Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-16 / 88. szám

1982. április 16., péntek

ti HAMM

Közrend, közbiztonság Békéscsabán

Interjú dr. Fekete Mihály rendőrkapitánnyal

A megyeszékhely közrendje és közbiztonsága szilárd, kibírja az összehasonlítást a hasonló szerepkörű városokkal. Évente, átlagban Békéscsabán 1123 bűncselekményt követnek el. Az elmúlt öt év során a legtöbb bűncselekménynél kisebb-nagyobb hullámzás volt tapasztalható, de kiugró emelkedést nem lehetett megállapítani. Sajnos, a vagyon elleni bűncselekményekről, elsősorban a személyi tulajdont károsító jogsértésekről ez nem mondható el. Dr. Fekete Mihály alezredessel, Békéscsaba rendőrkapitányával a város közrendjéről és közbiztonságáról beszélgettünk. Többek között választ kértünk a vagyon elleni büntettek alakulásáról, a fiatalkorúak bűnözéséről, az önkéntes rendőrök tevékenységéről.

— A vágyon elleni bűntettek és vétségek az összbűn- cselekmények több mint 61 százalékát teszik ki. Ez az arány meghaladja az országos és a megyei átlagot. Kedvező viszont, hogy a vagyon elleni cselekmények nagy többsége kisebb társadalmi veszélyességű vétség. Egy-egy vagyoni bűncselekményre 1800 forint kárösz- szeg jut.

— Mi a helyzet a személyek elleni bűncselekményekkel kapcsolatban?

— A személyek elleni bűn- cselekményeknél a legsúlyosabb, az emberölés,, ritkán fordul elő. A súlyos testi sértés viszont elég gyakori. Ezeket a cselekményeket általában szeszes ital hatására, haragból, bosszúból vagy féltékenységből követik el.

— Hol történt a múlt évben a városban a legtöbb közúti baleset?

— A közlekedés biztonsága alapvetően jó. Csökkent a balesetek száma, kivételt képeznek a halálos kimenetelűek. Az elmúlt évben a város belterületén 92, a külterületeken 30 közlekedési baleset történt. Különösen veszélyes baleseti gócpont nincs. A balesetek többsége a Tanácsköztársaság útján, valamint az Orosházi, továbbá a Szarvasi. Bartók és Lencsési úton történt. • Az okok között e'ső helyen a gyorshajtás, az ittas vezetés, az elsőbbségi jog meg nem adása, továbbá az úttesten való szabálytalan áthaladás szerepel. A közúti baleseti helyzet javulása alapvetően azzal magyarázható, hogy javult az utak állapota, gyorsabbá vált az átmenő forgalom. Az elektromos forgalomirányítás pedig a legfontosabb útkereszteződésekben biztonságosabbá teszi a gyalogos- és a járműközleker dést. Kedvező hatása van a korábbi években bevezetett sebességkorlátozásnak és a biztonsági öv kötelező használatának. A közlekedési fegyelem javulásához hozzájárult az is, hogy fokoztuk a célirányos rendőri intézkedéseket, közlekedési akciókat. A törvényes lehetőségek figyelembevételével gyakrabban éltünk a gépjármű-vezetői engedélyek bevonásával.

— A statisztika szerint a közrend elleni bűncselekmények száma csökkent. Mivei magyarázható ez az örvendetes tény?

— A közrend elleni bűn- cselekmény a múlt évben jóval kevesebbszer fordult elő, mint az előző évben. A köz- veszélyes munkakerülés és garázdaság viszonylag alacsony száma elsősorban azzal magyarázható, hogy mint a kettős alakzatú cselekményeknél, gyakran kerül sor szabálysértési elbírálásukra. A garázdaság és a közveszélyes munkakerülés szabály- sértése miatt az elmúlt évben 59, illetve 33 személyt vontunk felelősségre. Sajnos, a városban gyakran lehet találkozni az oktalan rongálás bizonyítékaival.

— Hallhatnánk néhány szót a népgazdaság sérelmére elkövetett bűncselekményekről?

— A népgazdaság sérelmére elkövetett bűncselekmények száma nem tükrözi a reális helyzetet. Ez a bűncselekményfajta, ha nincs túlzottan elszaporodva, a felderített eseteknél jóval többször fordul elő. Az üzérkedés, valamint az árdrágítás leleplezésére nagyobb gondot kell fordítani. A városban, elsősorban a piac területén élénkül fel időnként a tiltott adásvétel, a devizagazdálkodás megsértése.

— A múlt évben a vagyon elleni bűncselekmények miatt több mint egymillió 400 ezer forint kár keletkezett. A társadalmi tulajdonban okozott kár mintegy 846 ezer forintot tett ki.

— A társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények emelkedését az magyarázza, hogy még mindig nagy számban jelentkeznek olyan objektív és szubjektív okok, melyek kedvező körülményeket téremtenek a társadalmi tulajdon fosztogatásához. A gazdálkodó szerveknél és intézményeknél a gyenge ellenőrzés és a nem kielégítő őrzés játszik szerepet. A bizonylati rendszer sok helyen alkalmat ad a bűncselekmények elkövetésére. A legtöbb jogsértést az ipar területén követték el, elsősorban az építőipari vállalatoknál. Az építkezések szétszórtsága, az építőanyagok' biztonságos tárolásának a hiánya, továbbá a könnyű felhasználási és értékesítési lehetőség kedvező feltételeket teremt mind a folyamatos. mind az eseti lopások elkövetésében. Eléggé veszélyeztetett terület a kereskedelem is.

— Mi a helyzet a mező- gazdaságban?

— A mezőgazdasági üzemekben különböző alkatrész-. üzemanyag-, műtrágya-. vegyszer- és termény- lopások fordulnak elő. A társadalmi tulajdon védelmét szolgáló ellenőrzések során, valamint a bűncselekmények nyomozása alkalmával tapasztalt, az elkövetést elősegítő okokról és körülményekről a rendőrség rendszeresen tájékoztatja a gazdaságok vezetőit. Ezeket a szig- nalizációkat, visszajelzések tanúsága szerint felhasználják a közös vagyon fokozottabb védelmére.

:— A lakosságot érzékenyen érintik a személyek - javai ellen elkövetett bűn- cselekmények. Milyen elkövetési módok a leggyakoribbak?

— A személyek javai ellen elkövetett bűncselekmények száma emelkedik. A múlt évben a város lakossága sérelmére elkövetett bűn- cselekményekkel több mint félmillió forint értékű kárt okoztak a tettesek. Leggyakoribb a lopás, a betöréses lopás, a csalás és a járművek önkényes elvétele. Nem egy esetben előfordult, hogy betörtek a hétvégi házakba. A cigány bűnözők elsősorban besurranásos lopást, marke- colást, alkalmi lopást követnek el. Különösen az idős emberek hiszékenységét, figyelmének elterelését használják ki pénzlopások elkövetésére. A tanyavilágban régiségvásárlás címén csavarognak, lakatlan tanyákat törnék fel, és lopják el a még használható, értékesíthető tárgyakat.

— Mi jellemzi a fiatalkorúak bűnözését? Előfordult-e a megyeszékhelyen galeri?

— A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményeknek nagy többsége vagyon ellen irányult. A fiatalkorúak bűnözésének változatlanul egyik legjellemzőbb sajátosTársadalmi munka

sága a csoportos elkövetés. Szerencsére galeribűnözésről, amely szervezettségénél és jellegénél fogva a fokozottabb veszélyt jelent közrendre, közbiztonságra, nem beszélhetünk. A f^italkorú- aknak az erkölcsi fejlődését veszélyeztető és bűnelkövetővé válásukat előidéző okok és körülmények között első helyen a rossz családi körülményeket kell megemlíteni.

A nevelési kötelességek elhanyagolása, a csavargás eltűrése, az ellenőrzés és felügyelet elmulasztása a fiatalkorú bűnelkövetők túlnyomó többségénél kimutatható. Ezekkel párosul a rossz baráti környezet, a rendszeres szeszesital-fogyasztás, a szabad idő célszerűtlen, szervezetlen felhasználása is. A Csaba Szálló előtt, a ligetben vagy a különböző szórakozóhelyeken gyülekező és csoportúkba verődő, rossz öltözetű, elhanyagolt külsejű, hangoskodó fiatalok visszatetszést váltanak ki a lakosságból viselkedésükkel és azzal, hogy olykor a gyalogos- forgalmat is akadályozzák. S Esetenként olyan kirívó magatartást tanúsítanak, amivel I már félelmet keltenek és j megbotránkoztatják az em- ! bereket. Az ilyen magatar- j tást tanúsítókkal szemben I fellépünk, gondosan diffe- * renciálunk a szervezők, a j fiatalkorúak börtönét meg- j járt, valamint a megtévesz- \ tett fiatalok között. Az ifjú- ! ságvédelemben jó és haté- •' kony együttműködés alakult ki a városi KISZ-bizottság. ! az Ifjú Gárda, állami és tár- j sadalmi szervekkel. Közös j intézkedéseket teszünk a | nem kívánatos tendenciák j visszaszorítására.

— Milyen a rendőrség és j

a lakosság kapcsolata?

— A város lakossága tá- { mogatja munkánkat. Gyak- j ran konkrét ügyek felderíté- I séhez is segítséget nyújt. ] Más vonatkozásban is kap- j csolatban állunk a lakosság- j gal. Igazgatásrendészetünk I kulturáltan, szakszerűen in- I tézi a lakossági ügyeket. I Évente mintegy 16 ezer út- I levélkérelmet intézünk el, | továbbá mintegy 10 ezer sze- j mélyi igazolványt és 1200 er- I kölcsi bizonyítványt adunk J ki. Hatékonyan segítik a j rendőrkapitányság munkáját I az önkéntes rendőrök. Nagy I aktivitással vesznek részt a | város közrendjének, közbiz- I tonságának szilárdításában. - I

I

Új bölcsödé Szeghalmon

Serédi János

Koránt sem tűnt dicsekvésnek Kozák Sándor tanácselnök kijelentése, amikor arról beszélt, hogy nincs még egy olyan nagyközség a megyében, mint Szeghalom, amely 1974 óta évről évre az I.—IV. helyezettek között van a társadalmi munka eredményeit alapul véve. Ez az egyenletesen jó teljesítmény azután jelentősen hozzájárult a helyi célok »léréséhez, s egyúttal megyénk fejlődéséhez. A párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek, valamint a tömegszervezetek közreműködésével szinte az első alkalommal sikerült megnyerni és mozgósítani a lakosságot e kiemelt szerepkörű település várossá válásának segítéséhez.

/

Az utóbbi évtizedben kezdődött el Szeghalmon — tetemes állami támogatással — az ipartelepítés, a nagyobb arányú lakásépítés, s emelkedett a kommunális jellegű beruházások száma. így megvolt az alapja annak, amihez „hozzá lehetett igazítani" a munkahelyi kollektívák és a lakosok által vállalt társadalmi munkát. A nagyközség vezetői ugyanis nemcsak a központi erőforrásokkal számoltak, hanem fontos feladatnak tekintették az önerőre való támaszkodást is. Ennek eredmér\yességét bizonyítja, hogy 1980-ban 9,2 millió, s 1981-ben már 9,5 millió forintot ért el a társadalmi munka értéke. (Ezzel a nagyközségek kategóriájában Szeghalom a második helyezést szerezte meg.) Tavaly is például összesen 8,5 ezer facsemetét, díszcserjét, rózsatövet, s egyéb virágot ültettek el a település különböző részén. Szervezésben és mozgósításban főként a tanácstagok vettek részt a HNF aktíváival közösen. Gondosan feljegyezték azt is: hol, mikor, milyen jellegű munkát fejeztek be a lakosok. A tavaszi nagy- takarításon kívül a kollektí-. vák elvégezték a közműjavítással, a földutak, parkok, játszóterek karbantartásával kapcsolatos teendőket.

Az 1970-es évek elején létrehozott tanácstagi alap nagy lendületet adott a fejlesztési

célok megvalósításához. A 2 ezer—2 ezer forintot elsősorban az apróbb gondok megoldására fordíthatták a kerületek, de csak akkor, ha legalább kétszer annyi társadalmi munkát is szerveztek hozzá. Noha a tanácstagi alap később megszűnt, de a közösen folytatott tevékenység üteme mégis egyenletes maradt. A tanács a kisebb feladatok mellett tavaly nagyobbakat is megjelölt. Ezek közé tartozott a 40 személyes bölcsőde átadása. Nemcsak szocialista brigádok, hanem kisiparosok is jelen- tős társadalmi segítséget ajánlottak fel a volt téesz- székházban kialakítandó gyermekintézmény átadásáA volt tsz-székházban kapott helyet a 40 személyes bölcsőde. Az átalakításkor a társadalmi munka értéke elérte a 800 ezer forintot

flz idősekről tárgyalt a családpolitikai fórum

Megyénk idős korú lakosainak ‘száma az országos átlagnál magasabb. Békésben százezren vannak a nyugdíjkorhatáron felüliek. Többségük munkabíró, képes önmagát ellátni. Vannak azonban magatehetetlen, gondozásra szoruló, esetleg csekély jövedelemmel rendelkezők is, akik családjuk vagy a társadalom segítségére támaszkodnak.

Helyzetükről, a segítség- nyújtás lehetőségeiről tárgyalt tegnap, április 15-én Békéscsabán a megyei tanács családpolitikai fóruma. Elsőként dr. Horváth Éva, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője számolt be a megyei állapotokról. Az időskorúakkal a felnőttvédelmi szociális gondoskodás keretében foglalkoznak a tanácsok egészségügyi osztályai. Az idős- vagy felnőttkorban levő, de munkaképtelen emberek megélhetését különféle anyagi juttatások formájában biztosítják.

Rendszeres vagy alkalmi szociális segély, esetleg szociális étkeztetés, az öregek napközi otthona, a házi szociális gondozói hálózat segíti ezeket a rászorulókat. Szociális otthonaink nem tudnak az igényeknek megfelelő

számú idős embert befogadni. Ezért ezt a területet a jövőben feltétlenül fejleszteni kell. Sokan vannak az anyagi segítséget nem igénylő, de gondozásra szoruló öregek, akik szívesen kapcsolódnának a nyugdíjasok háza építési programba. Békéscsabán ebben az ötéves tervben szeretnének 40 lakásos nyugdíjasok házát építeni. Megoldásra váró feladatok bőven vannak, így például az öregek napközi otthonainak számát, az itteni szolgáltatások körét bővíteni kell, a vállalatok, üzemek, téeszek s egyéb szervek alkalmazzanak nyugdíjas dolgozóik ellátására szociális gondozónőket. A nagyobb településeken jó lenne mielőbb nyugdíjasok házát építeni.

A nyugdíjaskorúak életkörülményeit Szarvason adatlapos felmérés során vizsgálták. A tanulságokat a család- politikai fórum elé terjesztette a városi tanács vb-tit- kára, dr. Molitorisz Pál.

A társadalmi szervek, munkahelyek feladata, felelőssége nő e réteggel kapcsolatosan. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója. Baukó Mihály azt ismertette a megyei fórumon, ■ hogyan foglalkoznak ők

nyugdíjasaikkal. Még a munkaviszony idején nyugdíjelőkészítő bizottság törődik a nyugdíj előtt állóval. Segítséget nyújtanak a dolgozók szolgálati idejének összegyűjtésénél, a nyugdíjigény időben történő bejelentésénél. Felvilágosítják az idős dolgozókat a nyugdíjasok kedvezményeiről, az esetleges munkalehetőségekről. A vál-. lalattól nyugdíjba menőt kö-- szönti a kollektíva, s otthoni évei során is foglalkoznak gondjaival. A gyár és a nyugdíjasok közötti élő kapcsolatra törekszenek. Megkülönböztetett figyelemmel kísérik a rokkantsági nyugdíjasok sorsát. A létszámgondokkal küzdő vállalat nyugdíjasainak munkájára a későbbiek során is számít. Kirándulások, rendezvények, találkozók, üdültetési lehetőségek: s a törődésnek számos más formája bizonyítja, a cserépipari vállalat megbecsüli nyugdíjasait.

Ezen a családpolitikai fórumon fogadták el a résztvevők az 1982-es munkatervet is. Legközelebb novemberben üléseznek, ekkor a fiatalok családi életre neveléséről és munkába illeszkedéséről tárgyalnak.

B. Zs.

hoz. A Sárréti Tsz, a Szeghalmi Állami Gazdaság, a sütőipari vállalat, az ÁFÉSZ, a ruhaipari vállalat, a költségvetési üzem és a Csepel Autó dolgozó kollektívái több száz ezer forint értékű munkával járulnak hozzá az intézmény létrehozásához.

Mint jeleztük, Szeghalom tovább halad a városiasodás útján. így erre az évre szintén kitűzték a célokat. Eszerint központi orvosi rendelőt és új labdarúgópályát létesítenek. Sok tennivaló adódik majd a Sebes-Körös jobb partján fekvő Várhelyi ifjúsági tábor átadása előtt is. Folytatódik a járdaépítés, és több utcát érint a csapadék-elvezetésre vonatkozó program végrehajtása is. A tanács szerint szükség lesz itt a lakosság társadalmi munkájára. Ugyancsak közös összefogással lehet segíteni a tereprendezést. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése azért fontos, mert a Sebes György-lakótelepen száz- nyolcvan OTP-s és a József Attila-lakótelepen nyolcvan állami lakás felépítését tervezik. Most nyáron kell rendezni a volt TÜZÉP területét, ahol a leendő autóbuszpályaudvar kap helyet a későbbiekben.

Kép, szöveg: Bukovinszky István