Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

1982. május 18-, kedd NÉPÚJSÁG Az ortopéd cipőtől a tolókocsiig n gyógyászati és rehabilitációs segédeszköz-ellátásról Az NSZK-ban megjelenő Die Weltwoche nemrégiben közzétett statisztikája szerint ^iz emberiséget mintegy 15 ezer-féle betegség gyötri, s közülük jó néhány tartós vagy végleges károsodást okoz szervezetünkben. Ha­zánkban az ilyen károsodót- tak — rokkantak — száma be­csült adatok szerint egymil­lióra tehető. Hogy hányán lehetnek közöttük, akik gyó­gyászati, illetve rehabilitáci­ós segédeszközökre szorul­nak, arról nincsenek megbíz­ható adatok, csak sejteni le­het, hogy sokan vannak. Az ő gondjaikról, gyógyá­szati és rehabilitációs segéd­eszközökkel való ellátásuk színvonaláról, problémáiról beszélgettünk az illetékesek­kel. Az előbbivel a Gyógyá­szati Segédeszközök» Gyára — a továbbiakban: GYSGY —, az utóbbival az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet — az OORI — foglalkozik. — Többféle gonddal küsz­ködünk, amelyek a megnö­vekedett igények és a szű­kös lehetőségek közötti el­lentmondásból fakadnak — mondja dr. Plesa István, a GYSGY igazgató főorvosa. Csaknem húszesztendeje, amikor a gyár felépült, a la­kosságnak még .csak 40—45 százalékára terjedt ki a tár­sadalombiztosítás — ma vi­szont minden magyar állam­polgárra! Miközben tehát a biztosítottak száma több mint kétszeresére növekedett és a gyógyászati eszközök munkaigényes gyártásában a fán kívül a műanyagokat és az elektronikát is felhasznál­ják, s a réginek többszörösét állítjuk elő, a mi termelő- és raktárterünk változatlan ma­radt. A másik nagy gondunk a munkaerő-, illetve szak- emberhiány. Gyárunk ma alig 800 dolgozót foglalkoz­tat, holott mi készítjük az összeS protézist — művégta­got — és az összes ortézist — járógépeket, sínezeteket, sínvázas fűzőket, támasztó- kat stb. —; mi foglalkozunk a mellpótlással, mi gyártjuk a gyógycipők 40 százalékát, ezen belül az úgynevezett nehéz ortopéd cipők 95 szá­zalékát! És itt álljunk meg egy szó­ra. Az ortopéd cipőkkel ugyanis baj van. A baj mint­egy 30 éve kezdődött, amikor az ortopédcipész-szakmát — ki tudja miért? — törölték a szakmai jegyzékből. S ezzel lassú, de biztos kihalasra ítélték. Abban az országban, ahová -egy-egy aranykezű öreg mesterhez külföldről is zarándokoltak a lábdeformi­tásban szenvedő megx’ende- lők, maholnap nem lesz, aki átadja a tudását, és nem lesz kinek! — A hatvanas években jó tíz esztendeig gyakorlatilag szünetelt a műszerész-után­pótlás képzés. A munkánk­hoz szükséges gárdát azóta is magunk’ képezzük, részint rehabilitált, részint olyan fiatalokból, akik közül sokan csak 9—10 év alatt végezték el a nyolc osztályt — ma­gyarázza dr. Plesa István. Szavait az OORI tanműhe­lyének vezetője, Takács Gé­za főmérnök is megerősíti: — Nálunk hasonló a hely­zet. Dolgozóinkat ' kisebb részben apróhirdetés útján toborozzuk, nagyobb részben a különböző kórházak kül­dik őket hozzánk rehabilitá­ciós szakmunkásképző tanfo­lyamokra. Legfeljebb 47 főt tudunk az intézethez csatolt kollégiumban elhelyezni. Hallgatóink életkora 18—45 év között van, és 50 százalé­kuk mozgássérült. Tanműhe­lyünkben mechanikai műsze­részképzést kapnak, vasipari előképzettséggel 1 éves, elő­képzettség nélkül 2 éves gyorsított tanfolyafnon. — Hogyan oszlik meg a gyártmányprofil a két intéz­mény között? — 1976-ban, az általános betegbiztosítási törvény ha­tályba lépésekor, a szobai tolókocsik gyártását átadtuk a GYSGY-nek: tanműhe­lyünk 25 főnyi kiszolgáló személyzete és 47 átképzőse már képtelen volt kielégíte­ni az igényeket — válaszol Takács Géza. — Megtartot­tuk viszont az alkatrészgyá"- tás egy részét, és az egyedi konstrukció alapján készülő, speciális tolókocsik gyártá­sát; ezekből 100—160 dara­bot készítünk évente. Gyár­tunk ezenkívül alumínium járókereteket, betegemelőket, továbbá intézeti célokra já­rókorlátokat és gyakorlófala­kat. — Milyen az alapanyag-el­látás? — Sosem volt zavartalan, de újabban a szokottnál is nehézkesebb. Különösen sok gondot okoznak a késedel­mes vagy elmaradt import­alkatrész-szállítások. A forgalmazás tekinteté­ben a GYSG^é jobb helyzet­ben van, mint az OORI tan­műhelye. Mivel a gyár orvo­si rendelvény alapján készí­ti termékeit, az értékesítéssel nincs gondja, kereskedelmi tevékenységet nem folytat. Termékeit egyébként részint kilenc vidéki fiókjában — kilenc megyeszékhelyen — vehetik át a betegek, részint a SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság megyei és járási raktáraiban lehet be­szerezni. Kivételt képez a felsővégtag-ellátás, ami spe­ciális szakember- és gyártó­eszközigénye miatt nem de­centralizálható, valamint a gerincferdülésben szenvedő gyermekek fűzőellátása, ami legcélszerűbben az OORI is­kolaszanatóriumaiban, fekte­téssel oldható meg. — Mi a termékeink egy részét szívesen gyártanánk nagy szériában, ha valaki vállalkozna a piackutatásra és a forgalmazásra — mond­ja Takács Géza főmérnök. — Elsősorban a hemiplégiában — féloldali bénulásban — szenvedők életét, házi mun­káját megkönnyítő berende­zésekre, háztartási segédesz­közökre gondolunk, amelyek árusítására jó lenne legalább a fővárosban ráállítani egy szaküzletet. Dr. Plesa István szerint szocialista viszonylatban az ellátás mind választék, mind pedig minőség tekintetében a legjobbak közé sorolható; egyes protézisek és ortézisek kiszolgáltatásában az európai élvonalban vagyunk. Nem mondható el ugyanez minden csonkulásos beteg művégtag­ellátásáról; itt egyrészt na­gyon hiányzik egy 25—30 ágyas átmeneti betegszállás, ami megkímélné a betegeket a protézispróbák miatti utaz­gatástól, s lehetővé tenné megfelelő kezelésüket, a mű­végtag használatára való kö­rültekintő előkészítésüket. Végülr s ebben valameny- nyien egyetértenek, mielőb­bi jogszabályozásra van szükség a rehabilitációs se­gédeszközök állampogári jo­gon való juttatása érdeké­ben. Nyíri Éva Fotó: Fazekas László Hami Egészségügyi kísérlet Születéskor egészségügyi könyvet kapnak az egyik szombathelyi gyermekorvo­si körzet újszülöttjei. Az or­szágban egyedülálló kezde­ményezés: kísérlet. Az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Inté­zet kérésére dr. Krecsányi Jenő, szombathelyi városi­járási gyermekgyógyász fő­orvos állította össze —fran­cia és osztrák példák nyo­mán,—, a könyv anyagát; a lapokon a terhesség, a szü­lés adatai mellett megtalál­ható a csecsemők és a gyer­mekek optimális fejlődését tükröző diagrammok sora, hely van benne a különféle szűrővizsgálatok, védőoltá­sok, fertőző betegségek, re­gisztrálásának. Valamennyi, állandó ke­zelésre szoruló gyermeknek van úgynevezett gondozási könyve — kísérleti egészség- ügyi könyvbe ennek adatai is beolvaszthatok. A 60 ol­dalas könyv 18 éves koráig kísérné tulajdonosát, ám a benne összegyűlt anyagot később is felhasználhatnák a kórelőzmények felvételé­hez. Az egészségügyi könyv be­vezetésének tapasztalatait egy év múlva — mintegy 100—120 csecsemő adatai alapján — értékelik. Ha a kísérlet sikeresnek minősül, jövőre új körzetekben is be­vezetik a könyvet, majd fo­kozatosan sor kerülhet or­szágos elterjesztésére. HNF-ülés Békéscsabán A képviselői munka, a lakótelepi közélet és a vízellátás A népfront városi bizott­sága a napokban kihelyezett ülést tartott Békéscsabán, a tégla- és cserépipari vállalat 1. sz. telepén. Ezen elsőként Skaliczki Károlyné képviselő számolt be az országgyűlés munkájáról, továbbá arról: mikor, milyen témával kap­csolatban interpelláltak Bé­kés megye küldöttei a külön­böző ülésszakok alatt. (Mivel a felszólalásokat annak ide­jén sajtóban már közöltük, ezek újbóli ismertetésétől most eltekintünk.) Ugyanak­kor nem árt emlékeztetni ar­ra, hogy képviselőink nem­csak az országgyűlés állandó bizottságaiban, hanem a me­gyei csoporton belül is igen célirányos, tartalmas tevé­kenységet folytatnak. Erre vonatkozott az egyik HNF- aktíva kérdése is, éspedig: mennyire veszik figyelembe az országgyűlésen elhangzott javaslatokat; s mi az, amit sikerült elintézni egy-egy te­lepülésen. A válaszból kide­rült, a képviselők minden esetben megkapják a megfe­lelő felvilágosítást, illetve ta­nácsot a tárcák vezetőitől az adott témával összefüggés­ben. Az a jó, ha a képvise­lők nemcsak az ország veze­tőivel, hanem a helyi párt-, állami és társadalmi szer­vekkel; továbbá a népfront­tal, és természetesen magá­val a lakossággal is folya­matos információcsere-kap­csolatban állanak. Csakis ily módon vezethetnek ered­ményre a gondok orvoslásá­ra irányuló törekvések, s így érik el céljukat a demokra­tikus szellemet, légkört erő­sítő, valamint a közéleti ak­tivitást kibontakoztató ren­dezvények. A testület ezután Sipos Józsefnek, a HNF körzeti bizottsága titkárának beszá­molóját vitatta meg, amely a mozgalmi tevékenység ta­pasztalataival, eredményeivel és a kezdeti nehézségekkel foglalkozott. Mint ismeretes, a 15 tagú testületnek nagy erőfeszítést kellett kifejtenie az 1980. augusztusi megala­kulás óta. Sajnos, kevés még a vállalkozó kedvű aktívák száma, és a megválasztott tisztségviselők egy része nem látja el feladatát a kívánt szinten. Emellett sokan el­költöznek a lakótelepről, ami előtérbe helyezi az utánpót­lás szükségességének kérdé­sét is. Mind a Szabó Pál téri, mind a József Attila Általá­nos Iskola kitűnő bázisnak tekinthető a HNF művelő­déspolitikai céljaink valóra váltásában. Az intézmények­ben tartott ankétok és fóru­mok látogatottsága azonban még nem egyenletes, mert olykor akadályokba ütközik a lakosság mozgósítása. A népfront és az első kerületi pártalapszervezet nagyban számít az üzemek, vállalatok megértő támogatására, segít­ségére. A bizottsági ülésen meg­említették a VII. kerület víz­ellátásának problémáját is. Az egyik hozzászóló azt ki­fogásolta, hogy akik a főve­zeték közelében laknak, azoknak mindössze 3600 fo­rintba. akik pedig távolabb, több mint 10 ezer forintba kerülne a bekötés, mert megszűnt a tanácsi hozzájá­rulás. Erre a nem is olyan egy­szerű felvetésre Kendra János, a víz- és csatornamű vállalat megyei igazgatója válaszolt. Elmondta, hogy — Mezőmegyert és még 30—35 utcát kivéve — mintegy 20 éve épült meg Békéscsabán az önálló alapközmű-vezeték. Noha a városi tanács koráb­bi döntése alapján 1935-ig az említett tertiletet is ellátják majd vezetékes ivóvízzel, mégis gondot okoz, hogy ma már 480—500 forintba kerül egy méter utcai vezeték le­fektetése. A bekötés költsé­ge eléri a 3—4 ezer forin­tot, míg a vízmérő óra ára: 1750 forint. Mivel Mezőme- gyeren nem ritka a 30—59 méter széles telek, ez még jobban megdrágítja a mun­kálatokat. Emellett számítás­ba kell venni a napi fogyasz­tási értékeket is. Korántsem mindegy, hogy 4 vagy 4,5 ezer köbméter vizet használ fel a város naponta. A víz­tároló torony befogadóképes­sége csak 2 ezer köbméter, és így elég gyors az átfolyás. A város növekvő vízfo­gyasztása feltétlenül indo­kolttá tenné a lépcsőzetes munkakezdést, valamint a központi erőforrások na­gyobb arányú igénybevételét is. Mint hallottuk, 1 köbmé­ter víz 9,80 forintjába van a vállalatnak, s ugyanakkor tekintettel kell lenni arra, hogy a normatív rendszer szerint (450 literűrap 'fő) Bé­késcsaba vízzel „nincs a leg­jobban ellátva!” —y —n Módosul a KRESZ flranykerék — közlekedésbiztonság Kellemetlen pillanatok a csúcsforgalomban (MTI-fotó: Várkonyi Péter felvétele — KS) A magángépkocsi-vezetők között egyre többen lesznek azok, akik tíz—húsz éve ve­zetnek. A nagy gyakorlat mellett azonban magatartá­sukban kialakulnak bizonyos szokások, rögződnek a már elavult közlekedési szabá­lyok. A közlekedéssel fog­lalkozó szakemberek az utóbbi időben mind gyak­rabban tapasztalják a ma­gánautósok vezetési stílusá­ban ezeket a hibákat. Pár évvel ezelőtt — kí­sérleti jelleggel — a Fővá­rosi Közlekedésbiztonsági Tanács és az Autóklub meg­szervezte az Aranykerék- mozgalmat, amelyhez ' azóta a megyék közlekedésbizton­sági szervezetei is csatlakoz­tak, illetve amelynek meg­szervezését tervezik. A moz­galom elsőrendű célja, hogy tanfolyamokon, tesztvizs­gákkal, kiadványokkal fel­frissítse a már régebben megszerzett j árművezetési és közlekedési szakismerete­ket. Hogy mennyire szükség volt (van) erre, bizonyíjta, hogy ma már hatezer ma­gánautós hordja zsebében az Aranykerék-igazolványt, és kocsiján matrica jelzi a mozgalomhoz való tartozást* Az év második felében várhatóan módosítják a KRESZ-t. A változások meg­követelik majd, hogy a ma­gán-gépjárművezetők kiegé­szítsék szabályismereteiket, felülvizsgálják vezetési mód­szereiket. Az Aranykerék- mozgalom továbbképzésein — a részvétel ingyenes és önkéntes — szakemberek foglalkoznak a jelentkezők­kel : korszerű és gazdaságos vezetéstechnikára, a közleke­dési szabályok helyes értel­mezésére, a biztonságos köz­lekedés műszaki és közúti magatartási normáira, a téli vezetés technikájára, egész­ségügyi és elsősegélynyújtá­si ismeretekre tanítják a résztvevőket. Az idén is több versenyt és vetélkedőt ren­deznek, amelyeken a tu­dásszint mérése, minősítése mellett a versenyzők jutal­makat is kapnák. Az üzemi, az intézményi és a vállalati szervezésen kívül a lakóhe­lyi csoportokban is lehet majd vizsgázni, versenyezni. Az ebben az évben újonnan jogosítványt szerzett jármű­vezetőket „automatikusan” felveszik az Aranykerék- mozgalom tagjai közé, iga­zolják az Aranykerék har­madik fokozatú tanfolyamá­nak eredményes elvégzését is, ha sikeres a gépjármű- vezetői vizsgájuk. A lakótelepeken a Haza­fias Népfront szervezeteiben, a munkahelyeken az Autó­klub helyi csoportjainál, az MHSZ-klubokban, az ATI, valamint a gépjárműközössé­gek iskoláiban és a rendőr­kapitányságok közlekedési előadóinál lehet jelentkezni az Aranykerék-rendezvé- nyekre. Nagy szükség van erre a mozgalomra, hiszen ma már félmillió a magán-gépjármű­vezetői engedélyek száma, és évente huszonhárom—hu­szonötezer új vezetői enge- gélyt adnak ki. A forgalom évről évre nagyobb, és emel­lett sok az olyan gépjármű- vezető is, akik hosszabb ki­hagyás után ül ismét a vo­lánhoz. Számukra az átla­gosnál nagyobb megterhe­lést jelent a mai bonyolult, mind forgalmasabb csomó­pontokkal teli közlekedési rendszer. Ezért hasznos, ha részt vesznek az Aranykerék- mozgalom tanfolyamain, versenyein, ha időről időre felmérik tudásukat. A hivatásos gépjárműve­zetők számára pedig meg­rendezik a „Vezess baleset nélkül!” versenymozgalom 30 éves jubileumi, az Autó-Mo­tor szerkesztősége „Keressük a legjobb gépjárművezetőt”, valamint a Magyar Autó­klub „Ki a legügyesebb gép- , járművezető?” versenyét. Nyárádi Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom