Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-06 / 55. szám
NÉPÚJSÁG 1982. március 6., szombat minimagazin Országjáró diákok Gyalogtúrát tett a Bükkien a közelmúltban a békéscsabai Vásárhelyi Pál Szak- középiskola és a Sebes György Közgazdasági Szak- középiskola országjáró diákkörének 24 tagja. Szarvaskőről indultunk és Bélapátfalván, őserdőn, Istállóskőn, a Szalajka-völgyön át gyalogoltunk Szilvásváradra. A táv körülbelül 30 kilométer volt, reggeltől estig mentünk, nagyrészt piros jelzésen haladva, mindössze félórás pihenőt tartottunk, ebédidőben. Azután következett az egri program, várlátogatás, városnézés. Budapesten a csatlakozásig volt két üres óránk, azt is hasznosan töltöttük, a Szépművészeti Múzemuban megnéztük a Picasso grafikái című kiállítást. Most első ízben történt, hogy egy másik iskola diákjaival mentünk túrázni, s jó lenne, ha folytatás is következne. Azon túl, hogy nagyszerű volt maga a túra, megismerkedtünk egymás iskolájával, az ottani szokásokkal, és nem utolsósorban diákjaival. Nem alaptalanul reménykedünk a folytatásban,/ hiszen Kádár Imre, a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola ODK-vezető tanára a következőket mondta a tervekről: „Eljövendő "közös túráinkba szeretnénk bevonni más iskolák természetjáróit is. Márciusban a Bakonyban túrázunk, Zirc, Csesznek, Gé- zaháza, Bakonybél környékén. A tavaszi szünetben, áprilisban négynapos túrát tervezünk az Őrség alapos bejárására. Augusztus elején a nemzetközi Tisza-túrához kapcsolódva ismét részt veszünk a hazai Körös-evezős- túrán a KÖVIZIG csapatával együtt. Természetjáró útjainkon, országjáró mozgalmunkban szívesen látjuk más iskolák diákjait is.” Szalontai Mária tanuló, közgazdasági szakközépiskola iS-, Reitvényserozat IV. Tesztkérdések középfokú iskolai tanulók részére A most következő tesztkérdések megoldását a középfokú oktatási intézmények tanulói küldhetik be a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkársága, Békéscsaba, Bartók Béla út 1—3. szám alá, 1982. március hó 15-ig. A megfejtés során húsz kérdésre kell választ adni. Minden kérdés után 3 válasz olvasható, de kérdésenként csak egy válasz a helyes. A helyesnek vélt választ a mellékelt szelvény megfelelő szám- és betűjelzésénél kell jelölni X jellel, majd e szelvényt levelezőlapra ragasztva, vagy zárt borítékba helyezve pontos név és lakcím feltüntetésével lehet beküldeni. Továbbá meg kell jelölni a megfejtő iskoláját, és azt, hogy az adott iskola melyik osztályában tanul. A zárt borítékos beküldésnél kérjük ráírni: „Rejtvény”. 1. Az alábbiak közül melyik minősül gépjárműnek? a) a lassú jármű, b) a trolibusz, c) a segédmotoros kerékpár. 2. Mi a járdasziget rendeltetése? a) csak a gyalogosok' védelmét szolgálja, b) a gyalogosok védelmét, vagy a járműforgalom irányítását szolgálja, c) csak a kétirányú forgalmat választja el egymástól. 3. Mit nevezünk a KRESZ alkalmazása szempontjából éjszakának? a) a 22 órától 06 óráig terjedő időszakot, b) az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület megszűnéséig terjedő időszakot, c) az erős esti szürkülettől a hajnali szürkület kezdetéig terjedő időszakot. 4. Mit nevezünk várakozásnak? a) a folyamatos le és felrakodás miatt öt percnél további egy helyben tartózkodást, b) a forgalmi okok miatt öt percnél tovább való egy helyben tartózkodást, c) a járművel a megállásnál hosszabb ideig való egy helyben tartózkodást. 5. Mikor kell az „Állj! El- Sőbbségadás kötelező!” jelzőtáblánál megállni? a) kivétel nélkül minden esetben, b) csak akkor, ha a keresztező forgalom ezt szükségessé teszi. c) mindenkor, kivéve, ha a forgalmat rendőr vagy jelzőtábla irányítja, és szabad utat jelez. 6. Milyen jármű köteles a „Kerékpárút” táblával, jelölt úton haladni? a) mindenféle kerékpár és kétkerekű segédmotoros kerékpár, b) kétkerekű kerékpár és kétkerekű segédmotoros kerékpár, c) csak a kétkerekű kerékpár. 7. A kanyarodást tiltó jelzőtábláknak hol van a hatályuk? a) a tábla utáni útkereszteződésben, b) az úton, c) az úton és az útkereszteződésben egyaránt. 8. A „Kötelező haladási irány”-t jelző tábláknak hol van hatályuk? a) az úton és az útkereszteződésben egyaránt, b) csak az úton, c) csak a tábla utáni útkereszteződésben. 9. A „Behajtani tilos!” jelzőtábla hatálya hova terjed ki? a) az úttestre és a járdára, b) csak az úttestre, c) az úttestre és az útpadkára egyaránt. 10. Milyen magatartást kell tanúsítania az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjének az elsőbbséggel rendelkező járművel szemben? a) egyáltalán nem zavarhatja, b) egyáltalán nem akadályozhatja, c) nem kényszerítheti haladási irányának' vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. 11. Vezethet-e segédmotoros kerékpárt személygépkocsira érvényes vezetői engedéllyel? a) igen, b) nem, c) csak lakott területen belül. 12. Kell-e irányjelzést alkalmazni, ha járművével a korábbi haladási iránytól eltér? • a) ennek szükségességét a forgalom sűrűsége szabja meg, b) igen, c) az előzés, kikerülés és be- kanyarodás esetét kivéve nem. 13. Lakott területen kívül mekkora a megengedett legnagyobb sebessége a segéd- motoros kerékpárnak? a) 40 km'óra, b) 50 km/óra, c) 60 km óra. 14. Kell-e a kikerülési szándékot irányjelzéssel jelezni? a) mindig, b) csak akkor, ha az menetirány-változtatással is jár, c) nem. 15. Az alábbiak közül hol és melyik járművet tilos gépjárművel előzni akkor is, ha az előzés általános feltételei megvannak? a) vasúti átjáróban a kétkerekű motorkerékpárt, b) útkereszteződésben a kétkerekű segédmotoros kerékpárt. c) közvetlenül kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt a kerékpárt. 16. Kell-e az előzési szándékot irányjelzővel jelezni? a) igen, minden esetben, b) csak párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten, c) csak akkor, ha az előzés irányváltoztatással jár. 17. Egyirányú és két forgalmi sáv szélességű úttesten, útkereszteződés előtt a balra kanyarodó járművel a burkolati jelek irányában hová kell besorolni? a) szorosan az úttest jobb széle mellé, b) az úttest bal széle mellé, c) tetszés szerint oda, ahonnan a keresztező forgalom jobban áttekinthető. 18. Elsőbbséget kell-e adni jobbra bekanyarodáskor az úttesttel párhuzamos kerékpárúton haladó jármű részére? a) mind a szemből, mind az azonos irányból érkező kerékpárok és segédmotoros kerékpárok részére, b) igen, de csak az azonos irányból érkező kerékpárok és segédmotoros kerékpárok részére, c) igen, de csak a szemből érkező kerékpárok és segédmotoros kerékpárok részére. 19. Az alábbiak közül hol tilos balra bekanyarodni? a) olyan úton. ahol azt „Megfordulni tilos” jelzőtábla tiltja, b) olyan úton, ahol középen záróvonal van felfestve, c) egyirányú forgalmú úton. 20. Hogyan szabad járművel a vasúti átjárót megközelíteni? a) fokozott óvatossággal, és. előtte minden esetben meg kell állni, b) fokozott óvatossággal, és mérsékelt sebbességgel, c) fokozott óvatossággal, és minden esetben legfeljebb 5 km óra sebességgel. l 3 5 6 _L 9 hO hh hl hl Á5~ fa Ál hL 49 Zc f\ c Vizsgaidőszakban, ha pihenni akarok, verset olvasok, s utána könnyebben megy s.a tanulás, és eredményesebb is. — Országos eszperantó versmondó versenyeken is részt vett, méghozzá jó eredménnyel. Mikor kezdte a nyelv tanulását és miért? — Talán furcsa: unalomból. Még gimnazista voltam, s- délután vagy esténként^ följártunk a városba, sétáltunk, beültünk a presszóba. De semmi érdekes nem volt benne; Ügy hogy az egyik barátommal elhatároztuk, hasznosítjuk az időt. Magánúton, otthon megtanulunk egy-egy leckét, s aztán azt gyakoroljuk. Nekem elég könnyen ment, hamarosan másokat is tanítani kezdtem, csak úgy barátilag, szórakozva. A barátommal meg letettük az A nyelvvizsgát, most nyáron pedig szeret- - ném megszerezni a B fokozatot. — Mint diák több nyelvet tanult és tanul, miért, hogy mégis az eszperantóban ért el eredményi? — Könnyű nagyon a tanulása, mert végtelenül egyszerű, logikus és semmi bo- - nyolult, vagy rendhagyó nincsen benne. S nagyon lelkesítő, hogy hamar tud beszélni az ember. Nekem még az is jól jött, hogy a városunkban volt nemzetközi eszperantó diáképítőtábor, s ott már használhattam is a nyelvet. Minden nációval megértettük egymást. és ez csodálatos volt. A külföldi levelezés is nagyon érdekes, sokat lehetne beszélni róla, mi mindent nyújt. Szóval ez a nyelv a béke, a barátság és megértés eszköze. És ami fő, könnyen elérhető. y. M. Fütöp Büa; Le a falappal Tizenegyedik rész amelyben a fiúkról, a lányokról és a szerelemről lesz szó ff. jelenet: két fiú a . mozi előtt. Ráérősen szemlélődnek és beszélgetnek:) — Jön már? — Nem látom ... — Átvert, öregem! — Az nem lehet... — Én mondom neked, nem lehet a csajokban bízni! — Ö nem olyan! — Röhögnöm kell. .. mind egyforma. — Hagyd ezt! — Jó, nem taposom a lelki világodat. Nézd inkább azt a szőke spinkót. Jó! Mi? — Ugyan már. — Ennyire becsavart az a tyúk? — Hagyd már abba .. . — öregem, ha neked lennék, én most mindjárt felcsípnék valakit... Engem aztán ne várakoztassanak ... — Biztosan közbejött valami. — Vagy valaki! — Szállj már le rólam. Menj be, én meg várok. (Az egyik el. A szőkével beszél. Aztán bemennek a moziba. Társa még vár. öt perc múlva megérkezik a leányka, akit várt. Valamit magyaráz. Aztán mosolyognak. Megfogják egymás kezét, és sietve elmennek. Ügy tűnik, valami fontosabb dolog jött közbe.) (11. jelenet: három leány a strandon. Szépek, csinosak. Napoznak és láthatóan tetszelegnek is egy kicsit. Beszélgetnek.) — Mondom, hogy a táborban a góré drákói intézkedéseket foganatosított... — Hogyhogy? — Nem elég, hogy délután egyig szedtük a barackotf meg a paradicsomot, meg mit tudom én mit. .. hát egyszerűen mindenféle programot talált ki... Meg mindig ott mászkált körülöttünk ... Még levegőt is alig tudtam venni... — Biztos tetszettél neki... — Annak? Ugyan kérlek! Szerintem az egy fakir volt. — Fakir? — Ahogy mondom ... Hát, képzeljétek. Re&gel szobaellenőrzés ... Mindent megnéz, még a szekrényt is.. . és akkor mondom neki, nézze meg, milyen rendbe van minden. Aztán mutatom neki a fehérneműt, meg hát mindent... meg célozgattam, de nem vette a lapot. Képzeljétek, egyhetes kimenőmegvonást is adott... — Miért? — Az egyik délelőtt elmentem a táborból. Gondoltam, szétnézek. Mire megérkeztem. már drótot kapott, és a kapubgn várt. Mondja mindjárt: „Éva, beszélni akarok veled.” „Oké” — gondoltam magamban. Most már lesz valami. Nagyon udvarias volt. Behívott a külön kétszemélyes irodájába, leültetett, és kezdett mindenfélét mondani. No, gondoltam magamban, csak-csak haladunk. És akkor váratlan fordulat, hogy én milyen jogon mentem be a városba, meg ezzel én megsértettem a házirendet. Mire én mondom, hogy hát elfogyott a Bisecurin, és kénytelen voltam venni, mert hát azt folyamatosan kell szedni. Es ahelyett, hogy megdicsért volna, hogy én egy felvilágosult nő vagyok, hát nem letolt, és este bejelentette a tábortanácsban, hogy egy hétre megvonja a kimenőt. (Az eset értékelése folytatódik, hol sza- badszájúan, hol visszafogottabban. Aztán néhány srác érkezik, láthatóan a lányokhoz tartozóak. Csók, és mennek fürdeni.) Fiúk és lányok kapcsolata. Ismerkedés, párkeresés. Ki így, ki úgy értékeli ezt. De nézzünk néhány címszót egy lehetséges „Szerelem-szótár”-ból: Szerelem: lényegében megmagyarázhatatlan, kimeríthetetlen téma. De mégis mindenki találkozik vele, mindenki ismeri, mindenkit megszépít, mindenkit boldoggá vagy boldogtalanná is tehet. A szerelem csak az emberé. A szerelem a szem örömével kezdődik. A szerelem az egy- másratalálás boldogsága, amiből lehet hűség, lehet házasság. A szerelem érzelmi magatartás, amelynek jó része megtanulható. Kinek ez, kinek az. Az érzelem maga az ember egész testi-lelki valóját tartalmazza. A szerelem nem a nyers szexualitás, nem csupán annyi, mint az élővilág szaporodási kényszere, a szerelem emberi tulajdonság. Szexualitás: a nemiség olyan, amit tanítanak. amit tudunk, amit tanulni kell. A nemiség életszerep, és erre készülni kell. De erről is elmondhatjuk, mint az anyagi javakról: csak a valódi szükségletek szereznek igazi örömet. Lelki örömmel kell társulnia a férfi és a nő kapcsolatának. A szabadság pedig nem jelent szabadosságot is. Illik szemérmesnek lenni. Ma gyakran színlelik (mert így divat) a lezser kapcsolatokat. még akkor is, ha azok mély érzelmieken alapulnak, mert attól félnek, hogy kinevetik őket. Udvarlás: ma sem ment ki a divatból, bár egyesek úgy vélik, ma nem illik az ilyesmi. Az udvarlás lényege az együttlét kettesben. Van benne gyengédség, figyelmesség. Ekkor ismerhetjük meg egymást. Lerohanás: különösen a fiúk úgy képzelik, kivagyiságukat azzal bizonyíthatják, hogy minden előzmény nélkül durva ajánlatokat tesznek a lányoknak, gondolván, hogy ez az igazi, erre buknak csak igazán a csajok. Kibeszélés: fiúknál és lányoknál egyaránt megtalálható rossz tulajdonság (amit nem egyszer a felnőttektőylesnek, tanulnak el), hogy ismerőseik „fiú- vagy lány- ügyeit” megbeszélik, értékelik, nem egyszer tanácsokat adnak, mert úgy hiszik, hogy ők már okosabbak. Es még folytatni lehetne, de erre más alkalommal lesz még módunk. A vers varázsa Bíró Tiborral először az ősz végén találkoztam, amikor egy reggel a megye különböző részeiből a MEDOSZ fiataljai versmondásra gyülekeztek Békéscsabán, a szakszervezetek székházában. Szarvasról jött, a DATE Mezőgazdasági Főiskolájának másodéves hallgatója, s a versmondás mellett az eszperantó érdekli. Aztán elkezdődött a verseny, ahol első lett, majd néhány hónappal később, a szakmák megyei döntőjén a második. Most a főiskolán beszélgetünk, először is arról, hogy sokat szerepel-e? — Aljogy vesszük. Mivel szeretem nagyon a verseket, és szívesen lépek föl, minden alkalmat megragadok. És nem is vagyunk sokan itt, összesen hárman, így aztán szinte minden iskolai ünnepélyen, rendezvényen mondok verset. De igyekeztem a város kulturális életébe is bekapcsolódni, és sűrűn igényt tartanak rám, és ez nekem is örömet szerez. — Mindig szerette a verseket? — Igen. Már amikor alsós általánosba jártam, kezdtem szavalgatni. Főleg az ünnepélyeken. És egy-két siker föllelkesített, egyre nagyobb lett a kedvem, s a tanáraim is biztattak. Nyolcadikban — otthon Jászberényben — a városi színjátszó csoportba léptem, és tagja maradtam az érettségiig. S a gimná^ ziumban végig az irodalmi színpadnak is. — A főiskolán is élénk a kulturális élet, de színjátszó csoportjuk nincs. Miért? — Kevesen jelentkeztünk. Én aztán megpróbáltam a városi színjátszókhoz csat- lákozni, de az .is abbamaradt. így továbbra is a vers, ez az egyszemélyes műfaj köt le. Bár csak a produkció szempontjából az, hiszen közös a munka a felkészítővel. Velem Margócsi Gyula nyugdíjas tanár foglalkozik. és sokat köszönhetek a fáradozásának. — Az előbb azt mondta, hamar kezdett a versmondáshoz. És miért tartott ki mellette? — Közhelynek hangzik, de így igaz: ma is nagyon szeretem a verseket. Mindig is sokkal többet olvastam, mint ami kötelező volt. Élvezem, különösen a mai magyar és külföldi lírát, s ezekből is a társadalmi problémákat, a mindenkit érintő mondanivalót ‘ tartalmazókat. S a verstanulás sem munka számomra, inkább szórakozás.
