Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

1982. április 28., szerda Szomszédolás CSOHGRÁD * HEGYEI HÍRLAP Városgondnokság — Csong- rádon. A még fiatal, de ko­rántsem tapasztalatlan csong­rádi városgondnokság tevé­kenysége szerteágazó. Fenn­tart, fejleszt, karbantart; lé­tesítményeket, utakat, csa­tornákat, parkokat. Költség­gazdálkodó szerv lévén első­sorban más vállalatokat bíz meg a kivitelezéssel, így fő tennivalója a megrendelés, ellenőrzés, finanszírozás. Ezekben a hónapokban a legíőbb feladatot a csapa­dékvíz-elvezető csatornák fel­újítása jelenti. A városgond­nokság másik nagy feladat­köre a köztisztaság. A par­kok fenntartására idén 3,4 millió forintot fordíthatnak Csongrádon. Kapunyitás Ópusztaszeren. Megnyitotta kapuit, és a na­pokban már népes turista- csoportot fogadott az ópusz­taszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A történelmi em­lékhelyen befejezéséhez kö­zeledik a skanzen építése. Az emlékparkban sok látogatót vonzott a régi mezőgazdasá­gi gépek kiállítása. Hét vege. Szombat dél­előtt ragyogó napsütés, igazi kirándulóidő. Tizenegy óra 25 perc. Állok a Sámsoni úti vasúti átkelőhely sorompó­jánál. Előttem 10—15 autó. 11 óra 45 perc. Leeresztem az ablakot, arcomat langyos, kellemes szellő cirógatja. 12.05 perc: hoztam magam­mal egy üveg kólát, három kocsival előrébb bontót is ta­lálok. 12.20 perc: a fényso­rompó már több mint há­romnegyed órája piros jel­zést mutat. Az első vágányon oda és vissza tolat egy te­hervonat. 12 óra 30 perc; majdnem belefeledkeztem a napi sajtó olvasásába. Má­sok példáját követve, ekkor én is kiállók a sorból, és el­indulok vissza a városba. Hétvégi kirándulásom röp­ke órája alapjában véve, egészen kellemesen telt el. Máskor is eljövök erre. Nem lehet. Nem lehet a krumplis kenyeret ketté szel­ni. Ezt a felvilágosítást kap­tam a boltban, amikor egy fél kilót kértem belőle. Vá­laszul — gondoltam — elő­kapom rugós bicskámat, s odanyújtom, hogy próbálják meg. Hátha mégis sikerül. Esetleg megígérem, szólok a vállalat igazgatóhelyettesé­nek, hogy utaljon ki egy ke­nyérvágó kést a boltnak. Hogy mégse tettem, annak több oka van. Először is, nincs rugós bicskám. Másod­szor, mert elmúlt a magyar nyelv ünnepi hete, s ezután már nem illik nálunk köte­kedni nyelvhelyességi ügyek­ben, megkövetelve a különb­ségtételt „lehet” és „szabad ’ között. Talán a legmagasabb fórum, az országgyűlés ho­zott törvényt a burgonyás kenyérnek nyílt árusítási üz­letekben történő felvágásá­nak tilalmára vonatkozóan? Kötve hiszem. Az ilyen tör­vény feltűnt volna. 1979-ben, amikor 50 százalékkal fel­emelték a kenyér árát, nagy hangsúlyt kapott az a kívá­nalom, hogy ne pazaroljunk. Hát most se pazaroljunk! „Intézményesen”, szervezet­ten” se! — írja Kovácsvölgyi Sándor. oúMGmmá6 Szervezés. Előadás utáni zsúfoltság a színházi ruha­tárban. Kék jegy, zöld jegy, ki tudja milyen színű jegyek szerint oszlanak meg a so­rok. Hiszen itt is szekciók vannak, jegyszín szerint el­különítve. Folyik a víz a ru­határosokról. Dolgoznak, mint valaha az akkordbérek idején lehetett szokás. Hi­hetetlen tempóban adják ki­felé a kabátokat, mígnem végleg kiürül az egyik szek­ció. A másik előtt állók föl­lélegeznek: végre ők is gyor­sabban haladhatnak. De óh, jaj, mi történt? A kiürült szekció ruhatárosa a tulajdo­nos büszke öntudatával öl­tözni, pakolni kezd. A jól végzett munka tudatában. Békésen áll tovább a szom­szédban a sor. Mit is tehetne mást, ilyen helyen nem illik föltűnően dühöngeni. Legföl­jebb meditálni szabad. Pél­dául azon, hogy a ruhatári munkaszervezés esetében tán mégsem a legszerencsésebb dolog a hatáskörök ilyetén decentralizálása. Úttörő mezőgazdászok. Va­sárnap Sándorfalván és Mó- rahalmon rendezte meg a já­rási úttörőelnökség az úttörő mezőgazdászok versenyét, amelyen a szegedi általános iskolák is részt vettek, ösz- szesen 15 csapat vetélkedett a továbbjutást jelentő első helyezésért. Mórahalmon el­ső lett a helyi iskola csapa­ta, Sándorfalván a zsombóiak győztek. Ifjúsági jogásznapok. Tize­dik alkalommal rendezte meg az ifjúsági jogásznapokat a József Attila Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Kara és KISZ-szervezete. Ez­úttal a budapesti és pécsi társkarok, valamint a Mis­kolci Jogi Intézet közremű­ködésével. Többek között jogesetmegoldási versenyt és szórakoztató műsort rendez­tek a fiatalok. A* wo*«* SZOLNOK MEGYEI Néplap ________________________A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG fS A MEGYE TAMCS LAPJA M unkára, sportra, becsü­letre nevelte az ifjúságot. Termetre most is olyan da­liás, mint fél évszázaddal ez­előtt, amikor a járműjavító atlétáit az országos találko­zóra vezette. Víg kedélye, fürge mozgása ellentmond a maga mögött hagyott hét év­tizednek. Tisztelet és szere­tet övezi. Munkahelyén, a járműjavítóban, ahol szerin­te a város sportéletének böl­csője ringott, negyven évig dolgozott. Az edzősködés mellett nem húzódott vissza a társadalmi munkáktól sem. A megyei atlétikai szövetség­ben mindig töltött be vala­milyen funkciót. Saját be­vallása szerint, egész életét az atlétikára áldozta. Hű társra talált a feleségében, aki szinte mindig elkísérte a versenyekre. 1970 óta mes­teredző. Hetvenedik szüle­tésnapján Barna Istvánt, a Szolnoki MÁV MTE részfog­lalkoztatású edzőjét vissza­vonulása alkalmából a Ma­gyar Népköztársasági Sport Érdemérem arany fokozatá­val tüntették ki. Zökkenőmentes átállás. A meghosszabbodott hétvége: új vívmányunk. A rövidített munkahét még mindig be­szédtéma, hátrányairól, elő­nyeiről egyaránt szó esik. Ne­héz hozzászokni a változás­hoz, még akkor is, ha ez alapjában véve jó dolog, hi­szen meghosszabbítja azt az időt, amivel magunk gazdál­kodunk. Szolnok megyében több mint százezer ember dolgozik az új munkarend szerint. Az ötnapos munka­hét bevezetésének társadal­mi fogadtatása összességében kedvező. Jelentősen megnőtt az az idő, amelyet a családok tagjai egymással tölthetnek, szaporodott a hétvégi kultu­rális és sportrendezvények száma. összeállította: Verasztó Lajos Nyugdíjas katonák közgyűlése (Tudósítónktól) Orosházán, a fegyveres erők nyugdíjasai a napok­ban tartották meg közgyűlé­süket. Az egykori katonák most megőszült fejjel he­lyezkedtek el az mn helyőr­ségi művelődési otthon nagy­termében, s meghallgatták az úttörőzenekar számait. Nemes Zoltán nyugalma­zott határőr alezredes kö­szöntő szavai után Benczúr Pál nyugalmazott alezredes, a klub elnöke tartotta meg a beszámolót. Elmondta, hogy a klubnak — a járásban — 151 tagja van. Azt is meg­tudták a beszámolóból, hogy a klubnak igen jó kapcsola­ta van a városban levő fegy­veres^ testületekkel, az MHSZ-szel, valamint a párt­ós tanácsi szervekkel. A ta­gok közül sokan tevékeny­kednek a különböző tömeg­szervezetekben. Többen hozzászóltak a be­számolóhoz, melyben kifej­tették: szívesen járnak el a nyugdijasklubba, mert szín­vonalas rendezvényeken ve­hetnek részt. Ezután került sor a vezetőség újraválasztá­sára. A klub eddigi vezetősé­gi tagjait a tagság egyönte­tűen újraválasztotta. Kiss Horváth Sándorné Kaszaperi tükör (Tudósítónktól) Kaszaperen átadás előtt áll a megszépülő községi ta­nácsháza. Kívül-belül fel­újították, új házasságkötő­teremmel gazdagodott. Megvalósult tavaly a 300 adagos napközis konyha is, ami az óvoda és általános iskola napköziseinek kultu­rált étkeztetését teszi lehe­tővé. Az általános iskolában négy tanterem új bútort ka­pott. Az egész iskola fűté­sét átalakították az olajtü­zelésű kályhák helyett, __ a télen már központi tüzelésű szenes kazán fűtötte a tan­termeket. A művelődési ház fűtési gondjainak megoldá­sa, a nagyterem belső teré­nek felújítása, festése, a közeljövő feladata. A tanácsi üzemeltetésű kényszervágóhíd és hatósá­gi húsbolt felújításával a község friss húsellátásának minőségi követelményei megfelelőek, a mennyiségi ellátás még javításra szo­rul. A község vezetői ter­vezik a vágóhíd bővítését. Van tennivaló bőven az utak, az utcák állapotának javításában is. A szépen parkosított, fásított, s most már ahogy arról korábban is hírt adtunk, jól világított utcákon sok helyen nincs, vagy igen keskeny a járda, szakadozik az átjáróhíd, nincs kerékpárút, sárosak az utcák. A tanács vezetői reálisan felmérve az anya­gi lehetőségeket, tervezik a járda korszerűsítését, főleg a legnagyobb forgalmú jár­dák szélesítését, s a még szilárd burkolattal el nem látott utcaoldalakon járda­építésre is jut erő, mert tár­sadalmi munkával részt vál­lal ebből a munkából a köz­ség lakossága is. A főutcán a volt kisvasút helye kínál­ja magát a kerékpárút ki­építésére, egyelőre csak a volf kőzúzalék anyagából, tereprendezéssel, de később szilárd burkolat ráépítése is lehetővé válhat. A vízellá­tás és csatornázás megoldat­lan. A közpénzből csak há­rom közkútra telik. A köz­ség vezetőit foglalkoztatja a helyi Zalka Máté Tsz által megrendelt földgázvezeték építése. Szaszák György Kihelyezett HNF elnökségi ülés (Tudósítónktól) Orosházán, a Hazafias Népfront városi bizottsága a közelmúltban kihelyezett el­nökségi ülést tartott a sütő­ipari vállalat új telephelyén. Czédula Imre, HNF-elnök bevezető szavai után Dancsó László, a sütőipari vállalat igazgatója köszöntötte a meg­jelenteket. Elmondotta: a vállalat életében még nem fordult elő, hogy helyben számolhattak volna be mun­kájukról. Ezután részletes tájékoztatást adott tevékeny­ségükről, az új létesítmény építéséről, üzembe helyezésé­ről, gondjaikról, nehézsége­ikről. A kenyérgyár országo­san is korszerű technikai felszereltségű, gáz üzemelte­tésű, a költségek kétharma­dát saját erőből fedezték. Szakboltokat is üzemeltet­nek, ahol a helyi igényekhez alkalmazkodnak, és szoros kapcsolatot tartanak az ÁFÉSZ és más kenyérgyári terméket forgalmazó üzletek­kel. Igény volt a kisebb töme­gű — 1 kilogrammos — ke­nyér gyártására is. Az új gyár beüzemelésével ezt a jogos igényt is ki tudják elé­gíteni, a termék jó minősé­ge révén 72 óráig is friss ma­rad. A táj jellegű 3 kilo­grammos kenyér is forga­lomban marad, csak korláto­zottabb mennyiségben, és fő­leg a peremkerületi üzletek fogják árusítani. A gazdasági és társadalmi szervek kapcsolata jó. Mun­kaerőgondjuk nincs, az új gyár lehetőséget ad az ipa- ritanuló-képzésre. Az elhang­zott tájékoztatóhoz többen mondták el véleményüket, javaslataikat. Ezt követően üzemlátogatáson vettek részt az elnökség tagjai. Kiss Horváth Sándorné Koordinációs bizottsági ülés Okányban (Tudósítónktól) Az Edzett Ifjúságért tö­megsport megyei koordiná­ciós bizottsága soron követ­kező ülését a napokban Okányban tartotta. Többek között megvitatták a közsé­gi tanács Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalomban vég­zett munkáját, az elért ered­ményeket és az OSN-nel kapcsolatos feladatokat. Szarvas Lajosné beszámo­lójában szólt arról: a köz­ségben élők tömegsportjának tevékenységét a koordinációs bizottság tervének és az évenként elkészített ese­ménynaptárban rögzítettek szerint irányítják a tömeg­szervezeteknél és a termelő- egységeknél működő felelő­sök. A sportolási lehetősége­ket kihasználva a községi KISZ-bizottság, az MHSZ, az úttörőcsapat a sportkörrel közösen tavaly jól szervezte a községi versenyeket, és kapcsolódott be a járási ver­senyekbe. Terveik közt sze­repel a sportolási lehetősé­gek továbbfejlesztése. A meg­levő labdarúgópályánál ter­vezik egy futópálya kialakí­tását, megszervezik a termé­szetbarát szakosztályt. To­vább kívánják javítani járá­si és megyei versenyeken va­ló részvételüket. Befejezésül Bertalan Sán­dor, a megyei koordinációs bizottság elnöke jónak minő­sítette a község tömegsport­munkáját. Ismertette az OSN- nel kapcsolatos feladatokat, és egyeztették a rendezvé­nyek látogatásának tervét. Komlósi Sándor A mini felderítőgép ... Anyúúú, apuú, figyelj!? — mondja a gyerek —, nem lehetne ezt a ...? — és mu­tatja legújabb kis találmá­nyát. Sok apu, anyu ilyen­kor ráförmed — hogy „hall­gass már, ne zavarj a buta­ságaiddal, nincs időm rá, most a felnőttek beszélnek!” —, és ezt nagyon rosszul te­szi. Mert a gyerek mindig felfedez valamit. Így fedezi fel az egész életet, és a gyermekfantázia végtelen. S hogy a szülő mennyire rosszul teszi, ha így cselek­szik, arra most Prágában szolgált csattanós bizonyí­tékkal az élet. A nyolcéves kis Pepik is rendre nyagatta apját. Állandóan fabrikált, mert repülőmodellező. Egy­szer azzal az ötlettel állt elő, hogy a kis repülőgépre fényképezőgépet kellene szerelni, s onnan, a magas­ból fényképezni a világot. Játékból kísérlet Apja nem intette le, meg­látta a gyerek ötletében a fantáziát, s ő maga is „be­szállt” a játékba. A játék­ból kísérlet lett. Sikerült. Sőt, olyasmi is sikerült, ami Pepiknek nem sikerülhetett. A rádiómérnök apa a mo­dellt, meg a fényképezőgépet távirányítással látta el, s attól kezdve új, izgalmas szórakozásuk volt: ötven­száz méter magasról „légi­fényképezést” játszottak.' Csakhogy az apa nem csupán játszott. A gondolat nagyon is megragadta a fantáziáját. S ami követke­zett, az már több, mint já­ték. Kapcsolatba lépett kol­légáival, megmutatta a játé­kot, s megkérdezte tőlük: „Nem lehetne ezt a...?” Mit tud a modell? Így született meg a leg- újab csehszlovák találmány. Azóta a Csehszlovák Föld­kutató Intézet, a Cseh Tér­képészeti Intézet és a Cseh Talajjavítási Kutató Intézet közös kísérletet folytat Josef Ocadlik mérnök és Petr Petrousek modellező bajnok — pardon: a kis Pepik — találmányával. Elkészült az első három, rádióval távirá­nyított repülőgépmodell, amely nyolcszáz méter ma­gasról készít légifelvételeket, immár egész sorozatot. Az 1800 milliméter széles szár­nyú kis gép 750 grammos fényképezőgépet, a 2300 milliméter széles szárnyú gép pedig kétkilogrammos kamerát bír el. A magas­ból készített képek minősé­ge kitűnő, állja a versenyt a hagyományos repülőgépről, vagy helikopterről készített légifelvételekkel. Ma már tudnak olyan képsorozatot készíteni, amelyek fedik egymást, tehát nagyobb föld­darabot is lefényképezhet­nek. Most azzal foglalkoz­nak, hogy miképp szerelhet­nének az apró gépekre mul- tispektrális, esetleg tévéka­merát. A mezőgazdaság öröme De ha nem csupán játék, mire használják a kis Pepik ötletét? A talajjavítást segí­tik vele. A fényképekről a szakember azonnal látja, hogy hol van erózióveszély, pontosan hol, mennyire kö­ves a talaj, mennyi benne a nedvesség, mekkora a fák, a bokrok magassága és árnyé­ka, milyen a felszín 10—50 centiméteres mikrodombor- zata, amelynek bizonyos nö­vények termesztésénél nagy szerepe lehet. Igaz, légifelvételeket ed­dig is használtak a mező- gazdaságban. De eddig egy- egy felvétel nem volt olcsó mulatság. Pepik repülőgépé­nek ára és működtetésének költsége elenyésző a ha­gyományoséhoz képest. A haszna azonban, a jelek sze­rint, sok millió lehet. (firon) ... és felvétele (Fotó: OKBIS — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom