Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-20 / 116. szám
NÉPÚJSÁG 1982. május 20., csütörtök Új utakon a vasút Miért nem hajt már a Hunyadi brigád? □ evesen tudják, hogy Magyarországnak a nemzetközi szállításból több a devizabevétele, mint az idegenforgalomból. A történelmileg sokszor kárhoztatott központi földrajzi fekvés kétségtelenül áJdás a fuvarozásban. Kontinensünk észak'—déli kereskedelmének résztvevői szinte ki sem kerülhetik hazánkat. Természetes, hogy az áthaladó külföldi szállítók vasúti pályáink használatáért, a nálunk igénybe vett szolgáltatásokért -íizetnek. Már ezek alapján is érthető, hogy a közelmúltban miért tűzte napirendjére az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága a nemzetközi áruszállítás kérdéseit. Tegyük hozzá: 1980-ban a nemzetközi fuvarozásban 57 millió tonnányi árut indítottunk, illetve fogadtunk. E „forgalomnak” több mint a felét külkereskedelmünk export-import szállítmányai tették ki. Vasúton továbbították például a hazai iparnak elengedhetetlen alapanyagok, gépek zömét, a határon túlra feladott exportküldemények 90 százalékát. A nemzetközi szállítás tehát a különféle termékekben megtestesülő nemzeti jövedelem realizálásának egyik fontos eszköze. Főként nálunk, hiszen az évente megtermelt javak több mint 50 százalékát külföldön eladjuk, illetve más árura cseréljük .. . Éppen a nemzetközi fuvarozás szükségessége, népgazdasági jelentősége miatt érthetetlenek a szállítás és a feltételei között kialakult ellentmondások. A vasúti fú- varozás gondjai közé tartozik, hogy Magyarországon mintegy 3.ezer kilométernyi sínpályát kell folyamatosan karbantartani, időnként felújítani. Ekkora a«, nemzetközi forgalom honi fő ütőere. Csakhogy a népgazdaság állóeszköz-állományából a MÁV részesedése az 1968. évi 16,5 százalékról 1980-ra 14 százalékra csökkent. A szükséges beruházások hiányát a vasutasok számának növelésével próbálták ellensúlyozni. A technikát azonban a legjobb szándékú emberek serege sem pótolhatja. Major Ivánnak, A közlekedés elhanyagolásának mechanizmusai címmel nemrégiben közzétett tanulmánya ezért is váltott ki nagy vitát. Szóba került a parlamenti bizottság ülésén is. A kutató egyebek között megállapítja: „Végeredményben a közlekedésfejlesztés mulasztásai 1950—67 között több mint 100 milliárd forintra halmozódtak (1972. "évi változatlan árak alapján), ami megközelítette a hatvanas évek kétévi átlagos összes népgazdasági beruházását”. De ez csak a kérdés egyik oldala, ahogy mondani szokás, a kisebbik baj. Az országgyűlés által jóváhagyott közlekedéspolitikai koncepció ugyanis — a gazdaság egészéhez való igazodásképpen — meg akarta szüntetni a központi irányítás mindenhatóságát. Utat kívánt nyitni az alágazatok vállalati gazdálkodásának, a közlekedési vállalatok versenyének. Ebből szinte semmi sem lett. A gazdasági szabályzókat „hozzáigazították” az egyedi sajátosságokhoz. Maradt minden a régiben. A „mi, mennyit és hogyan éri meg” kérdése szinte fel sem vetődött az utóbbi években. A figyelem jobbára „a szállítást a vasútról közútra terelő” hadműveleteken nyugodott. Egészében a közlekedés továbbra is kizárólag politikai, társadalmi kérdés marad, de nem véletlenül hangoztatta a képviselők előtt Pullai Árpád, a KPM minisztere a'következőket: „Helyes, hogy a politika részeként kezeljük a közlekedést. Az viszont már elfogadhatatlan, hogy sok ágazat vezetője emögött megbújva, olyan teendőket is a .kincstárral' oldatott meg, amelyek rájuk vártak volna”. Hosszú ideje először hangzott el a tárca vezetőjének szájából ilyen fontos fórumon, hogy sem a vasút, sem más szervezet nem bújhat ki a kereslet-kínálat kapcsolatának hatása alól. Éppen ezért meg kell szüntetni a kötöttpályás monopóliumot, érdekeltséget, kereskedelempolitikát injekciózna, a szállítás vérkeringésébe. Ö kemény szavak határozott tetteket sejtetnek. Persze megkérdezheti bárki, hogy ettől várható-e, változás a vasúti, illetve közúti szállításban? Az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának tagjai szerint: igen. A monopolhelyzet megszüntetése versenyt teremt, s javítja a szolgáltatás minőségét. A rivalizálásban még az is elképzelhető, hogy esetleg csökkennek az indokolatlanul magas árak. Persze ez azonnal nem várható, mert például a vagonokért holnap is sorban állnak a megrendelők. Mégis, a felülről jött „ajándékok” idejének lejárta, a gazdálkodási kényszer a tartalékok mozgósítására, az ésszerűbb beruházásra kényszeríti az érdekelteket. Mélykúti Attila A MEZŐGÉP mezőberé- nyi gyárának hegesztőbrigádja, a Nagy Lajos vezette Hunyadi Szocialista Brigád két évvel ezelőtt kazánokat készített sorozatban, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat kérésére. Menet közben a brigádvezető szokatlan egyezséget ajánlott fel a gyárvezetésnek, amiről a Békés megyei Népújság 1980. június 28-i száma is hírt adott. „A brigád által legyártott részegységek normaidejét javasoljuk 10 százalékkal csökkenteni a csoportban dolgozók személyi alapbérének négyszázalékos emelése mellett” — így hangzott a felajánlás lényege, amely akkor tényleg mozgósítani tudta a munkáskollektívát, s amelyhez a vezetők is nagy reményeket fűztek ... Derűre ború jött A várakozás nem volt alaptalan, mert mint az említett cikkünkben is leírtuk, a februári vállalkozás nyomán Nagy Lajosék, a 10 százalékos normaóra-megtakarítással tizenketten gyakorlatilag, egy tizenharmadik‘ember munkáját is elvégezték. S bár, normaszigorítás volt ez valójában, mégis találkozott a nagy többség egyetértésével, miután a „ráhajtók” . a rendes bérfejlesztésen felül a megtakarításból további három és fél százalék emeléséhez jutottak, ami akkor plusz ötven fillér órabért jelentett. — Ennek a többletteljesítménynek köszönhettük egyébként, Hogy 1980-ban a kazánegységgyártás nem zárult veszteséggel — állítja most Berg Ádámné, a gyár főkönyvelője, aki nem minden aggodalmaskodás nélkül így folytatja: — Sajnos, a Hunyadi brigád kezdeményezése nem tudott igazán kibontakozni, bármily nagyszerűen indult is, 1981-re ugyanis már hiányzott a megrendeléseinkből az egyébként 6 millió forintos tétellel szereplő Rival-kazángyártás. SúMájus'ban a gyümölcsös és a szőlő is elég sok tennivalót jelent a kiskerttulajdonosok számára. E munkákat a biztonságos és jó termés érdekében nem szabad elhanyagolni. A gyümölcsfák növekedése és a termés biztonsága egyaránt megköveteli, hogy ne sajnáljuk az időt a mechanikai védekezésekre. Ebben az időszakban kelnek ki az amerikai fehér szövőlepke tojáscsomóiból a kis hernyók. Ezeket a fészkeket vágjuk le, és semmisítsük meg. A permetezéseken kívül nagyon hatásos módszer, ha a fák törzseire hernyófogó öveket helyezünk el. Az alma- és körtefákat védeni kell a varasodás, a lisztharmat, valamint a takácsatkák és az amerikai fehér szövőlepke ellen. Vegyszeres védekezésre használjunk Orthocid 0,2 + Thiovit S 0,5 százalékos, vagy Dit- hane M 45 0,2 + Karathane LC 0,1 százalékos perrrietle- vet. Az őszibarack permetezésénél kombinált ’ szereket használjunk — ezzel egyidejűleg már . a következő évi károsítást is csökkenthetjük. Védekezni kell varasodás, levél föd rosodás, gombabetegségek és rovarkártevők ellen. Orthocid 0,2 + Thiovit 0,3 százalékos oldattal. A cseresznye- és meggyfákat a cseresznyelégy rajzása miatt kell permetezni. Ditrifon 50 WP 0,2, Unitron 40EC 0,2 százalékos lével permetezzünk. A szilfa- és ringlófákat ebben az idős'zakban a poliszlyosbította a helyzetet, hogy á kiesés ellensúlyozására megkezdett fatüzelésű kandallógyártással is nagyon sok bajunk támadt: a tőkés partner eredetileg 800 kandallót kért, utóbb pedig csak kétszázat kötött le. Már ebből az egy példából is sejthető, hogy 96 millió forintos termelést lehetővé tevő 1980-as évet követően, a mezőberényi gyárban — nem utolsósorban gazdasági helyzetünk hatására és következményeként — meginogtak, mozgásba jöttek az addig hosszabb távon is biztosnak hitt termelési és értékesítési feltételek, körülményék. Ha nincs anyag — lazul a fegyelem A „földindulásról” Kutas Ferenc, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára a következő képet festi: — Tavaly szinte hétről hétre változott a helyzet. Mennünk kellett a munka után. A régi, jól begyakorolt munkával készülő termékekből mind kevesebbre van szükség, helyette új gyártmányokra kellett átállni, így jött be például bérmunkába a darukezelő-ülések vázának hegesztése. Bizony, nem ment simán minden. Itt van ugye a Zrínyi brigád, amelyet a két évvel ezelőtti újságcikk is a Hunyadi- brigád riválisaként emleget. A Zrínyiben főleg betanított munkások dolgoznak. A megszokottól áttérni az újra nem kis feladat nekik, így a várt 3400 váz helyett csak 2800 készült el tavaly, és sorolhatnám, mert 1981- ben a termékeink fele újdonság volt. — Elkeserítő helyzet volt ' az, higgye el — panaszkodik Turzó Gábor, a Zrínyi brigád vezetője, és megmagyarázza szavait: — Képzelje csak el, hogy ma még szivattyút kell csinálni, de holnap már rotációs kapát vagy pótkocsit, attól függően, hogy mihez van, és mihez nincs éppen tigmás levélfoltosság és a levéllyukacsosodás kórokozói veszélyeztetik. Amennyiben még szilvamoly megjelenését is észrevesszük, szintén kombinált védekezést használjunk; Ditrifon 50 WP 0.2, Unitron 40 EC 0,2, Safi- don 40 WP 0,25 + Zineb 0,2 százalékos oldattal permetezzünk. A kajszi-, őszibarack- és mandulafáink kéregmoly elleni védekezéshez Ditrifon 50 WP 0,2, Unitron 40 EC 0,2 százalékos permedét ajánlunk. A mogyoróbokrokat a mogyoróormányos károsítja. Legjobban bevált a mecha-< nikai védekezés. Kora hajnalban a még demerdt bogarakat könnyen lerázhatjuk a bokrokról, majd szedjük össze, és semmisítsük meg. A mogyoróbokroknak gyakori betegsége a lisztharmat is. Május elején jelennek meg a levélbarkók. Amikor jellegzetes kártételüket — a csipkézést — észrevesszük, akkor a . gyümölcsfáknál használt permetezőszert használjuk. így egyben a lisztharmat ellen is védekezünk. A szamóca- és málnagyii-, mölcsösben a szürkerothadás veszélyeztet. Ortó-Phal- tán 0,3 százalékos oldattal kell permeteznünk. Sok ká- rosítója van. a ribizlinek is. Védekezni kell a mikoszfe- rellás és pszeudopezizás levélfoltosság ellen iS; Orthocid 0,2, Zineb 0;2-j- Unifosz 50 EC 0,1, Bi 58 szerből pedig szintén 0,1 százalékos permedé szükséges. alkatrész. De már a szivaty- tyút is azért kezdtük el, mondjuk, mert a szármaradvány betakarítóival le kellett állnunk. Hát ez azután ugyancsak megviseli az emberek idegeit. Azért fő- ' leg, mert amíg van anyag, van munka, addig fegyelem is van, amikor meg borul minden, az emberekkel is nehezebb. Mit tehetnének? Ezen nincs mit csodálkozni. Nagy Lajos, a Hunyadi- brigád vezetője maga is azt mondta két éve, amikor az önkéntes normaigazításról faggattuk, hogy „ugyanabban a nyolc órában keresünk most többet. Igaz, hogy meg is dolgozunk érte, de hát ezért léptük át a gyárkaput”. — Most is hajt még a Hunyadi brigád — fordulok a tágas műhelyben Nagy Lajoshoz, aki kérdésemre leáll a hegesztéssel, de nem. válaszol, csak a fejét rázza. Faggatni kell és csak nagyon nehezen, telve keserűséggel mondja ki: — Nincs is már Hunyadi brigád. Többre nem hajlandó, nem használ semmi unszolás, a szakszervezeti titkár menti a helyzetet. — Elmentek az .emberek. Nem csak ebből a brigádból. Egymás után érkeznek be a felmondások, és az indok: hogy többet ígérnek másutt vagy ugyanennyit, de kevesebb munkáért, mert az tagadhatatlan, hogy tavaly nagyon meg kellett dolgoznunk az egy évvel korábbinál kisebb eredményért is. — No, de a brigádokra éppen ebben a helyzetben lenne nagyon nagy szükség, nem? Nagy Lajos csak tehetetlenül tárja szét a kezeit, Turzó Gábor egyetértve érzi, mondja is, hogy a határidők betartásáért, a minőségért tehetnének is sokat, de hát „sosincs olyan anyag, ami éppen kellene”. A szak- szervezeti'titkár a bajok okát A szőlők nagy többsége már 3-4 leveles. Ilyenkor kell megakadályozni az at- . kák és a lisztharmat elterjedését. Kombinált permetezéssel a szőlőorbánc és a szőlőilonca ellen is. védekezhetünk. Dithane M 45 0,2, Thiovit 0,5, Bi 58 EC 0,1 + 0,05 százalékos Nonit-oldat a legjobban bevált permetezőszer. A zöldválogatás vagy hajtásválogatás a metszést kiegészítő fontos munka. Általában május vége felé kell elvégezni. A hajtások ilyenkor már 15—20 centiméter hosszúak, tehát a termő és a meddő hajtások jól megkülönböztethetők. Ilyenkor már a fürtök is jól láthatóak. E munka célja a felesleges hajtások eltávolítása. Ezáltal szellősebbé tesszük a tőkét, csökkentjük a permetezendő lombfelületet. Ez az elvégzett munka kihat meg a fürtök fejlődésére és minőségére is. Ezen túlmenően pedig a vesszőérés is tökéletesebb lesz. A hajtásváloga- tás népies neve: fattyazás. Nagyon kézimunka-igényes, és komoly szaktudást kíván. Feltétlenül meg kell tartani a termést hozó hajtásokat, és azokat, amelyekre a következő 'évi termőcsapok, ugarcsapok és biztosítócsa- nok céljából van szükség. A meghagyott hajtások száma függ « tenyészterülettől és a tőke erősségétől is. Kis te- nyészterületen 4-8, nagy te- nyészterületen 10—15 hajtást hagyjunk. Fiatal, alakítás alatt levő tőkén nagy jelentősége van a hajtásválogatásnak, mert a abban látja, hogy az anyag- ellátás szervezete országosan egyáltalán nem készült fel a gyors termékváltásokra, hiába áll át a gyár napok alatt egyik gyártmányról a másikra, ha az anyagmegrendelést leghamarabb is fél év átfutással teljesítik csak a szállítók. — Az idei első negyedévünk nagyon szépen ment, most kezdett csak el megint akadozni a munka — mondja a főkönyvelőnő, aki azt is elismeri, hogy nagyon nagy szükség van a brigádokban szunnyadó többleterőre, hiszen a tervezett 120-as létszámmal szemben gyakorlatilag 100 embernek kell csaknem 100 millió forintos termelést .produkálnia. Álljanak a sarkukra! A gyárvezetésnek tehát szüksége van a szocialista brigádokra, s az idén az 1981-ben versenyző 10 brigád helyett már 15 dolgozik a mezőberényi MEZÖGÉP- nél. Ugyanakkor a brigádok is szeretnének végre ismét magukra találni, tudják, mennyi minden hárul rájuk az egyre nehezedő helyzetben, a válsághangulat valahogy mégis ott lebeg a műhelyekben: van, aki az anyagellátás zavaraira hivatkozik, mások arra, hogy „kicsi a fizetés”, többen nem hivatkoznak semmire, csak kilépnek. Amíg száz százalék helyett 110-et v«gy 120-at teljesíthettek a brigádok, kevesebbet beszéltünk összetartó, közösségformáló erejükről, pedig most, e nem könnyű helyzetben ennek legalább akkora szerepe, jelentősége van, volna — a MEZŐGÉP mezőberényi gyárában is — mint a „hajtásnak”. Ezt maguknak a brigádoknak is föl kell ismerniük, de a termelésirányítóknak, az üzemi, politikai élet felelőseinek is látniuk kell: nem törődhetnek bele abba, ha leghajtó- sabb gárdáinkban felüti fejét a csüggedés. Kő vary E. Péter metszést így kiegészítve, sokkal hamarabb erősödik meg ' és fordul termőre a szőlő. ’ Továbbá igen nagy jelentősége van olyan homoki szőlőben, ahol a tőkenyakból törnek elő a nyakhajtások. Különösen kell ügyelni a nyakoltással átoltott ' tőkék fattyúhajtásainak eltávolítására. Amennyiben ezeket időben nem távolítjuk el, akkor az oltás helye alól feltörő fattyúhajtások megakadályozzák vagy gátolják a nemes rész fejlődését. Amennyiben a tőkén nem volna termés, akkor a lombfelületet túlzottan ne csökkentsük. Feltétlen szükség van annyi hajtásra, hogy a levelek a tőkét jól táplálják. Az alanytőkék hajtásválogatását érdemes az aggatással egy munkamenetben elvégezni. A munka végzése során ugyanis elkerülhetetlen, hogy a zsenge hajtások ne törjenek le. A már termőre fordult lugasoknál, valamint az egysíkú tőkeművelési módoknál a válogatásnak sokkal kisebb a jelentősége. Egyes szőlőfajták csak annyi hajtást hoznak, amennyi a rügyterhelésnek megfelel. Ezeknél a hajtásválogatás elmaradhat. A bokrosodásra és sűrű hajtásképzésre hajlamos fajtáknál azonban ez a munka elengedhetetlen. Ilyen például az olaszrizling és a chasse- les. Ha permetezés után egykét órán belül nagyobb esőzés volt, akkor a permetezést meg kell ismételni. A gyümölcsfák virágzása miatt fokozatosan ügyelni kell arra, hogy a virágszirmok lehullásáig méhekre veszélyes növényvédő szert használni tilos. A permetezőszereken levő óvó rendszabályokat mindenkor a legszigorúbban be kell tartani! Füzesgyarmaton, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet téglagyárában áprilisban kezdték meg a tégla égetését. Szeptember végéig a tervek szerint 4 és fél millió téglát készítenek hagyományos módszerrel az itt dolgozók. Képünkön a 4-5 hétig szárított téglát kocsira rakják, majd az égetőkemencébe kerül Fotó: Veress Erzsi A jó termés érdekében Május a gyümölcsösben és a szőlőben
