Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-18 / 114. szám
NÉPÚJSÁG 1982. május 18., kedd Gabonatermesztési programunk teljesíthető Interjú dr. Magyar Gáborral, a MÉM miniszterhelyettesével Mezőgazdaságunk az V. ötéves tervidőszakban gabona- termelési célkitűzéseit összességében nem teljesítette annak ellenére sem, hogy hozamnövekedést értek el az üzemek. A tervtől való elmaradást az okozta, hogy a kukorica ter- mőtereülete több mint 100 ezer hektárral csökkent az ötéves időszak alatt. Az előző tervidőszak egyévi átlagához képest az elmúlt évben mégis 11 százalékkal több gabonát termelt a mezőgazdaság. A VI. ötéves terv előirányzata pedig 1985-re 15,4 millió tonna gabona. Az igény növekedését az is indokolja, hogy export érdekeltségű népgazdaságunkban ma minden harmadik dollárt a mezőgazdaság állít elő. Békés megyében az összes kivitel 71 százalékát adja a me, zőgazdaság és az élelmiszeripar. Arra, hogy hogyan érhető el a kívánt többlet, dr. Magyar Gábortól, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettesétől kértünk választ. — Ha a jelenlegi, 2,9 millió hektár ossz gabonatermőterület nem csökken, sőt 50—100 ezer hektárral növekszik, és a termésátlagok búzából elérik1 a hektáronkénti 5 tonnát, kukoricából pedig a 6 tonnát, teljesíthető a ’85-re tervezett eredmény. — Ön hogyan ítéli meg Békés megye mezőgazdaságának munkáját és eredményeit? — A kiváló adottságú megyék közé tartozik, éppen ezért a VI. ötéves terv feladatainak megoldásában a megye mezőgazdaságára nagyon számítunk. Szeretnénk elérni a búzatermő területek növelését, a szálastakar- mány-termesztés és a gyepgazdálkodás együttes fejlesztésével. amely lehetővé teszi a takarmánytermő terület csökkentését- és búzával vagy kukoricával való hasznosítását. A kedvező talajadottságok és a jelentős térségi melioráció eredményeként egyaránt számítunk a kalászosok és a kukorica területegységre jutó hozamainak jelentős növelésére. — Milyenek ma a termelés feltételei, miben kell változniuk, ahhoz, hogy az elvárások megvalósíthtatók legyenek? — Négy összetevőben határozhatnánk' meg. Szükség van a biológiai adottságok kihasználására, a műtrágya- és növényvédő szer optimális használatára, a jó gépellátásra, az érdekeltségi rendszer alkalmazására. Először beszéljünk a biológiai adottságokról. Olyan megfelelő termőképességű fajtákkal és hibridekkel rendelkezünk, amelyek megfelelnek a termelési célkitűzéseknek, de származási helytől függetlenül, továbbra is teret engedünk a legmagasabb- termőképességű és jó tulajdonságú hibridek termesztésének. Szorgalmazzuk' a takarmánybúza-fajták mellett a jó minőségű, étkezési búzafajták elterjesztését is. Ugyanakkor a vetőmag minőségének javítására szigorítjuk a kalászos vetőmag termesztési rendszerét (csak azoknak az üzemeknek engedélyezzük a szaporítóanyag előállítását, amelyek a szükséges tárgyi és személyi feltételeket ki tudják alakítani). Kukoricánál a vetőmag-előállítás és -szaporítás technikai feltételeit fejlesztjük és a vetőmag . minőségét javító eljárásokat szorgalmazzuk'. — Megfelelő-e a műtrágya-felhasználás a növény- termesztésben? — Elengedhetetlen a célkitűzések megvalósításában, hogy a több mint öt éve stagnáló műtrágya-felhasználás hektáronkénti mény- nyisége növekedjen. A statisztikai adatok 'szerint 1981- ben javultak ezek a mutatók. Ma már az okszerű műtrágya-felhasználáshoz olyan vizsgálati módszerek állnak rendelkezésünkre, amelyekkel a talajtápanyag-készle- teket és az elérhető termés- mennyiséget figyelembe véve lehet adagolni a műtrágya mennyiségét. Gondot okoz viszont, hogy a műtrágyák egyenletes kiszórásához nincs megfelelő szóróberendezésünk. Ezért szeretnénk a folyékony műtrágya alkalmazására minél nagyobb arányban rátérni. A növényvédelemben a vegy- szerrezisztens gyomok elleni védekezés jelent folyamatos feladatot, amelyet vetésváltással, mechanikai gyomirtással, vegyszeres kezeléssel lehet megoldani. — Megítélése szerint meg- felelő-e a gépellátás, várható-e új forma a gépellátás javításában? — A kooperációs gépgyártással a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a MEZÖGÉP-vállalatok az alapvető munkagépeket hazai gyártásból biztosítják. Ezekkel a vállalatokkal szeretnénk az energiatakarékos nedvességmegörző talajművelő eszközök, korszerű vetőgépek, és szálastakar- mány-betakarítók gyártását is beindítani. így majd a rendszerék álta] beindított bábolnai és nádudvari és eredményes intenzív gabonatermelési programot a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően mindinkább elterjeszthetjük. — A szabályozás javítja-e a mezőgazdaság érdekeltségi rendszerét? — Az utóbbi években jelentősen emelkedtek a termelési költségek, különösen kedvezőtlenül érinti ez a kukoricatermelést, mert az árak és hozamok emelkedése nem tudta ellensúlyozni a költségnövekedést, aminek eredményeként a hektáronkénti nyereség csökkent. Már ebben az évben árkiegészítést és ösztönző prémiumrendszert vezettünk be, amelyet fenntartunk és fejlesztünk a tervidőszak következő éveiben is. Számadó Júlia Kazánok gyártmány- és gyártásfejiesztése n fogyasztók zsebéhez mérten Az állandó változtatások, módosítások az elmúlt 15 évben nem csak a termékek módosításához vezettek.... Fotó: Veress Erzsi Ha két gáz-, szén- vagy olajtüzelésű kazán közül az egyikre azt mondják, azonos légteret, lakást, irodát kevesebb energia felhasználásával fűt fel, mint a másik, és ráadásul a fogyasztói, áruk is azonos, nem nehéz kitalálni, melyik mellett dönt a vásárló. De lehetősége van egyáltalán a felhasználónak a válogatásra? Erre az egyik kazángyártónál kerestünk választ. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat az ország legnagyobb háztartási kazánkészítői közé tartozik. Ismerősen cseng gyártmányaik — az ÉTI. a Rival, a Simplex kazánok — ijeve a nagyfogyasztók körében is, vagy legalábbis eddig ez volt a helyzet. S hogy az új körülményekhez, pénztárcáinkhoz hogyan alkalmazkodik a vál- lalat termékeivel? Nos, elöljáróban csak annyit, megkezdték az új, nagyobb hatásfokú kazánok kipróbálását. Kettős cél A vegyesipar két évvel ezelőtt energiaracionalizálási pályázat útján 13 millió forintos állami támogatást kapott gyártmány- és gyártásfejlesztésre. Ezt vállalati forrásokkal 22 millió forintra egészítették ki. Az összeg egyharmadát a békéscsabai, kétharmad részét a gyomai •gyáregységben használják fel. Itt készül egyébként a kazánok túlnyomó többsége. A program kettős célt szolgált. Egyrészt a kazánok tüzeléstechnikai hatásfokának 2-3 százalékos növelését, másrészt a gyártás technikai színvonalának emelését. A kettő kapcsolatát, együttes fejlesztését fontos feladatnak tartják, mert mit érne a korszerű termék, ha azt elavult technológiával, gazdaságtalanul gyártanánk — teszik fel a kérdést a vállalati szakemberek. A fejlesztést követően, amely 1983-ban fejeződik be, jelentősen, mintegy 50 százalékkal nő a termelés. Erre igencsak nagy szükség van, hiszen a Gyomán készülő kazánok keresettek, az igények, beleértve az exportot, alig felét tudják kielégíteni. De milyen energiatakarékos kazánokról van szó tulajdonképpen? Nem várt százálékok A Vegyesipari Vállalat gyomai gyáregységében már csaknem másfél évtizede gyártanak ÉTI-típusú kazánokat. A berendezéseket az Építéstudományi Intézetben kísérletezték ki, és kaptak rá szolgálati szabadalmat. A vállalat a gyártási jogot az intézettől vásárolta meg, és az esetleges módosításokhoz is az ő és a kazánt tervezők engedélye szükséges. A gyomai gyáregység műszaki szakemberei a hatásfok két-három százalékos növelésére módosításokat javasoltak. Az építéstudományi intézetben hitetlenkedve fogadták a javaslatokat, nem akarták elhinni, hogy a változtatások jók lesznek. Ám a szakértői vélemények és természetesen a tapasztalatok alapján végül is elfogadták »a javaslatokat és engedélyezték a módosított kazánok gyártását. A vállalat a kazánok hibafeltáró méréseit a Magyar Szénhidrogén-kutató, Fejlesztő Intézettel végeztette el. A véleménycseréket követően, a közös munka során megállapították, az égéstermék összetétele kedvezőbb is lehetne, ha kisebb lenne a légfelesleg és nagyobb a szénhidrogén-tartalom. A gyáregység műszaki szakemberei és a kutatók a tűztér módosításában állapadtak meg. Az eredmény meglepő. A tüzelési hatásfok elérte a 90 százalékot, ami a tervezett két-három százalékkal szemben, 6—8 százalékos hatásfokjavulást jelent. Ez leegyszerűsített számítások szerint megközelítően ugyanennyi energiamég- takarítást eredményezhet. A módosított ÉTI—25-ös (25 ezer kalóriás) kazánokból néhány már az elmúlt télen is üzemelt, igazolva a hozzáfűzött reményeket. flz elméletileg lehetséges Az új tűztérrel készülő kazánok más előnyös tulajdonsággal is rendelkeznek, s ez megint csak a kutatók és a műszakiak eredményes munkáját tükrözi. Egy-egy kazán 17 kilogrammal lett könnyebb, ennyivel kevesebb vasat építenek be a gyártás során. Az állandó változtatások, módosítások az elmúlt 15 évben nemcsak a termékek módosításához vezettek — a vállalat szakemberei kísérletezték ki a Rival alternatív tüzelésű (szén, gáz, olaj) és a Simplex (80 százalékos) magas hatásfokú széntüzelésű kazánt is — de a gyártás folyamata is átalakult. A gyomai gyáregységben a termelékenység évente ‘ 10—15, tavaly 20 százalékkal nőtt. Míg 1967-ben egy kazán 325, addig 1981-ben már 58 óra alatt készült el. A jövő pedig ennél is biztatóbb. A termelési folyamatok átgondolt továbbfejlesztése nem várat sokáig magára. Egymással párhuzamosan két területen v korszerűsítik a gyártást. A hegesztési műveletek több mint felét automatizálják. Az automatizálás tervezésével a Miskolci Műegyetem Gyártástechnológiai Tanszékét bízták meg. A tanszék javaslatot készít arra vonatkozóan, hogy milyen mértékig automatizálható a hegesztés. A tervek alapján a házi robotokat — gyártásukat még az idén megkezdik — a gyomaiak készítenék el. A festődéi munkák korszerűsítése is elengedhetetlen feladattá vált. Ezen a területen a rozsdátlanítás, festés-előkészítés okozza a legtöbb gondot. Erre a munkára már eddig is nehéz volt munkaerőt találni. A vegyi úton történő rozsdátlanítás és az itt is megvalósuló automatizálás könnyít majd a helyzeten. * * * A gyomaendrődi gyáregység szakembereit az állandó megújulás szándéka ' vezérli. Ek annál is inkább figyelemre méltó, mert a kazán- gyártásban, legalábbis egyelőre, nincs különösebb verseny, a kereslet jóval ■ nagyobb a kínálatnál. Ennek ellenére a kazángyártók törekvése, hogy a népgazdaság, a fogyasztók és saját presztízsük érdekében minél jobban megközelítsék az elméletileg lehetséges tüzeléstechnikai hatásfokot. Nem járnak már tőle messze, a közelmúltban kiváló címet nyert vállalat gyáregységének dolgozói. Kepenycs János Tessék választani — tessék vállalkozni! Új formák, új lehetőségek a gazdálkodásban 1. Leányvállalat 2. Kisvállalat 3. Kisszövetkezet 4. Gazdasági munkaközösség 5. Vállalati gazdasági munka- közösség 6. Szerződéses üzemeltetés 7. Ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport 8. Átalányelszámolásos rendszer 9. Költségtérítéses rendszer Egységek bérlete 11. Fejlődő magánkisipar Az egyes ipari és szolgáltató egységek bérletéről szóló 29 1981. (IX. 14.) Mt. számú rendelet értelmében — állami vállalatok, szövetkezetek, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásai stb. — bérbe adhatják magánszemélyeknek az olyan kisüzemi jellegű ipari vagy szolgáltató egységüket, amelyek főleg a lakosság szükségleteit elégítik ki. Ez a bérleti forma lehetővé teszi, hogy a kiaknázatlan kapacitások, a gazdálkodó szervezetek számára valamilyen okból nem hasznosítható, de nem is értékesíthető állóeszközök, telepek, üzemek társadálmilag hasznossá váljanak. A bérbe adó szerv a bérleti díj révén legalább az értékcsökkenés ösz- szegéhez hozzájuthat, a bérlő pedig mentesülhet a műhelyszerzés és a drága gépek beszerzésének olykor nehézkes feladata alól. A bérleti szerződés megköthető egyrészt kisiparossal és gazdasági munkaközösséggel, másrészt azzal a személlyel, akinek ipar jogosítványa még nincs, de annak kiadását kérte, és rendelkezik az iparjogosítvány kiadásához szükséges feltételekkel. Ilyen esetben a szerződés hatálya abban az időpontban áll be, amikor az iparjogosítványt kiadták. A bérleti szerződés kiterjedhet a bérbe adott egységek helyiségeire és a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges területekre, valamint az üzemeltetéshez szükséges állóeszközökre, például a gépekre, berendezésekre, felszerelésekre. A gazdálkodó szervezet szerződésben elvállalhatja, hogy a bérlőnek a tevékenység gyakorlásához szükséges szolgáltatásokat is nyújt. Ilyen lehet például a rendszeres anyagszállítás, a technikai ismeretek átadása, állóeszközök karbantartása. A bérbeadást itt is — ugyanúgy, mint a magánkereskedelemben — verseny- tárgyalás előzi meg. kivéve, ha a versenytárgyalásra csak egy jelentkező volt. A versenytárgyalást a gazdálkodó szervezet nyilvánosan — központi vagy megyei sajtóban — legalább harminc nappal előtte hirdeti meg, és közjegyző jelenlétében folytatja le. . A gazdálkodó szervezetnek tájékoztatnia kell az érdeklődőket az egység adatairól, az előző évi forgalomról) a termelési értékről, az állóeszközök könyv szerinti értékéről, a bérleti díj legalacsonyabb összegéről, valamint a szerződést biztosító esetleges mellékkötelezettségekről. A jogszabály a gazdálkodó szervezetre bízza, hogy a bérlőtől kér-e óvadékot,. kezest, illetőleg jelzálogjoggal kívánja-e követelését biztosítani. A versenytárgyalásra minden esetben írásban kell jelentkeznie a pályázóknak. Egyidejűleg igazolnia kell a kisiparosnak, hogy iparjogosítvánnyal rendelkezik, vagy ez iránti kérelmét előterjesztette, gazdasági munkaközösség esetében pedig a jóváhagyott társasági szerződést kell mellékelni. A gazdálkodó szervezet a szerződést azzal köti meg, aki a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot. Azonos összegű vállalás esetén az egység korábbi bérlőjét, ennek hiányában a gazdálkodó szervezet dolgozóját kell előnyben részesíteni, illetőleg velük kell a szerződést létrehozni. A szerződést írásban kötik meg. melynek tartalmaznia kell a bérleti díj összegét, amit a bérlő a tárgy hó 15. napjáig köteles megfizetni, továbbá a bérlet időtartamát, mely maximum ötéves lehet. A nyilvánosan, versenytárgyaláson kialakult bérleti díjat a szerződés megkötését követően nem lehet csökkenteni, közös megegyezéssel a szerződő felek azonban a bérleti díjat emelhetik. Az ipari és szolgáltató egysegek bérlete az előbbi sajátosságok folytán rokonságot mutat a szerződéses üzemeltetéssel, azonban jelentős a különbség a két forma között, hogy a bérbe adó gazdálkodó szervezetnek a bérlő tevékenységébe (például szakszerűség, árak, engedélyezett tevékenység folytatása) nincs beleszólása. Arra is lehetőség van e formában, hogy a gazdálkodó szervezet az állami tulajdonban levő, de számára felesleges vagyontárgyakat a bérlőnek értékesítse. A bérbe adó gazdálkodó szérvezet a szerződésben megállapított díjat előre is követelheti, és a bérbe adott eszközök rendeltetésszerű használatát ellenőrizheti. A bérlet személyre szóló, tehát sem helyiséget, sem pedig a bérelt eszközöket albérletbe, illetőleg harmadik személy használatába a bérlő nem adhatja. A szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítése, például a bérleti díj fizetésének elmulasztása, illetőleg a gazdálkodó szervezet által vállalt szolgáltatások nem teljesítése felmondási ok lehet. A bérlő is egyoldalúan felmondhat akkor, ha az élet- körülményeiben bekövetkezett változás miatt a kötelezettségeit teljesíteni nem tudja. A szerződés megszűnésekor a szerződő feleknek el kell számolniuk. Barcs Aladár Szegedi tömlő tengeri olajbányászathoz A tengeri olajbányászathoz szükséges gumitömlőt a közelmúltban kezdték gyártani a szegedi Taurus Gumigyárban. A termék fontos tartozéka annak a vízsugaras vágóberendezésnek, amellyel a tengerfenékbe süllyesztett olajvezeték árkát készítik. A több darabból összecsatolt vastag gumikígyó elbírja a ráfüggesztett és a hajóról lebocsátott vágóberendezés hatvantonnányi súlyát, elviseli a több száz atmoszférás nyomást, amellyel a néhány milliméteres fúvókán kilövellő vízsugár a sziklát is kivájja. Anyaga ellenáll a sós tengervíz korróziós hatásának, a viharos hullámverésnek. A szegedi tömlő kitűnően bevált az Északi-tengeren, s a híre a tengerentúlra is eljutott. Kétszáz métert meg is rendeltek belőle az egyik dél-amerikai víz alatti olajkitermeléshez. A méterenként ezer dollárt érő, különleges tömlőket már útnak indították. *
