Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

1982. március 6,, szombat Portugália Ki, kivel? A jó politikus, úgy tartják, mindig képes meglepetést okozni. Híveknek és ellenfe­leknek egyaránt. De ha túl gyakori a meglepetés, az már bizonytalanságot, kétkedést szül. S ez még a legügye­sebb politikusnak sem hasz­nálhat. Még akkor sem, ha a meglepő váltásokat a poli­tikai változásokhoz való gyors alkalmazkodás kény­szeríti ki. Nos, Portugáliában a szo­cialista párt vezérét, az egy­kori kormányfőt, Mario Soa- rest az elmúlt évek szemé­lyes és pártkudarcai ellenére általában „dörzsölt” politi­kusnak tartják. Pontosan olyannak, aki gyorsan tud alkalmazkodni az időnként gyors változásokhoz, s elég­gé rugalmasan formálja vé­leményét a politikai színkép és a pártérdekek módosulá­sának megfelelően. Mégis úgy tűnik: az utóbbi időben túl sok meglepetéssel szolgált honfitársainak. PÄLFORDULÄS — HÁROMSZOR Január utolsó napjaiban például váratlanul „párbe­szédre” hívta fel az „egész demokratikus baloldalt”. Ez a fogalmazás értelemszerűen a kommunista pártra is, sőt el­sősorban rá vonatkozik, ami igencsak meglepő a szocia­lista főtitkártól, hiszen ma-' kacs és dühödt ellenérzése a PKP-val szemben évek óta Mario Soares szocialista párt­vezér: melyik az igazi arca? a legfőbb akadálya a portu­gál baloldal közös fellépésé­nek. Figyelmet érdemlő ez a változás, még akkor is, ha a szocialista pártban esetleg csak taktikai, s nem straté­giai módosításnak tekintik. Éppen ezért volt feltűnően gyors a pálfordulás, amikor pár nappal később élesen el­ítélte a kommunista befolyá­sú nagy szakszervezeti szö­vetség által meghirdetett ál­talános sztrájkot. Ebben az ügyben a szocialista párt olyan látványosan sorakozott fel a kormánykoalíció mellé, hogy a sajtó sietett figyel­meztetni: a legnagyobb el­lenzéki párt immár nemcsak az alkotmány reformjának szükségességében talál közös nevezőt a jobboldali kor­mányzattal, hanem más fon­tos napi politikai ügyekben is. Ezután Soares villámgyor­san megint fordított egyet a vitorlán: pár nappal az álta­la is demokráciaellenes tá­madásnak minősített általá­nos munkabeszüntetés után a parlamentben — éppen a so­rozatos sztrájkokra hivatkoz­va — bizalmatlansági indít­ványt követelt a koalíció el­len. HARC A KORMÁNYRÜDÉRT Most aztán töprenghet or­szág-világ: melyik is Soares igazi arca, valódi politikája? Ez manapság Portugáliában azért is kulcskérdés, mert a lisszaboni kormány idei fő célja az alkotmány módosí­tása. Ez pedig csakis a szo­cialisták támogatásával le­hetséges. Az alaptörvényt megváltoztatni akarók ugyan­is elsősorban a katonák és az elnök nagyfokú ellenőrző jógkörét kívánják kurtítani, s ebben a jobboldali erőkkel egyetértenek Soaresék. Gya­níthatóan főleg azért, mert a szocialista vezér — nem ok nélkül — azt reméli, hogy a legközelebbi választásokon az ország romló viszonyai miatt a koalícióból kiábrándult sza­vazópolgárok ismét őt és pártját juttatják kormányra, s akkor jobb szeretne gyám­kodás nélkül irányítani. Ugyanakkor a szocialis­táknak azt is látniuk kell, hogy a lakosság igen jelentős része aggódik az 1974. ápri­lisa után elért vívmányok szétrombolása miatt, ami a jobboldal kinyilvánított ter­ve. Ehhez pedig nem nyújt­hat segítséget egy szocialista eszméket hirdető párt anél­kül, hogy ne veszítene el sok baloldali érzelmű támogatót. „Kétfelé” kell hát politizál­nia Soares pártjának: egy­részt minél jobban kihasz­nálni a kormánykoalíció két nagy pártja közötti mind élesebb vitákat, s fokozato­san megnyerni magának a szociáldemokratákat, más­részt, ezalatt nem szabad el­szakadni a baloldaltól, ami­nek útja egy közös balodali politika hirdetése. Ez utóbbi komolyságában azonban — éppen az ismert kommunis- taellenesség okán — legaláb­bis kételkedni kell. Az „1974-es vívmányok” hűséges őrének bizonyult hadsereg maga is vészesnek tartja a helyzetet, hiszen Eanes elnök minden tekinté­lyét latba vetette, amikor le­mondással fenyegetőzött a katonák és az államfő jog­körének csorbítása esetére, így aztán az idei tavaszon a fő kérdés Portugáliában: ki kivel szövetkezik — s fő­leg mire? Avar Károly VIETNAM D Hanoi Műszaki Egyetem Vietnam legnagyobb felsőokta­tási intézménye, a Hanoi Műsza­ki Egyetem 1956-ban nyitotta meg kapuit. Első évfolyamán 800 hallgató kezdte meg 'tanulmá­nyait négy tanszéken, ötven ok­tató irányításával. Az intézmény az egykori Indokínai Egyetemi Központ régi épületeiben kezdte meg működését. A most folyó tanévben az egyetem 11 tanszékén már 8Ö00 hallgató tanul. A képzést 900 egyetemi oktató, köztük 282 dok­tori címet viselő tudós vezeti. A női oktatók