Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

NÉPÚJSÁG 1982. március 28., vasárnap Szakmunkástanulók néptáncfesztiválja A szakmunkástanulók nép­táncfesztiváljának békés­csabai területi döntőjére teg­nap délelőtt a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban ke­rült sor, amelyre négy me­gye — Bács-Kiskun, Csong- rád, Pest és Békés — szak­munkásképző intézetének tíz néptánccsoportja jött el. A tíz együttes Ceglédről, Vác- ról, Szabadkígyósról, Bajáról, Csongrádról, Szegedről, Gö­döllőről, Szabadszállásról és a rendező 611. sz. békéscsa­bai szakmunkásképző inté­zetből érkezett. A zsűriben Born Miklós, Kurtucz Bor­bála és Pintér 'Tibor voltak. A végeredmény: az együtte­sek közül a bajai 609. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet délszláv csoportja az első, a szabadszállási 650. sz. intézet együttese a második lett. Szólótáncosokat is dí­jaztak. Első lett a békéscsa­bai 611. sz. intézet szólótán­cosa, 2. a Csongrádi Faipari Szakmunkásképző Intézet táncospárja, s 3. a 600-as számú szegedi szakmunkás- képző intézet szólótáncosa. Az országos versenyre és fesztiválra április 30-án és május 1-én kerül sor Veszp­rémben. Képünkön a szóló­táncot járó csongrádi pár látható. Fotó: Kovács Erzsi TIT-küldöttközgyűlés Szarvason (Tudósítónktól) A TIT szarvasi járási-vá­rosi szervezete tegnap tartot­ta küldöttközgyűlését, ahol az írásbeli beszámolót a TIT járási és városi vezetői szó­ban egészítették ki. A kül­döttek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a járás és a város területén évenként 1000—1100 TIT-előadást, -rendezvényt, ~ -tanfolyamot tartottak, és kiállítást szer­veztek. Megnőtt az érdeklődés a szocialista életmód, a demok. rácia, a hazafiság és az in­ternacionalizmus kérdései iránt. Az ipari és mezőgaz­dasági szövetkezeteknél elő­térbe kerültek a gazdaság- politikai és jogi témák. Ör­vendetes, hogy növekszik a TIT-renciezvényeken a fizi­kai dolgozók száma, ám ezen az arányon továbbra is ja­vítani kell. A tartalmas beszámolót és szóbeli kiegészítést élénk vi­ta követte. Többen összefüg­gésbe hozták a TIT munká­ját az országgyűlésen most megtárgyalt közművelődési feladatokkal. Rámutattak arra, hogy a gazdasági nö­vekedés jelenlegi lassú üte­me nem hozhat visszaesést a kultúra és a közművelődés területén. Feladatként ve­tődött fel, hogy az ötnapos munkahét lehetőségeit a TIT munkájában is jobban ki lehetne használni. Befeje­zésül pedig a küldöttközgyű­lés újabb öt évre megválasz­totta a 17 tagú elnökséget, s 29 főt választottak a megyei küldöttközgyűlésre. A járási­városi TIT elnökének ismét dr. Tóth Lajost, elnökhelyet­tesének Sebő Jánosné dr.-t választották meg. A TIT vá­rosi titkára Szerb György, járási titkára Jenei László Budapesti „gyulaiak” Gyulán Pénteken és szombaton Gyulán tartotta ülését a Budapesten élő gyulaiak ba­ráti körének vezetősége. A hazalátogatók előtt dr. Ta­kács Lőrinc, a városi tanács elnöke, majd Dér Lajos ta­nácselnök-helyettes tartott részletes áttekintést a város elmúlt évi tevékenységéről, fejlődéséről. Elmondották, hogy az elmúlt ötéves terv­időszakban a város tovább fejlődött mind gazdasági, mind kulturális téren. Szó volt ezen az ülésen a kö­vetkező évek várható fej­lesztési programjáról is. A tájékoztató után a vezetőség tagjai a város vezetőinek társaságában felkeresték a 613. sz. szakmunkásképző intézetet, amelynek tevé­kenységéről Banadics Már­ton, igazgató adott részletes felvilágosítást. Szombaton a baráti kör vezetősége elláto­gatott a város nevezetesebb helyeire, megtekintették a fürdőt, a lakótelepeket, az újonnan épülő városrészt, majd felkeresték a Munká­csy Termelőszövetkezet ta­nyamúzeumát. A kétnapos program baráti beszélgetés­sel ért véget. A baráti kör vezetősége jókívánságait fe­jezte ki a város vezetőinek, és elégedettségét tolmácsolta a várospolitikai célok meg­valósításáért. B. O. Diabetes kongresszus Szövetkezeti újítók tanácskoztak Békéscsabán A cukorbetegség gyógyításának aktuális kérdéseit vitatták meg a szombati zárónapon a Ma­gyar Diabetes Társaság Szolno­kon rendezett VI. kongresszu­sán. Beszámoltak a betegség kezelésére alkalmazott emberi inzulin előállításával kapcsolatos kísérletekről, amelyek az MTA Szegedi Biológiai Kutató Inté­zetében folynak. Eddig csak ki­zárólag tisztított állati inzulin állt a gyógyítás rendelkezésére. Az újfajta készítményt néhány nyugat-európai országban már gyártják, előállítási költsége és ára azonban magas. A szegedi kutatók a honi gyártás lehető­ségeit vizsgálják, és már ked­vező eredményeket értek el az egyedi baktériumtörzs kite­nyésztésével kapcsolatban. Megállt az olló A három tükör, vele szem­ben a forgószék éppúgy változatlan, mint harminc­két esztendeje mindennap. De valaki hiányzik. Nem szól a rádió, a másik két olló csendesebben csat­tog, a vendégek vigyázva hajtogatják az újságokat. Ta­lán csak átszaladt a lakás­ba — egy ajtó a választó —, kóstolóért az új borból, a pincehidegből jobban esik pár korty, amíg fordul a párna a székben. Vagy talán ki­fogyott a kis fémtégelyből a kockacukor, ami nagy bá­nata lenne a gyerekeknek, mert mindig varázsszer a csúnya borbély bácsi láttán előhozakodó pityergés ellen. Hátha csak szabadságra ment? Elvégre 5? éve űzi a mesterséget, most 69, nyüg- díjban egyetlen napot sem töltött. De nem, nem nyílik az aj­tó, és valahogy túlságosan rend van a középső tükör előtt. A foncsorhoz erősített jelvény igazolja: kétszeres kiváló dolgozó, aminél több­re ő csak a vendégek di­cséretét tartja. Való igaz, ha valaki egyszer belépett ebbe az üzletbe, többé nem is­merte csak a Bogár-féle fod­rászatot, az Április 4. téren. Alig pár napja, hogy ki­esett az olló a fürge üjjak közül, nincs többé „paran- csoljonkovácsúr, vanszeren- csémtisztelnl, várjukmáskor- is”. Bogár János, a szakma élő jelképe meghalt Gyulán. Most már minden csak múlt időben értendő. (fábián) Március 26-án, pénteken délelőtt Békéscsabán, az SZMT-székházban került sor arra a tanácskozásra, ame­lyen a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezet újítómozgal­mának helyzetét vitatták meg. A megjelent ÁFÉSZ- elnökök, szakszervezeti bi­zottsági titkárok, újítási fe­lelősök és újítók előtt Oláh Gábor, a MÉSZÖV titkárhe­lyettese mondott vitaindítót. Sok más mellett hangsú­lyozta: az utóbbi években nem fejlődött megfelelően a szövetkezetekben ez a fon­tos mozgalom. Illetve csak ott tapasztalható eredmény, ahol a szövetkezetek első számú vezetői figyelemmel kísérik, szorgalmazzák e mozgalom fellendülését. Ele­mezte a visszaesés okait, nem hallgatva el egyes szö­vetkezetek kiemelkedő ered­ményeit sem. Ezután Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára kért szót, hogy a szakszervezet megítélése alapján elemezze az ÁFÉSZ-ek újítómozgal- mának eredményeit, problé­máit. Többek között hangsú­lyozta: erre az ötéves terv­időszakra is érvényes a KPVDSZ megyei bizottsága, a megyei tanács kereskedel­mi osztálya és a MÉSZÖV közös megállapodása, mely az újítómozgalom továbbfej­lesztését szorgalmazza. Több más mellett hiányosságként említette, hogy kevés a 30 éven aluli fiatalok által be­adott újítások száma. Majd felhívta a figyelmet arra. hogy az újítási szabályzatok gondos és - pontos elkészíté­sére fordítsanak a szövetke­zetek az eddiginél nagyobb figyelmet. A vitaindító számvetéseket felszólalások követték. Szót kért a tanácskozáson Csik János, az orosházi ÁFÉSZ. Cseh Pál, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ újítási felelőse, Nagy Józsefné, a szarvasi ÁFÉSZ elnöke, Csatlós Balázs, a bé­késcsabai ÁFÉSZ újítója, Szigeti "Imre, a szeghalmi ÁFÉSZ újítási előadója. A tanácskozás Orosz Sán­dor MESZÖV-titkárságveze- tő zárszavával fejezte be munkáját. — Balkus — A „Ki tud többet a Szovjetunióról?” felnőttoktatási vetélke­dő területi döntőjét tegnap délelőtt Békéscsabán, a MÁV-kuI- túrházban tartották meg, hat megye felnőttoktatási intézmé­nyeinek részvételével. A területi döntő szervezője a megyei tanács művelődési osztálya volt. Az országos döntőre to­vábbjutók: az orosházi mezőgazdasági szakközépiskola füzes­gyarmati levelező tagozata, a szeghalmi gimnázium füzes­gyarmati kihelyezett tagozata (mindketten első helyezettek 51—51 ponttal, és második helyet nem adtak ki). A harma­dik és egyben az országos döntő résztvevője az orosházi Tán­csics Mihály Gimnázium és Építőanyag-ipari Szakközépisko­la levelező tagozata. Képünkön a versenyző csoportok Fotó: Kovács Erzsi Számvetés a gyulai szabóknál Az elmúlt évben ünnepelte 35. évfordulóját a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezete. A megyé­ben az elsők között 24 taggal alakultak termelő közösséggé. Az 1981. évi számvetéskor ki­derült, sikeres volt az elmúlt esztendő is. Eredményesen valósították meg a műszaki fejlesztést, amely központi és saját forrásból együttesen 12 millió forint ki­adást jelentett. Jeleskedik ez a közösség a városért végzett munkában is. Tavaly 2557 óra társadalmi munkát végeztek a szocialista brigádok a gyermek- intézmények, sportegyesületek javára. A tegnap délelőtt megtartott közgyűlésen Török László, meg­bízott szövetkezeti elnök, az el­múlt év értékelése után szólt az ez évi tervekről. Szóbeli ki­egészítőjének lényege az volt, hogy tovább kell javítani a ha­tékonyság érdekében az üzem- és munkaszervezést, emelni a minőségi színvonalat, takarékos­kodni az energiával és az anya­gokkal. összességében erre az évre 4,2 százalékos termelésnö­vekedést vár a szövetkezet ve­zetése. A közgyűlés alkalmával fizet­ték ki a dolgozóknak, a kisma­máknak a nyereséget. Sz. J. Törvények a a röviden össze akarnánk foglalni az országgyűlés másfél napos tavaszi ülés­szakának tapasztalatait, a kulcskifejezés alighanem ez lehetne: törvények a gyakor­latban. Azt vették számba ugyanis a képviselők a par­lament plénumán, hogy mi­lyen törvényei, rendeletéi, milyen jogrendszere van en­nek az országnak. S az igaz­ságügy-miniszteri expozé vi­tája után külön is górcső alá került egy törvény a sok kö­zül : a közművelődési. Bár a vitában felszólaló képviselők szinte mindegyi­ke szorosan kapcsolódott mondandójával a miniszteri beszámolókban elhangzott eredményekhez, felvetett gondokhoz, a szemlélődő szá­mára mégis érezhetőnek tűnt egy bizonyos hang- súlybeli eltolódás az expozék és a hozzászólások között. De ez természetes is. Míg a miniszterek — mint az igaz­ságügyi és a művelődési tár­ca felelős vezetői — első­sorban átfogó képet igyekez­tek adni az ágazat helyze­téről, legalapvetőbb teendői­ről, addig a parlamenti fel­szólalókat mindennapos ta­pasztalataik nyomán inkább a konkrétumok izgatták. Érdekes volt megfigyelni például, hogy senki nem vi­tatta Markója Imre igaz­ságügy-miniszter megálla­pítását, miszerint az elmúlt évtizedben Magyarországon sikerült megteremteni a fej­lett szocialista társadalom építésének korszerű jogi ke­reteit. Nemcsak azért, mert ez alapvetően valóban így van a képviselők szerint is, hanem, mert az emberek ma már természetesnek veszik a sikereket, az eredményeket. S bár fontosnak tartják ezek méltatását, elismerését, az „átlagpolgárokat” inkább a gondok, a még megoldandó feladatok foglalkoztatják. így került például éles parlamenti kritika kereszttü­zébe a túlszabályozás jelen­sége, amelyet mellesleg ma­ga a miniszteri expozé is elismert. Arról van szó, hogy sok helyen a jogszabályt va­lamiféle mindent megoldó csodaszernek tekintik. Ez a társadalom számára kifeje­zetten káros szemlélet az élet valamennyi jelenségét szabályokba szeretné gyömö­szölni, mintha az újabb tila­lomfák felállítása egycsa- pásra megoldhatná gondja­inkat. Az egyik képviselő például így fogalmazott: „Ma már ott tartunk, hogy számos magától értetődő fel­adatot is minisztériumi ren­delet szabályoz, pedig ezeket a helyi szervek külön elő­írások nélkül is jól megold­hatnák”. Egy másiló felszóla­ló véleménye szerint a jogi szabályozás helyett néhány területen az erkölcsi, a poli­tikai normák érvényesülésé­re, a gazdasági vezetési, szervezési, ellenőrzési esz­közökre és módszerekre kel­lene nagyobb figyelmet for­dítani. gyakorlatban Erőteljes hangsúlyt kapott a parlamenti vitában, hogy minden jogszabály csak any- nyit ér, amennyit megvaló­sítanak belőle. A feleslege­sen részletekbe menő szabá­lyozás épp úgy táptalaja a paragrafusok tekintélycsor­bulásának, mint a végrehaj­tás következetes ellenőrzésé­nek elmulasztása. Az egyik felszólaló ki is mondta, hogy ő egyenesen megtiltaná egy új jogszabály megalko­tását mindaddig, amíg a végrehajtásnak nincsenek meg a szükséges feltételei. S ezzel már az expozé és a felszólalások közötti hang­súlyeltolódás egy másik ele­méhez érkeztünk gondolat­menetünkben. Nevezetesen arról van szó, hogy míg a miniszter főleg a jog alko­tóinak szemszögéből vizsgál­ta a különböző kérdéseket, a képviselők inkább a jog al­kalmazása, tehát a gyakorlat oldaláról közelítették meg a témát. S bár a napirend sze­rint ezúttal a jogalkotás volt a hangsúlyos vitaanyag, ez aligha választható el a pa­ragrafusok mindennapi ér­vényesülésének kérdéseitől. Ez utóbbi megközelítés volt jellemző a közművelő­dési törvény végrehajtásáról szóló miniszteri beszámoló vitájára is. A képviselők egyetértettek Pozsgay Imré­vel abban, hogy a törvény megalkotása 1976-ban új lendületet adott a közműve­lődés fejlődésének. De bár­milyen magas szintű is le­gyen egy jogszabály, ezen a területen legfeljebb csak a katalizátor szerepét töltheti be. Hiába biztosítjuk ugyan­is elvileg a művelődéshez való jogot, ha a gyakorlat­ban kevés a megfelelő hiva­tástudattal dolgozó, szak­képzett népművelő, ha — főleg a kisközségekben — hiányosak a művelődési le­hetőségek, s ha néhol még az iskolák nem tudják meg­felelően betölteni alapvető közművelődési szerepüket. A helyzet azért szerencsé­re korántsem ilyfen lehan­goló. A parlamenti vitában sok szó esett az előrelépés örvendetes jeleiről, a hiva­tásos népművelők áldozat- készségéről, a közművelődés komplexitásának kibonta­kozásáról, s arról is, hogy egyre több helyen ismerik fel: a gazdasági és tudomá­nyos feladatok megoldása, mindennapi életünk tartal­masabbá tétele mind paran- csolóbb szükségszerűségként követeli meg a magasabb fo­kú műveltséget. □ tavaszi ülésszak két napirendi pontja, a jogalkotás és a köz­művelődés, egyaránt olyan téma volt, ami szervesen hozzátartozik az ország po­litikai kultúrájához, annak fejlettségéhez. Aligha vitat­ható tehát, hogy jól politizál­tak a T. ház tagjai, amikor beszámoltatták e két ágazat felelős kormányzati veze­tőit, s egyben megjelölték a következő évek legfontosabb teendőit ezeken a területe­ken. Deák András Új elnököt választottak a Gyulai Vasipari Szövetkezetnél Pénteken délelőtt tartotta közgyűlését Gyulán az ifjú­sági és úttörőházban a fenn­állásának 30. évfordulóját ünneplő vasipari szövetke­zet. Részt vett a közgyűlésen többek között Kovács Lajos, az MSZMP városi bizottsá­gának titkára, Bartha Zol­tán, a városi tanács osztály- vezetője, és a KISZÖV kép­viselői. Elsőként az elnök, N így Sándor tartott megem­lékezést az évfordulóról, majd az elmúlt évi tervek teljesítéséről beszélt. A szö­vetkezet három fő tevékeny­sége — az egyedi gépgyár­tás, a bérmunka és az öntvé­nyek gyártása — több mint 49 millió forint árbevételt hozott. Gyártmányaik 20 szá­zaléka kerül tőkés exportra. Nyereségük megközelítette az ötmillió forintot. Itt je­lentették be, hogy az elnök benyújtotta lemondását, amelyet a közgyűlés elfoga­dott, s helyébe Dudás Istvánt választották, aki eddig üzemmérnökként a KÖVI- ZIG-nél tevékenyekedett. Béla Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom