincs olyan ember, aki ne volna hajlandó valamilyen formában segíteni a pártfogásra, támogatásra, gyámolításra, gondozásra szorulókon. Szinte véget nem érően sorolható, hol, miben, mikor lehet és kell közbelépni, segíteni. Vegyük gondosan számba: közvetlen környezetünkben, például a családban kik szorulnak támogatásra, gondozásra. Mert bizony még az is megesik olykor, hogy éppen azokról feledkezünk meg, akik a legközelebb állnak hozzánk. Ezután nézzünk körül a lakóterületünkön, munkahelyünkön, baráti körünkben, kik élnek olyan körülmények között, akik gondozást igényelnek, akiknek helyzetén olykor apró figyelmességekkel is könnyíteni lehet. Vannak, akiknek az emberi kapcsolat hiányzik, amely képes elűzni a magányosság keserű óráit, ők azt várják, hogy valaki néhanapján rájuk nyissa az ajtót, érdeklődjék hogylétük iránt. Az emberi szó, a beszélgetés hiányzik nekik, mely magányos, egyhangú életüket megszínesíti, tartalmassá teszi. Másoknak viszont segítségre van szükségük: a bevásárláshoz, a lakás kitakarításához, a kiskert rendbehozatalához, gondozásához, a tüzelő és az ivóvíz bekészítéséhez, a gyógyszerek beszerzéséhez és így tovább. Sokan más fajta segítséget igényelnek: tolókocsit a mozgáskorlátozottak részére, táborozási lehetőséget olyan gyerekeknek, akiknek még nem is volt alkalmuk a szülői ház vagy intézet falain kívülkerülni; mások az ebéd hazaszállítását... A Magyar Vöröskereszt és tágsága, s rajtuk kívül természetesen még sok ember, kollektíva méltán lehet büszke, hazánkban mindarra, amit önként, emberségből, önzetlenül tett és tesz mások helyzetének megkönnyítésére; hogy még kevesebb legyen a könny, a keserűség, több a derű, a mosoly. Az idei Vöröskereszt-világnap jelszava — Gondozzuk a rászorultakat! — kettős értékű: nem csupán a gondozottakat, a rászorultakat gazdagítja, hanem magukat a segítőket is. Hiszen ilyen módon teljesebb emberekké válhatunk. Lakáskultúra, bútorválaszték Autósok, motorosok védelmében *~ ■' Új gépjármű-biztosítások június 1-től Orvosi tanácsok A gomba egyik igen értékes táplálékunk, ugyanakkor egyes fajtái veszélyesek lehetnek. Sajnálatos- tény, de igaz, hogy az utóbi években a gombamérgezések mindegyikét saját szedései gomba okozta. Ne bízzon senki a saját szakismeretében. A szedett gombát minden esetben mutassák meg hivatásos gombavizsgálónak, akik köztéri piacon vagy nagyobb kirándulóhelyek közelében találhatók. A következő legfontosabb szabályokat — saját érdekében — mindenki tartsa meg: csak ellenőrzött gombát vásároljanak. Még ha .ismeri is valaki a gombákat, akkor is csak a szakértők által vizsgált ehető. A ku- kacos, penészes gombák kido- bandók. A frissen szedett gombát száraz helyiségben kell szétteríteni, ugyanis nedves helyen hamar megromlik. A gombából készült ételeket még hűtőben sem szabad tárolni, mert könnyen romlanak, és ételmérgezést okozhatnak. Mi a teendő, ha a gombás étel fogyasztása után valaki rosszul lesz? Gombamérgezés gyanúja esetén azonnal orvost kell hívni. A gyilkos galóca mérgezési tünetei az étel elfogyasztása után körülbelül hat- tizenhárom órával kezdődnek, de lehet hosszabb is a lappangási idő. Lakberendezési kultúránkban sok még 'a tennivaló. A bútor és a különböző lakásfelszerelési tárgyak hazai választéka összehasonlíthatatlanul szélesebb, bővebb ugyan, mint akár 5—10 évvel ezelőtt, a vásárlóknak mégis sokszor hiányérzete van: nem találja, nem kapja meg, amit keres. A kisméretű lakások berendezéséhez a legpraktikusabb az elemes bútor. Előnyei — például a nagyfokú variálhatóság — rendkívül népszerűvé és keresetté tették ezt a bútortípust. A hazánkban összesen 8—10-féíe elemes bútort készítő gyárak az igényeket még ma sem tudják kielégíteni, ami némiképp kényelmessé is teszi a gyártókat, az utóbbi egy-két évben ugyanis az eredeti alaptípusokon kívül újjal nemigen rukkoltak ki. Kivétel ez alól például a Kanizsa Bútorgyár, ahol ebben a hónapban kezdik meg a Viktória fantázianevű elemes bútor sorozatgyártását. Ehhez hasonlót eddig még nem gyártott a hazai ipar, a svéd falrendszer ugyanis térelválasztásra is alkalmas, ezenkívül sarokelem, beépített ebédlőasztal, és többfunkciós szekrények tartoznak hozzá. A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat hat éve gyártja a viszonylag olcsó garzon elemes bútort. Az alaptípust több kiegészítő elemmel, tévészekrénykével, lehajtható asztallal, áthidaló- és sarokelemmel bővítették. Az idén a szék- és kárpitosipari vállalattal hosszú távú együttműködési szerződést kötöttek, aminek köszönhetően a szekrényfáihoz színben, formában illő textilhuzatú egyszemélyes heverők, illetve hamarosan ülőgarnitúrák is készülnek. Az idén 3 ezer garzonheverőt gyárt a szék- és kárpitosipari vállalat, s termékeiket a' Domus-áru- házak a garzonszekrénysorokkal együtt hozzák forgalomba. Az elemes bútorok mellett egyre keresettebbek a rusztikus és gazdagabban díszített szekrények, szobafalak, amelyek elsősorban a nagyobb méretű társas-, illetve családi házakba illenek. A székesfehérvári bútortervezők jelenleg ilyen típusú bútorok feljesztésével is foglalkoznak. „Stílusváltást” hajtott végre az idén, a mátészalkai Szatmár Bútorgyár is. Üj termékeinek zöme, így például a Malmö, az Astor és a Luxer szekrénysorok a korábbinál díszesebb kivitélűek. Űj, barokk stílusú berakással díszített, hét darabból álló hálószobaegyüttessel is jelentkeztek ebben az évben, a Szatmár- hálóból terveik szerint 1500 garnitúrát gyártanak. A Zala Bútorgyárban a már korábban is gyártott rusztikus garnitúrák kiegészítésével gazdagítják a választékot. Erre külön brigádot szerveztek, amely csak a rusztikus szekrénysorokhoz illő, keresett kis, illetve kiegészítő bútorokat állítja elő. A lakások nélkülözhetetlen kellékei a függönyök és a szőnyegek. A színes függönyök iránti igény a minimumra csökkent, ezért a győri Gardénia jelenleg fehér és bézs színekben állítja elő termékeit. A gyár iparművészei évről évre több tucat új mintát terveznek, a kínálatban azonban ennek csak kisebb hányada jelenik meg, a kereskedelem igényei alapján. A 80-féle ajánlatból például az idén ötvenet rendeltek meg. Hasonló a Szombat- helyi Lakástextil Vállalat gondja is. Innét a hazai üzletekben' az évente eladott bútorszövet 70, a szőnyeg 50, a takaró 45, a különféle másodfüggönyök 20 százaléka kerül ki. A LATEX a közelmúltban fórumot rendezett a fogyasztók számára, aminek egyik, tanulsága volt: a vásárlók igénylik a gazdagabb választékot, most az egyszínű bútor- és dekorációs szövetet keresik, az üzletekben viszont általában tarkát lehet kapni. Ennek hatására rövidesen az ország 19 Domus-áruházában megjelentek a „Domus-már- ka” nevű lakástextilek, amelyek már követik a vásárlók igényeit. A bútorszövet és szőnyeg kínálatában is változás várható, a nemzetközi divat- irányzatoknak megfelelően, egyre kevesebb élénk színű, kontrasztos mintázatú szőnyeget készítenek, s helyette a keresett egyszínű, minta nélküli, pasztellárnyalatú szőnyegeket gyártják, Sopronban. Az Állami Biztosító június 1-től bevezeti a motor- kerékpár CASCO-t, a lakókocsik és utánfutók biztosítását, az autóba beépített CB-rádiótelefonok, beépített televíziók, a kocsiban szállított értékesebb szerszámok, munkaeszközök és más vagyontárgyakra kiegészítő biztosítást. A szóló- és oldalkocsis motorkerékpárral, a rendszámmal ellátott segédmotoros kerékpárral, a segédmotoros rokkantszállítóval, illetve a segédmotoros háromkerekű teherszállítóval rendelkezők teljes körű, illetve részleges CASCO-szer- ződést köthetnek az Állami Biztosítóval. A teljes körű CASCO alapján a biztosító megtéríti a járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett baleseti jellegű töréskárokat, és az elemi csapásból, lopásból eredő károkat is. A részleges CASCO annyiban tér el ettől, hogy a töréskárok nem szerepelnek a feltételek között. Törésnél, elemi és lopáskároknál a javítható sérülések helyreállítási költségét térítik meg. Ha a megrongálódott jármű helyreállítása műszakilag, gazdaságilag nem indokolt, a kártérítés összege attól függ, hogy a jármű a baleset időpontjában milyen állapotban volt, mennyit ért. A szerződés személyi sérülésekre és baleseti halálesetre is vonatkozik, ez utóbbi esetben 50 ezer forintot kapnak a hátramaradottak. Ha a baleset következtében teljesen megrokkan a motoros, 100 ezer forint téríté? illeti. A teljes körű motorkerékpár CASCO-biztosítás díja a motorkerékpár értékétől függően évi 300—2880 forintig terjed. A kártérítésből legkevesebb 500 forintot, illetve az autó-CASCO-hoz hasonlóan a kártérítés 10 százalékát vonják le önrészesedésként. ötszáz forinton felül az évi díj részletekben fizethető, a részleges CASCO díját viszont, amely 100 forint egy évre, egy összegben kell befizetni. A teljes körű CASCO Magyarországon kívül valamennyi szocialista országban érvényes. , A lakókocsikra és utánfutókra ugyancsak teljes körű, illetve részleges CASCO-biztosítás köthető. A teljes körű CASCO-biztosítás évi díja 1200-tól 9000 forintig terjed, amelyet ugyancsak havi részletekben fizethetnek a tulajdonosok. Az önrészesedés itt is 10 százalék, de legkevesebb 1000 forint. Kártérítés illeti a tulajdonost akkor is, ha a megfelelően lezárt lakókocsiban, utánfutóban elhelyezett személyi tárgyait ellopják. Ennek felső határa 12 ezer forint. A teljes körű CASCO- biztosítást mindazok megköthetik, akik vontató gépkocsijukra egyébként már CASCO-biztosítással rendelkeznek. " * A lakókocsikra és utánfutókra köthető részleges CASCO nem vonatkozik a töréskárokra, ennek alapján a biztosító csak az ablaküveg törését, valamint az elemi csapásból és lopásból eredő károkat téríti. Ugyancsak június 1-től á CASCO-val rendelkező autótulajdonosok kiegészítő biztosítási szerződést köthetnek a CB-rádiótelefonok, a kocsiba beépített televíziók és egyéb értékes vagyontárgyak törés-, elemi és lopáskáraira is. Ez a biztosítás csak Magyarország területén érvényes, s határozott vagy határozatlan időtartamra köthető. A díj minden esetben a biztosított vagyontárgy értékétől függ, 80-tól 2400 forintig terjed. Már életbe lépett módosítás, hogy a személy- és áru- fuvarozást rendszeresen végző, iparjogosítvánnyal rendelkező ügyfelek részére a biztosító a CASCO-biztosítá- si szerződésnél 25 százalékos pótdíjat számol fel, hiszen ezek az autósok az átlagnál jóval több veszélynek vannak kitéve. A magántaxisoknak kedvez viszont az a feltétel, amelynek értelmében a biztosítási védelem a napi bevételre is vonatkozik. Ha ezt ellopják, 10 ezer forint értékhatárig a biztosító kifizeti a taxis kárát. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” (Tamási Áron) Egy város, egy falu, ahová hazamegyünk. Egy utca, ahol otthon vagyunk, ahol ismerős minden öreg fa, ahol behunyt szemmel is tudjuk, kinek a háza előtt járunk. Ahol a késő estig tartó játék jó ízére emlékeztet a gyep, az árok, a búvóhelyek. Egy utca, ahol először randevúztunk, ahonnan elindultak új, önálló életet kezdeni a felnőtt gyerekek, vagy éppen raknak fészket fiatal párok, s ahol megöreg- szenk lassan a szülők. Az utca — a mi utcánk, az otthon előszobája. „Tudod — meséli világjáró ismerősöm —, csavarogni, idegen országokat látni jó. De úgy négy hét után már alig várom, hogy hazaérjek. Mikor befordulok a mi utcánkba, végignézek az ismerős házakon, fasoron, mindig megilletődöm: hát újra itthon vagyok.” * * * Takaros, tiszta utca, derűt, nyugalmat sugároz. Jólesik a szemnek végignézni a régi, de szépen felújított házakon — érdekes, hogy sok közöttük a háromablakos —, a- virágzó gyümölcsfákon, a tisztára gereblyézett füves sávon. No, és az út! Igaz, földút, de domborúra feltöltve, elegyengetve, sehol egy gödör, bukkanó. Medgyesegyházán vagyunk, a Bercsényi utcában. Az egyik kiskapuban, a 11. szám alatt ketten beszélgetnek. A háziasszony, Kolono- vics Vincéné az ajtófélfának, ismerőse, Rajki János- né meg a kerékpárjának támaszkodik, úgy váltanak páe szót az időjárásról, apró-cseprő napi gondokról. — Itt lakok én is, az utca végin, a 27. szám alatt — mutatja a házát Rajkiné, ötven körüli, a paraszti munkában megedzett asszony. — Annak idején, mikor beköltöztünk a tanyáról, volt eladó ház a Vörösmarty, meg a Kiss Ernő utcában is, mind a kettő párhuzamos és szomszédos evvel. Azért választottuk pont ezt, mert ilyen takaros, barátságos utca. Gondoltuk, akkor rendes emberek lakják. — Se hosszú, se rövid, összesen 28 ház van, így aztán mindenki tud mindent, nemigen maradhat titokban semmi. Ha valahol baj van, mindjárt akad segítség — fűzi tovább a szót Kolovics-. né. Rajkiné bólogat: — Úgy ám, az én uram is, hogy tavaly meghalt, mindenki segített, mindenki vigasztalt. Nagy fiam van, leszerelt. Ma itthon, de lehet, hogy holnap már bejelenti, hogy nősül. És akkor ugye magamra maradok, csak a szomszédok vannak legközelebb! — Kell is a jószomszédság — toldja meg Kolonovicsné —, hát kihez szalad gyorsan az ember, ha hirtelen bajban van?! Két lányunk van, de az egyik Csabán, a másik Kötegyánban. No, igaz, nagyon rendesek, sűrűn hazajárnak. Meghatározatlan korú nő biciklizik el előttünk az úton — nem valami biztonságosan tartja az irányt. A két asszony mintha cseppet res- tellkedne, hogy azért ilyen is előfordul ebben az utcában. Aztán arról mesélnek, hogy félő. „megöregszik” az u^ca. kevés a gyerek, kevés a fiatal is, összesen talán két család — sorra nősülnek, mennek férjhez, költöznek el a gyerekek. S mert gyorsan telik az idő, ki-ki igyekszik a dolgára, ebédet főzni, jószágot etetni. A szomszédos ház kiskapuján épp most tolja ki a kerékpárt Szűcs János. Megfontolt beszédű, akkurátus ember, kék munkásnadrágja élire vasalva. Két éve ment nyugdíjba a tsz-ből, de tavaly újra dolgozott, és a nyarat se szeretné tétlenül tölteni. Éppen fogorvoshoz indult, oda pedig nem is siet az ember igazából. — Bizony, társadalmi munkával csináltuk meg ezt az utat, hozattunk törött cserepet, feltöltöttük, úgyhogy télen is végig járható. Aztán, mindenki szépen rendben tartja a maga portája előtt az ucát, így van ez rendjén. Pár házzal odébb, a túloldalon a kismotorjával indulni készül Rácz Béla. Ha nem mondaná is, látszik, keményen dolgozott egész életében. — Itt voltam a fiaméknál, kitakartam a fóliát, mert ők ugye, dolgozni járnak. A falura, a megélhetésre terelődik a szó, s ő fáradtan legyint. — Igaz, gazdag község, mindent megfognak itt az emberek. Dolgozunk mi is, ahogy a többi szülő, mi is a gyerekeknek, nekünk mindenünk megvan. S hogy érdemes-e ennyit, és csak dolgozni, meg hogy mennyi az öröm? Az idős parasztember messzire néz, szótlanná válik • • • Továbbsétálunk. Szinte kilóg a sorból ez a roskatag, elhagyott véggelparasztház. Gazdái nemrég költöztek ide Almáskamarásról. A kertben csillog a nagy fóliasátor — alatta terem a tatarozásra vagy talán új házra való. Az egyik ablakban eladó naposcsibét, amott babot, tyúkot, krumplit kínálnak. A 18-as számú ház falán kis tábla: „Tiszta udvar, rendes ház”. A 20. szám alatt nagy munka folyik: egy öreg házból, amit 50 ezerért vett ifjú tulajdonosa, Tóth Bálint, takaros, új otthon épül, idestova két éve. De hát majdnem teljesen egyedül dolgozik itt a házigazda, aki a „bőrösöknél” karbantartó géplakatos, és családjával — 3 kisgyerekük van — egyelőre albérletben lakik. Néha azért, mint most is, segít a szomszéd, Avramucz Demeter. Tóth Bálint bizakodó. Nem panaszkodik, a jövőről, a tervekről beszél. Hogy itt, a bejáratnál ez az öreg diófa sajnos útban van, így asztal, meg pad lesz belőle. Amott, az udvar sarkában szőlőlugast szeretne, kis kertet — no és a fólia helyett „valami új ötlettel betömi a piacra”. — Szóval van program egy időre! — simítja meg a homlokát — addig az üdülések le vannak fújva! — És utána? — Aztán csak üdülünk — nevet — semmi értelme csak güzülni egész életen át, aztán meg fölbukik az ember. Az már kapzsiság, ha az elég mellé még többet akarunk. Hát nem? Lám, egyszerre öregszik és fiatalodik ez az utca. Egy a sok közül, amelyben egy csendes hétköznap délelőtt jártunk. Tóth Ibolya Fotó: Veress Erzsi J1 mi utcául)
