Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

1982. május 20-, csütörtök NÉPÚJSÁG Zrenjaninba utazik a Napsugár Hatvanezer kollégista nevelése ' Békéscsaba jugoszláviai testvérvárosa, a vajdasági Zrenjanin látja vendégül a KPVDSZ Napsugár báb­együttesét. A húsz bábos május 21-én háromnapos vendégszereplésre utazik Zrenjaninba, viszonozva ez­zel a Tosa Jovanovics Nép­színház bábegyüttesének két évvel ezelőtti békéscsabai lá­togatását. A csabai bábosok a Mici­mackó című műsorukat mu­tatják be három alkalom­mal a testvérvárosban, és Muzslyán. A Napsugár tag­jai 23-án érkeznek haza Bé­késcsabára. Az A osztályú magyar társastáncbajnokságról (Tudósítónktól) A városi tanács, a Me­gyei Művelődési Központ és a Békéscsabai Kötöttárugyár rendezésében az elmúlt hét végén került sor az A osz­tályú versenytáncosok orszá­gos bajnokságára, a Kulich Gyula Úttörő- és Ifjúsági Házban — Felczánné Nyíri Mária táncpedagógus vezeté­sével. A versenyre Budapestről, Jászberényből, Orosházáról, Szegedről és Szombathelyről érkeztek a táncosok — szám szerint tizenkét pár. Ver­senyprogramjuk első részé­ben a standard táncok sze­repeltek — bécsi és angol keringő, tangó, slowfox, quick step, valamint lassú, és friss csárdás. Ebben a ka­tegóriában szegedi győzelem született: a pontozóbíró táncpedagógusok egyhangú­lag dr. Taródi Béla—dr. Ta- ródiné Tóth Erzsébetnek, a Volán táncklub versenyzői­nek ítélték az első helyet. Második lett — és a Sonder­klasse osztályba jutott —, Kass Zoltán—Füziné Bara~ nya Eva, a budapesti HVDSZ párosa; Reviczki Jó­zsef—Vágvölgyi Györgyi, akik szintén Budapestről, a Radnóti Művelődési Ház képviseletében érkeztek, ez­úttal a harmadik helyezést vívták ki. A latin-amerikai táncok versenyében — ahol szambát, cha-cha-chát, rumbát, paso dobiét és jive-ot láthattunk — a budapesti Ifjú Gárda Művelődési Ház párosa, Kiss Mihály—Somodi Ildikó vitte el a pálmát. Fővárosi versenyzők kerültek a má­sodik helyre is: Kass Zol­tán—Füziné Baranya Éva, harmadik pedig a standard kategória bajnoka: a Taródi- házaspár lett. A győztesek­nek járó jutalmakat Futaki Imréné, a Megyei Művelődé­si Központ igazgatója és dr. Aradszki Andrásné, a kötött­árugyár szakszervezeti bi­zottságának titkára adta át. Palánkai László és Zsilák Zsuzsa S osztályú táncosok standard és latin táncbemu­tatójukkal emelték a csak­nem négyórás reprezentatív program színvonalát. Kedves meglepetés volt a helyi formációs tánccso­port és az úttörőtáncosok bemutató műsora. Ez utób­biakkal az országos szintű színvonalversenyen találkoz­hatunk ismét, amely — egy későbbi időpontban — ugyancsak Békéscsabán ke­rül megrendezésre. Szües József Fotó: Fazeka* • László Kollégium. Nemzeti műve­lődéstörténetünkben évszá­zadok óta patinás csengése van ennek a szónak, amely­nek hallatán a legtöbb em­ber iskolai tanulmányaira gondol vissza, kollégiumban nevelkedő költők, írók, tu­dósok életrajzára. Emléke­zetünkben úgy élnek a régi kollégiumok, hogy azok tet­ték lehetővé a szegény csa­ládból származó tanulók in­gyenes vagy kedvezményes oktatását — és ez így igaz. Kevesen tudják, hogy már az első magyarországi kol­légium is a szegény sorsú diákok fölkarolására alakult az 1390-es évek elején: „A tanulni vágyó szegény isko­lások Krisztus-kollégiuma”, így nevezte el az alapító, Bu­dai János esztergomi kano­nok. Ennek a kollégiumnak a szabályzatában az olvas­ható; „hogyha ezek a nö­vendékek azután jól jöve­delmező álláshoz