száma: 40. Az egye­tem jól felszerelt laboratóriu­maiban, oktatótermeiben 500 mérnök és különleges szakmun­kás segítségével folyik a gya­korlati oktatás. Az intézmény az alapítása óta 20 ezer mérnököt adott a nép­gazdaságnak. Az egyetemen 1976 óta továbbképző tanfolya­mokat is tartanak. Az eredményekhez nagyban hozzájárult a szocialista orszá­gok felsőoktatási intézményei­nek baráti segítsége is. A viet­nami műszaki egyetem közvet­len kapcsolatot tart a moszkvai, a leningrádi, a harkovi, a drez­dai és a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Az oktatás mellett jelentős ku­tatási tevékenységet is folytat­nak az egyetem szakemberei. Az elmúlt öt év alatt 83 fő kutatási témát dolgoztak ki, s százával oldottak meg kisebb jelentőségű feladatokat „ is. Az egyetem jó kapcsolatokat alakított ki a ha­zai üzemekkel, amit 1147 meg­állapodás bizonyít. Jelenleg 69 nagy jelentőségű, államérdekeket szolgáló kutatási témán dolgoz­nak a Hanoi Műszaki Egyetem tudósai. KOREAI NDK Négyezer régészeti lelet A KNDK fővárosa közelében a Taedong-gang folyó mentén 1979-ben nagyarányú ásatást kezdtek az ország régészei. Az­óta ötvenezer négyzetméternyi területen több házból álló tele­pülést tártak fel. Az újkőkor- szakbeli embert szolgáló eszkö­zök, tárgyak száma négyezerre tehető. A település házai között óriási — fedezékszerű — mélyedésre bukkantak, amelyből tárgyak százait hozták felszínre: agyag- edényeket, kőbaltát, különféle kőszerszámokat, a halászat és a földművelés szerszámait. Megle­hetősen nagy mennyiségben ta­láltak az edényekben elszenese­dett rizsszemeket is. Más gabo­nafajták is előkerültek ebből az éléskamra, illetve raktárszerű mélyedésből. A leletek tanúbizonyságot tesz­nek arról, hogy ezen a tájon a lakosság már évezredekkel ez­előtt is mezőgazdasággal foglal­kozott. és ezt — a korhoz ké­pest — magas szinten művelte. amerikai gazdasági bajok Reagan és a „szörnyek” (Fotó: Chicago Sun-Times — KS) Amerikai munkaközvetítő hivatal. „Attól tartok, uram, hogy a következő három évben nem tudok jó hírrel szolgálni.. (Fotó: International Herald Tribune — KS) Reagan: Ismét fölfelé haladunk, fejlődik a gazdaság ... (Fotó:Die Welwoche — KS) Moszkva, a Szovjetunió fővárosa Kiállítás a Műcsarnokban Ízelítő a moszkvai divatból A Moszkvai napok Budapes­ten elnevezésű rendezvény alkalmából nagyszabású ki­állítás nyílt a Műcsarnok összes termében, Moszkva, a Szovjetunió fővárosa cím­mel. A kiállítás sokoldalúan és széleskörűen mutatja be Moszkva mindennapi életét — iparát, tudományát, köz­lekedését, egészségügyi és oktatási ellátottságát, művé­szetét, építészetét, divatját. A leglátványosabb és a legnagyobb érdeklődést keltő tárgyak az űrhajózással kap­csolatosak. Különösen fi­gyelemreméltó a Luna 16, amelyet a magyar közönség eredetiben most láthat elő­ször. Itt van az Ekran ne­vű mesterséges hold, ame­lyet tévéközvetítések lebo­nyolítására használnak Szi­bériában. Űrhajósöltözetek, a Luna 21-es automata űr­állomás modellje bővítik1 a sort. Itt sorakoznak a lézer- és nukleáris kutatás ered­ményeit megtestesítő gépek és makettek. A híradástech­nika, a műszer- és számító- gépipar produktumai töltik meg a következő termet: számítógépek1, színes televí­ziók. fényképezőgépek, pre­cíziós műszerek. A kétezer négyzetméteres bemutató legnagyobb része Moszkva építészetéről, város- fejlesztéséről ad képet. A városrekonstrukció és -épí­tés terveivel ismerkedhet­nek meg itt a kiállítás láto­gatói — makett és rajz for­májában. Impozáns azoknak a gyermekintézményeknek a terve, amelyeket áz ezred­fordulóra valósítanak meg a szovjet fővárosban. Megtud­hatjuk, milyen lakásokban élnek a moszkvaiak — be­rendeztek egy háromszobás, 65 négyzetméteres házgyári lakást, amelyet három sze­mély számára terveztek. A bútorok, a használati tár­gyak a lakáskultúra fejlett­ségéről tanúskodnak. A mozgalmas kiállításon élő divatbemutató tárja a látogatók élé a szovjet di­vat legjellegzetesebb modell­jeit, gyönyörű szőrméket, hímzett és népi motívumok­kal díszített ruhákat. A képző- és iparművészet is helyet kapott a bemutatón — festmények, szobrok Moszkváról és Moszkvából. A hasonlíthatatlanul egyedi lakkfestések1, matrjoska ba­bák, üveg- és kerámiatár­gyak töltik meg a vitrine­ket. A kiállításon szaktárlatve- zetők tájékoztatják az ér­deklődőket. És naponta többször vetítenek felnőttek­nek és gyerekeknek isme­retterjesztő, rajz- és bábfil­meket. K. M. Atomerőmű reaktorának makettje A Luna 16, a kiállítás slágere (Hauer Lajos felvételei — KS) Eanes elnök: az 1974-cs vívmányok hű őre (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom