Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-25 / 71. szám
NÉPÚJSÁG 1982. március 25.. csütörtök állattartók figyelmébe! fl tenyésztés szolgálatában: a hét minden munkanapján A népgazdaság egyensúlyának javítására, a VI. ötéves terv — többek között — az állattenyésztés további fejlesztését jelölte meg feladatul. A fejlesztést elsősorban a férőhelyek és genetikai tartalékok jobb kihasználásával kell megoldani. A gyors genetikai fejlesztés alapvető feltétele a mesterséges termékenyítés, mert így a legkiválóbb apaállatoktól származnak az utódok. Ennek a feladatnak a megvalósításához járul hozzá a Dél-alföldi Mesterséges Termékenyítő Főállomás Békés megyei állomása, a szarvasmarha-, juh-, ser- tésinszeminálásokkal, a vem- hesülési eredmények további javításával, hatékony szaporodásbiológiai szaktanácsadással. Megyénkben 1981-ben mintegy 52 ezer szarvasmarha első inszeminálását végezték az üzemi és körjáratos inszeminátoraink, ebből a háztájiban 11 és fél ezret. Az 1982. évi szarvasmarha- inszeminálási tervet a tartalékok feltárásával és hatékony szaporodásbiológiai munkával kívánjuk teljesíteni. A háztájiban évről évre emelkedik a sertés első inszeminálások száma, ami az inszeminátorok munkájának eredményességéről tanúskodik. 1.981-ben több mint 23 ezer kocát termékenyítettünk a háztájiban. A tenyésztői kedv kiegyensúlyozottan alakult, a takarmány- ellátásban és a felvásárlásban sem volt fennakadás. Körjáratos inszeminátoraink a hét minden munkanapján felkeresik a megadott időpontban a bejelentőhelyeket és igény szerint teljesítik feladatukat. Ez a munkarend az ötnapos munkahétre való áttérésnél sem változik. Az inszeminátorok munkaterületükön állandóan propagálják ezt, mégis az a tapasztalat, hogy a szombati napokon észrevehetően csökkent a termékenyítések száma. A népgazdaság igénye a jó minőségű sertések tenyésztése, ezért is hívjuk fel az állattartók figyelmét, hogy minden munkanapon, szombaton is rendszeres az inszeminálás. A kistermelők tehát szombati napokon is a szokásos módon igényelhetik a felvezető- és bejelentőhelyeken a termékenyítést. Priskin József szervező Termálfűtési program Csehszlovákiában Csehszlovákia viszonylag gazdag hőforrásokban. Ezeknek fűtési célokra való hasznosítására most hosszú távú programot dolgoznak ki. Szlovákiában 2000-ig húsz különböző területen kutatnak ilyen céllal. Bizakodást keltenek a Duna árterületi térségei közelében végzett vizsgálatok, ahol 2500 méter mélységben 40—100 Celsius- fokú hőforrásokra bukkantak. Egyedül erről a területről másodpercenként 1500 liter forró vizet lehet ipari, mezőgazdasági, uszodai vagy lakásfűtési célokra nyerni. Galántán máris készülnek a berendezések, a városi lakások és a helyi kórház fűtésének ilyen megoldására. Szlovákiában már jelenleg is évente 40 000 tonna barnaszén energiájának megfelelő értékű meleg vizet hasznosítanak, ami a századfordulóig előreláthatólag már eléri a 70 000 tonna szén értékét. Cseh területen is folynak a kutatások. Az észak-csehországi Decinben biztatóak az eredmények. Jó tapasztalatokat kívánunk Harc a költségek csökkentéséért Az utóbbi években, amikor a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű eszközök és az energiahordozók ára számottevően emelkedett — és megszűnt az automatikus költségvetési támogatás —, elsőrendű feladattá vált a költségekkel való takarékosság. Sok mezőgazdasági üzem, elismerve és hangoztatva a költségtakarékosság fontosságát, a termelési technológiák rovására próbál „takarékoskodni’'. A kevesebb műtrágya, a premixek és vitaminok nélküli „diétás takarmányok" hatása azonnal érezhető a kiadási rovatban — de később a bevételiben is! A költségtakarékos gazdálkodás nem azonos az egyszerű spórolással. Ezt vallják a dalmadi gazdaságban is, ahol például ja sertéstartás 1977. évi 21 millió forintos eredménye 1980-ra 8 millió forintra csökkent. Elsősorban a költségnövekedés miatt. Az okokat keresve azután kiderült, hogy a drága ipari takarmány miatt 3 év alatt a tenyésztési költségek megkétszereződtek, a hizlalási költségek pedig 8 százalékkal nőttek. A nyéreség növelése érdekében megváltoztatták a gabonafélék termelési szerkezetét. Ezzel nagyrészt sikerült a drága ipari takarmányok helyett tápanyagtartalomban hasonló, de jóval olcsóbban termesztett abrakot felhasználni. Ennek eredményeként egy év alatt majdnem 1 kilogrammal javult a havonkénti súlygyarapodás. Mindez többek között annak az eredménye, hogy a gazdaság a sertéstelep ésszerű átalakításával kedvezőbb feltételeket teremtett az állománynak. Ezen túl az ipa- rifehérje-árak jelentős emelkedésének ellensúlyozására a sertéságazatban évente feletetett 80 tonna tejpor helyett fölözött tejet használnak. A tejporban 1 kg 'fehérje 117,2, a fölözött tejben pedig 76,8 Ft-ba kerül. Ez a különbség körülbelül 1 millió forint megtakarítást jelent. A gabonaszerkezet módosítása nemcsak az állattenyésztési ágazatban segített, hanem a növénytermesztés költségeit is csökkentette. Korábban például 2100 hektáron termesztettek- búzát, az optimális betakarításához 30 kombájn kellett. A búzát azonban őszi árpával, korai lágy búzává] és zabbal „hígítva” sikerült a korábbi 12 napos betakarítási időt 36 napra, tehát a háromszorosára széthúzni. Ennek egyik eredményeként a 30 kombájn helyett 12 gép is elegendő az aratáshoz. (Igaz, az ilyenfajta szerkezetátalakításhoz at is kell, hogy például az őszi árpa ne adjon kevesebbet, mint az őszi búza. Dalmadon többet termett! A búza 5,7 tonnás átlagtermésével szemben az őszi árpáé 6,3 tonna. A növénytermesztésről szólva feltétlenül szólni kell a silókukorica-termesztésről. Dalmadi szóhasználat szerint a silókukorica nem szálas takarmány, hanem a kukoricabetakarítás egyik formája. És ez minőségbeli különbség! A szálastakarmány-termesz- tés ugyanis általában a rangsor végén áll, és ez akarva- akaratlanul rányomja bélyegét erre a tevékenységre. Azzal, hogy a dalmadi gazdaságban a silókukorica-termesztést „előléptették”, emelkedett a takarmánytermesztés, s egyhektárnyi takarmányterület 3 számosállatot is ellát. Nem mindegy persze, hogy milyen áron. A termelési költségek csökkentése érdekében az istállókból — a biológiai határokon belül — közvetlenül a földekre szállítják a szerves anyagot, önjáró gépek helyett. ahol lehet, vontatott gépeket használnak. A siló- kukoricára alapuló takarmányozás lényegesen csökkentette a ráfordításokat: például 1 liter 3,6 százalék zsír- tartalmú tej takarmányozási költsége néhány év alatt 30 százalékkal csökkent! Abban a sajátságos „árharcban”, amit a mezőgazdaság vív a begyűrűző költségek ellensúlyozásáért, az egyik „legkeményebb” partner az ipar. A mezőgazdaságot eszközökkel és- különféle anyagokkal kiszolgáló ipari, kereskedelmi ágazatok között — ha csak a nélkülözhetetlen importot nem számítjuk —, úgyszólván semmiféle verseny nincs. A mezőgazdasági üzem csak abban dönthet, hogy vásárol-e vagy sem! Bármilyen furcsán hangzik, ebben a helyzetben a mezőgazdasági üzemek ipari és más kiegészítő tevékenységének fejlesztése a növekvő ipari költségek elleni védekezés egyik módja! Sok gép és alkatrész előállításához nincs szükség speciális szakismeretre. így egy-egy gépi beruházás olcsóbb, ha az egyszerűbb alkatrészeket, mi több: néhány berendezést maguk a mezőgazdasági üzemek Ipari részlegei állítanak elő. És hogy ez nemcsak afféle képzelődés, azt megint egy dalmadi példává] lehet igazolni. A gazdaság, tőkés importból vásárolt egy kukorica- csutak-tüzelő berendezést, illetve annak bizonyos részeit. A komplett berendezés ára. 12 millió forint lett volna, de csak azokat az elemeit vásárolták meg, amelyeket itthon nem lehetett gyártani. Ezzel a 12 milliós induló árból 3 milliót eleve lefaragtak. Továbbá: az itthon gyártható alkatrészekből csak azt csináltatták iparvállalattal, amit a gazdaság bizonyos célgépek híján saját maga nem tudott elvégezni. Vasszerkezeti elemekről lévén szó, viszonylag könnyű volt egybevetni az árakat. Ezek szerint egységnyi súlyú, azonos feldolgozottságú vasszerkezet az alvállalkozónál 150, a gazdaság üzemében összeszerelve 20 forintba került! • És ugyanez a módszer alkalmazható — alkalmazzák is! — más mezőgazdasági munkagépek esetében is. Persze senki ne gondoljon holmi „népi kohókra”, ahol mindent saját maguk készítenek. Gondos, sokoldalú mérlegelés, kalkuláció szükséges ahhoz, hogy mikor, milyen gyártmányok előállítását vállalja valamely mező- gazdasági üzem. Az új vállalkozási formák a költség- csökkentés további lehetőségét kínálják. Például a már említett importált kazánberendezés vasszerkezeti munkáinak elvégzésére a dalmadi gazdaság nem egy szak- vállalattal, hanem a környező ipari vállalatok szakmunkásaival kötött vállalkozói szerződést. Ennek értelmében a dolgozók előre megszabott összegért — ami fele annyi volt, mintha egy vállalatot bíztak VQlna meg a munkával — munkaszüneti napokon végezték el a szerelést. A mezőgazdasági üzemeknek is bőven van tehát lehetőségük a termelési költségek mérséklésére. Bonyhádi Péter Munkaerő kerestetik * Örömök és gondok a mezökovácsházi EYIG-ben Amikor létrejött az ÉVIG Kismotorgyárának mezőkovácsházi üzeme, a gyár vezetői megígérték, hogy komoly termelőegységgé fe- lesztik, ez lehet majd Mező- kovácsháza ipari bázisa. A kezdetben beruházási nehézségek miatt akadozott ez a tevékenység, de most már jól látszanak a nagyarányú fejlesztés nyomai. Az elmúlt évben 50 millió forintot fordított az ÉVIG a mezőkovácsházi üzem bővítésére, új gépek beszerzésére. Ennek a fejlesztésnek egyik szembetűnő jele, a főépület kibontott homlokzata Ebben az épületben régebben az irodákon, szociális létesítményeken kívül a ké- szülékszerelde is helyet kapott. A szerelde átköltözhetett végleges helyére, a tekercselővel közös üzemcsarnokba. Itt bőven van hely. és mód lenne szalagrendszerű szerelésre is — ha lenne elég munkaerő. Sajnos, ez nincs, és így — legalábbis egyelőre — hiába vásárolták meg a Bakony—Bosch rendszerű szerelőszalagokat, jó részük gazdára vár. Sikerült ugyan bővíteni a létszámot, most már harminccal többen, 230-an keresik kenyerüket az EVIG- ben. de ez még mindig kevés. További hatvan—hetven dolgozót tudnának foglalkoztatni, és mint a bejárat melletti tábla is jelzi, nagyon, sok szakmában. Főleg szerszámkészítőket, géplakatosokat, elektroműszerészeket várnak, de szívesen foglalkoztatnának minden műszaki szakmával rendelkezőt, szívesen segítenének az átképzésben is. Természetesen felsőfokú végzettségű szakembereket is várnak, a letelepedést lakással is segítik. v A szakmunkás-utánpótlást egy modern tanműhely biztosítaná, sajnos csak mintegy felében sikerült megtölteni tanulókkal. Mindenképpen szeretnék, ha a több millió forintos létesítmény betöltené hivatását, és biztosítaná a megfelelően képzett utánpótlást. Most már a fizetés sem gond, a nagyarányú béremelésekkel elérték, sőt meghaladták a járási színvonalat. Az ötvenmillió forintos beruházásból felépült többek között egy új üzemcsarnok is, ebbe került a tmk és a korszerű szerszámüzem. Ezt az üzemet nagyon modern, több millió forintos gépekkel szerelték fel. Mint elmondták az üzem vezetői, a gépi beruházások még nem fejeződtek be, további szerszámgépek érkezését várják. Ezek üzembe állítása után gyakorlatilag minden felmerülő feladatot helyben tudnak megoldani. Bővült a profil a relék műanyag alkatrészeinek előállításával is. Vadonatúj fröcs- csöntö gépeket helyeztek üzembe, jelenleg a próbaüzem folyik. A cél az, hogy a Mezőkovács házán készre ■ szerelt relé minél több alkatrésze készüljön helyben. Ehhez azonban nem elég a gépi felszerelés, további munkaerőre is szükség lenne. Nehezíti a létszámfeltöltést, hogy a bejárók utazási igényeit nem elégíti ki teljes mértékben a Volán. Végegyházáról például nem érnek be munkakezdésre, és hamarabb kell elmenniük, ha nem akarnak Mezőkovácshá- zán ragadni. Igaz, volt egy tnenetrend-egyeztető, amelyen az érdekeltek kifejtették véleményüket, csakhogy erre az EVIG-eseket elfelejtették meghívni. Külön gondot okoz a kommunista szombatok megszervezése. Március 27-én is tartanak egyet a lakásépítési alap támogatására, de ezen a bejárók jó része nem tud részt venni közlekedési nehézségek miatt. Van olyan község, ahonnan 10 órára ér be szombaton az első busz. E gondok ellenére tovább folytatódik a mezőkovácsházi ÉVIG dinamikus fejlődése. A múlt évi feszített terv teljesítése után az idén további 10 százalékkal termelnek majd többet. Ennek a műszaki feltételei adottak, és remélhetőleg az emberi tényezőkben sem lesz majd baj. Kép, szöveg: Lónyai László A szerszám üzem ben több millió forint értékű koordinátafúrógép is dolgozik Mezőgazdasági beruházások A mezőgazdaságban továbbra is élénk a beruházási kedv. A MÉM összesítése szerint az új létesítmények kialakítására, illetve rekonstrukciós fejlesztésre, bővítésre egyaránt hajlandóságot mutatnak a nagyüzemek. A tervezővállalatok által szállított műszaki dokumentációk kiviteti értéke tavaly elérte a 7 milliárd; a saját tervezésűeké pedig az 1,4 milliárd forintot. Az építkezések nagyságrendjéből arra lehet következtetni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a nehezülő gazdasági feltételek ellenére — vagy éppen ezért is —, lendületes korszerűsítéseket, fejlesztéseket irányoznak elő a továbbiakban is. A viszonylag előnyösen értékesíthető állati termékek kibocsátásának növelését jelzi előre, hogy a sertéshizlalás létesítményei iránt megnőtt az érdeklődés. 50 százalékkal nagyobb értékű beruházásokat terveztek tavaly, mint egy évvél korábban. A létesítményekben — természetesen amikor azok már tető alá kerülnek — 125 ezer állatot lehet elhelyezni. A kiviteli tervdokumentációk alapján 30 százalékkal több tehenészeti létesítményt emelhetnek; összesen 16 ezer szarvasmarhát tarthatnak majd ezekben az istái ókban. A gazdaságok érdeklődését minden bizonnyal az is felkeltette, hogy az AGROBER egész sor, olcsón kivitelezhető értékű létesítményt tervezett. Hat évvel ezelőtt, még átlagosan 60—90 ezer forint vilt egy-egy tehért- férőhely költsége, s hasonló létesítményeket a jelenlegi árak mellett már csak 100— 120 ezer forintért lehetne kialakítani, ám a mostani ajánlatok nem haladták meg a 40—60 ezer forintot, noha a létesítmények műszaki értéke vagy használhatósága bármit is csökkent. A sertéstartás létesítményeinek — egy állatra számított — beruházási költsége a korábbi 25—28 ezer forintról 16—18 ezerre mérséklődött, s ez az olcsóbbodás szinte kínálja az üzemeknek a megvalósítási lehetőségét. A rekonstrukciók, amelyeknek általában kisebb az építési igényük, ennél fogva a jelenlegi beruházás, . szonyok között előnyösebbnek látszanak, szintén előtérbe kerültek. Összesen kétmilliárd forint értékű rekonstrukció teljes tervanyaga készült el, mintegy bevezetve a megvalósítást. A felújított, korszerűsített és bővített létesítményekben 40 ezer sertést és 3 ezer tehenet tarthatnak. Hosszú évek után újra napirendre kerültek a ba- romfitartás létesítményei; a kiviteli tervek alapján . 400 millió forint építési és gépészeti beruházást valósíthatnak meg. A terménytárolókat szintén szívesen építik az üzemek, felével több tervet készíttettek az AGROBER-rel és más tervező-beruházó vállalatokkal, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évék fellendülése nyomán viszont visszaesések is mutatkoznak egyes ágazatokban. A juhászati létesítmények terveiből alig rendeltek az üzemek, és a gazdasági belső utak kialakításához szükséges dokumentációkból is csak néhányra volt szükség. Változatlanul nincs érdeklődés az öntözési létesítmények fejlesztése iránt, és megtorpanás mutatkozik a kertészeti tervezéseknél, beruházásoknál is.