jutnak, kö­telesek visszafizetni a Krisz­tus-kollégiumnak az összes költséget, amelyet a tanítta­tásukra fordított. Egyébként mentesek a visszafizetéstől”. A mai kollégistáknak nem kell visszatéríteniük az ok­tatási költségeket, ha fel­nőtt korukban jó állásba ke­rülnek. Ezzel persze eszem ágában sincs a csaknem hat­száz évvel korábbi viszonyo­kat párhuzamba állítani a mostaniakkal, hiszen annyi­szor és akkorát fordult azóta a világ, hogy az összevetés­nek egy szemernyi lehetősé­ge sincsen. A neveléstörté­neti adalék érdekes illuszt­ráció csupán. Jelenleg négyszázhúsz ál­talános és középiskolai kol­légium működik Magyaror­szágon, második otthont ad­va csaknem hatvanezer — ebből 11 ezer kisiskolás — tanulónak, akiknek a lakhe­lyén elnéptelenedett az álta­lános iskola, illetve nem ta­lálható a továbbtanulásra választott típusú középisko­la. és kedvező bejárási lehe­tőségeik sincsenek. A kol­légisták nagy többsége, mintegy hetvenöt százaléka kétkezi dolgozó gyermeke. Mit kínál egy mai kollé­gium a családból ideiglene­sen kiszakadt gyereknek? Tulajdonképpen család he­lyett családot, egy másik, az otthoninál sokkal nagyobb közösséget. Ahogy a kollé­giumok életét vezérlő rend­tartás előírja: otthont nyújt, kiegészíti és szükség szerint pótolja a családi nevelést, gondoskodik az ottiionosság, az érzelmi védettség feltéte­leiről. Persze a kollégium mást is ad a növendékeiknek emellé: például hathatós ta­nári segítséget az iskolai ta­nulmányok eredményes vég­zéséhez, elmélyítéséhez. Hogy milyen színvonalon? A legtöbb helyen a kollégisták tanulmányi átlaga sok év óta jóval magasabb az iskolai átlagnál. Amiként iskoláinkból, <ha- sonlóképpen a kollégiuma­inkból is száműztük a régi rend, a megcsontosodott pe­dagógia kaszárnyafegyelmét. A mai kollégiumok világa derűs, emberséget sugárzó. Az ott dolgozó pedagógusok a munka és a pihenés ész­szerű arányainak kialakítá­sával. a játék és a sportolás lehetőségeinek megteremté­sével a tanulók sokirányú művelődéséről, a szabad idő tartalmas eltöltéséről is gon­doskodnak. A kollégium igazi nevelő intézmény: közösségben, a közösség által, a közösség számára neveli a fiatalokat. Van a középfokú kollé­giumokban folyó nevelésnek egy olyan eleme is, amely a szocialista demokrácia fej­lesztését illetően széles körű társadalmi érdeklődésre is számot tarthat, ez pedig a kollégiumi diákönkormány­zat. Az önkormányzati tevé­kenységnek az a célja, hogy a tanulók — a kollégiumi rendtartással és nevelési tervvel összhangban — a diákotthoni közösség tagjai­ként vegyenek részt önma­guk és társaik nevelésében, a közösségi életmód alakítá­sában. E célok valóra vál­tásában kolfégiumaink több­sége figyelemreméltó ered­ményeket ért el; a tanulók a maguk által szabályozott életforma követelményeihez jól alkalmazkodnak. A kol­légista közösség évente di­áktanácsot választ, és két közgyűlés között ez a ■ szer­vezet — a tanárokkal együtt­működve — felelősségteljes munkát végez a kollégium mindennapi életének irányí­tásában. A diáktanácsnak a közös­ségi élet minden egyes moz­zanatához köze van: dönté­si, egyetértési, véleményezé­si jogok egyaránt megilletik. A diáktanács figyelemmel kíséri a kisebb tanulói kö­zösségek szervezeti életét, jutalmazást és elmaraszta­lást kezdeményez, jóváhagy­ja a továbbtanulási javasla­tokat, szervezi a szabad idős programokat, hallatja szavát a diákszociális jutta­tások odaítélésében. Nem esett még szó a ne­velőtanárokról, akiknek az a fő feladatuk, hogy nagy fe­lelősséggel, önállóan, céltu­datosan segítsék a kollégista fiatalok személyiségének mind teljesebb fejlődését. Kívánatos volna, hogy egy­re több kiváló fölkészültsé- gű pedagógus jöjjön erre a pályára, ám a jelenlegi fel­tételek kevéssé vonzzák őket. Magas a heti kötelező óra­szám, a fizetés nincsen arányban a terhekkel, ala­csony a túlmunka díja is, a családosok életét pedig föl­borítja a fordított időbeosz­tás, vagyis ők akkor vannak szolgálatban, amikor a csa­ládjuk a pihenés óráit tölti — ezek a leggyakoribb pa­naszok. Az oktatási kormányzat és a tanácsok az utóbbi évti­zedben sokat tettek a neve­lő tanárok élet. és munka- körülményeinek javításáért, de minden nehézségen nem sikerült még úrrá lenni. Ez magyarázza, hogy a jelenle­gi tanárok egy része ugró­deszkának tekinti a kollé­giumi állást, és az első adan­dó alkalommal átlép az is­kolai katedrára. Vannak azonban szép számmal törzsgárdista taná­rok a kollégiumokban is, olyanok, akik tíz—húsz vagy még több éve dolgoznak ugyanazon a helyen. Minden elismerést megérdemelnek ők, mert a kollégiumok, di­ákotthonok nevelési eredmé­nyei az ő áldozatos pedagó­giai tevékenységük nélkül nem jöhettek volna -létre. P. Kovács Imre Békési városismertető Bár még tavalyi a megjelenés keltezése, de csak ezekben a hetekben, éppen a turistaidény kezdetén került a nagyközönség elé megyénk névadó és legfia­talabb városának, Békésnek kis­alakú ismertető könyvecskéje. A békési tanács a megyei idegen- forgalmi hivatallal közösen je­lentette meg a viszonylag sze­rény kiállítású, de annál átte­kinthetőbb, tartalmasabb város- ismertetőt. Nemcsak annak mondanak újat Nemes Dénes, a helyi Jantyik Mátyás Múzeum igazgatójának a város történelméről, földrajzi környezetéről, Békés nevezete­sebb építményeiről, emlékeiről írt sorai, aki először jár az or­szág eme sarkában, hanem az itt élőknek, tán még a tősgyö­keres békésieknek is. Annak el­lenére, hogy a karcsú kötet cá- folhatatlanul idegenforgalmi ka­lauznak készült. Sajnos kicsiny. mindössze ötezres példányszám­ban. S ha ennek az /ismertető­nek olyan közönségsikere lesz, mint például a csabainak, ak­kor néhány hét, hónap múlva a békésit is hiába keresik majd az érdeklődők a könyvesboltok­ban, utazási irodákban. De az is milyen jó lenne, ha megyénk többi városa, nagyobb telepü­lése is rendelkezne ilyen ismer­tetővel, kiadvánnyal. Bizonyára nem anyagi és nem kiadási okai vannak annak, hogy hiába ke­resi az utazó az évek múltán emléknek sem utolsó köteteket. Ahogyan például reménytelen vállalkozás látképes üdvözlőla­pot kapni még a városainkban is! A Békés című városismertetőt túraleírások és majd a kötet ter­jedelmének felét elfoglaló fény­képmelléklet, gyakorlati tudni­való és címjegyzék teszi teljes­sé. Az ismertető a Békés me­gyei Könyvtár házinyomdájában készült. (N. L.) HANGSZÓRÓ Sírnak? Milyen könnyű is odavet­ni, ha valaki kevesli a lehe­tőségeit, ha elégedetlen a körülményeivel, ha többet és jobban, értelmesebben sze­retne dolgozni, hogy: sír. Sokfajta a „sírós” ember, mondják, de abban szinte minden összevont szemöldö­kű megegyezik, hogy ma­gyarhonban a népművelők sírnak a legtöbbet. Vajon így van-e valójában? Vajon ok nélkül sírnak-e olyan so­kan e nagyra hivatott mes­terség munkásai közül? Többek között erre is vá­laszt keresett a Magyar Rá­dió Karinthy Színpada, ami­kor vasárnap délelőtt mű­sorra tűzte „közművelődési háztüznézőjének” második részét. A görbe tükör egy­formán volt görbe a népmű­velők és a nagyközönség szá­mára, a szerkesztő, Kapossy Miklós pedig ügyesen kever­te a szatírakoktélt és szelle­mesen látta el tisztét. Térjünk azonban vissza a kérdésre: sírnak-e a népmű­velők? Kiderült, hogy a „sí­rást” kétféleképpen kell mi­nősíteni. Azok, akik képtele­nek eredményt felmutatni, akik lusták, akik szeretik át­hárítani a felelősséget, azok bizony minden alapot nélkü­lözően sírnak. De aki na­gyobb támogatást szeretne a jó ügyhöz, aki már számos alkalommal bizonyította hoz­záértését, miközben elége­detlen a lehetőségeivel; aki „kiskapukat keres, hogy pénzt szerezzen”, nem ám magának, hanem a népmű­veléshez: az nem sir. Az jo­gosan említi fel panaszait, az jogosan szeretne valami többet, az indokkal hason­lítja össze tárgyi - és anyagi lehetőségeit .esetleg koránt­sem olyan fontos más ter­mészetű tárgyi és anyagi le­hetőségekkel. És ezt meg is mondja. Nem idézek a kitűnő mű­sorból, pedig sokat idézhet­nék. Aki hallotta, tudja, mi­ről van szó. Aki nem, az is megérti: népművelőnek len­ni nem a legrózsásabb mes­terség. Se anyagi, se erköl­csi elismerés dolgában. Biz­tos azonban, hogy idő után rózsásabb lesz, és a „sírós- ügyekben” döntők lelki fü­leikkel újra hallják majd a kulturális minisztert, aki a közművelődési szellem vál­tozásait nem ok nélkül sür­gette. Nevettünk, mosolyogtunk, berzenkedtünk ezen a Ka­rinthy Színpadon; ráismer­tünk helyzetekre, rájöttünk miért csinálják annyian mégis ötömmel a nép műve­lését, még akkor is, ha azt mondják róluk, hogy többet ..sírnak” a kelleténél. .. Hogy a hivatás' szépsége, a ritka siker is pályán tartó erő. Nevettünk ugyan, de ezt nagyon komolyan vettük. Mert ebben a humorban sem ismerhetünk tréfát. .. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zene­karát. __ 9.26: Cherbourgi esernyők. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Nótacsokor. 11.19: A Válaszolunk hallgatóink­nak különkiadása. 11.39: Szép remények. 12.45: Bevallom magának. 13.00: örökzöld dallamok. 14.00: Szabadpolc. 14.30: Lakatos Sándor népi ze­nekara játszik. 15.05: A borsodi bányamunkás­ság .zenei élete. 15.26: Csiribiri. 16.00: Szvjatoszlav Richter zon­gorázik. 17.05: Engedje el a fantáziáját! 17.36: Borenich Péter dokumen­tumjátékaiból. Ütvesztők. 19.15: Népdalok. 19.35: A Magyar Rádió és Te­levízió szimfonikus zene­karának hangversenye. Közben: kb. 20.25: A 13 helyszínes színház. Kb. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.30: Dzsesszfelvételekből. 21.40: A Dunánál. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30 : Magyar fúvósok. 23.30: Leonie Rysanek operafel­vételeiből. 0.10: Sólymos Antal táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Tamássy Zdenkó dalaiból. 8.20-: Közel-Kelet közelről, (ism.) 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Megtartani vagy eltartani? 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Körjáték. 14.00: Sportvilág. 15.10: Az én rádióm. 16.00: Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.10: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.20 : Verbunkosok, népdalok. 23.20: Slágermúzeum. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Romantikus mesterművek. 10.40: Bigbandfelvételekből. 11.23: ..Ifjú zenebarátok.” 11.53: Wagner:Lohengrin. Közben: 14.36:..........minden águk egy stafétabot.” 14.49: “Áz operaközvetítés folyta­tása. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Fiataloknak — kortárs ze­néről. 16.55: Popzene sztereóban. 17.50: Az Oxfordi Katedrális énekkara énekel. 19.05: A magyar külpolitika — 1944—48. 19.35: Magyar tájak dalaiból, táncaiból. 20.13: Arcképek a német iroda­lomból. 20.30 : Töltsön egy órát kedven­ceivel. 21.30: Operaáriák. 22.00: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Liquid Gold együttes slá­gereiből. 17.15: Tudomány a termelésért. A riporter Pálréti Ágos­ton. 17.25: Üj felvételeinkből. A szol­noki Tisza-parti gimnázium kórusa énekel. 17.35: Ügy visziv a giccset, mint a kincset! Dalocsa István műsora. 17.45: Olasz dalokat énekel Sza- . bó Miklós. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30,: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Angol nyelv. 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.) 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 11.35: Kamera — A filmfajták, (f.-f.) 14.10: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.20: Környezetismeret, (ism.) 14.40: Magyar irodalom, (ism.) 15.00: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism., f.-f.) 15.25: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 15.55: Mindenki iskolája. Mate­matika. (ism., f.-f.) 16.35: Hírek, (f.-f.) 16.40: Reklám, (f.lf.) 16.50: Utazz velünk! (ism.) 17.30: Reklám, (f.-f.) 17.40: Telesport. 18.05: Pedagógusok fóruma. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00 : Célpont. 20.45: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.15: A hét műtárgya. 21.20: Hírháttér. 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: A 22.. miskolci tévéfeszti­vál díjnyertesei, (f.-f.) II. MŰSOR 18.20: Még egyszer — gyerekek­nek! (ism.) 18.50: Reklám, (f.-f.) 18.55: Határ-talan barátság. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Periszkóp. 20.30: Várospódium — Kiskőrös, (f.-f.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.40: Kései szerelem. NSZK té­véfilm. BUKAREST 16.30: Végzős zeneakadémisták hangversenye. 16.55: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 20.40: Történelmi figyelő. 21.10: Kórusok. 21.25: Kulturális híradó. 22.00: A megismerés határai. 22.30: Dalok. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. (Zg) 17.40: Hírek. (Zg) 17.45: A postás. 18.15: Tv-naptár. (Zg) 18.45: Könnyűzenei adás. (Bg) 19.15: Rajzfilm. (Zg) 19.21: Reklám. (Zg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Monitor. (Bg) 21.20: Tv-kioszk. 22.15: Reklám. (Zg) 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. (Zg) 19.15: Idő és pihenés. (Zg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Az élet tömeg jelenség. (Zg) 22.30: Hírek. (Zg) SZÍNHÁZ 1982. május 20-án, csütörtökön 16 órakor Csorvá^on: PETRUSKA 1982. május 21-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán: HAGYMÁCSKA Lúdas M.-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VIKTÓRIA KISZ-bérlet MOZI Békési Bástya: Aranycsapat. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: •Edénkért a sikátorban. Békés­csabai Kert: Nyári rét. Békés­csabai Szabadság: minden elő­adáson: Szuperexpressz. Békés­csabai Terv: Anna. Gyulai Er­kel: Rosszemberek. Gyulai Kert: Majmok bolygója. Gyulai Pető­fi: Hegyi emberek. Orosházi Bé­ke: 5 órakor: Egri csillagok I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Nyerítő nyeremény, fél 6 és fél 8 órakor: Egy kis ro­mantika. Szarvasi Táncsics: Üjra szól a hatlövetű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom