Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

NÉPÚJSÁG 1982. március 6., szombat minimagazin Országjáró diákok Gyalogtúrát tett a Bükk­ien a közelmúltban a békés­csabai Vásárhelyi Pál Szak- középiskola és a Sebes György Közgazdasági Szak- középiskola országjáró diák­körének 24 tagja. Szarvas­kőről indultunk és Bélapát­falván, őserdőn, Istállóskőn, a Szalajka-völgyön át gyalo­goltunk Szilvásváradra. A táv körülbelül 30 kilométer volt, reggeltől estig men­tünk, nagyrészt piros jelzé­sen haladva, mindössze fél­órás pihenőt tartottunk, ebédidőben. Azután követ­kezett az egri program, vár­látogatás, városnézés. Buda­pesten a csatlakozásig volt két üres óránk, azt is hasz­nosan töltöttük, a Szépmű­vészeti Múzemuban megnéz­tük a Picasso grafikái című kiállítást. Most első ízben történt, hogy egy másik iskola diák­jaival mentünk túrázni, s jó lenne, ha folytatás is követ­kezne. Azon túl, hogy nagy­szerű volt maga a túra, meg­ismerkedtünk egymás iskolá­jával, az ottani szokásokkal, és nem utolsósorban diák­jaival. Nem alaptalanul remény­kedünk a folytatásban,/ hi­szen Kádár Imre, a Vásár­helyi Pál Szakközépiskola ODK-vezető tanára a követ­kezőket mondta a tervekről: „Eljövendő "közös túráinkba szeretnénk bevonni más is­kolák természetjáróit is. Márciusban a Bakonyban tú­rázunk, Zirc, Csesznek, Gé- zaháza, Bakonybél környé­kén. A tavaszi szünetben, áprilisban négynapos túrát tervezünk az Őrség alapos bejárására. Augusztus elején a nemzetközi Tisza-túrához kapcsolódva ismét részt ve­szünk a hazai Körös-evezős- túrán a KÖVIZIG csapatá­val együtt. Természetjáró útjainkon, országjáró moz­galmunkban szívesen látjuk más iskolák diákjait is.” Szalontai Mária tanuló, közgazdasági szakközépiskola iS-, Reitvényserozat IV. Tesztkérdések középfokú iskolai tanulók részére A most következő teszt­kérdések megoldását a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek tanulói küldhetik be a Békés megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács titkársága, Békéscsaba, Bartók Béla út 1—3. szám alá, 1982. márci­us hó 15-ig. A megfejtés so­rán húsz kérdésre kell vá­laszt adni. Minden kérdés után 3 válasz olvasható, de kérdésenként csak egy vá­lasz a helyes. A helyesnek vélt választ a mellékelt szel­vény megfelelő szám- és be­tűjelzésénél kell jelölni X jellel, majd e szelvényt le­velezőlapra ragasztva, vagy zárt borítékba helyezve pon­tos név és lakcím feltünteté­sével lehet beküldeni. To­vábbá meg kell jelölni a megfejtő iskoláját, és azt, hogy az adott iskola melyik osztályában tanul. A zárt borítékos beküldésnél kérjük ráírni: „Rejtvény”. 1. Az alábbiak közül melyik minősül gépjárműnek? a) a lassú jármű, b) a trolibusz, c) a segédmotoros kerékpár. 2. Mi a járdasziget rendelte­tése? a) csak a gyalogosok' védel­mét szolgálja, b) a gyalogosok védelmét, vagy a járműforgalom irányítását szolgálja, c) csak a kétirányú forgal­mat választja el egymás­tól. 3. Mit nevezünk a KRESZ alkalmazása szempontjából éjszakának? a) a 22 órától 06 óráig ter­jedő időszakot, b) az esti szürkület kezde­tétől a reggeli szürkület megszűnéséig terjedő időszakot, c) az erős esti szürkülettől a hajnali szürkület kezde­téig terjedő időszakot. 4. Mit nevezünk várakozás­nak? a) a folyamatos le és felra­kodás miatt öt percnél további egy helyben tar­tózkodást, b) a forgalmi okok miatt öt percnél tovább való egy helyben tartózkodást, c) a járművel a megállásnál hosszabb ideig való egy helyben tartózkodást. 5. Mikor kell az „Állj! El- Sőbbségadás kötelező!” jel­zőtáblánál megállni? a) kivétel nélkül minden esetben, b) csak akkor, ha a keresz­tező forgalom ezt szüksé­gessé teszi. c) mindenkor, kivéve, ha a forgalmat rendőr vagy jelzőtábla irányítja, és szabad utat jelez. 6. Milyen jármű köteles a „Kerékpárút” táblával, jelölt úton haladni? a) mindenféle kerékpár és kétkerekű segédmotoros kerékpár, b) kétkerekű kerékpár és kétkerekű segédmotoros kerékpár, c) csak a kétkerekű kerék­pár. 7. A kanyarodást tiltó jelző­tábláknak hol van a hatá­lyuk? a) a tábla utáni útkereszte­ződésben, b) az úton, c) az úton és az útkereszte­ződésben egyaránt. 8. A „Kötelező haladási irány”-t jelző tábláknak hol van hatályuk? a) az úton és az útkereszte­ződésben egyaránt, b) csak az úton, c) csak a tábla utáni útke­reszteződésben. 9. A „Behajtani tilos!” jel­zőtábla hatálya hova terjed ki? a) az úttestre és a járdára, b) csak az úttestre, c) az úttestre és az útpad­kára egyaránt. 10. Milyen magatartást kell tanúsítania az elsőbbség­adásra kötelezett jármű ve­zetőjének az elsőbbséggel rendelkező járművel szem­ben? a) egyáltalán nem zavarhat­ja, b) egyáltalán nem akadá­lyozhatja, c) nem kényszerítheti hala­dási irányának' vagy se­bességének hirtelen meg­változtatására. 11. Vezethet-e segédmotoros kerékpárt személygépkocsi­ra érvényes vezetői enge­déllyel? a) igen, b) nem, c) csak lakott területen be­lül. 12. Kell-e irányjelzést alkal­mazni, ha járművével a ko­rábbi haladási iránytól el­tér? • a) ennek szükségességét a forgalom sűrűsége szabja meg, b) igen, c) az előzés, kikerülés és be- kanyarodás esetét kivéve nem. 13. Lakott területen kívül mekkora a megengedett leg­nagyobb sebessége a segéd- motoros kerékpárnak? a) 40 km'óra, b) 50 km/óra, c) 60 km óra. 14. Kell-e a kikerülési szán­dékot irányjelzéssel jelezni? a) mindig, b) csak akkor, ha az menet­irány-változtatással is jár, c) nem. 15. Az alábbiak közül hol és melyik járművet tilos gépjárművel előzni akkor is, ha az előzés általános feltéte­lei megvannak? a) vasúti átjáróban a kétke­rekű motorkerékpárt, b) útkereszteződésben a két­kerekű segédmotoros ke­rékpárt. c) közvetlenül kijelölt gyalo­gos-átkelőhely előtt a ke­rékpárt. 16. Kell-e az előzési szándé­kot irányjelzővel jelezni? a) igen, minden esetben, b) csak párhuzamos közleke­désre nem alkalmas úttes­ten, c) csak akkor, ha az előzés irányváltoztatással jár. 17. Egyirányú és két forgalmi sáv szélességű úttesten, út­kereszteződés előtt a balra kanyarodó járművel a bur­kolati jelek irányában hová kell besorolni? a) szorosan az úttest jobb széle mellé, b) az úttest bal széle mellé, c) tetszés szerint oda, ahon­nan a keresztező forga­lom jobban áttekinthető. 18. Elsőbbséget kell-e adni jobbra bekanyarodáskor az úttesttel párhuzamos kerék­párúton haladó jármű ré­szére? a) mind a szemből, mind az azonos irányból érkező kerékpárok és segédmoto­ros kerékpárok részére, b) igen, de csak az azonos irányból érkező kerékpá­rok és segédmotoros ke­rékpárok részére, c) igen, de csak a szemből érkező kerékpárok és se­gédmotoros kerékpárok részére. 19. Az alábbiak közül hol ti­los balra bekanyarodni? a) olyan úton. ahol azt „Megfordulni tilos” jel­zőtábla tiltja, b) olyan úton, ahol középen záróvonal van felfestve, c) egyirányú forgalmú úton. 20. Hogyan szabad járművel a vasúti átjárót megközelíte­ni? a) fokozott óvatossággal, és. előtte minden esetben meg kell állni, b) fokozott óvatossággal, és mérsékelt sebbességgel, c) fokozott óvatossággal, és minden esetben legfel­jebb 5 km óra sebesség­gel. l 3 5 6 _L 9 hO hh hl hl Á5~ fa Ál hL 49 Zc f\ c Vizsgaidőszakban, ha pihen­ni akarok, verset olvasok, s utána könnyebben megy s.a tanulás, és eredményesebb is. — Országos eszperantó versmondó versenyeken is részt vett, méghozzá jó eredménnyel. Mikor kezdte a nyelv tanulását és miért? — Talán furcsa: unalom­ból. Még gimnazista voltam, s- délután vagy esténként^ följártunk a városba, sétál­tunk, beültünk a presszóba. De semmi érdekes nem volt benne; Ügy hogy az egyik barátommal elhatároztuk, hasznosítjuk az időt. Ma­gánúton, otthon megtanulunk egy-egy leckét, s aztán azt gyakoroljuk. Nekem elég könnyen ment, hamarosan másokat is tanítani kezd­tem, csak úgy barátilag, szó­rakozva. A barátommal meg letettük az A nyelvvizsgát, most nyáron pedig szeret- - ném megszerezni a B foko­zatot. — Mint diák több nyelvet tanult és tanul, miért, hogy mégis az eszperantóban ért el eredményi? — Könnyű nagyon a ta­nulása, mert végtelenül egy­szerű, logikus és semmi bo- - nyolult, vagy rendhagyó nin­csen benne. S nagyon lelkesí­tő, hogy hamar tud beszélni az ember. Nekem még az is jól jött, hogy a városunkban volt nemzetközi eszperantó diáképítőtábor, s ott már használhattam is a nyelvet. Minden nációval megértettük egymást. és ez csodálatos volt. A külföldi levelezés is nagyon érdekes, sokat lehet­ne beszélni róla, mi mindent nyújt. Szóval ez a nyelv a béke, a barátság és megértés eszköze. És ami fő, könnyen elérhető. y. M. Fütöp Büa; Le a falappal Tizenegyedik rész amelyben a fiúkról, a lányokról és a szerelemről lesz szó ff. jelenet: két fiú a . mozi előtt. Ráérő­sen szemlélődnek és beszélgetnek:) — Jön már? — Nem látom ... — Átvert, öregem! — Az nem lehet... — Én mondom neked, nem lehet a csa­jokban bízni! — Ö nem olyan! — Röhögnöm kell. .. mind egyforma. — Hagyd ezt! — Jó, nem taposom a lelki világodat. Nézd inkább azt a szőke spinkót. Jó! Mi? — Ugyan már. — Ennyire becsavart az a tyúk? — Hagyd már abba .. . — öregem, ha neked lennék, én most mindjárt felcsípnék valakit... Engem az­tán ne várakoztassanak ... — Biztosan közbejött valami. — Vagy valaki! — Szállj már le rólam. Menj be, én meg várok. (Az egyik el. A szőkével beszél. Aztán bemennek a moziba. Társa még vár. öt perc múlva megérkezik a leányka, akit várt. Valamit magyaráz. Aztán mosolyog­nak. Megfogják egymás kezét, és sietve el­mennek. Ügy tűnik, valami fontosabb do­log jött közbe.) (11. jelenet: három leány a strandon. Szépek, csinosak. Napoznak és láthatóan tetszelegnek is egy kicsit. Beszélgetnek.) — Mondom, hogy a táborban a góré drákói intézkedéseket foganatosított... — Hogyhogy? — Nem elég, hogy délután egyig szed­tük a barackotf meg a paradicsomot, meg mit tudom én mit. .. hát egyszerűen min­denféle programot talált ki... Meg min­dig ott mászkált körülöttünk ... Még le­vegőt is alig tudtam venni... — Biztos tetszettél neki... — Annak? Ugyan kérlek! Szerintem az egy fakir volt. — Fakir? — Ahogy mondom ... Hát, képzeljé­tek. Re&gel szobaellenőrzés ... Mindent megnéz, még a szekrényt is.. . és akkor mondom neki, nézze meg, milyen rendbe van minden. Aztán mutatom neki a fe­hérneműt, meg hát mindent... meg cé­lozgattam, de nem vette a lapot. Képzel­jétek, egyhetes kimenőmegvonást is adott... — Miért? — Az egyik délelőtt elmentem a tábor­ból. Gondoltam, szétnézek. Mire megér­keztem. már drótot kapott, és a kapubgn várt. Mondja mindjárt: „Éva, beszélni akarok veled.” „Oké” — gondoltam ma­gamban. Most már lesz valami. Nagyon udvarias volt. Behívott a külön kétszemé­lyes irodájába, leültetett, és kezdett min­denfélét mondani. No, gondoltam magam­ban, csak-csak haladunk. És akkor várat­lan fordulat, hogy én milyen jogon men­tem be a városba, meg ezzel én megsér­tettem a házirendet. Mire én mondom, hogy hát elfogyott a Bisecurin, és kény­telen voltam venni, mert hát azt folya­matosan kell szedni. Es ahelyett, hogy megdicsért volna, hogy én egy felvilágo­sult nő vagyok, hát nem letolt, és este be­jelentette a tábortanácsban, hogy egy hét­re megvonja a kimenőt. (Az eset értékelése folytatódik, hol sza- badszájúan, hol visszafogottabban. Aztán néhány srác érkezik, láthatóan a lányok­hoz tartozóak. Csók, és mennek fürdeni.) Fiúk és lányok kapcsolata. Ismerkedés, párkeresés. Ki így, ki úgy értékeli ezt. De nézzünk néhány címszót egy lehetséges „Szerelem-szótár”-ból: Szerelem: lényegében megmagyarázha­tatlan, kimeríthetetlen téma. De mégis mindenki találkozik vele, mindenki isme­ri, mindenkit megszépít, mindenkit bol­doggá vagy boldogtalanná is tehet. A sze­relem csak az emberé. A szerelem a szem örömével kezdődik. A szerelem az egy- másratalálás boldogsága, amiből lehet hű­ség, lehet házasság. A szerelem érzelmi magatartás, amelynek jó része megtanul­ható. Kinek ez, kinek az. Az érzelem ma­ga az ember egész testi-lelki valóját tar­talmazza. A szerelem nem a nyers szexua­litás, nem csupán annyi, mint az élővilág szaporodási kényszere, a szerelem emberi tulajdonság. Szexualitás: a nemiség olyan, amit taní­tanak. amit tudunk, amit tanulni kell. A nemiség életszerep, és erre készülni kell. De erről is elmondhatjuk, mint az anyagi javakról: csak a valódi szükségletek sze­reznek igazi örömet. Lelki örömmel kell társulnia a férfi és a nő kapcsolatának. A szabadság pedig nem jelent szabadosságot is. Illik szemérmesnek lenni. Ma gyakran színlelik (mert így divat) a lezser kap­csolatokat. még akkor is, ha azok mély érzelmieken alapulnak, mert attól félnek, hogy kinevetik őket. Udvarlás: ma sem ment ki a divatból, bár egyesek úgy vélik, ma nem illik az ilyesmi. Az udvarlás lényege az együttlét kettesben. Van benne gyengédség, figyel­messég. Ekkor ismerhetjük meg egymást. Lerohanás: különösen a fiúk úgy kép­zelik, kivagyiságukat azzal bizonyíthatják, hogy minden előzmény nélkül durva aján­latokat tesznek a lányoknak, gondolván, hogy ez az igazi, erre buknak csak igazán a csajok. Kibeszélés: fiúknál és lányoknál egy­aránt megtalálható rossz tulajdonság (amit nem egyszer a felnőttektőylesnek, tanul­nak el), hogy ismerőseik „fiú- vagy lány- ügyeit” megbeszélik, értékelik, nem egy­szer tanácsokat adnak, mert úgy hiszik, hogy ők már okosabbak. Es még folytatni lehetne, de erre más alkalommal lesz még módunk. A vers varázsa Bíró Tiborral először az ősz végén találkoztam, ami­kor egy reggel a megye kü­lönböző részeiből a MEDOSZ fiataljai versmondásra gyü­lekeztek Békéscsabán, a szakszervezetek székházá­ban. Szarvasról jött, a DA­TE Mezőgazdasági Főiskolá­jának másodéves hallgatója, s a versmondás mellett az eszperantó érdekli. Aztán el­kezdődött a verseny, ahol el­ső lett, majd néhány hónap­pal később, a szakmák me­gyei döntőjén a második. Most a főiskolán beszél­getünk, először is arról, hogy sokat szerepel-e? — Aljogy vesszük. Mivel szeretem nagyon a verseket, és szívesen lépek föl, min­den alkalmat megragadok. És nem is vagyunk sokan itt, összesen hárman, így aztán szinte minden iskolai ün­nepélyen, rendezvényen mondok verset. De igyekez­tem a város kulturális életé­be is bekapcsolódni, és sű­rűn igényt tartanak rám, és ez nekem is örömet szerez. — Mindig szerette a ver­seket? — Igen. Már amikor alsós általánosba jártam, kezdtem szavalgatni. Főleg az ünne­pélyeken. És egy-két siker föllelkesített, egyre nagyobb lett a kedvem, s a tanáraim is biztattak. Nyolcadikban — otthon Jászberényben — a városi színjátszó csoportba léptem, és tagja maradtam az érettségiig. S a gimná^ ziumban végig az irodalmi színpadnak is. — A főiskolán is élénk a kulturális élet, de színját­szó csoportjuk nincs. Miért? — Kevesen jelentkeztünk. Én aztán megpróbáltam a városi színjátszókhoz csat- lákozni, de az .is abbama­radt. így továbbra is a vers, ez az egyszemélyes műfaj köt le. Bár csak a produkció szempontjából az, hiszen kö­zös a munka a felkészítővel. Velem Margócsi Gyula nyug­díjas tanár foglalkozik. és sokat köszönhetek a fárado­zásának. — Az előbb azt mondta, hamar kezdett a versmon­dáshoz. És miért tartott ki mellette? — Közhelynek hangzik, de így igaz: ma is nagyon sze­retem a verseket. Mindig is sokkal többet olvastam, mint ami kötelező volt. Élvezem, különösen a mai magyar és külföldi lírát, s ezekből is a társadalmi problémákat, a mindenkit érintő mondani­valót ‘ tartalmazókat. S a verstanulás sem munka szá­momra, inkább szórakozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom